Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

3 Kedd, 1981. február 17. Számvetés Tisztes nyereség a Felszabadulás Tsz-iien Azt mondta a tegnapi zár­számadáson Árendás György, a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke — remélhetőleg ezután is előre megyünk és nem hátra. Utalt az elmúlt tizenöt év eredményeire, s arra: a mostani nyereség — csaknem 15 millió forint —' szép summa, de ebben a téeszben a 20 millió forint lenne az ideális. Abban is biztos volt — a hozzászólá­sok összegezésekor —, hogy idővel majd elkopnak a gyön­geségek, s a termelőszövet­kezet az eddiginél is jobb eredményedet ér el. A szerénység, a mindig többre vágyás persze nem ki­sebbítheti a tavalyi esztendő tényeit. Azt, hogy a szegedi téesznek az állatok tartásá­ból 70, a növények termesz­nács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetője. A szövet­kezet jobban fejlődött, mint a megyei és az országos át­lag, s ez jó alap a jövőre. Elmondta még az osztályve­zető, hogy a megyei téeszek között nagyok a különbcé­gek. Hasonló földön gazdál­kodó közösségek eredményei eltérőek. Az eddigi zárszám­adások adatai 6zerir,t több lett a szövetkezetek bevéte­le, növekedett a nyereségük. Nagyobb gondot fordítottak a háztájira. A VI. ötéves terv feladatairól szólva felhívta a figyelmet a helyben levő termálenergia hasznosítására és a kutatók munkájára. A zárszámadáson elfogad­ták az idei terveket. téséből 29, a mellékesből és Ma. kedden tartja zár a háztájiból pedig 65 millió számadását az apátfalva forintos bevétele lett Jól Aranykalász Tsz. holnap, dolgoztak a szocialista bri- szerdán pedig a deszki Ma­gádok és gyarapodott a szö- ros Tsz küldöttei beszélik vetkezet vagyona, fegyelme- meg az elmúlt évi gazdálko­zetten végezték a tagok a dást. közös munkát. Szépen halad a 6.5 hektáros növényház épí­tése. A gabonaföldek bőven teremtek, akárcsak a napra­forgó táblák. Nyereséggel zárt a juhászat is. Földeket cseréltek, hogy megkönnyítsék a közleke­dést. Kevesebb energiát hasz­náltak, s a kalászosokat is olcsóbban termesztették a tervezettnél Több 6ikeres nagyvállalkozásnak tagja a szövetkezet. 4 millió 661 ezer forint a különböző társulá­soknál, rendszereknél „betét­ben" levő vagyonúk. Nem - feledkeztek meg az alapítókról, a nyugdíja­sokról sem. Tavaly 264 idős tagnak adtak segélyt, össze­sen 404 személyt jutalmaz­tak. (Üdüléskor, szüléskor, házasságkötéskor, temetés­kor segített a téesz.) Az elmúl öt év fejlődését hangsúlyozta fölszólalásában Szilágyi Ernő, a megyei ta­Bánvász­emlékczés Hétfőn — a „széncsata" meghirdetésének 35. évfordu­lója alkalmából — Salgótar­jában koszorúzási ünnepsé­get. Nagvbátonyban politikai gyűlést tartottak. A széncsata a felszabadult ország újjáépítésének egyik első, sorsdöntő ütközete volt. 1946 elején a szénbányáit államosítása nyitányát jelen­tette a tőkés tulajdon végle­ges kisajátításának. A nógrá. di és tatabányai bányászok partliánakcióinak sikere elle­nére —- megakadályozták a bányák leszerelését, tönkre tételét — 1945 telén is csak napi 1G00 vagon szenet ter­meltek az ország bányaüze­mei. A vasútnak napi 230 v-n.gonos igénye helyett csak 150 vagon szén jutott. Február elején Tatabányán hangzott el az országos ver­senyfelhívás. A fővárosi munkásság segítőkészségének teljes erejével csatlakozott a felhíváshoz és vállalásaikat hamarosan megtették a nóg­rádi szénbányászok is. Egy hónap teltével az országos széntermelés napi 2200—2500 vagonra emelkedett. Az élő munkaverseny Éuskliiik Jugoszláv ifjúsági vezetők Csongrád megyében Tegnap, hétfőn érkezett társai fogadták a röczkei ha­megyénkbe a Jugoszláv Szo- tárátkelőhelyen. Délelőtt cialista Ifjúsági Szöveetség megbeszélést folytattak a Vajdasági Választmányának megyei KISZ-bizottságon, delegációja. A küldöttség ve- délután pedig Csongrádra zetőjét, Milivoj Kovacskit, a utaztak, ahol tájékoztatást SZISZ Vajdasági Választmá- kaptak a városi KlSZ-bizott­nya elnökét, és tagjait, ság munkájáról és látogatást Alexander Stovanicot, elnök- tettek a Faipari Szakközép­ségi tagot és Milica Csáki- iskolában és Szakmunkás­csot, a SZISZ zombori köz- képző Intézetben. Este meg­ségi választmányának elnö- tekintették a Szegedi Ifjúsá­két Bódi György, a Cseng- gi Házat. rád megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint Tuli­pán Andrásné és Simon Györgyi, a bizottság munka­Munkások és műves: együttműködése :ek A vajusaági vendégek feb­ruár is ig maradnak me­gyénkben. Többek között fel­keresik a megyei pártbizott­ságot, ahol Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra fogadja őket Megismer­kednek a Szegedi Orvostu­. dományi Egyetem életével I találkoznak az itt tanuló ju­goszláv hallgatók képviselői­vel. Elmer nek Makóra, tá­jékoztatást kapnak a városi KISZ-bizottság és a makói Lenin Tsz munkájáról. 18­Sn. szerdán meglátogatják a Szeged' Szalámigyárat és a KISZ ír- eyei vezetőképző központját a minden­napok so­rún: uazuti.ági fejlettségünk mai szintjén hasonlíthatatla­nul több ismeretet igényel a termelő munka bármely rész­kérdésének megválaszolása az erre vállalkozótol, mint akárcsak pár évvel ezelőtt. A mit együnk, hol lakjunk, mivel műveljük meg földje­inket korszakban még nem­csak irányt szabtunk, de egy­ben kereteket is adtunk a munkaversenynek pusztán annyival, ha a kétkezi mun­kást nagyobb serénységre, több szorgalomra kértük. Ma ugyanezekkel a szavakkal legföljebb csöndes mosolyt válthatunk ki mindazokból, akiket tettekre szeretnénk serkenteni. Gyakorló üzemi vezető mondatai ezek. És egyáltalán nem panaszként elsóhajtott gondolatok. Inkább annak érzékeltetése, hogy a vezetői tevékenységgel szemben a gazdasági fejlettség maga­sabb fokán mindennap (na­gasabbak és magasabbak a követelmények. Példának hozta föl ismerősöm a hatá­sos, a tényleges célok eléré­sét jól szolgáló munkaver­seny szervezését, mint amely önmagában is kifejezi: a ló­zungok hangoztatása már ke­vés. Fogható, számokkal is mérhető eredményt csupán azokban a gyárakban bizto­sít a legjobb munkások ver­senye is. amelyekben nagyon tudatosan, és nagyon konkré­tan jelölik meg, mit is te­gyenek a különféle munka­mozgalmakban részt vevők a termelékenység növeléséért, a gazdaságosság javításáért. Aktuális manapság a mun­kaverseny szerteágazó prob­lémaköréről elmélkedni? Ügy vélem, soha sem volt idő­szerűbb. Mégpedig azért, mert vállalataink között egy­aránt akad olyan, amelyben időben megújult, korszerű formát öltött a jobb munká­ra serkentés, és ha talán ke­vesebben is. de azért vannak termelő üzemek, amelyekben ma is tarthatónak, tovább élőnek hiszik néhányan a ..termeli többet, jobban élsz" jelszót. Nem kell bizonygat­ni. miért öröm az egyik, s miért nem hozhat eredményt a másik. Néhány hét óta szemtanúi vagyunk szűkebb-tágabb kör­nyezetünkben annak, hogy szocialista brigádok miként képesek új színt, új tartal­mat adni a sok éve megszo­kott versenynek. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusát meg­előző időszakban számos vál­lalatnál egy-egy munkáseso­Dort — brigád, vagy üzemi j közösség — szinte párbeszé- . det folytat a helyi vezetés- ' sel. Miben, miféle feladatok megoldásával segíthetik ered­ményesen a gazdálkodas gondjainak enyhítését? Hi­szen maguk készek többet tenni — tisztelegve ezzel is a túlzás nélkül nagy jelen­tőségűnek minősíthető poli­tikai esemény előtt —. ám erejüket kevésnek érzik a hatékonyság, a gazdaságos­ság, a nagyobb piacképes­ség, és más kategóriák okos értelmezéséhez. Vétek lenne ezt a tettrekészséget figyel­men kívül hagyni. Kényel­mességből. nemtörődömség­ből lemondani a legfonto­sabb termelési tényező, az ember többet akarásáról. Ki­vált. ha ez oly könnyen ki­aknázható. Nagyon fávo! g^ szánue-'í, hogy kétségbe von­jam egy-egy szocialista bri­gád munkahelyi ismeretei­nek mélységét. De azért el tudom képzelni, hogy a jól fizető exportáruk fajtáit, azok értékesítési lehetőségeit náluk jobban ismerik az ott dolgozó gazdasági és műsza­ki szakértők. Ebből azonban az a következtetés adódik, hogy a versenyt kezdemé­nyező. vagy a különböző al­kalmakra felajánlást tevő munkáskollektíváknak segít­ségre van szükségük. Mon­dani kell nekik: a szerző­désben rögzített mennyiség­nél nem kell többet gyárta­ni, sőt a szállítási határidőt sem okvetlenül szükséges előrehozni. Mindennél többet ér, valamennyi kereskedel­mi partner szemében na­gyobb tiszteletet kiváltó az, ha pontosan a kívánt meny­nyiségű. a kialkudottnál jot­tányival sem gyöngébb mi­nőségű a vagonba rakott aru. És legyen ott az ígért időre, mert akkor a vevőnek nem okoz tárolási gondot. Vállalaton belül viszont nem borítja föl az anyag- és kész­letgazdálkodás tervszerűsé­gét, a gyártás programozá­sát Egyszóval: irányítsák a jó szándék diktálta versenyt mindenütt! Távolról sem az egyetlen a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyá­rában minap hallott jó pél­da, de mert tanulságos, ér­demes fölhívni rá a figyel­met ismételten is. A szövő­déi szocialista brigádé az el­határozás, hogy munkával, az átlagot fölülmúló munká­val tisztelik meg a szovjet kommunisták tanácskozását E munka tartalmának meg­határozásához azonban a gyárvezetéssel tanácskoztak. És mire papírra került, mit is ajánlanak föl. addigra vi­lágossá vált a brigád min­den tagja előtt: nekik mit kell tenniök. £s nyomban egységbe simult a munkás­nők. meg a vállalat célja, gazdasági érdeke. Igv vált biztosítottá, hogy a jó szán­dékú. tiszteletre méltó tett­rekészség ne hozzon tora eredményt. Hiszen egy centi­méterrel sem szőnek majd többet a lányok és az asz­szonyok. mint amennyit • piac igényel. De készpénz­ként vehető, hogy a szövő­székekről lekerülő anyagból az ígért 90 százaléknyi való­ban elsőosztályú minőségű lesz. a célokat jól szol­» gálóvá tenni a mindennapok munkaverse­nyét soha sem volt könnyű feladat. Ma különösen nem az hiszen a gazdasági kör­nyezet — amelytől nem füg­getleníthetjük magunkat semmilyen vonatkozásban — akkor sem írja jóvá hibás cselekvésünket. ha azt a munkaverseny asszinkronitá­sa. jó szándékú ballépése dik­tálta. Redő Nándor Oél-alföldi iráoyvonr.tok a Szovjetunióba Az SZKP XXVI. kong­resszusának közeledtével a dél-alföldi vasutak forgal­mának növekedésében is tapasztalható, hogy a gyá­rak, gazdaságok gyorsítják a testvéri, baráti országba irányuló exportszállításo­kat. Vasárnap szinte rekord mennyiségű árut továbbí­tottak a Szovjetunióba. A i'Ax Szegedi Igazgatósá­gának vasutasai a termelő A szerződések aláírása. Balról jobbra: Zoltánfi István. Nó­rák András, Lapis Airdrás. Sponner Jenő és Cs. Pataj Mihály A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat, valamint a szegedi képzőművészek kö­zött évek óta gyümölcsöző az együttműködés. A váro­si tanács kezdeményezésé­re a KSZV folytatja legkö­vetkezetesebben o munká­sok és művészek kapcsola­tának szorosabbra fűzését. Tegnap, hétfőn a KSZV Victor Hugó utcai klubjá­ban ünnepélyes keretek kö­zött újították meg a válla­lat és négy szegedi képző­művész szocialista szerző­dését. Onczay Zsoltné osz­tályvezető értékelte Cs. Pa­taj Mihály, Nóvák András, Zoltánfi István festőművé­szek, valamint Lapis András szobrászművész elmúlt évi tevékenységét, majd az al­kotók és Sponner Jenő sze­mélyzeti és szociális igazga­tó írták alá az idei szerző­déseket. A baráti hangula­tú beszélgetésen szólt a KSZV példamutató tevé­kenységérő! Bányainé dr. Birkás Maria, a városi ta­nács elnökhelyettese és Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezető­je is. , A négy szegedi művész alkotásaiból a KSZV klub­jában kiállítás is nyílik, ahol a művészek gyári kap­csolataikról és alkotói tö­rekvéseikről is- számot ad­nak. A nagyközönség szá­mára a kiállítást ma kedden délután 3 órakor Sponner Jenő nyitja meg. Pisti naplai — Mi szeretnél lenni, Pisti ? — Igazából még nem tu­dom. Talán erdész. — Es miért éppen erdész? Városi gyerek vagy ... Pisti arca töprengővé vá­lik, kézfejével végigsimít a nomlokán. — Mert az erdőben csönd (an, meg az erdő szép. — .Tudsz valamit arról, hogy mi egy erdész dolga? — Sokat nem, de láttam egy filmet a tévében az erdészekről. — Annyira tetszett? — Igen. Es itt megakadunk a be­szélgetésben. • Lehetséges, hogy a túl nagy korkülönb­ség miatt. Pisti tizenegy éves, s a majdnem kama­szok lelkivilága nehezen föl­térképezhető. Az osztályfőnöke megen­gedte, hogy bepillantsak a naplóba. Pisti a jó közepe­sek közé tartozik. Átlaggye­rek, mondta az osztályfő­nöknő. Pisti igazából nem is átlaggyerek. A szegedi oatikák nyitvatartási rendjét például kívülről tudja. — Szeretne játszani, ha hazaér a napköziből — ezt 'az édesanyja mondja —, de hát neki kell boltba pa­tikába menni, levelet felad­ni. Szinte születése óta ne­velem egyedül. Az apja ki­ment nyugatra, talán Ame­•ikában van, de lehet az is, hogy másutt. Nem tudom. Pisti édesanyja rokkant Szinte ki sem tud mozdul­ni a szobából. Nemrégiben levelet írt ne­künk. „Az érettségi, illetve fél év egyetem után a Sze­gedi Textilművek meósa lettem. Itt, a meó Radnóti iMiklós brigádjának tagja­ként dolgoztam, míg beteg­ségem miatt meg nem mű­főttek. Százszázalékos rok­kanttá nyilvánítottak a mű-# tét után. A betegségem ota tnnyi segítséget kaptam a nrigádomtól és a gyártól, hogy annak felsorolása ol­'a'a'mt venne igénybe. Ki­mondhatatlan hálával tar­ozom nekik." Felhívtam a textilműve­:et. A brigádvezetőt kértem n készülékhez. — A bajbajutotton segíte­ni kell. Természetes dolog, nem? Ennyit, mondott a brigád ­vezetőnő. Azt, hogy rend­szeresen küldenek Pistinek és édesanyjának pénzt, ru­hanemű, élelmiszert, nem tőle tudom. Az iskola tanári szobájá­ban, ahol beszélgettünk, megkérdeztem Pistit. hogy mit kívánna tőlem, ha en lennék Tau bácsi. Hármai kívánt: — Szeretnék jobb tanuló lenni, hogy anyukám örül­jön. Szeretném, ha anyu meggyógyulna. Szeretném, ha jobban élnénk. Pisti a hét végét anyja egyik barátnőjénél tölti, az az asszony is tagja volt a brigádnak.. — Szeretsz annál a néni­nél? — Szeretek! Arra gondoltam az isko­lából jövet, hogy a felnőt­tek felelősek az arcukért harmincesztendős koruk után. Meg arra is. hogy lám, a jóság nem lett tehetetlen­né miközöttünk. Szeretnék Pistivel tíz esz­tendő múltán találkozni az ő erdejében. Petii Ferenc vállalatokkal együttműköd­ve hat irányvor.atot állí­tottak össze, főként élel­miszerekkel rakottan. Ezek­kel a „zöld út" előnyeit él­vező vonatokkal a Duna— Tisza-közi gyárakból, gaz­daságokból mintegy 250 vagon befőttet és más kon­zervet, illetve élelmicikket továbbítottak a SzovjeU unióba. A termelő cégekkel kiala­kított jó együttműködés megnyilvánult a hét véft előszállításokban is, szómba­ton és vasárnap együtteser mintegy négyszáz vagon só 'lent, zúzottkövet és má. ' építőanyagot továbbított? 1 -•'myvonatokkal a dél-alföl­i építő-útépítő vállalatok­hoz. Ezzel a vasúti kocsi­park jó téli kihasználását I szolgáló előszállítások — I összesen 850 000 tonnányi | tnvag — időarányos ré­j szét teljesítették. Vasár ­I nap összesen 1200 vagonnyi I áru forgalmát bonyolítot­ták le a szegedi vasutasok. Szervo­kormányok Hétfőn házi ünnepség volt a Csepel Autógyárban: át­adták a kétszázezredik szer­vokormányt Tizenegyedik éve foglalkoznak a csepeliek a nehéz, nagy járművek ve­zetését megkönnyítő szerke­zet gyártásával, s az évek során mind többet készítet­tek belőle, belföldre és kül­földre.

Next

/
Thumbnails
Contents