Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

Szerda, 1981. január 14. 3 Megűfu! az Árpád-híd Január 19-én megszünte­tik a 33-as villamos közle­kedését, s az Árpád-hídon át villamospótló autóbuszokkal szállítják az utasokat; ezzel kezdetét veszi az utóbbi esz­tendők legnagyobb arányú hídfelújítása Budapesten — jelentette- be keddi sajtótá­jékoztatóján Stadinger Ist­ván, a fővárosi tanács elnök­helyettese. Az Óbudát Angyalfölddel összekötő híd jelenlegi szé­lességét már megépítése pil­lanatában átmenetinek te­kintették, s amikor 30 esz­tendeje, 1950 novemberében átadták a forgalomnak, már eleve tervezték későbbi bő­vítését A híd építésének beruhá­zási javaslatát az Állami Tervbizottság 1979 szeptem­berében hagyta jóvá, s ek­kor kezdődtek az átépítés előkészítő munkálatai. A megújult Árpád-híd 1984-re kétszer háromsávos lesz, s 1985-ig kiépül a két hídfő is. Óbudán a hídról ikerpályás felüljáró ível majd a Szentendrei útra a Flórián tér fölött, a túlparton ugyan­csak megépítenek egy felül­járót, amely a Váci út for­galmát „emeli" át a Róbert Károly körúton. A hídon közlekedik majd az l-es gyorsvillamos, amelyről a metróra is átszállhatnak majd. A hídon' az építkezés teljes időtartama alatt köz­lekedhetnek. A munkálatok beruházója a Fővárosi Tanács közleke­dési főigazgatósága, lebonyo­lítója a Metró Közlekedés­fejlesztési és Beruházási Vál­lalat, generáltervezője az Uvaterv, generálkivitelezője pedig a Hídépítő Vállalat. Az említetteken kívül még 11 tervező és 25 kivitelező vállalatnak ad tennivalót az Árpád-híd átépítése. (MTI) Önálló porcelángyárak Az év elejétől önálló lett a Finomkerámiaipari Művek két közismert áállalata, a he­rendi és a hollóházi porce­lángyár. Az önállóságtól mindkettő azt várja, hogy közvetlenebb kapcsolatot ala­kíthat ki mind a hazai, mind pedig a külföldi megrende­lőkkel, s így gyorsabban tud majd alkalmazkodni az igé­nyek változásához. A heren­di gyárnak iparművészeti ér­teikét is képviselő egyedi ter­mékei miatt, a hollóházinak pedig a művészi színvonal jelentős emelésével kapcsola­tos törekvései miatt van kü­lönösen nagy szüksége arra, hogy-a lehető leggyorsabban tudjon reagálni a piaci ha­tásokra. ' Herenden gyári méretek­ben ugyan, de művészi por­celánt állítanak elő, s a tel­jes termelés háromnegyed részét exportálják. A leg­újabb piaci tapasztalatok szerint a jövőben is a manu­fakturális jelleg lesz Herend erőssége. A Hollóházi Porce­lángyár jelentősen növelni akarja a művészi áruk ará­nyát. (MTI) Főágazat a háztáji Figyelemre méltó kezde­ményezést valósított meg a csaknem tízezei; hektáron gazdálkodó, évente több mint 320 millió forint ter­melési értéket produkáló országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet: ez év januárjától fő ága­zatának tekinti a háztáji gazdálkodást. Ezentúl a nagyüzem még hatékonyab­ban támogatja a 625 hek­tárnyi területét kitevő ház­tájit a termelés hatékony­ságának növeíésében. A tsz­tagok egy része a termelő­szövetkezet segítségével hib­rid vetőmagot, más része búzát, lucernát, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt ter­mel, amit a közös gazdaság útján értékesítenek. A ta­gok birtokában levő istál­lók, ólak jobb kihasználása érdekében növelik a hízó­sertések számát és a szarvasmarhatartást. Az er­re vállalkozók anyakocát, kilencszáz forint előleget és öt mázsa tápot kapnak, ezen kívül kettőszáz tehén kihelyezésével igyekeznek a tejtermelést emelni. A te­hén a termelőszövetkezeté marad, a borjú és a tej vi­szont már a gazdáé. A barcsi háztáji termelés a VI. ötéves tervidőszak vé­gére várhatóan évi százmil­lió forint termelési értéket produkál. (MTI) Növekedett a beliö'd; turizmus Az IBUSZ szegedi tervei Szeged vonzása az elmúlt évben is erősödött. Nemcsak az ünnepi hetekre érkeztek zsúfolt autóbuszok és vona­tok, hanem tavasszal, ősszel is sokan jöttek a Tisza part­jára. Lényeges változás és mérföldkő is egyben, hogy 20 szazalékkal növekedett a belföldi turizmus — hang­súlyozta a tavalyi eredmé­nyeket és az .idei feladato­kat sorolva Mester János, az IBUSZ Csongrád megyei Igazgatóságának vezetője. És mi a változás oka? A szakemberek egybehangzó Véleménye, nemcsak azért emelkedett a Dél-Alföld lá­togatottsága, mert Szegeden a szállodai helyek száma nőtt, hanem, mert az IBUSZ a Tisza-parti várost is be­vonta az országos utazások­ba. Közel 400 millió forin­tos forgalmat könyvelhetett el ez a megyei .intézmény. Nőtt a devizabevétel, míg ta­valyelőtt 95 millió, addig 1980-ban 127 millió forintért váltottak be keményvalutát. Különösen a jugoszláv uta­zási irodák érdeklődtek a .szakmai programok iránt. De nemcsak ide jöttek szívesen, hanem a szegedi utazási iro­da 50 százalékkal több ön­álló csoportot indított a kör­nyező országokba, mint a korábbi években. Elsősorban a szovjet és csehszlovák tú­rák a népszerűek, valamint Bécs, Isztambul és Velence volt az elsődleges úticél. Mit várnak az idegenfor­galmi szakemberek 1981-től? Ügy látszik, hogy az olaj­árak felszökkenése nem vál­toztatott az utazási kedven. Sőt, az eddigi tapasztalatok­tól eltérő, ám egybehangzó vélemény, mind többen és többen gyűjtenek külföldi nyaralásra. Az idén sem fe­ledkeznek meg arról, hogy egyre nagyobb az igény a szirtesebb programok és a szolgáltatás bővítésére. És így fokozni lehet az utazási ked­vet. Egyik fontos cél a bel­földi turizmus fellendítése. Időközben a hazai szálloda­ipar is rájött arra, hogy holtszezonban érdemes mér­sékelni az árakat. Ezzel függ össze újdonságként a vidám hétvége Budapesten. A téli és tavaszi hónapokban város­színháznézést és jó szórako­zást szervez a fővárosba az IBUSZ. Első osztályú hote­lekben szállásolják el a ven­dégeket. Máris igen nagy az érdeklődés a szocialista bri­gádok .és a termelőszövetke­zeti dolgozók körében. Bu­dapesten kívül szinte min­den népszerű hazai tájra és üdülőhelyre hasonló kirán­dulásokat szerveznek. Egy másik újdonság a szo­ciálturizmus. Évről évre na­gyobb az érdeklődés a szo­cialista országok szép váro­sai és üdülőhelyei iránt. Elő­ször szerveznek csoportos ki­rándulásokat Csehszlovákiá­ba teljes 'panziós ellátással. Az év első napjaiban az elő­zetes felmérések szerint a MÁV az összes helyet le­foglalta dolgozóinak Lenin­grádba, a fehér éjszakákat megnézni eddig is sokan vál­tottak vonatjegyet. A foko­zódó érdeklődés miatt az idén Szegedről önálló cso­portokat is indítanak. Elő­ször kötöttek szerződést a román idegenforgalommal és így szervezhetik a köruta­zás Székelyföldön nevű prog­ramokat. A szakemberek számolnak a nagyarányú autós turizmussal is. Az úgy­nevezett csomagtúrákra sok csoportot indítanak Szeged­ről. Az úticél: Kaukázus, Odessza, Csehszlovákia, az. NDK, Isztambul, Dánia, Svédország, Finnország, Gö­rögország. Már ezekben a téli napokban egyre többen gondoskodnak a nyári pihe-* nésről. Az előzetes jelentke­zések alapján úgy tűnik, to­vábbra is a legkultiváltabb hely lesz a szovjet és a ju­goszláv tengerpart. Hosszú lenne felsorolni, hogy eze­ken kívül hova és hány or­szágba lehet látogatni. Pénz­tárcájától és érdeklődésétől függően mindenki megtalál­ja az álmodott várost vagy országot Japántól kezdve az USA-ig, Perutól Vietnamig, Koreáig és Malaysiáig e szé­les világban mindenhova le­het repülni, hajózni. Mit kinál az idegenforga­lom Szegeden? Az újszegedi gyógyvízre az IBUSZ már tavaly próbálta szervezni a vendégeket. A vízművek és fürdők ígérete szerint a fe­dett uszoda most a nyárra elkészül. A gyógyvíz vonzá­sát nem szabad figyelmen kívül hagyni, számolnak is ezzel, egyelőre az újszegedi fizetővendég-hálózat szobáira építve. A belföldi turizmus­ban alapvető kérdés marad az idén is, hogyan lehet ol­csóbban szállást és étkezést biztosítani. A jó vendéglátó­sok nem feledkeznek meg arról, hogy külföldről sem érkezik mindenki tömött pénztárcával. Szegedet nép­szerűsítve kedvezményt kért és kapott az IBUSZ a Hun­garhotelstől. A jugoszláv utazási irodákkal együttmű­ködve pedig 1981-ben is to­vább bővítik az üzemi és téeszlátogatásokat, hiszen a déli szomszédaink közül is sokan kíváncsiak, hogyan ké­szül a szegedi paprika, a vá­sárhelyi majolika, milyen a szentesi kertészet. Mert utaz­ni 1 nemcsak szép, hanem hasznos is... H. M. Érdeklődő szakember kerestetik Avagy: egy kísérlet kudarca Napokig láttam a hirdetést egy lapban: gyártmány- és gyártástervező, kutató-fejlesz­tő munkakörre szakembert ke­res a METRIPOND. Először nem értettem a dolgot Hi­szen a vásárhelyi mérleg­gyárról közismert hogy ren­geteg új típust fejleszt ki, hogy a műszaki fejlesztés arányát és színvonalát te­kintve igencsak élen jár a megyében. Akkor hát nyil­ván szakemberük is van ele­gendő, ha máshogyan nem, hát' jó iskolán fölnőtt, kine­velhető szakemberük. Akkor hát minek a hirdetés? Vagy mégsincs elég emberük erre a munkára? No, ennek érde­mes utánajárni. S talán a sok közül egy-két jelentkező­vel is beszélni, hogy miért válaszolt a hirdetésre, és örül-e, hogy végre igazi mér­nöki feladatokat kaphat? (Persze, hogy örül, hiszen hány mérnököt hallottam pa­naszkodni, hogy technikusi munkát kell végeznie, hogy tudásának, képességeinek ti­zedét sem veszi igénybe a munkája.) Vásárhelyen Fótos József vezérigazgató és Paksi Sán­ctor műszaki főosztályvezető kissé savanyúan mosolyog el­képzeléseimen. — Miért? Mégis, hányan jelentkeztek a hirdetésekre? — Egy miskolci mérnök­házaspár, azzal a feltétellel, •hogy lakás is kellene nekik. A munka érdekelné őket, de Miskolcon úgy féléven belül megkapják a lakást. Ha itt nem kaphatnak, nyilván nem jöhetnek. — És kaphatnak? — Nézze, az ötödik ötéves tervben vagy száz munkás­lakás jutott dolgozóinknak. A fizikaiaknak. De a műszaki­aknak édeske/eset tudunk segíteni... Műszakiak! De hát hogyan is állnak most a METRI­POND-nál? Valaha elkezd­ték a mechanikus mérlegek­kel, most pedig már a leg: korszerűbb technológiánál, a mikroprocesszoroknál tarta­nak. Hagyományos és korsze­rű mérlegeket egyaránt gyár­tanak. Munkájukban hasz­nálják az elektronikát, a szá­mítástechnikát, pneumatikát, a hidraulikát... S bár „csak" mérlegeket gyártanak, de komplett technológiai soro­kat terveznek a megrende­lőknek, a meglevő helyhez és a technológiai folyamathoz adaptálva. A műtrágyagyár­nak például nemcsak a mer­leget tervezik meg és állítják elő, amely 50 kilónként ada­golja a műtrágyát a zsákok­ba, hanem a teljes sort, ame­lyen az ömlesztett anyag a mérleghez kerül, onnan a zsákba, onnan pedig a va­gonba. Minden feladatuk más és más. Dolgoznak az élelmiszer-, a vegyiparnak, a kohászatnak, és ki tudná fel­sorolni, még milyen célokra állítanak elő mérlegeket. Mérlegeket, amelyeken anya­gok, folyadékok folyamatos és szakaszos adagolása, pon­tos arányuk biztosítása mú­lik. Mindehhez sokféle szak­ismeret és sok iparág ismere­te szükséges Éppen ezért is mondhatják: mindegy, hogy milyen mérnök jön hozzánk, nálunk mindenféle ismeretre szükség van... Jönnek-e? A példából úgy tűnik, nem igen. De hát mit tesz a vállalat, azon kivü!, hogy hirdet? Például évente 8—10 fiatalt küld társadalmi ösztöndíjjal egyetemre. És jó, ha 3—4 visszajön közülük. Hiába, új közegig kerülnek, megházasodnak. Nyilván ar­ra mennek, ahol jobban bol­dogulhatnak. Hát nem vonz­za őket az érdekes, valóban mérnöknek való munka? Az igazán jó képességű fiatalo­kat nyilván igen, de ők ma­radhatnak tanszéken, mehet­nek kutatóintézetekbe, ahol nemcsak nagyobb szakmai presztízsre, de jóval maga­sabb jövedelemre is szert te­hetnek. /: miből hamarabb lesz lakás is, amihez itt nem­gen segíthetik hozzá őket. — Szükségünk van mik­roprocesszorokhoz értő szak­emberekre — mondják part­nereim. — Véglegesen ide­hozni embereket egyelőre vi­szont nem tudunk. Üj terü­let, kevesen értenek hozzá az országban. Gondoltuk, egy­egy feladat megoldására ide­hozunk . egy-két embert, IBUSZ-lakásba. Aztán kide­rült, csak fizikai dolgozók­nak nyújthatnánk ilyen lehe­tőséget, a rendeletek szerint Lehetőséget? De hát ez a mi lehetőségünk lenne, nem az embereké... Mondják, náluk a műszaki és fizikai dolgozók aránya egy a kettőhöz, egy az egy­hez lenne ideális. Ezzel szemben 4—5 fizikai dolgozó­ra jut egy műszaki. És még az is szokatlanul magas arány­szám a megye iparában. Pe­dig hát a METRIPOND-nál a tervezés több epergiát köt le általában, mint a gyártás. Égy-egil nehezebb időszak­ban kénytelenek kivenni mir.derkit a termc'ésből, aki csak valamelyest is alkalmas arra. hogy tervezzen, meg­konstruáljon egy-egy elemet. Kezdő mérnököt, technikust, vagy üzemvezetőt... Ez pe­dig nem valami jó sem a gyárnak, sem az emberek­nek. sem a feladatnak. De nincs mis megoldás. A hatvanas évek elején hat-hét mérnök volt a vál­lalatnál, elég is volt annyi. Most száz körüli létszám is nagyon kevés. Igaz. jó szak­emberekkel dolgoznak, mert hogy a hozzájuk kerülő mér­nökök valamennyien jó is­kolát járnak a gyárban. AZ önállóság, a széles látókörű műszaki gondolkodás iskolá­ját. S talán éppen, mert ]6 szakemberek, nőhetett meg az utóbbi időben a fluktuá­ció. Mert valóban jó mér­nökre ma egyre inkább szük­ség van. A viszonylag ala­csony fizetésért, a lakás és egyébb juttatások hiányáért pedig aligha kárpótol a ua­lóban izgalmas munka. A METRIPOND termékei­nek 60 százaléka nem idő­sebb négyévesnél. Ez az in­tenzív műszaki fejlesztés, a piaci követeiményék figye­lembe vételének eredménye. S bár az „alapkutatásokat", vagyis a különböző fizikai jelenségek mérlegtechnikai alkalmazási lehetőségeire irányuló kutatásokat külső partnerek, például a Műszer­ipari Kutató Intézet végzi a vállalatnak, a konkrét al­kalmazások kidolgozása ren­geteg feladatot ad saját em­bereiknek. Tavaly 26 milli­ót költötték például gyárt­mány- és gyártásfejlesztésre. S hogy ez elég-e? Műszaki színvonalban élen járnak a KGST-ben, a tőkés piac kö­vetelményeit viszont még ritkán tudják kielégíteni. Áraik esetenként magasab­bak, mint a világpiaci árak­Piacaikért pedig egyre több­ször kell versenytárgyaláso­kon megküzdeniük. Létérdekük tehát a műsza­ki fejlesztés meggyorsítása, hogy közelebb kerüljenek a világszínvonalhoz. S léterde­kük sok jó műszaki szakem­ber alkalmazása, hogy a ter­vezésben dolgozó team-ekben mind több szellemes, jó és olcsó megoldás, kombináció születhessen. Babéra ikon nem pihenhetnék egy pilla­natra sem; öreg babér az iparban már nem babér. A METRIPOND helyzetét akár modellként is tekint­hetnénk. Mert a jövő ná­lunk csak a tudományinten­ziv iparágaké lehet, ahol nem annyira a beépített anyagot és a fölhasznált energiát adjuk el egy-egy termekben jó áron, hanem a beléje fektetett, s nálunk elvben bőségesen meglévő szakismereteket. De lám, vi­déken sokszor nehéz helyzet­be kerülhet egy vállalat, ha sem anyagiakkal, sem la­lakással nem tudja vonzani a képzett embereket, csak érdekes munkával. Az viszont kerülhet másutt is. Pedig a mérlergyár esetében még nem is igazán tudományin­tenzív iparról, csupán mű­szakilag igényes iparról van szó... Szávay István Fagyálló növények A tartós, kemény hideg­ben kitűnően edződnek az új növényfajtajelöltek a Mátra tetején elhelyezkedő kísérleti parcellákon. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóin­tézetének mátraszentlászlói fagykísérleti állomásán kü­lönféle szántóföldi növény­fajták fagyáll óságát vizs­gálják. A kísérleti állomás par­cellái mintegy 850 méter tengerszint feletti magas­ságban helyezkednek el, s így Magyarország legmaga­sabban fekvő. mezőgazda­ságilag művelhető területé­nek számítanak. Ebben a térségben igen változatos az időjárás, sok a szélsőség, erős a hőingadozás, ezért jó lehetőségek nyílnak a spe­ciális vizsgálatokra. A kísérleti állomáson el­sősorban az őszi vetésű bú­zafélék tűrőképességét fi­gyelik, de a triticáléval és az új lucernafajtákkal \ ls megkezdték a kisérleteket. Az idei tél különösen ked­vez a vizsgálatoknak. (MTI) Tájvédelmi körzetek Zala megye újabb országos tájvédelmi körzetekkel és megyei védett területekkel gyarapodik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén egyetértett az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatalnak azzal a javaslatával, hogy nyilvá­nítsák országos tájvédelmi körzetté a felső-göcseji tájat, a tájegység legjellegzetesebb részét, óvják meg gazdag nö­vényvilágát, népi építészeti és egyéb műemlékeit, továb­bá a keszthelyi hegységet szikláival és erdeivel, a te­rületén található népi mű­emlékekkel. Harmadikként a megye déli részén található, mintegy négyezer hektáros oltáréi ősbükkös került fel az országos védettségű termé­szeti értékek listájára. A vég­rehajtó bizottság úgy dön­tött, hogy a megyei védett­ségű természeti értékek közé sorolja a hévízi tavat és kör­nyékét. Újabb természeti értékek védetté nyilvánításáról tár­gyaltak Somogyban is, a me­gyei környezet- és termé­szetvédelmi bizottság keddi ülésén. Ezek közé tartoznak a Szöcsény-pusztai földvár­rom körüli ] amaluzsálemek, a harminc méter magas, száznegyvenhárom éves bükkóriások, gyertyánfák, kocsányos tölgyek és vad­gesztenyefák. Védettséget kap a nagyatádi Széchenyi téri park, a rinyatamási va­dászkastély parkja, a záká­nyi vasút oldalán a botani­kai ritkaságok lelőhelye, to­vábbá a Szenna község ha­tárában levő homokbánya, s az e környéken élö gyurgya­lagok fészkelőhelye. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents