Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

M <iíí Q u< VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 .v ja « te VQ * 71. évfolyam 42. szám 1981. február 19., csütörtök Ára: 1,40 forint GEO VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ® Ülést tartott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága ülést tartott, tegnap, szerdán délután a Kálvin téri pártszékházban, Török, József első titkár elnökletével. A testület munkájában részt vett Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Papdi József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Csikós József, az. MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. A városi pártbizottság elsőként megtárgyalta az ötödik ötéves terv szegedi feladatainak teljesítéséről és a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai és városfejlesztési céljainak meghatározásáról szóló jelentést, Berta Istvánnak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében, aki az írásos dokumentumhoz szóbeli kiegészítést fűzött Ezután a téma vitájában sorrendben felszólalt Vngi Gyula, a MAHART tápéi hajójavító üzemének vezetője; Schwáger Gáborné, a Pannónia Szőrme Vállalat párttitkára; Kószó József, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója; Kotoqán Mihály, a Felszabadulás Tsz elnökhelyettese; Prágai Tibor, Szeged megyei váro6 tanácsának elnökhelyettese; Apró Antal; Virág József, az Élelmiszeripari Főiskola párttitkára; Gardi Imréné, a Szegedi Ruhagyár gépmunkása; Dávid László, a Gabonaforgalmi Vállalat párttitkára; Miskolczi Zoltánná, a Szegedi Konzervgyár művezetője; Szolcsányi Gábor, a DÉLÉP üzemigazgatója; Bódi László, a szegedi vasöntöde igazgatója és Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A napirend vitáját Berta István foglalta össze, majd a testület meghozta a következő határozatot: A városi pártbizottság 1981. február 18-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság „Jelentés az V. ötéves terv szegedi városi feladatainak teljesítéséről, valamint a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai és városfejlesztési céljainak meghatározásáról" szóló előterjesztését A pártbizottság megállapította, hogy a város gazdasága az V. ötéves tervidőszakában a XI. kongresszus, az 1975-ös megyei és városi pártértekezlet határozatainak megfelelő irányban, de összességében a tervezett ütemnél lassabban fejlődött. Erősödtek a gazdálkodás minőségi jegyei: emelkedett a munka termelékenysége, javult a termékek minősége, fokozódott az anyagokkal és energiával való takarékosság, a termelésnél gyorsabban nőtt az export. Nem emelkedett viszont az eszközök kihasználtsága. Magyar—jyg&szláv szakszervezeti találkozó Szegeden Gáspár Sándor főtitkárral és Milán Potrcs elnökkel az élen szerdán, tegnap Szegeden találkozott a magyar és iugoszláv szakszervezetek küldöttsége. A baráti és elvtársi legkörben lezajlott találkozón a küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban folyó szakszervezeti munkáról. véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdésében és áttekintették a két ország szakszervezeti mozgalmának kapcsolatait Képünkön: a találkozó résztvevői. A városfejlesztési céljainkat megvalósítottuk, ezzel a városépítés legeredményesebb öt évét zártuk 1980ban. A város lakásállománya több mint 10 ezerrel gyarapodott. A tervet meghaladó mértékben nőtt a bölcsődei és óvodai helyek száma, a tervnek megfelelően az általános iskolai tantermek száma. A kereskedelmi hálózat bővítésével pótoltuk lemaradásunkat. Minőségi változás következett be a város úthálózatában. A pártszervezetek gazdaságszervező és irányító munkája folyamatos és aktív volt. A termelési célok megvalósításában jelentős szerepe volt a szocialista munkaverseny-mozgalomnak, amelyben évente 50 ezer dolgozó vett részt A lakosság társadalmimunka-akciói nagymértékben hozzájárultak a városfejlesztési feladatok végrehajtásához, az így teljesített munkaórák száma meghaladja az 1 millió 300 [ ezret A városi pártbizottság úgy ítéli meg, hogy az elmúlt öt év termelési és városfejlesztési eredményeit — amelyeket nehezebb gazdasági körülmények között értük el — csak széles körű társadalmi összefogással lehetett biztosítani. Ezért köszönet illeti az alkotó munka valamenynyi résztvevőjét A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai és városfejlesztési feladataival kapcsolatban a városi pártbizottság megállapítja, hogy céljainkat alapvetően az eddig elért eredményekre, adottságaink intenzívebb hasznosítására kell alapoznunk. Tevékenységünk fő irányát a párt XII. kongresszusa, az 1980-as megyei és városi pártértekezletek határozatai, valamint Csongrád megye VI. ötéves területfejlesztési irányelve határozza meg. A gazdasági építőmunkában alapvető tennivalónk a hatékonyság és a versenyképesség növelése, az intenzív fejlődés kiszélesítése, az exportképesség fokozása. a népgazdasági egyensúly javításához való fokozottabb hozzájárulás. Gazdaságpolitikai céljaink elérésével biztosítani kell, hogy megőrizhessük a lakos(Folytatás a 2. oldalon.) Az építőipar eredményei, gondjai és feladatai Megyei párt- és tanácsi vezetők megbeszélése Szilágyi La os miniszterhelyettessel Két középtávú terv váltásának időszakában került sor tegnap, Szerdán Szegeden a megyei párt- és tanácsi, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a korábban együttesen elhatározott feladatok teljesítését értékelő, az újabb tennivalókat meghatározó tanácskozására. A megyei tanács székházában Szilágyi Lajos miniszterhelyettessel tartott megbeszélésen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke, a minisztérium, a megyei pártbizottság és a tanács, valamint a szakszervezet több vezető munkatársa. A megyei vezetők az egy évvel ezelőtt tartott megbeszélés alkalmával együttesen elhatározott feladatok teljesítéséről elmondották, hogy az V. ötéves tervben eredményes volt az építőipar tevékenysége 29 ez nagyban elősegítette megyénk gyarapodását. Ehhez jelentős segítséget nyújtott a minisztérium. Az építőipari vállalatok, szervezetek azonban nem minden területen tudták kielégíteni az igényeket. Elsősorban azért, mert a szakipari kapacitás fejlesztése elmaradt a tervezettől. Több fontos beruházások megvalósítása áthúzódott a VI. ötéves terv időszakára. Egyes épületeket csak úgy tudtak átadni, hogy például a korszerű technikával és technológiával építő DÉLÉP munkáját más vállalatok szakipari részjegeinek kellett segíteni. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondotta, hogy országosan sem kielégítő az úgynevezett befejező munkákat végző szakipari tevékenység. A jövőben szakképzéssel, gépesítéssel igyekeznek enyhíteni a gondokat Csongrád megyében is, A korszerű technika és technológiával termelő Szegedi Házgyár már az elmúlt években rekonstrukcióra szorult A korszerűsítést a megyei párt- és tanácsi vezetés kiemelt feladatnak tartja. Megállapították, hogy a rekonstrukció első ütemének ez évi befejezése biztosított. A miniszterhelyettes elmondotta: a VI ötéves terv időszakában tovább folytatják a rekonstrukciót. Marim Mxsof Varsóba utazott Szerdán, tegnap küldöttség utazott Varsóba, a magyar— lengvel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 18. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. (MTI) A jövőben nemcsak a házgyár rekonstrukciójának folytatása, hanem a házgyári technológiával épült lakóépületek felújítása is feladattá válik. A megyei vezetők fontosnak tartják, hogy a DÉLÉP a jövőben jelentős mértékben vegye ki részét a felújítási munkákból. Ezzel egyetért a minisztérium, sőt azzal is. hogy a vállalat a korszerű technikával építőipari társulás keretében nyújtson segítséget a kisebb építő szervezeteknek. Természetes, hogy a DÉLÉP-re hárul az olyan intézmények, mint például a. Szegedi Nemzeti Színház, a tűzoltó laktanya, a szentesi, a makói, a szegedi I., számú kórház stb. felújítása. A most következő esztendőkben a tömegesen sorra kerülő felújítások jelentős terhet hárítanak nemcsak a kivitelezőkre, hanem a tervezőkre is. Több tervező vállalatnál szemléletformálásra van szükség, hogy nagyobb részt vállaljanak ebből a munkából. Szóvá tették a megyei vezetők, hogy a helyi tapasztalatok szerint a tervezői rendszer nem igazodik a megváltozott helyzet hez. Még mindig sok pénz; tervezői, .szellemi kapacitás megy veszendőbe, mert a tervezők nem veszik figyelembe a beruházók, a kivitelezők igényét. Központi szabályozókra, rendelkezésekre hivatkozva nagy beruházási költséget igénylő terveket készítenek. Indokolatlan például, hogy a Budapesten alkalmazott beépítési igényekkel lépjenek fel vidéki kisvárosokban. A miniszterhelyettes egyetértéssel fogadta az észrevételeket és elmondotta: sajnos tervezőink az esztétikai követelményekre, a központi előírásokra hivatkozva nem törődnek azzal, hogy mennyibe kerül egy-egy terv alapján az építő munka. Az egy évvel ezelőtti megbeszélésen is az építési feladatok között a lakásépítés mellett elsődlegesnek tartották, hogy időben készüljenek el az úgynevezett közösségi létesítmények, iskolák, óvodák, bölcsődék. Most a megyei vezetők kifejezték aggodalmukat, hogy a tervezett építési technológiai korszerűsítés zavarja az építés ütemét. A korábbi tapasztalatok igazolják ugyanis megyénkben, hogy minden technológiai. sezrkezeti váltás jelentős elmaradást eredményezett a kivitelező munkában. Az elmúlt időszakban azért maradt el, illetve késett több iskola, közösségi létesítmény építése, mert nem engedélyezték a már kialakult helyi megoldást, s át kellett térni az úgynevezett vázszerkezetre Viszont' a Beton- és Vasipari Művek nem tudta kielégíteni az igényeket. A miniszterhelyettes válaszában elmondotta, hogy a DÉLÉP-re hárul majd az iskolák, óvodák, bölcsődék építésében a jövőben alkalmazásra kerülő uj technológia meghonosítása. Erre azonban az 1981-ben nem lehet számítani csak 1982-tól alkalmazzuk. A jelenlegi munkáknak folytatódniuk kell. Részletesen foglalkoztak a tanácskozáson a megyében levő téglagyárak helyzetével. A megyei vezetők szóvá tették, hogy mióta a szomszédos megye gyáraival alkotnak egy vállalatot a Csongrád megyeiek, a termelés évről évre csökkent. Most ismét azzal az indokkal, hogy a termeles gazdaságtalan a termék nem elég korszerű, további gyárak megszüntetését tervezik. Olyan időszakban. amikor a korszerűtlen lakásállomány fokozott felújítási igényt támaszt, s nagy mennyiségű hagyományos téglára lesz szükség. A mai körülmények között figyelembe kellene venni a téglagyártá6 fejlesztésében hogy Csongrád megyében rendelkezésre áll az agyag. 6 az égetéshez szükséges fűtőanyag, a földgáz. Azzal, hogy a téglát az ország más vidékeiről kell szállítani, a lakosság kiadásai növekednek. A miniszterhelyettes tájékoztatta a megyei vezetőket arról, hogy felülvizsgálták a korábbi döntését, nem szűnik meg két téglagyár a megyében, sőt, a VI. ötéves tervben megvalósulhat a vásárhelyi téglagyár rekonstrukciója. A tárca vállalataihoz tar- ' tozó egy másik nagy érdeklődésre számot tartó rekonstrukcióról is tanácskoztak. Évekkel ezelőtt a FIM Alföldi Porcelángyárához kapcsolták a majolika gyárat. Ez az üzem — bár fejlődésre, gyarapodásra számítottak lényegében már annyira elavult, hogy működését meg kell szüntetni a kedvezőtlen munkakörülmények miatt, holott ez az üzem jelentős mennyiségű exportárut gyárt. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy 1982-ben kezdik meg a rekonstrukciót; a FIM exportfejlesztő — devizahiteles — pályázatot nyújt be, és így a középtávú terv időszakában megvalósulhat a gyár fejlesztése. Végül a miniszterhelyettes elismeréssel szólt arról az erőfeszítésről, amelyet a megye Szeged építése érdekében a párt- és tanácsi szervek kifejtettek, s azokról az eredményekről, amelyeket elértek. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a sikeres építő munka tovább folytatódik és ígéretet tett arra, hogy a minisztérium ehhez minden segítséget megad. A megbeszélést követően a miniszterhelyettes tanácskozott a megye építőanyagipari és -tervező vállalatai gazdasági, párt- és társadalmi vezetőivel, az építőipar időszerű feladatairól. i