Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. Losonczi Pál látogatása Komárom megyében Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, tegnap, csütörtökön egész napos látogatásra Komárom megyébe érkezett. Tatabányá az MSZMP székházában. Antalóczy Albert a megyei pártbizottság első titkára, valamint Mokri Pál, a megyei tanács elnöke fogadta, és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről. Az Elnöki Tanács elnöke felkereste a SZIM esztergomi marógépgyárát, azután a sárisápi Űj Élet Termelőszövetkezetbe látogatott el. (MTI) Őrlik a szegedi paprikát Á Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a szegedi tájkörzet fűszerpaprika-termését dolgozzák föl ezekben a napokban. A termelőktől az ősz folyamán felvásárolt, s folyamatosan beszállított csöves paprikából különleges. csípősségmentes csemege, csípős csemege, édesnemes, félédes, rózsa és erős étkezési piros paprikát készítenek. A bíróságok feladatai 2. Ité'kezési gyakorlat polgári perekben Ili helyzet a lakásgazdálkodásban Tájékoztató interjú a városi tanács vb titkárával Talán emlékeznek még olvasóink: tavaly az év végén cikksorozatban számoltunk be a városi tanács ülése alapján a szegedi lakásgazdálkodásról. Azóta — a testület megbízása szerint — a végrehajtó bizottság feladattervet dolgozott ki az ügyintézés javítására; újjászervezte a lakásügyi társadalmi bizottságot; előkészítette a lakásügyi tanácsrendelet módosítását Időközben új kormányrendelet is megjelent és érvénybe lépett Az ezekkel összefüggő kérdésekre kért választ lapunk munkatársa dr. Csikós Ferenctől, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárától. O Milyen intézkedések követték Szegeden a lakásgazdálkodás ügyeinek áttekintését; miként változtak a lakásgazdálkodás szervezeti keretei? — A tanács októberi ülésén előírta, hogy a végrehajtó bizottság a lakásgazdálkodás javítása érdekében dolgozzon ki feladattervet, s ez tartalmazza a testület elé terjesztett jelentés és a vita legfontosabb megállapításait. A lakáspolitikai célkitűzések és a törvényesség a tanács minősítése szerint is érvényesültek az elmúlt tíz évben. A párt és a kormány határozatai a lakásépítéssel és a lakáselosztással kapcsolatban megvalósultak. A sokgyermekesek, a munkások, a fiatal házasok, a gyermeküket egyedül nevelők különös társadalmi figyelembe részesültek, s ezzel együtt megfelelő számban kaptak lakást nyugdijasok, régi igénylők, egyedülállók is. — Az elmúlt évben országosan is komoly erőfeszítés történt a lakásgazdálkodás rendszerének felülvizsgálatára, így a szegedi számvetés indokoltsága egy nagyobb igényrendszerben is helytálló. Hiszen a mai kornak megfelelő igazítások halaszthatatlanok. — Az intézkedési, terv a lakásgazdálkodás szervezeti kereteinek módosítását, korszerűsítését hangsúlyozza első helyen. Az 1963-ban szervezett lakáshivatalt például nem érintette a tanácsi munka általános korszerűsítése. Teljessé vált az a meggyőződés, hogy a lakáshivatalt is az egységes első fokú tanácsi szervezetbe kell beilleszteni. Január 1-től a hivatal már mint a vb hivatalának osztálya működik. Megszüntettük ezzel együtt a régi ügyfélfogadási rendet, abból kiindulva, hogy az állampolgárok minden hivatalos időben intézhessék ügyeiket a lakásosztályon is. A vb döntése értelmében március 15-től az ügyfélfogadás az egész hivatali időre kiterjed. e A tanács igen erőteljesen hangsúlyozta aktív és folyamatosan működő lakásügyi társadalmi bizottság működtetésének fontosságát. Dolgozik már ez a bizottság? S kikből áll? — A szervezeti intézkedésekkel egyidőben újjászerveztük a huszonöttagú lakásügyi társadalmi bizottságot is, amelynek szervezeti és működési szabályzata most készül. Ennek ismeretében a bizottság teljes erővel munkához láthat. — Ezt a fontos bizottságot a vb nevezte ki két esztendőre, a szakszervezetek, a KISZ, a népfront és más társadalmi szervezetek javaslatai alapján, olyan személyekből, akiknek társadalmi készsége ismert és jórészt gyakorlattal is rendelkeznek ebben a témában. — A társadalmi bizottság lakáspolitikai és lakáselosztási kérdésekben a végrehajtó bizottság véleményező, javaslattevő, előkészítő és ellenőrző szerve, vagyis közvetlen segítője. A bizottság feladatai között új elem. hogy a végrehajtó bizottság elé kerülő kiutalási névjegyzéken egyetlen név, igénylő sem szerepelhet, akinek valós helyzetéről a bizottság ne tájékozódott, meg nem győződött volna a helyszínen, a munkahelyen. 0 Űjra és újra fölmerül a lakásigények sorolásának gépi módszerével összefüggő bizonytalanság. Mi a gép valódi szerepe? — Az igénylők nyilvántartása már tö'ob mint tízévi gépi névsoron történik. Mindig is azt tartottuk, hogy a gépi besorolás csak technikai segítség a lakásgazdálkodásban. A társadalmi bizottság sem tudná enélkül áttekinteni a tízezres igénylő tábor helyzetét és elvégezni az első sorolást, aminek alapján azután a részletes helyszíni tapasztalatszerzést megkezdi. 0 Időközben új lakásügyi jogszabályokat alkotott a kormány. Ezek egyebek között előírják a lakáskérelmek megújításának kötelességét. Ez mikor, és hogyan megy végbe Szegeden? 4 — Január 1-től érvénybe léptek a módosított lakásügyi jogszabályok, melyek számos változást tartalmaznak. A lakásgazdálkodás eddigi alapelveit azonban az új jogszabályok nem érintik. A lakáselosztás elvei is változatlanok — ezután is elsőbbséget élveznek a sokgyermekesek, a zsúfoltan élők, a rosszabb műszaki állapotú lakásban lakók, a fizikai dolgozók, a fiatal házasok, a megfelelő elkülönítést követelő beteggel együtt élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A társadalom figyelmessége velük szemben nem csökkenhet, így ezek az alapelvek vezérlik a lakásigények kielégítésének sorrendjét és az anyagi hozzájárulás mértékét. — Az új országos jogszabályok igen nagy feladatot rónak a tanácsi szervezetre, mert ezek következményeként május végéig a helyi tanácsrendelet módosítását is el kell végezni — hozzá kell igazítani az országos jogszabályokhoz. Ezek például előírják azt is, hogy idén május végéig minden lakásigénylőnek meg kéli újítania lakáskérelmét. Május 3l-e után csak olyan lakásigénylóket tartunk nyilván, akik 1980 decemberben érvényes kérelmüket megújították. Ezen túl a megújítás ötévenként kötelező lesz. — A hatalmas adminisztrációs feladatra a lakásügyi apparátus felkészült. Március 15-tól május 31-ig kell tehát idén az űj nyomtatványokon benyújtani a megújított kérelmeket. A nyomtatványokat be lehet majd szerezni az ügyfélszolgálati irodán (darabja 2 Ft), a tanácsháza portáján és a lakásosztály Lenin körúti helyiségeiben. Az igény megújítása illetékmentes. — Már most kérjük azonban az igénylőket, hogy ne az utolsó napokra hagyják ezt a feladatot a folyamatos munkavégzés érdekében. — Az új igénylő lap áttekinthetőbb, kevesebb kérdést tartalmaz és egyértelműbb válaszokat feltételez. A szociális tartalmú kérdések mellett nagyobb figyelem jut az igénylőknek a munkához való viszonyukra, pontosabban arra, hogy miként veszik ki részüket a társadalmi értékteremtésből; ezen belül milyen társadalmi tevékenységet vállalnak magáért a városért. — Az igénylő lap tájékoztat arról is, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság az igény kielégítésének' évében vizsgálja a kérelmezők helyzetét. Ebből értelemszerűen adódik, hogy az eddig szokásos komolyabb változásokat (a család létszáma, anyagi helyzete, súlyos betegség stb.) továbbra is folyamatosan jelenteni kell majd. A

polgári ítélkezés társadalmi befolyása és jelentősége állandóan emelkedik, mivel szoros kapcsolatban áll az állampolgárok életviszonyaival, és közvetlen szabályozója a gazdasági és a társadalmi viszonyoknak. Érthető tehát az a széles körű társadalmi érdeklődés, amely a polgári ügyek elbírálása iránt megmutatkozik. A XII. pártkongresszus határozatai az élet minden területén magasabb követelményeket állítanak az állami, a társadalmi, a szövetkezeti szervek, illetőleg az állampolgár elé. Kézenfekvő, hogy a polgári ítélkezésnek az eddigieknél nagyobb részt kell vállalnia a társadalmat átfogó szervező és nevelő munkában. A bíróság elé kerülő polgári ügyek több mint 50 százaléka családjogi — házasság felbontása, gyermek tartása, elhelyezése iránti stb. — per. Ezek helyes elbírálása egyik alapvető jogpolitikai feladatunk. Abból a kongresszusi gondolatból kell kiindulni, hogy a család változatlanul meghatá' rozó szerepet tölt be a gyermekek nevelésében, ezért a szocialista társadalom döntő jelentőségű közössége marad a jövőben is. Annál fájóbb a családi kapcsolatok egy részének ingatag helyzete, és emiatt több ezer gyermek sorsának bizonytalanná válása. Ez nagyon élő gond Csongrád megyében is. hiszen az országos átlagnál is magasabb az ezer lakosra jutó felbontott házasságok száma. Ezért bíróságainknak még körültekintőbb, a család és a házasság jelentőségét jobban kifejező, a gyermekek érdekeit következetesebben védelmező ítélkezési gyakorlatot kell követni. A bíróságok erőfeszítései azonban egymagukban nem elegendőek. Elsősorban a házasfeleknek és közvetlen környezetüknek kell megtenni mindent a még megmenthető házasságok családi békéjének helyreállítására. A polgári ítélkezés sajátos eszközeivel kívánjuk elősegíteni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő összhangját, a társadalmi érdek elsődlegessége alapján. Ebből a szempontból különösen az újítási és a kisajátítási kártalanítási perek helyes eldöntése kiemelkedő jelentőségű. Az újítási törekvések szélesítése, támogatása olyan belső tartalék, amelynek gazdaságpolitikai jelentőségére a XII. kongresszus dokumentumai is felhívják a figyelmet. A bíróságok hathatós védelemben részesítik a jogos igényeket, bátorítva ezzel is az újítási kedvet, ugyanakkor igyekeznek meggátolni az alaptalan követelések érvényesítését. A kisajátítási kártalanítási perek elbírálásánál elejét kívánjuk venni a jogtalan jövedelemszerzésnek, de ügyelünk arra is, hogy az állampolgárt ne érje károsodás. Az iparfejlesztés, a mezőgazdaság gépesítése és kemizálása következtében egyre nagyobb jelentőségre emelkedik a környezetvédelmi jogszabályok megtartása. A bírósági gyakorlat is felzárkózik ehhez a törekvéshez, és a felelősség szigorúbb szabályait alkalmazza arra. aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével kárt okoz. Nem tagadom az ítélkezés szerepét és jelentőségét, de hangsúlyoznom kell, hogy elsősorban a környezeti ártalmak megelőzésére kell törekedni, ehhez pedig — véleményem szerint — az eddigieknél sokkal nagyobb társadalmi összefogásra és következetesebb fellépésre lenne szükség. A polgári ügyek között ielentős számban fordulnak elő az állampolgárok szerződéseivel összefüggő perek. A bíróságok igyekeznek megnyugtatóan rendezni a felek közötti jogvitát, az állampolgári fegyelem megtartására, a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére nevelik a dolgozókat. A kongresszusi határozatokból adódóan az elkövetkező években fokozott gonddal kell törődni a fogyasztók érdekvédelmével és a minőségvédelemmel. Ennek az életszínvonal-politika szempontjából is kiemelkedő a jelentősége. A háztáji, a kisegítő gazdaságok a jövőben is fontos szerepet töltenek be a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában. Ebben a megvilágításban nyilvánvaló, hogy nagy jelentőségű az ilyen jellegű — például a mezőgazdasági termékértékesítési — perek intézése. A szerződésszegéshez fűződő szankciók szigorú alkalmazásával kell a termékértékesítési szerződések teljesítésére nevelni az állampolgárokat. A szerődő feleknek pedig az eddigieknél még nagyobb gondossággal kell eljárni a szerződő partner megválasztásában, az együttműködési kötelezettségek teljesítésében. T

ipikus jelenség a vállalkozási szerződések között az úgynevezett kontár szerződések kötése. Ezek gyakorisága abból az ellentmondásból ered, hogy nagymértékben megnőtt a családi ház, a hétvégi nyaraló építése iránti igény, amelyet az állami, a szövetkezeti építőipari kapacitás, a kisiparosok tevékenysége nem tud megfelelően kielégíteni. Még inkább áll ez lakóépületek felújításával összefüggő igényekre. Az ilyen jellegű munkák jelentős részét iparengedéllyel nem rendelkező személyek végzik, nem minden esetben megfelelő minőségben, ami végül is pereskedésre vezet. Előfordul az is, hogy a megrendelő igyekszik a fizetés elől — különböző kifogásokkal — elzárkózni, illetőleg a kikötöttnél kevesebbet fizetni. A bíróságok döntéseikkel igyekeznek visszaszorítani az engedély nélküli iparűzést, de ügyelnek arra is, alaptalanul senki sem gazdagodjék. Az 'idős emberekről való gondoskodás egyik alapvető emberi kötelessúg. Az állam évről évre magas összegeket fordít erre a nemes célra, növeli például a szociális intézmények he'yeinek számát, teljesebbé teszi az ellátás színvonalát, komoly erőfeszítéseket tesz az alacsony nyugdíjak felemelésére stb. Igen nagy jelentőségűek ezek az intézkedések. de nem pótolhatják teljesen a hozzátartozói szeretet melegét. Az egyedül ma-ndt idős emberek egy része ezt a tartási, életjáradéki, az öröklési szerződés megkötésétől reméli. Csak később derül ki, hogy ezek a remények az esetek egy részében illúziók voltak csupán. Miért? Az idős emberek egy része nehezen tud beilleszkedni az eltartók családi környezetébe, nem tudják megszokni azok — egyébként nem kifogásolható — életvitelét, olyan törődést, figyelmet, gondozást igényelnek, ami a vér szerinti kapcsolat esetén sem várható el. Más esetekben az eltartók nem nyújtják azt, ami a szerződés alapján a kötelességük tenne. A bíróság igyekszik az idős emberek megfelelő eltartásához fűződő érdekeket szem előtt tartani. s ennek megfelelően rendezi a jogvitát. Szintén a kongresszusi határozatokból adódó feladat. hogy a polgári ítélkezés sajátos eszközeivel az eddigieknél határozottabban t-ell fellépni a társadalom negatív jelen* •-Hvel — az állampolgári fegyelmezetlenséggel, a jogtalan vagyonszerzési, harácsolási éa spekulációs törekvésekkai — szemben. Tapasztaljuk a bírói ítélkezésben, hogy a jó hírnév sérelmére hivatkoznak a konok perlekedő vagy a panaszjoggal visszaélő személyek. Más esetben a személyiségi jog védelme címén elmeállapotról szóló orvosi diagnózis felülvizsgálatát akarták elérni a bíróság előtt. Előfordulnak a tulajdonszerzési korlátozások kijátszására irányuló törekvések is — a többlettulajdorrt fiktív szerződéssel idegemtik el, az ingatlan átruházását tartalmazó szerződést nem mutatják be sem az illetékhivatalnál, sem az ingatlan-nyilvántartónál. Volt arra is példa, hogy a felek az ingatlantöbbletek megtartása céljából felbonttatták a házasságukat, és továbbra is együtt éltek. A bíróságok a jogszabály kijátszására irányuló szerződéseket következetesen semmisnek minősítik. Az ingók adásvételi szerződései mögött is sok esetben nyerészkedési, spekulációs törekvés álL Nemegyszer előfordul, hogy már a szerződés megkötésekor igyekszik az egyik vagy mindkét fél a másikat megtéveszteni az eladott dolog — például személygépkocsi — tulajdonságait illetően. Tapasztaljuk, hogy esetenként szinte megdöbbentő az emberek jóhiszeműsége, illetőleg a szerződések megkötésénél tanúsított felületessége. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának egyik fontos feltétele a szerződési fegyelem szigorú megtartása, a vállalt kötelezettségek megbízható, magas szintű teljesítése. Arra kell törekedni, hogy ezeket a követelményeket a gazdálkodó szervezetek felelősségtudatból, a gazdasági rendeltetésüket felismerve éa elfogadva kövessék. A jövőben sem kerülhetők el egyes esetekben a felek közötti jogviták bíróság előtti rendezése. Ezekben az esetekben szeretnénk elérni, hogy a bírósági döntés még következetesebben segítse elő a szerződési fegyelem megszilárdulását. B

efejezésül néhány gondolatot a munkaügyi bíráskodásról szeretnék elmondani. A termékszerkezet korszerűsítése, a termelékenység, a hatékonyság növelése szigorúbb feltételek elé állítja a munkaerő foglalkoztatását is. Nagyon is természetes a munkaszervezés, a szociális ellátottság, az emberek gondjaival törődés, a fegyelmezett munkavégzés jelentőségének eddig talán soha nem tapasztalt megnövekedése. A gazdasági feltételek nehezedése, a követelmények szigorodása nyilván kiváltanak különböző feszültségeket, ezek pedig jogi vitákat is a munkáltató és a dolgozó között. A konfliktusok emberséges rendezését elsősorban a munkahelyen kell megoldani, ha ez nem lehetséges, csak akkor a munkaügyi döntőbizottság előtt. Bírósági tapasztalatok alapián hangsúlyozom, hogy a jövőben még nagyobb körültekintéssel kell a munkaügyi döntőbizottságoknak a iogviták valamennyi fontos összefüggését, hátterét, kiváltó okát tisztázni. Csak ezáltal tudhatnak helyesen, az anyagi igazságnak megfelelően dönteni az ügyben. A Munkaügvi Bíróság ítélkezési gyakorlata is elő fogja mozdítani egyrészről a munkafegyelem megszilárdulását. a munkaköri kötelezettségek teljesítését, más"észről a dolgozók jogainak •s érdekeinek fokozott vétel mét. Dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke