Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

mBIÍÜ PROLETÁRJAI. ECYESVMETEKJ 71. évfolyam 28. szám 1981. február 3., kedd Ára: 1,40 forint AZ H S Z MP s Z E GED VÁROS t BIZ O T TS ÁG ÁNA K LAPJA Föladat az ellátás színvonalának megőrzése, javítása Országos kereskedelempolitikai tanácskozás Kereskedelempolitikánk cél­ja, összhangban a népgazda­sági feladatokkal, a VI. öt­éves tervben is az ellátási színvonal fenntartása — ahol lehet javítása — hatéko­nyabb kereskedelmi mun­kával — hangsúlyozta Sághy yilmos miniszter, a belke­reskedelem irányítóinak, ve­zetőinek a Magyar Tudomá­nyos Akadémián tartott hét­fői országos tanácskozásán, összefoglalták a vállala­tok, szövetkezetek leg­fontosabb feladatait, s irányelveket adtak a kö­vetkező ötéves terv kiala­kításához. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A belkereskedelmi mi­niszter bevezetőjében össze­foglalta a kereskedelem el­múlt öt évi fejlődését, ered­ményeit, gondjait. Elmondot­ta, hogy a kereskedelmi for­galom változatlan áron 13— 14 százalékkal növekedett, s ez azonban lényegében a fele a tervezettnek, miután az utóbbi két évben már csak egy-egy százalékos volt a fejlődés. Utalt a kereske­delem tevékenységét nehe­zítő körülményekre, de em­lékeztetett arra. Is, hogy az áruellátás színvonala a cé­loknak megfelelően alakult, sok, korábban hiányzó termékből javult • kíná­lat, s az ipari termékszerkezet korszerűsítésének nyomán sok újfajta, tartós fogyasz­tási cikk jelent meg. Az ál­talában kiegyensúlyozott el­látás mellett azonban las­sabban fejlődött például egyes élvezeti cikkek édes­ipari és diabetikus termé­kek, az alkatrészek és időn­ként néhány tartÓ3 fogyasz­tási és ruházati cikk kíná­lata. Idegenforgalmunk az előző öt évhez képest mér­sékeltebben fejlődött, minő­sége azonban sokat javult. A kiskereskedelmi és a ven­déglátó-hálózat a tervezettet megközelítően, csaknem 9ü0 ezer négyzetméterrel, a rak­tárhálózat 125 ezer négy­zetméterrel bővült, Budapes­ten azonban nem sikerült teljesíteni a fejlesztési ter­veket. A VI. ötéves tervre az elmúlt két év lassúbb fej­lődésének tendenciája jel­lemző, így a lakosság fogyasztása mintegy 8 százalékkal, a kereskedelmi forgalom 1 százalékkal növekszik; az átlagosnál jobban a bolti élelmiszereké és az egyéb iparcikkeké, annál alacso­nyabban a ruházat és a, vendéglátás forgalma. Az idegenforgalomban a lakos­sági turizmus igényének nö­vekedése várható azért is, mert az ötnapos munkahét bevezetésével az átlagos sza­bad idö 25 százalékkal lesz több. A fogyasztás és a kiskeres­kedelmi forgalom mérsékel­tebb növekedése nyomán, a népgazdasági tervből adódó­an. a kereskedelempolitika kö­vetelménye a kínálat és a kereslet összhangjának erő­sítése, amelyhez nagyobb pontos­sággal kell prognosztizálni az igényeket. A vállalatok fordítsanak nagy figyelmet arra. hogy a vásárlók min­den rétege megtalálja a ke­resett árut. a kínálatban ja­vuljon az olcsó és a közepes árú termékek választéka, s mindenekelőtt a fogyasztási cikkek minősége, valamint az áruutánpótlás szervezése. Mi­után a forgalomba kerülő áruk csaknem 80 százaléka hazai termelésből származik, az áruellátás és utánpótlás kulcskérdése az ipar es a kereskedelem együttműködésének fejlesztése. Fontos fel­adat, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése át­menetileg se zavarja az el­látást. Az ellátást, nagyban segíti az import, amelynek részarányát a tervidőszakban kis mértékben növelik. A nem rubelelszámolású im­port a jövőben is elsősorban hiánypótlást szolgál, s gon­doskodni kell a már beveze­tett termékek folyamatos biztosításáról. Azokat a ter­mékeket viszont, amelyek ru­belelszámolású piacról is be­szerezhetők. máshonnan meg­vásárolni tilos. A kereskedelem ármunká­jának középpontjában to­vábbra is a keresletet és a kínálatot figyelembe vevő arányos árképzés áll, a vál­lalati hatáskörbe tartozó árak kialakításánál arra tö­rekedjenek, hogy az árak két irányba, ne csak felfelé, hanem lefe­lé is térjenek el. Miután továbbra is várha­tók gyakori ármozgások, ezért a nagykereskedelem feladata lefogni a kisebbe­ket, 2 százaléknál kisebb el­térése miatt a kereskedelmi eladási árak nem változtat­hatók. Fontos feladat a meglevő eszközök jobb kihasználása, az anyagi erők egyesítése, a beruházásoknál az egyszerű, olcsó módszerek alkalmazá­sa más célú létesítmények kereskedelmi igénybevétele. A szerényebb lehetőségek jobb hasznosításának eszkö­ze az átlagosnál alacsonyabb önköltséggel dolgozó, egy­szerűbb körülmények között üzemelő, úgynevezett raktár­áruházak létesítése. Befejezésül • miniszter szólt a fogyasztói érdekvédelem fontosságáról, hangsúlyozva hogy az ellenőrzések során kiemelten foglalkoznak a fogyasztók közérzetét befo­lyásoló intézkedések végre­hajtásával, a vásárlási kö­rülmények és a kiszolgálás kulturáltságával. A korszerű, kulturált kereskedelem nél­külözhetetlen eleme a vásár­lók rendszeres tájékoztatá­sa. s még szigorúbb fellépés a kereskedelmi etikával ös­szeférhetetlen magatartás ellen. Zöldségtermesztés üvegházak, Csongrád megye gazdasá- Zöldséget télen is kell gaiban csaknem 50 hektár termeszteni, ha törik — ha üvegházban és több mint szakad, mivel már föl­130 hektár fóliasátor alatt épültek a nagy kertészeti termesztenek télen is zöld- telepek, így hát új és új meg_ séget Körülbelül itt tereim oldásokon törik a fejüket a rpeg az ország hajtatott szakemberek. A TESZÖV­zöidségének a fele. Ugyan- nél hallottak szerint szak­akkor jelentős a kisgazda- csoportok alakításának gon­ságokból piacra küldött áru dolata is fölmerült. Jobban is. (Becslések szexint majd- lehetne hasznosítani az adott­nem annyi, mint a nagy- Ságokat, s több olyan tarta­üzemekből.) Bőven elegen- lék is előkerülne, ami ed­dő a megyének, sőt jut az dig rejtve maradt; Főleg a ország más területeire és termálenergia jobb haszno­külföldre is e táj termékei- sításában látnak fantáziát a bői. hozzáértők. A hatodik ötéves tervben . A, szántóföldi zöldségek a megyei termelőszövetke- e™lete • Tx^xx ^laa -b zetek, szakszövetkezetek, l^ mmt korabban. Eddig „„„,,„.„. „ ' atlagaban 7 ezer hektáron allami gazdasagok nem ter^sztettek a eazdaságt>k szándékozzák lényegesen gazdasagok növelni a már meglevő te- . Paradicsomot, rületet Erre az ^szerűsée hagymat" Nemi koze van a keStzeríti a tfáSSS csökkenéshez az ér­Átgondolt, megfontolt szá- ^'kes, es' nehezsegeknek is, molgaUte után döntöttek így, t^^f^^l ^ Ta^on költSL™^ dálk^ásra a -vetkezlte­. bffi. ?%2£ ket' álIamÍ Slagokat. Szívkórház és gyárak, együttműködése A Balatonfüredi Állami Szívkárház egyre szélesebb körben oldja meg egy-egy egész munkahely — ipari, vagy mezőgazdasági üzem — munkásainak, főleg a nehéz fizikai munkát végző dolgo­zóinak kardiológiai szűrését és preventív gyógykezelését, A kórház eddig 17 vállalat­tal és termelőszövetkezettel kötött ilyen értelmű szerző­dóst. Ezek tapasztalatait hét­főn Balatonfüreden értékel­ték a szívkórház és az érde­kelt üzemek képviselői. Egyetértettek abban, hogy a szocialista egészségügy egy új és sikeres együttműködé­si formájáról van szó. Ennek keretében eddig — mint Bö­szörményi Ernő, a kórház főigazgató főorvosa elmon­dotta — 3741 nehéz fizikai munkást vizsgáltak meg és részesítettek kezelésben. A szívkórház egészségügyi dolgozói azért kezdeményez­ték a szocialista együttmű­ködést. mert a szívizom hi­ányos vérellátásával járó be­tegségek tovább terjednek es az ellenük való küzdelem leghatásosabb módja a meg­előzés. Az e célt szolgáló kardiológiai szűrések során sok beteget is felderítettek, s ezek rendszeres kórházi ke­zelését napokon belül meg­kezdték. A szívkórház ezren túlmenően az úgynevezett foglalkozási rehabilitációt ls tökéletesíteni akarja a szer­ződésrendszerrel. A szerződés szerint a vál­lalatok és a szövetkezetei: társadalmi munkával is se­gítik a kórház működését további fejlesztését. Kirepültek a méhek A meleg, napfényes feb­ruár „ébreszti" a természetet a Duna—Tisza-közén: hóvi­rág nyílik a kiskertek alján, feslik a barka a tiszamenti füzesekben. Hétfőn a kelle­mes déli napsütéses időben kirepültek a méhek is. „pénzízű'', nem beszélve a kertészeti telepek fönntartá­sáról, üzemeltetéséről. (A fóliasátrak négyzetmétere körülbelül 600—700, míg az üvegházaké több mint 3 ezer forintba kerül.) A szá­mítások szerint ötven év múlva adja vissza egy telep a befektetett pénzt Nyilvánvaló nem rajong­nak érte a gazdaságok, még akkor sem, ha jelentős tá­mogatással segíti őket az ál­lam. Ettől függetlenül jó, hogy januárban ís kerülhet zöldpaprika a bevásárló sza­tyorba, néhanapján friss pa­radicsomot is tegyünk a reggeli mellé az asztalra. A korábbi évek tapaszta­latai, hogy Szegeden részben sikerült itt tartani a meg­termelt téli zöldség egy ré­szét Aki nagyon akart ma­gának primőrt, vehetett. Ugyanakkor — éppen a te­rület nagysága miatt — ju­tott máshová is. Főleg a szentesi zöldségtermesztő rendszer jóvoltából. Szege­den a város ellátására, meg­egyeztek a szövetkezetek. Főleg a Felszabadulás Tsz kertészeinek áruit láthat­juk a boltokban. Városunk két téesze — amint arról már többször írtunk — a Felszabadulás és a mihályteleki Üj Élet — nagy fába vágta a fejszét. Egyenként 6,5—6.5 hektáros üvegház építésébe kezdtek. Számolva a majdnemhogy ingyenes termálenergiára. Hasonló beruházást egye­lőre nem terveznek a me­gyei gazdaságok, a meg­kezdetteket szeretnék minél előbb befejezni, és a már meglevőket az igényeknek megfelelően üzemeltetni. Gondjaik évről évre na­gyobbak, hiszen kevesebb pénz jut a közös kalapból, fogj' a munkaerő, drágul az energia, és ezzel együtt emelkednek a költségek. M. T. Újdonság Konténer­öltözők Huszonhét, mosdókkal, zu­hanyzókkal és beépített Szekrényekkel ellátott konté­neröltözőt szerzett be a szé­kesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat. Az egy nap alatt áttelepíthető, acél­és alumínium konténerben összesen 750 építőm unkáit helyezhetnek el. A „mozgó öltözők" csak minimális te­reprendezést és közműcsat­lakozást igényelnek, s hosszú időne megoldják a változó múnkahelyű építőipari vál­lalat öltözőgondjait. Az Alba Regia Építőipari Vállalat építkezéseinek egyéb szociális létesítményeit (me­legedőket, étkezőket) szintén szédezedhető kivitelű, mo­dul barakkokkal oldják meg. A mobil szociális létesítmé­nyek jelentős kivitelezési időt. élőmunkát takarítanak meg és ezzel körülbelül 10 százalékkal csökkentik a fel­vonulási költséget. Újítások a texfümíívekben Csaknem minden hónapra jut egy-egv műszaki újítás, új. kényelmesebben kezelhető gép. vagy a munkát köny­nyítő találmány a Szegedi Textil művekben. Ezekben a na­pokban három színhelyen dolgoznak a gyár tmk-szerelői. munkájuk nyomán jelentősen javul maid a termék minő­sége. Sok munkát ad a fonónőnek, ha elszakad egy szál, mert a> orsóhoz csapódva tömeges szálszakadást okoz. Nagy tel­jesítményű elszívót szerelnek most a gépre, mely beszip­pantja a szakadt szálat, gyorsabban folytatódhat a munka. Kiválasztás, képzés, vezetés Már a képzés során figyelembe kell ven­ni. hogy a műszaki egyetemek és főiskolák hallgatói közül kerülnek ki a jövő vezetői. Űj vezetőgárdát pedig csak hosszú távon megalapozott kiválasztással, képzéssel, ok­tatással lehet nevelni. Ebben nagy felelős­ség hárul a műszaki egyetemekre, főisko­lákra. Ezzel a gondolattal nyitotta meg Drecin József művelődési miniszterhelyet­tes a Szervezési és Vezetési Tudományos. Társaság elnöke hétfőn Balatonfüreden a Budapesti Műszaki Egyetem és a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola vezetői­nek négynapos eszmecseréjét. A miniszter­helyettes szólt még vezetési kultúránkról. Ezzel — hangsúlyozta — egyáltalán nem lehetünk elégedettek. A továbbiakban Berend T. Iván akadé­mikus Az oktatás és a tudománypolitika, mint hosszú távú gazdaságpolitika kulcs­kérdése címmel tartott előadást. Somogyi Károlyné felvételei Két szövőgépből egyet, de szélesebbet készítenek a gyár szerelő brigádjai. A hagyományos 90 centiméteres helyett 160 centiméter széies vásznat szőhetnek az átalakított gé­peken; ágyneműt csak ebből készítheínek s a külföldi ve­vők is ezt keresik.

Next

/
Thumbnails
Contents