Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. Mérsékelten hideg, száraz január Január első öt napjának enyhe Időjárása után a Kár­pát-medence területe a ke­let-európai hideg éa száraz légtömegek uralma alá ke­rült. s a 13-i és 21-1 átme­neti rövid enyhüléstől elte­kintve a fagyos idő egész hó­napon át tartott A havi kö­zéphőmérséklet a hidegebb Tiszántúlon mintegy 2, a vi­szonylag enyhébb Dunántú­lon 1 Celsius-fokkal volt ala­csonyabb a sokévi átlagnál. Leghidegebb időszak a hónap második dekádja volt. ekkor sokfelé, elsősorban az észak­keleti megyékben, —15—20 Celsius-fokig terjedő lehűlé­seket jegyeztek fel. A 6-a után beköszöntött erősebb fagyok idején eleinte sajnos hiányzott a hótakaró, csak a 13—14-1 havazások után ala­kult M az egész ország terü­letén, ezért az őszi vetések­ben több felé fagykárok ke­letkeztek. A lehullott csapadék havi összegei az ország nagyobb részén a sokévi átlag felét sem érték el. s az utolsó de­kád országszerte teljesen csapadékmentes volt. Kisebb csapadéktöbblet csak az Al­föld déli peremén mutatko­zott. amint azt a Dél-Alföld csapadékviszonyairól tájé­koztató következő adatok jel­zik: Bácsalmás 52 mm (163%). Kiskunhalas 30 mm (100 %), Kecskemét 10 mm (40 %). Szentes 24 mm (77 %). Szeged 18 mm (56 %), Me­zőhegyes 34 mm (103 %), Orosháza 34 mm (113 %). Szegeden a havi középhő. mérséklet —3.8 Celsius-fok volt, ez a sokévi átlagnál 2,6 Celsius-fokkal alacso­nyabb. A legmagasabb hő. mérsékletet 10,5 Celsius-fokot 4-én. a legalacsonyabb hő­mérsékletet -1-16,9 Celsius fokot 17-én jegyezték fel. A hideg tartósságára jellemző, hogy városunkban 14 napon süllyedt —10 Ceisius-fok alá a hőmérő, míg egyébként át­lagosan januárban csak 5 ilyen napra számíthatunk. A száraz, túlnyomóan de­rült időjárás miatt az el­múlt hónap országszerte je­lentős napfénygazdagságával tűnt ki. a napsütéses órák havi összege a szokásos más­fél-kétszeresét is elérte. Sze­geden 91 órás napfénytarta­tamot regisztráltak, ami a sokévi átlagnak (64 óra) 142 százaléka. Dr. Péczely György egyetemi tanár Az áldozat vacsorával kínálta... Befejeződött a nyomozás az aszódi emberölés bűntettében A Pest megyei Rendőrka- Nagy József a Pécs kör- aoló férfi hátába szúrta a pitanysag befejezte az Aszó- nyéki Kozármislenyben la- kést. A gyilkos szerszám don. ez év január 21-én el- kott — egyébként 19üö-ben mélyre hatolt, de az áldozat követett emberölés üRyeben született — feltételezték, nem vesztette el az eszme­folytatott nyomozást. A rész- hogy azon a tájon kell ke- letét, védekezett. kiszaladt letekről szerdán tájékoztat- resfti. A pécsi körzeti rend- az udvarra, segítségért is tak a sajtó képviselőit. őrkapitánysáR akciót szerve- kiáltott, de azt nem hallot­A nyomozás vezetői el- zett az emberölés elköveté- ta meg senki. Az újabb szú. mondották, hogy Ászodon, a sével gyanúsítható fiú fel- rásoklól összeesett és meg. fiúnevelő intézet területén, derítésére, s az január 23- halt. ez év január 22-én reggel ón este eredményre vezetett. A nevelő tanár pénztárcá­munkatársai holtan találták Pécsett elfogják Nagy Józse- jában 280 forint volt. azt Kiss József 58 esztendős f«t. aki már az első kihall- Nagy József elvitte, miként aszódi lakost, az intézet ne- patás során beismerte tettét, több más használati tárgyat velötanárát. A rendőrség a a nyomozó hatóságoknak el- is. Átöltözött, fölült áldoza­helyszini vizsgálat során ineg- mondta: a gyilkosság előtt tának kerékpárjára, kiment állapította, hogy a tanár két nappal — január 19-én az aszódi vasútállomásra és emberölés áldozata. — megszökött, de nem hagy- a legközelebbi vonattal Bu­Kiss Józsefnek január 22- ta el az intézet területét, ha- dapeutre. majd Pécsre uta­én kellett vona munkába nem az egyik használatlan zott, ahol fölkereste ismerő­állnia. ám kollégái hiába épület padlásán bujkált s seit, náluk is aludt, várták, ezért keresésére in- ez idő alatt elhatározta — Nagy József gyermekko­dultak. Lakása egy külön- igaz. korábban is gondolt rá rától gondot okozott környe­álló épületszárnyban volt —: megölt nevelő tanárát, zetének: garázdaság, rablás távol más lakott épületek- akire szigorúsága miatt ha- miatt a bíróság múlt év tóL A tanártársak a lakás- ragadott. Tudta, hogy a ta- augusztusában javító-nevelő ban tapasztaltakból — a nár mikor érkezhet hazá, munkára utalta. Magatar­reggeli órákban a televízió ezért elrejtőzött a lakás kö- tása, szökései miatt az in­be volt kapcsolva, rendetlen- zelében (kabátjába rejtve tézetben többször felelősség­ség és dulakodás nyomai egy baltát) és várt. Nem re vonták. Az áldozat — látszottak — arra követhez- sokkal később becsöngetett Kiss József — húsz esztende­tettek. hogv Kiss Józsefet Közölte. hogy szökésben je dolgozott már nevelőta­bat érte. Feltételezésük nem van, de most már szeretne n.irként az intézetben, mun­sokkal később igazolódott, visszatérni az intézetbe. A katársainak véleménye sze­mért a lakástól mintegy 120 tanár jóhiszeműen -beenged- rint következetes, szigorú, méterre egy bokor alatt te, vacsorával kínálta. Sza- de emberséges volt a növen­megtalálták Kiss Józsefet, lonnát. kenyeret adott neki dékekkel. holtan, testén több késszú- és egy kést is az étkezéshez. A Pest megyei Rendőrka­rással. Közben tüzet rakott a kály- ohányság Nagv József ügyét A lakásán talált tárgyak- hában. s ez volt az alkal- vádemelési javaslattal vár­ból, ruhadarabokból a rend- mas pillanat, amit Nagy Jó- hatóan a jövő héten átadja őrség azt a következtetést zsef kihasznált és a legug- a Pest megyei ügyészségnek, vonta le. hogy az ember- , ölést az intézet valamelyik növendéke is elkövethette. Ebben az időszakban hat javító-nevelő munkára ftélt fiatal volt szökésben, ezért országos körözést rendeltek el. utalva rá. hogv valame­lyiküknek köze lehet a gyil­kossághoz. A lakásban hát­rahagyott véres ruházatot a nevelök és a növendékek közül többen felismerték, s elmondták, hogy azt Nagy József, az intézet egyik ne­veltje viselte. Tavaszi engedményes cementvásár minden cementet 1981. február 16-tól 28-ig 33 Ft/mázsánkénti árengedménnyel értékesítenek Gyapotkincs Közép-Ázsiában A gyapotból különféle felhasználják. A Szovjet­textíliákat készítenek, ola- unióban Azerbajdzsánban, iát táplálkozásra használ- Üzbegisztánban. Türkméni­iák, glicerint nyernek belő- ában és Tádzsikisztánban le, citrom-, alma- és más termesztenek gyapotot. Je­eszenciák készítéséhez ls {fenk\e£0*öbb ™nt 3 millió A Szovjetunió a világ leg­nagyobb gyapottermelő or­szága. A világ össztermelésé­nek egyötödét adja. Az üz­bég gyapotfajtákat a vilá­gon a legiobb minőségűnek tekintik. A nemzetközi pia­con a szovjet gyapot nagy keresletnek örvend. az Alföldi Vállalat Bács. Békés és Csongrád megyei telepei. matuzsálemek & legtöbb 100 évnél idő­sebb ember a Szovjetunió­ban, mégpedig a három ka­ukázusi köztársaságban: Azerbajdzsánban, Grúziában és Örményországban él. A grúz tudósok nemrégiben nagyarányú felmérést vé­geztek hazájuk matuzsále­mei között, s ennek figye­lemre méltó eredményeiről G. Pichelauri professzor, a grúz gerontológiai központ vezetője fr a Kommunyiszt című örmény lapban. A csaknem 15 ezer idős emberre kiterjedt felmérés tanúsága szerint a száz év körüli életkor elérésében az örökletes tulajdonságok és a szervezet biológiai jelleg­zetességei mellett alapvető szerepet játszanak a klima­tikus, földrajzi és társadal­mi-gazdasági viszonyok, a — nagyrészt az életmóddal kapcsolatos — nemzeti ha­gyományok és más ténye­zők. A grúz matuzsálemek 85 százaléka vidéken él, a tengerszint felett 500—1500 méterre levő településeken, s ezen belül a túlnyomó többség Nyugat-Grúziában — erre a területre a nedves szúbtropikus éghajlat, a Fekete-tenger közelsége, a gyógyforrások 6okasága, nagy kiterjedésű örökzöld növényzet, s nagy mennyi­ségű napsugárzás a jellem­ző. A grúz tudósok megálla­pítása szerint az ember har­monikus fejlődéséhez, a ma­gas kor eléréséhez elenged­hetetlen a fizikai munka, a szervezet élettevékenységét fokozó, s az elhízást ' meg­akadályozó mozgás. A grúz matuzsálemek gyermekko­-uk óta sokat dolgoztak, s több mint 50 százalékuk még ma is rendszeresen végez fi­zikai munkát: sokan a kol­hozokban. szovhozokban, vagy saját háztájijukban dolgoznak. Ezzel együtt a szellemi frissesség is jel­lemző rájuk, s többségükben életvidám, társaságkedvelő emberek, szinte soha sem nanaszkodnak egészségükre, sőt nem egy közülük a fel­mérés során járt életében először orvosnál. A Í00 évesnél Idősebbek 98 száza­léka nyugodt, kieeveosúlvo­zott családi körtilménvek között él, s a felmérésben résztvett 400 nő közül csak négy nem vcilt soha férjnél A matuzsálemi kor eléré­sében fontos szerepet ját­szik a táplálkozás is: a megkérdezett öregek vala­mennyien napi 2000 kalóriá­nál kevesebbet fogyaszta­nak, csaknem mindannyian soványak. Változatosan táp­lálkoznak, de táplálékuk je­lentős része a vitaminok­ban és rostokban gazdag nyers zöldség- és gyümölcs. A kaukázusi „matuzsá­lem-központ" nemcsak a szovjet, hanem a külföldi tudósok érdeklődését is fel­keltette. A grúz gerontoló­giai központot rendszeresen keresik fel külföldi szak­emberek, s a kaukázusi öre­gekről már az Egyesült Ál­lamokban, Japánban, Olasz­országban, Franciaország­ban is jelentek meg tudo­mányos értekezések. reflektor Nemzetközi rádióműsorok A külföldi rádióállomások részéről rendkívül nagy az érdeklődés a Bartók-cente­nárium március 25-én rende­zendő ünnepi hangversenye Iránt. A zeneakadémiai kon­certet az eddigi jelzések sze­rint Moszkvától Reykjavikig Üj-Delhitől Torontóig mint­egy negyven ország rádiója közvetíti. Bartók, ahogy ml látjuk címmel hirdette meg a rádió idei Pro muslca nemzetközi rádiós versenyt. A jelentke­zési határidő lejárt: 18 rá­dióállomás nevezett. Ezek — az ankarai, a belgrádi, a ber­lini, a bukaresti, a helsinki, a hilversumi, a lisszaboni, a moszkvai, a párizsi, a pba berkeley, a pozsonyi, a prá­gai, a Rai Róma. a skopjei, a svájci, a szófiai, a torontói, és a varsói rádió — verseny­műsorát az ősszel sugározza maid a rádió — magyar szö­vegű változatban. A győztes programok szer­kesztői a Magyar Rádió ven. dégeként néhány napot majd Magyarországon töltenek hogy megismerkedjenek ha­zánk kultúrájával, hagyo­mányaival. zenei életével. A győztesek megkapják Borsos Miklós ez alkalomra készített plakettjét. Bizortytalanul Két korosztály a demográ­fiai arányánál jóval súlyo­sabb százalékkal képviselteti magát a gyalogosokra vonat­kozó statisztikában. Az egyik az idős korúaké. Az 1979-ben elgázolt 6209 ember közül 1300 volt az idósebb generá­ció tagja. A másik korcso­port a gyerekeké. Több mint 1600 esetben váltak a közle­kedési balesetek szenvedő alanyaivá. Amit az utcán lát vagy hall a kisgyerek, abból főként azt szűri ki, ami számára adott pillanatban fontos, érdekes. Az érzelmileg lényeges tör­ténések, tárgyak elfedik a közlekedés szempontjából fontos jelenségeket. Nem egy baleset történt amiatt, hogy a gyermek észrevette az utca túloldalán gyalogoló, beszél­gető társait, s a nagy öröm­ben. hogy találkozhat velük, körültekintés nélkül átsza­ladt az úttesten. Könnyen megesik ilyenkor a baj, an­nál is inkább, mivel az óvo­dás vagy a kisiskolás test­magassága folytán egészen mást lát a közlekedésből, mint a felnőtt. Így például Jóval később észleli a látó­mező perifériáján feltűnő tárgyakat. Ha előre néz, ké­sőbb pillantja meg az oldal­irányból érkező járműveket. A fejlődéslélektani szempon­tok nemcsak a távolság, ha­nem a sebesség megítélésé­ben is jelentősek. Az 5—14 éves gyerekkel végzett vizs­gálatok alkalmával megálla­pították, hogy minél nagyobb a gyermek, annál inkább ké­pes a lassú és a közepes se­bességet jól megállapítani. A gyors sebesség becslé­se fordítottan arányos az életkorral: a nagyobb gyere­kek nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Szerepet kap­nak esetükben a sebesség­becslésben az érzékszervi be­nyomások is. A zajos jármű­veket például gyakrabban ítélik gyorsnak, mint a ke­vésbé zajosakat. A látásról elmondottakhoz hasonlóan a hallásra vonat­kozóan is érvényes: az emo­cionálisan fontos ingerek a gyerekeknél elfedik a közle­kedés szempontjából jelentós ingereket. Emellett a gyer­mek akusztikus orientációja előre és hátrafelé jobban ki­épült, mint oldalirányban. A hatévesek például még nem képesek biztonsággal eldön­teni. hogy az autó zaja jobb vagy bal irányból jön-e. To­vábbi életkori sajátosság a spontaneitás és az impulzi­vitás, amely a 7 éven aluli syerek viselkedését jellemzi Elményfeldolgozási módja kevéssé differenciált, egész személyiségével reagál arra, ami pillanatnyilag érdekli. Az öröm. a harag, a szoron­gás heves, spontán érzelmi reakciókhoz vezet ezalatt minden más feledésbe merül A kisgyermek figyelmének terjedelme és tartóssága erő­sen korlátozott, erre meglnt­csak minden járművezetőnek gondolnia kell. A közlekedési nevelés ha­tásfoka nagymértékben függ attól, figyelembe vesszük-e a fentiekben vázolt életkori sa­játosságokat. De nem elég megtanítani a közlekedési szabályokat, gyakoroltatni a különböző szituációkhoz al­kalmazkodó viselkedést A felnőtteknek — különösen a járművezetőknek — meg kell tanulniuk kicsit a gyermek eszével is gondolkodniuk. !gy ugyanis felkészültebben, atásosabban Reagálhatnak a kisgyermekek reakcióira. * Az öregedés kérdése ha­zánk minden ötödik állam­polgárát közvetlenül érinti. Magyarországon több mint 2 millió nyugdíjas korú ember OKBT kiadvá­él — emlékeztet-az egyik tudoman: os nya. Nem árt az őket ért bal­esetek hátterét felvázolni. Ebbéli búvárkodásunkban megint csak nem nélkülöz­hetjük az életkori sajátossá­gok vizsgálatát Azért sem, mert az öregedés folyamatá­val együttjáró változások a közlekedésbiztonsággal is összefüggést mutatnak. A fi­zikai funkciókról szólva meg­állapíthatjuk: az izomerő csökkenése általában az idő­södés kísérő jelensége. Gya­kori a vérnyomás ingadozása, az érelmeszesedés, a szédülés. Jellemző a szenzoros funkci­ók alábbhagyása, a látás és a hallás gyengülése. Romlik a térérzékelés, a színek meg­különböztetésének képessége. Nem ritkán a látómező be­szűkülése is tapasztalható. Sok pszichológiai kísérlet bi­zonyítja : oz idősebbeknek­hosszabb időre van szük­ségük ahhoz, hogy a rejtett, nehezen észrevehető formá­kat, tárgyakat > felfedezzék. Ez a közlekedési jelzőtáblák egyszerű észlelésében is meg­mutatkozik. Az idős vezetők esetében gyakoribb, hogy „elnézik" a közlekedési jel­zéseket Mielőtt tovább haladnánk az életkori sajátosságok is­mertetésében, idézzünk fel — a fentiekben elmondottak Igazolására — egy nemrég, Szegeden történt balesetet. A Lenin körút és a Komócsin Zoltán tér kereszteződésében egy 70 éves gépkocsi vezető gázolt el autójával egy 72 éves gyalogost. Értetlenül, sajnálkozva magyarázta a gépkocsivezető: márpedig ő körülnézett megvárta, míg a szemből érkező autó elhalad, csak akkor kanyarodott, te­hát figyelt. A kijelölt helyen étigyekvő gyalogost még­sem vette észre. Hogyan le­hetséges ez? Dr. Bálint Ist­ván szakmai tanulmányából idézzük a választ: „Az idő­sekre jellemző, hogy, ha már egyszer elindítottak egy cse­lekvéssort. akkor figyelmük és energiájuk erre összponto­sul. Hiányzik belőlük a vál­toztatáshoz szükséges rugal­masság. Így képtelenek idő­ben leállítani cselekvésüket. Előfordul, hogy túlságosan gyorsan fordítják el figyel­müket a környezet egy részé­ről a másik felé, nem veszik észre a kritikus eseménye­ket.." A figyelem gyors átváltá­sának képessége mellett romlik a gondolkodás gyor­sasága, rugalmassága is Az ismeretek gyors mozgósítása akadályokba ütközik. Idős embereknél számolni kell az­zal, hogy gyakran elesnek. Az •általuk elszenvedett balese­tekben főként a figyelmet­lenségnek van szerepe. Nem véletlenül, hisz az Időseknél kisebb-nagyobb mértékben fennálló érelmeszesedés gá­tolja a figyelem egyes funk­cióinak végrehajtását. Hát­rányos helyzetük a közleke­désben nemcsak az élettani és pszichológiai jelenségek­kel magyarázható. Azzal is, hogy fiatal korukban nem kerültek említésre méltó kapcsolatba a motorizáció­val. Nem tudnak korábbi ta­pasztalatokhoz visszanyúlni, az alkalmazkodást olyan életkori szakaszban kell meg­tanulniuk, amelyben ehhez a feltételek már nem optimá­lisak. Bizonytalanok az útke­reszteződésben. szívesebben mennek át egyenes útszaka­szon, sőt parkoló járművek között is, ahol védelmet érez­nek, mivel ott az úttest kes­kenyebb. Pedig a veszély ott sem kisebb.., Ladányi Zsuzsa r

Next

/
Thumbnails
Contents