Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

(llftób YILÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP S Z É G* D VÁ R O S Í* BT ? O T T S Á G Á N A K LAPJA 71. évfolyam 43. szám 1981. íebruár 20., péntek Ára 1,40 forint Közös érdekeink Apró Antal pártnapi előadása Újszegeden Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. az országgyűlés elnöke, Szeged képviselője tartott tegnap délután pártnapi elő­adást a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat űjszegedi gyárában. Az eseményen ott volt Török József, a Szeged városi pártbizottság első tit­kára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke is. Az előadó a VI. ötéves tervről, az 1981. évi országos költségvetésről, Szeged ez évi fejlesztési tervéről és néhány Csongrád megyei beruházás­ról szólt Bevezetőjében el­mondta, hogy jó hagyomány alakult ki nálunk az elmúlt évtizedekben, mert a szocia­lizmus építesének legfonto­sabb kérdéseit, a népgazda­sági és üzemi terveket fon­tos törvényeket a dolgozók széles körű bevonásával, a gyakorlat szakembereivel a legszélesebb nyilvánosság előtt vitatjuk meg, mielőtt törvényerőre emelnénk. Így volt ez most is, ezekben a hónapokban, a VI. ötéves tervtörvény elkészítésénél is. Pártunk politikai, gazdasági céljai egybeesnek társadal­munk, az egész lakosság, a termelő kollektívák, az egyes állampolgárok céljaival. A továbbiakban Apró An­tal az V. ötéves terv ered­menyeit értékelte. Megállapí­totta, hogy nőtt, erősödött a népgazdaság műszaki és gaz­dasági bázisa, tovább emel­kedett az életszínvonal. S mindezt a világgazdasági re­cesszió körülményei között értük él úgy. hogy a csere­arányok kedvezőtlenül vál­toztak. örvendetes dolog, hogy az utóbbi két esztendő­ben gazdaságunk külső egyensúlyhelyzete sokat ja­vult. A párt és a kormány intézkedései beváltak, na­gyobb lett a nemzeti vagyon, növekedett az ipari termelés, az energiaválság dacára is si­került terveinkét realizálni. Gyarapodott az ország. Deá­kon bauxitbánya épült, elké­szült a 750 kilovoltos nem­zetközi villamos távvezeték, megépült a Borsodi Vegyi­kombinát PVC-gyára. A Haj­dúságban cukorgyárat adtak át. Az V. ötéves terv idősza­kában 453 ezer lakást építet­tünk. Korszerűsödött az ipa­ri termelés szerkezete. A me­zőgazdaságról azt mondotta el, hogy a hektáronkénti átla­gos hozamban jelentós fejlő­dés mutatkozott. A VI. ötéves tervben to­vábbra is fontos a külgazda­sági egyensúly javítása, lé­Apró Antal beszédét mondja nyeges, hogy a kivitel na­gyobb legyen a behozatalnál. Ez a termelés hatékonyabbá tételével érhető el, úgy, hogy a gyártmányszerkezet össze­tétele a minden piacon eladható termékek felé mozduljon el. A most kö­vetkező időszakban a nem­zeti jövedelem éves át­lagban 3 százalékkal növe­kedhet. A beruházások együttes volumene viszont nem haladhatja meg a tava­lyi szintet. Apró Antal beszédének eb­ben a részében arról szólt, hogy milyen lehetőségeink vannak gazdasági helyzetünk javítására. Hangsúlyozta az emberi tényezők fontosságát is. „Azt hiszem — mondta —, egyetértenek velem 'az elv­társak, hogy ma a megválto­zott körülmények között ugyanolyan nehéz az elért életszínvonalat megtartani, mint 1965 és 1970 között a la­kosság reáljövedelmének 34 százalékos növekedését meg­ígérni, mert akkor valóban annyival több került egy­egy ember pénztárcájába Ma­gyarországon." A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar népgazdaság­nak ismert gondjai mellett nagy biztonságot ad a mun­kában az a tény, hogy terve­inket, elképzeléseinket össze­hangoljuk a többi szocialista ország kormányaival, tervhi­vatalaival, a külkereskedelmi minisztériumokkal. Az ötéves tervegyeztetés ma mór rend­szerré vált. Megvizsgáljuk, ki mennyit és mit tud gyár­tani, szállítani, tehát az ex­portot és az importot, a koo­perációkat államközi megál­lapodásokban, több évre szóló egyezményekben fog­laljuk Ö6sze. A VI. ötéves tervhez is nagy mennyiségű nyersanyagra, energiára, gé­pekre van szükségünk. Mi is évről évre többet exportá­lunk. Ma már objektív tényként mondhatjuk, hogy társadal­mi fejlődésünk alapvető té­nyezője a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Taüácsának tagállamaival és mindenek­előtt a Szovjetunióval folyta­tott szoros gazdasági együtt­működés. Különösen igaz ez a VI. ötéves terv időszakára, amikor az eddiginél is job­ban kell számolnunk a vál­tozó és több szempontból csak bizonytalan — előre nem látható külgazdasági környezet hatásaival. A KGST-tagországokkal áru­csere-forgalmunk 5 év alatt mintegy 25 százalékkal nő. Az elmúlt évtizedekben a szocialista országokkal. a KGST keretében folytatott gazdasági együttműködés ré­vén erőteljesen bővíthettük a fejlődésünkhöz nélkülözhe­tetlen energia és nyersanya­gok beszerzését. A nagy tapssal kísért be­szédének végén Szeged el­múlt öt évéről szólt a város országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta, hogy a város pórt- és állami vezetői jól sáfárkodtak a rájuk bizott pénzzel. Szeged soha nem gyarapodott annyit, mint az elmúlt időszakban. ülést tartott a Minisztertanács A tudományos kutatási tervről — Az iparjogvédelem helyzete A Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott Jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György miniszterelnök tájékoztatóját Szlanko Todoroimak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének meghí­vására Bulgáriában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyta az 1972-ben ha­tályba lépett országos távlati tudományos kutatási terv végrehajtásának tapasztala­tairól szóló előterjesztést Megállapította, hogy a terv hasznos szerepet tölt be a ha­zai kutató-fejlesztő munkában és annak irányításában; az időközben bekövetkezett változások azonban szükségessé teszik tár­sadalmi. gazdasági, kulturális fejlődésünk­kel összhangban álló megújítását. Elfogad­ta a távlati terv korszerűsítésének alap­elveit és munkaprogramját. A Minisztertanács egyetértőleg tudomá­sul vette a tudománypolitikai bizottság je­lentését a licencforgalom fejlesztéséről ho­zott 1977. évi határozata végrehajtásáról. Megállapította, hogy a fejlődés üteme el­marad attól, amit gazdaságpolitikai fel­adataink megkívánnak. E feladatok meg­oldása. termékeink versenyképességének ja­vítása megköveteli a licencvásárlási lehe­tőségek jobb kihasználását. Ennek érde­kében javítani kell a vállalatok felkészült­ségét és érdekeltségét a korszerű, verseny­képes eljárások gyors bevezetésében, eredményes hasznosításában és továbbfej­lesztésében. A kormány elfogadta az iparjogvédelem helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a különböző intézkedések hatására növekedett a bejelentett találmányok szá­ma. azonban ezekből keveset és vontatot­tan hasznosítanak. Ezért egyebek között tovább kell fejleszteni azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyek meggyorsítják a ta­lálmányok. újítások és más műszaki-szel- * lemj eredmények kifejlesztését, hasznosítá­sát és elterjesztését. A Minisztertanács megtárgyalta és elfo­gadta az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi törvény módo­sításáról készített törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt jóváhagyásra az országgyűlés elé terjeszti. A kormány meghallgatta a fővárosi ta­nács elnökének tájékoztatóját Budapest VI. ötéves fejlesztési tervjavaslatáról. Egyetértett a tervezetben megfogalmazott fő célokkal, s azzal, hogy a javaslat — a népgazdasági tervvel összhangban — az erőforrások koncentrált, takarékos felhasz­nálását irányozza elő. Az iparjogvédelem helyzetéről tudósítá­sunk a 2. oldalon. Az SZKP kongresszusának köszöntése Brigádvállalások etliriiimények A szegvári Puskin Tus-ben Ssabó Sándor mondott pártnapi beszédet Százezerrel több táskát gyártanak szovjet exportra a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezetben az iden, mint 1980-ban. összesen 464 ezer 480 darabot külde­nek a szovjet vásárlóknak ebben az esztendőben. Egy részét a TANIMPEX kül­kereskedői közvetítésével, a többit a Skála-COOP szó­vetkezeti vállalat szerződé­ses kapcsolatainak kereté­ben. A mindszenti üzemegy­ségben a nyolc szocialista brigád vezetőinek részvéte­lével gyűlést tartottak, ame­lyen a dolgozók képviselői felajánlották, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére 1981. november 30-ig befejezik a szocialista exportra szállított termékek gyártását. Ehhez a zavartalan anyag­ellátás alapvető követel­mény. A Graboplast az év első heteiben elmaradt az anyagok szállításával, emi­att is keletkezett némi le­maradás. Tőkés exportra szállítottak egy tételt a ter­mékeikből — szűkös határ­idővel. A szövetkezet dolgo­Keszülnek a nói divattáskák zói vállalták, hogy önkéntes túlórákkal elérik, hogy az első negyedévre ütemezet* mennyiség az anyagellátás késedelme ellenére pontosan jusson a szovjet kereskedők­höz, a második negyedévben pedig előszállításra is vál­lalkoznak. Igen jó a kapcsolat a szö­vetkezet és szovjet partne­rei között. A korábbi évek­ben elégedettek voltak a termékek kiváló minőségé­vel, 1979-ben például a Raz­noexport aranydiplomáját is elnyerte a szövetkezet Nemrég hozták a szeged) kollektíva tudomására, hogy jó munkájuk elismerésekép­pen 1980-ra is megkapták ezt a kitüntetést. A gyümölcsöző kapcsola­tok írásos bizonyítékai közé tartozik a megrendelések dinamikus növekedése is. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke nagy érdeklő­déssel kisért pártnapi elő­adást 'tartott Szegváron, a Puskin Termelőszövetkezet Központjában. A gazdálko­dás főbb kérdéseiről szólva kitért a VI. . ötéves terv ké­szítésének néhány körülmé­nyére. az elmúlt tervidőszak eredményeinek összegzésére, a VI. ötéves terv főbb jel­lemzőire. a gazdálkodók megnövekedett felelősségé­re. Az elmúlt fél évtizedben megyénk mezőgazdasága di­namikusan fejlődött. A ter­vezettnél kétszázzal több la­kást építettünk, összesen 24 ezer 200-at, a bölcsódés ko­rúak 12—13 százalékának el­helyezése megoldott. Mind­ezek nem kis erőfeszítéssel teremtődtek meg. Az előttünk álló ötéves tervidőszak feladatai meg­követelik. hogy a vállalatok, az intézmények tudjanak él­ni azzal az önállósággal, mely számukra adott. Mint ismeretes, a párt gazdaság­politikájának fő célja, hogy az egyensúlyi helyzet javul­ion, illetve megszilárduljon. Az elért életszinvonalat sta­bilizálnunk kell, s az életkö­rülmények lehetőség szerinti javítása nem kis munkát ad a következő években. To­vábbra is kiemelt feladat megyénkben a lakásépítést szervezni, irányítani. A me­gye ötéves terve — előrelát­hatóan — 20—21 ezer lakás felépítését tűzi majd célul. Számottevően javul majd a következő öt évben a fekvő­'•>eteg-el látás, az egészség­ügyi intézmények műszer­ellátottságának helyzete. Az idős korúak számának várha­tó nagyobb mértékű növeke­dése miatt a következő fél év­tizedben 580 szociális ottho­ni hely megvalósítása indo­(Folytatás a 2. oldalon.) A gyógyászati segédeszközökről Országgyűlési bizottság megbeszélése Magyarországon hozzáve­tőlegesen másfél millióan használnak valamilyen gyó­gyászati segédeszközt. Kö­zülük 250 ezren tartósan mozgássérültek. A szomorú­an magas szám is alátá­masztja, hogy a segédeszkö­zök gyártása az egészség­ügyi ellátás nagyon fontos területe. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága ezért is választot­ta csütörtöki kihelyezett ülé­sének színhelyéül a Buda­pesti Gyógyászati segédesz­közök gyárát. A képviselőket Juszt La­jos, egészségügyi miniszter­helyettes tájékoztatta az el­látás fejlődéséről, hangsú­lyozva: a három budapesti kirendeltség mellett kilenc vidéki részleg is a betegek rendelkezésére álL Lázár György fogadta Taher Tofikot Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Taher Tofikot, az Iraki Forradal­mi Parancsnoki Tanács tag­jait, ipari és bányaügyi mi­nisztert. Áttekintették a két ország közötti gazdasági kap­csolatok alakulását és eszme­cserét folytattak a tovább­fejlesztés lehetőségeiről. A tárgyaláson jelen volt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter i&

Next

/
Thumbnails
Contents