Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. Bartók Szegeden Á Somogyi-könyvtár új kiadványa A Somogyi-könyvtár hoszszú ideje lépést tart az idő szellemi igényeivel. Kiadványainak sorozatában most jelentette meg Péter László: Bartók Szegeden című munkáját, a zeneköltő születési centenáriumának évében. Kis tanulmányok, levelek, hírlapi szemelvények szövete mutatja meg, miként viszonyult e város Bartók zenei vállalkozásához, egész művészetéhez; kik voltak itt a legfogékonyabb művészi programja iránt. Kőnig Péter és Balázs Béla neve az a fonál, amely Bartókot Szegedre elvezette — 1906 márciusában még csak levéllel, de augusztusban már itteni gyűjtőútra, majd nem egy hangversenyre. A munka egyik sokat szereplő forrása éppen lapunk, a Délmagyarország. Talán nem veszi senki rossz néven, ha régi zenekritikusaitól visszaidézünk most néhány sort. Bartókék 1910. november 10-1 hangversenyéről így írt az első évfolyamát élő nélmagyarország: „Ma este Bartók ült a fekete zongora mellé, Waldbauer fogta a hegedűt, és Kerpely borulta gordonkájára. És a három müvészlélek mintha egy lélekké vált volna — mintha egy lélek muzsikája suhant volna át a termen, át a szíveken. Nemcsak csupa eredeti fölfogást, megjátszást tükröztet ennek a három magyar muzsikusnak az előadómuzsikája, hanem az ő művészetük már evolúciója a zenének." Nem érdektelen a korabeli laptárs, a Szeged és Vidéke kritikája sem, amibe egy mondattal ugyancsak belekóstol unk: „Közöttük kétségkívül Bartók a legjelentősebb muzsikus; mély értelmű elméleti ember és költői kedélyű komponista, aki minden bátor újszerűsége dacára ma már a bevett nagyságok közé tartozik." A centenárium évében szívesen emlékeztetjük olvasóinkat arra is — bár közismert tény —, hogy Bartók Balázs Béla táncjátékához komponálta A fából faragott királyfit es A kékszakállú herceg vára is a költő librettójára készült Ezek fővárosi bemutatója után (1917, illetve 1918) fogadta Szeged ismét Bartókot, első önálló zongoraestjén, 1921 novemberében. A Szeged című lapban (a Délmagyarország átmenetileg e címen jelent meg ekkor) Juhász Gyula emelkedett cikke fogadta: „Fejedelem jön ma Szegedre.,, Mert Bartók Béla ma az abszolút zene művelője, éspedig nem csupán ebben a megcsonkított kis országban, hanem... az egész világon." És egy mondat a lap másnapi kritikájából: „A zeneszerzésben az, aki a költészetben Ady Endre volt", A szegedi lapok egyike interjút is készített a zeneszerzővel. Ekkortájt dolgozott a Csodálatos mandarin befejezésén ... Frankfurtba készült művelnek bemutatójára... Londonba Invitálták... A stíluskritikai elemzés hajlamos Móra Ferencnek tulajdonítani a Szegedi Napló e koncertről írt cikkét, melyben Ilyeneket olvashatunk: „...a modern magyar zene Messiása", ... „Liszt óta az első igazán világhírű reprezentánsa a magyar alkotó géniusznak" —- bár a zene értelmezési zavarait, bizonyos meg nem értését is szóvá teszi, miként más lapok is zavarban vannak kissé. Talán segített volna Juhász Gyula verse (Bartók Bélának), amely a hangversenyen fogant és 1921 karácsonyán jelent meg. Két év múlva, amikor újra itt koncertezett, ismét kiújult a vita és némi tanácstalanság körülötte, s megint szívesen írjuk le, hogy a Szeged szerint Bartók „ ... halad a magavágta úton, és ha ez az út ma még nem is hozza a dúsan terített asztalt, de a halhatatlansághoz vezet". Lengyel Vilma, a Délmagyarország évtizedeken át hűséges zenekritikusa hoszszabb írást szánt Bartók megértetésére. Az örökkévalóság felé vándorló üstökösnek nevezte. „Öt megértik ma már mindazok, akii^ a szenvedéseken át egy új világnézetben keresik a pihenést és a vigaszt... A világegyetemet érezzük szólamaiban ... Bartók muzsikája a halhatatlanságnak szól... új gondolatok új kifejezője marad" (Szeged). — írta. És ismét Juhász Gyula! „...jelentőségének és értékének lényege nem a kor múlandó irányaiban keresendő... A magyar kultúrának éppen ezért a legmeggyőzőbb erejű és legegyetemesebb értékű képviselője ma ő az egész művelt világon, a ml legnagyobb nagykövetünk a föld minden népeinél." (Friss Hitek). Bartók minden további szegedi hangversenyének visszhangja rekonstruálható a könyvből, olyan szerzők beszámolóiból, mint Donászy Kálmán, Lengyel Vilma, Vér György. Gábor Arnold. A könyvecske múltbeli Üzeneteit jóleső érzéssel forgatja a mai olvasó, mert megbizonyosodik róla, hogy Bartók tehetségének, emberi és zenei nagyságának megfelelő fogadtatásokban részesült Szegeden már akkor !s, amikor viták zúgtak fölötte Sz. S. I. Szépítkezés farsang idején Itt a bálozás Ideje. Egyegy Jól sikerült báli éjszaka sokáig emlékezetes marad, ás jó, ha tudjuk, hogy a siKer nem magától Jön, erre *el kell készülnünk. A felkézülést nem szabad az utolsó pillanatra hagyni, hisz akkor annyi mindenre gondolnunk kell, s a kapkodásnak nincs rtelme. A fodrászt és a kozmetikust ne hagyjuk az utolsó napra, ilyenkor inkább, ha időnk engedi pihenjünk egy keveset Mielőtt az új ruhát felvennenk, frissítsük fel az arcún, tat forró vízbe mártott törülközővel, majd ruhába csavart jégkockákkal simítsuk át bőrünket. Ezt a műveletet 5—6-szor ismételjük meg. A meleg és a hideg ellentétes hatása ugyanis lendületbe hozza a vérkeringést, .•> fiatalos frissességet kölcsönöz az arcunknak. Szemünket ez idő alatt kamillával vagy hársfavlrágfőzettel borogassuk. Mikor az előkészü. uiekkel készen vagyunk, akkor gondolhatunk csak az esti — alkalmi — kikészítésre. A smink a szép bőrön érvényesül a legjobban, tehát már napokkal előbb a szokásánál többet törődjünk bő. tünk ápolásával Az előkozmetika legfontosabb teendője; vitaminos arcpakolásokkal elérni, hogy bőrünk üde, rugalmas legyen (alma-, csipkebogyó- vagy májpakolás). Bőrünk szépségére kedvező hatással van, ha az ünnepi alkalmat megelőző iié. ten egy gyümölcs- vagy lejnapot tartunk, vagy egy-két napon keresztül zöldfélékből, gyümölcsböl és tejtermékekből álló hústalan szépségdiétát iktatunk be megszokott étrendünk helyett. Jó módszer, ha az ünnepi alkalmat megelőző este pró. basminkelést végzünk, és kipróbáljuk melyik kendőzési forma mutat legelőnyösebben arcunkon. A sminkelést jól megvilágított tükör előtt végezzük. Báli éjszakára a vékonyan felkent alapozó krém fölé arcpírt használjunk. A szemhéj színezésére a szempillák fölött mély tónusú színekkel kezdődik (nagyon divatos a barna, a mélyzöld, a sötétlila). A szín a szemöldök irányában haladva mindig világosodik, rendszerint ezüst, bézs vagy amilyen szemhéjat festettünk, annak a legvilágosabb árnyalatát alkalmazzuk. Alkalmi kikészítésre használhatunk csillámos szemhéjfestéket, vagy a kikészítés ünnepélyességét emelhetjük a nagyon divatos mini csillag (csillagok) felragasztásával. Ez természetesen korhoz kötött. A rúzs színének is a ruha színével kell összhangban lennie. Rúzsozás előtt a szájszélünket kontúrceruzával húzzuk ki. A kontúrvonal lehet egy árnyalattal sötétebb a rúzs színénél. A körömlakk színének is harmonizálnia kell a ruha és a rúzs színével. Vékonyan puderezzünk, hisz egy hosszú báli éjszaka alatt többször fel kell frissíteni a sminket. A kikészítés utolsó mozzanata a szempillák festése. Végül ne feledkezzünk meg a dezodorról és az illatszerről sem. Amíg áll a bál, nem szoktunk a holnappal törődni, de hazaérve, jó arra is gondolni. Fáradt arc, gyulladt szemek, dohányfüstös haj, — talán lehet ez ellen is tenni valamit. Bármilyen későre Is jár az Idő, fürödjünk meg, egy jó meleg fürdő a fáradt Izmok kimerültségének jó ellenszere. Arcunkat mosdás után vékonyan krémezzük 6t, hajunkat pedig keféljük ki alaposan, hogy jól átjárja a levegő és megszabadítsuk a benne tapadt dohányfüsttől. Csak utána jöhet az alvás. Csaba Éva FoSisol A Budapesti Vegyiművek Folisol néven új permettrágyacsaládot bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére az idei évben. A többféle termékre — búzára, kukoricára cukorrépára, őszibarackra és szülőre — kidolgozott új szer az adott növény szükségletének megfelelő arányban tartalmazza a nélkülözhetetlen nyomelemeket és tápanyagokat. Ugyancsak a Folisol családba tartoznak a réz, a vas, a mangán, a magnézium és a cink hiányából adódó betegségeket megelőző Dermettrágyák. Az utóbbiak — kiegészítő levéltrá gyaként — ott alkalmazha tók. ahol hiányoznak a talajból ezek a mikroelemek. Az elmúlt évben lezárult kísérletek azt mutatták, hogy a Folisol-készitményekkel kezelt kultúrák öt-tizenöt százalékkal magasabb termé:t adtak, emellett javult a termékek minősége, emelkedett a szőlő és a cukorrépa cukorjuka. Előnye még az új műtrágyának, hogy általában egyenletesebb terméshozamot biztosit, segíti az együttélést, így kiegyenlítettebb lesz a termék minősége. Új léghajóterv Áramszedővel Szibériába A szovjet sajtó az utóbbi időben gyakran foglalkozik a nehezen megközelíthető helyeken is alkalmazható új szállítóeszközök — például légpárnás hajók, léghajók — létrehozásának szükségességével. A Trud egy rendkívül eredeti megoldású új léghajó terveinek kidolgozójáról ad hírt. Az Ufa-I olajbányászati főiskola kőzetmechanikai tanszékének munkatársai már a teljesen új elveken alapuló: elektromos árammal működő léghajó kicsinyített, működő modelljét is elkészítették. Terveik szerint a „valódi" léghajó formájában hagyományos, szivar alakú, 90 méter hosszú, 30 méter átmérőjű, veszélytelen héliummal töltött polietilén ballon lenne. A „légi villamosnak" elkeresztelt jármű működésének alapelve a valódi villamoshoz hasonlítana. Alulról két áramszedővel kapcsolódna a nagyfeszültségű távvezetékekhez, sebessége óránként 80 kilométer lenne. Ez a megoldás a hagyományos léghajóknál jóval hatékonyabb, hiszen az új berendezésnek nem kell üzemanyagot vinnie magával, s ez legalább egynegyedével növeli a szállítható teher nagyságát. A szakértők számításai szerint Szibéria távoli, nehezen megközelíthető területein egy kilométernyi nagyfeszültségű távvezeték felépítése 20 ezer rubelbe, ugyanannyi autóút megépítése viszont már egymillió rubelbe kerülne. Hatszáz kilométeres szakaszon a teljes teherforgalmat le lehetne bonyolítani tíz elektromos léghajóval, s az ehhez szükséges vezeték költsége mintegy 16 millió rubel lenne — negyvenszer kevesebb, mintha autóutat építenének. A módszer gazdaságosságát fokozza, hogy ugyanez a távvezeték a közelben fekvő településeket, üzemeket is ellátttatná árammal. Az ufal szakemberek új léghajója a világ műszaki gyakorlatában teljesen eredeti, s így találmányként Jegyezték be. (MTI) MuiüeMzonyta éüó nyugdíjas szabadsága Cs. E-né szegcdi olvasónk a munkaviszonyban álló nyugdijasokat megillető szabadságokról érdek, lődik. Olvasónk 1979-ben ment nyugdíjba. A nyugdíjazásáig évi 24 munkanap rendes szabadságra volt jogosult. 1989-ban bárom és fel hónapig fél műszakban dolgozott. Erre az Időre a munkáltatója három nap szabadságot fizetett kl részérc. Tudomása szerint a dolgozó nyugdíjas szabadságát ugyanúgy számolják ki, mint a'iány nappal nyugdíjba ment. Szerinte 3 napnál több szabadságra jogosult. Kérdezi: igaza van-e? Olvasónk levelében leírt adatok szerint kérdésére konkrét választ adni nem tudunk, mert nem közölte, hogy a 3 napra járó szabadságra teljes napi bért, vagy csak a fél műszak alapján járó bért fizették ki. Abban az esetben, ha a 3 napra járó szabadságot fél műszakra járó bérrel fizették ki, akkor igaza van, ha pedig a 3 napra teljes műszakra járó bért fizették ki, akkor a úállalat szabályosan járt el. A munkajogi rendelkezések szerint a dolgozó nyugdíjas munkaviszonya alapján ugyanúgy jogosult fizetett szabadságra, mint a nem nyugdíjas dolgozó, vagyis legfeljebb 12 nap alapszabadságra és 12 nap pótszabadságra, összesen évi 24 munkanap rendes szabadságra. A szabadságra jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy mekkora a munkaszerződésben meghatározott munkaidőkeret. Ebből adódóan a napi 4—5 stb. órás munkaidővel foglalkoztatott dolgozókat ugyanúgy megilleti a szabadság, mint az átlagos heti 44 órás munkaidővel dolgozókat. Ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 19. számú állásfoglalása is kimondja, hogy a dolgozónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a vállalat a dolgozót nem teljes munkaidőre alkalmazta. A munkaidőből adódó eltérés ugyanis nem a szabadság időtartamában (a napok számában), hanem az egyes szabadságnapokra 1áró munkabérben fejeződik ki, akként, hogy az ilyen dolgozó egy szabadságnapra eső munkabére a tényleges munkaidejüknek megfelelően napi 4—5 stb. órai bér. Ha azonban a törvényesnél rövidebb idővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott napjain végez munkát, a munkaidejére is a munkában töltött napok szerint arányosan csökken. Ha pl napi 4 órás munkaidővel hetenként hat nap helyett csak 3 napot dolgozik, alapszabadsága 12 nap helyett csak 6 nap. Ugyanez a szabály irányadó a pótszabadságok tekintetében is. Tehát a munkaviszonyban álló nyugdíjast a szabadság az általános rendelkezések szerint illeti meg. így a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság megállapításánál a nyugdíjazást megelőző munkaviszonyban töltött időket is alapul kell venni. (Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 74. sz. állásfoglalása.) Dr. V. M. r Megnyílt „Margit divat" Megnyílt NAGY VÁLASZTÉK: ruha, szoknya, blúz, nadrág, alkalmi ruhák, pulóverek. Anyag továbbra ls kapható. Szeretettel várom vásárlóimat. Farkasné, Szent István téri plae. Ipari szövetkezet pályázatot hirdet szakirányú végzettséggel és gyakorlattal (esetleg jogi végzettséggel) rendelkezők részére belső ellenőri és számviteli csoportvezetői munkakörök betöltéséra Jelentkezéseket: „Sürgős 430/12" a Sajtóházba kérjük. jeligére Közületek, magánosok figyelem ! A szegedi Móra Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a homokértékesítést a szaíymazi homokbányából megkezdte. Gépi rakodást és fuvarozást biztosítunk. A megrendeléseket felveszi: Sándor Péterné ügvintéző. Móra Ferenc Tsz. I üzemegvség Szeged Külterület 4. Telefon: 61-074. NI i n ss vége a télnek és lesz Jevőre is! AJANLATUNK: Női perzsaláb bunda nézsmagallérral 22 400 Ft Női natúr oézsmabunda 31 500 Ft Női panofix bunda 9 560 Ft Női filmnyomott bunda 11 000 Ft Női nvúlbunda 4/4-es 6 830 Ft Női sertésvelúr kabát, téliesítve 6 350 Ft Bakfis kapucnis irhabunda 9 400 Ft Bakfis rövid irhabunda 3 360 Ft Férfi irhadzseki 3 930 Ft Keresse fel konfekcióosztályunkat a földszinten! Telefon: 13-888/42. mellék.