Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

10 Vasárnap, 1981. január 11: Kosárlabda NB I Jól kezdődött a hajrá légpályák Szegeden A hideg időjárás ismét lehetővé teszi, hogy jégpályákat létesítsenek, ahol erre lehetőség van. Szegeden két helyen éltek az alkalommal, mégpedig a Ságvári telepi általános iskolában, valamint az Élelmiszeripari Szakközépiskolában. Az általános iskolában hétköznapokon délután fél 4-től fél 6-ig, míg vasárnapokon délelőtt 10-től 12 óráig, délután 3től 5-ig lehet korcsolyázni. A szakközépiskola (Petőfi S. sgt 97. Shell-kút mellett) udvarán hétköznapokon délután 3-tól 7-ig. vasárnapokon pedig délelőtt 9-től l-ig, valamint délután 3-tól 7 óráig lehet igénybe venni a jégpályát A női kosárlabda NB I-ben az őszi idényből öt forduló — az olimpia miatt — „átcsúszott" az idei évre. A SZEOL AK csapata a folytatásban a Szekszárdi Dózsa együttesét fogadta tegnap, szombaton délután, ősszel a vendégek négy ponttal bizonyultak jobbnak a kék-feketéknél, most viszont alapolan visszavágtak Molnárék, 31 ponttal dobtak többet ellenfelüknél. SZEOI, AK—Szekszárdi Dózsa 75-44 (38-22). Női mérkőzés. Üjszegedi Sportcsarnok, 300 néző. Vezette: Weidinger, Faidt. SZEOL AK: MOLNÁR E. (22), DÓRÁN (14), Göndöcs (2), Verasztó (12), Lázár (4). Csere: Novákné (15), Kocsondi (—), Kotormán (2), Hary (4), Dovalovszkiné (—). Edző: Pungor Miklós. Szekszárd: Varga (2), Harsányi (9), PALOTÁS (5), Daróczi (8), Pártos (10). Csere: Farkas (2), Tóth (4), Támer (4). Edző: Szittya Imre, Sere Imre. Az eredmény alakulása: 3. p: 8-5, 7. p: 16-11, 10. p: 18-11, 13. p: 26-13, 17. p: 32-19. 25. p: 40:26, 28. p: 44-30, 31. p: 50-30, 35. p: 57-34. Nehéz helyzetben van a tudósító, a hazai csapatnak jól kezdődött a bajnokság hajrája, fölényes győzelmet aratott, mégsem dicsérheti a mérkőzést, mert a látottak aligha népszerűsítették a kosárlabdázást. Az első tíz percben úgyszólván nem mertek kezdeményezni a csapatok, álmosan, sok hibával játszottak. Később, úgyahogy élénkült a küzdelem, a szegediek Molnár vállalkozó kedvének eredményeként elhúztak. Szünet után ugyanúgy folytatódott, mint az első félidő elején, mindkét fél játékosai „leblokkoltak", kezdetleges hibák sorát követték el. Az utolsó öt percben a különben végig fölényben játszó SZEOL „ébresztőt fújt", felgyorsította a ritmust, és szinte akkor dobott kosarat szerény képességű ellenfelének, amikor akart. „A második hely már kudarc" Kovács József vezető edző a SZEOL AK labdarúgóiról Már van „arca" a csapatnak Jöttét megelőzően ismert volt, szenvedélye a kosárlabdázás. laraunatatlanul elhal érte. és ami egyáltalán nem mellekes, érti — nem is akárhogyan — ezt a világszerte népszerű, fordulatokban bővelkedő, látványos, szép játékot Nem véletlen. hogy egy éve. Guoth Ivánt, a sportág nagyrabecsült egyik legjobb, kiváló szakmai felkészültséggel bíró edzőjét kerte fel a SZEOL AK szakosztályának vezetésére: vegye kézbe, irányítsa a múltban elérteknél többre hivatott. NB I-be feljutott jérficsapatot. Köztudott, a termi vágyástól fűtött szakember kedveli a nehéz feladatokat Beiktatását követően nem egészen két hét állt rendelkezésére, ezért tüstént munkához látott, iRyekezett. minél pontosabban feltérképezni. ki mire képes, kitől mit várhat? Ez nem ment máról holnapra. menetközben, „lakva" ismerkedett játékosaivaL A tavaszi idény közepén már tiszta volt a kép. tudta, kinek mi az erénye, hibája, kire milyen poszton számíthat Érettnek ugyan még nem mondhaio, de remek fizikai adottsagú — az NB l-es csapatok felmérésén 3. volt a SZEOL 1 — garda várta az őszi idényt Időközben rutinos játékosokkal gyarapodott a létszám. Nóvák es Molnár is a kék-feketékhez igazolt Csakúgy, mint a többi „idegenlégiós", ök is hamar otthonuknak érezték környezetüket, szívvel-lélekkel magukénak vallják az együttest mindent megtesznek sikeréért Gyors beilleszkedésükben sokat segítettek az „őslakók", régi és új kosaras igazi baráttá lett s valahol ebben is rejlik eddigi sikereik erőforrása. Partnerekké váltak a játékosok az edzésmunkában, a fejekben való „rendcsinálás". a sok-sok beszélgetés nem múlt el nyomtalanul. Sokat és keményen dolgoztak, de az eredmény sem maradt el: a 12. helyen véoeztek a bajnokságban 10 győzelemmel. Az új. a szokatlan befogadása — különösen ha lemondással jár — ellenkezést morgolódást vált kl Dicséretükre legyen mondva, ambícióval telve vállalták a lecke megtanulását, s ami talán a legnehezebb: a vizsgán való „felmondáskor" sem vallottak szégyent, az elméletet olykor magas szinten alkalmazták 9 gyakorlatban. Gondol* n Guoth Iván junk csak a Csepel, az Oroszlány, a Sopron, a Videoton elleni győztes mérkőzésekre. de ide sorolhatjuk a fiaskóval végződött Bpi Honvéddal, vagy a Volánnal vívott összecsapásokat is. Akik kijártak a mérkőzésekre, láthatták, egy év alatt mennyit fejlődött a csapat. Szívósak, harcosak a játékosok, színesedett tudatos támadójátékuk repertoárja. Képesek döntő gólokat dobni kritikus pillanatokban, ami arra vall. koncentrálóképesség terén is előre léptek. Védekezésben szintén nagvot javultak tavaszi önmagukhoz képest, mind zónázáskor, mind emberfogáskor összehangoltan, olykor ügvesen oldják meg feladataikat. Szerkezeti változtatásokra is sor kerüli Lestár bedobót játszik, előtérbe került Kovács személye. Nóvák, Mészáros, Molnár és Dobt meghatározói a csapat teljesítményének. Reisz. aki szintén egyénisége a kék-feketéknek. kevés alkalommal csillogtathatta képességeit, korán megsérüli porccal operálták. Persze a felsorolt erények ellenére közel sincs még minden rendben, amellett, hogv most már „arca" volt a SZEOL-nak, hibák is akadnak jócskán. Rengeteget dobóiskoláznak, mégis rapszódikusan dobnak, nem kis problémát okozva ezzel mesterüknek, aki most még képtelen csalhatatlanul megállapítani, „tanadó" ellenfél mellől, vagy akár tiszta helyzetből, ki hánvszor képes a gyűrűbe találni? Álmatlan óráinak számát szaporítja még a vezető edzőnek csapata zona elleni támadójátéka. Elképzelések vannak, ám a kivitelezés *m megy, akadoznak azok a bizonyos fogaskerekek. Szintén orvoslásra vár az idegenbeli szereplés: a SZEOL csupán egyszer tért haza győztesen vidékről; nyert állásból 2—3 pontos vereséggel értek veget a találkozók! Amikor szóba került xni minden történt egy év alatt, és mi vár az elkövetkezendőkben a csapatra és edzőjére az érzékenykedőnek aligha mondható Gouth Iván bizony kereste a szavakat. — Dicsőség számomra, hogy ebben az úttörő-munkában részt vehettem, részt vehetek. Örömmel teszem, mert értelmét látom ténykedésemnek. Önási segítséget kapok a klub, a szakosztály, egyszóval mindenki részéről. figyelmesség, jószándék vesz körül, még a borús napokban is. Ez igazán jó érzés, ösztönzőleg hat, ilyen környezetben lehet dolgozni, alkotni! Nem széptevésből említem, így is érzem, a SZEOL jelenlegi 12. helye legalább olyan büszkeséggel tölt el, mint annakidején a Videoton 4. helyezése! Befejeződött ugyan a bajnokság, de ezzel még közel sem ért véget a megpróbáltatás. Január 16-án kezdődik a rájátszás, amitői — és ezt nem ls tagadja — tart a vezető edző. Az NB I utolsó három csapata, valamint az NB II három csoportjának második helyezeitjei körmérkőzéses formában döntik el, melyik négy együttes érdemli ki az első osztályt. — Nehezebb lesz, mint a bajnokság volt nyolc együttes igyekszik elkerülni az osztályozót, köztük mi is. Oda-vissza alapon szombatonként és vasárnaponként játszunk, óriási fizikai és szellemi igénybevételt jelent. Döntő lesz a sportszerű életmód, az edzésmunka, nem utolsó sorban az akarás! Nem szeretek visszatekintgetni, mindig a jövőt nézem. Fogadjuk el— én hiszem! — bentmaradunk, jó lenne megőrizni a 12. helyet. .. Minden adott, hogy — talán nem is oly sokára — kilépjünk a középszerűségből, ősztől húszas lesz az NB I létszáma, ez nagy lehetőségeket rejt magában, mi élni akarunk vele: megpályázzuk a 9—10, helyet. . Gyürki Ernő Az 1980.81 -es labdarúgóbajnokság kezdetekor Szegeden a SZEOL AK sportegyesület vezetése meghatározta a célt: az NB Il-es bajnokság megnyerését. Fél szezon után a SZEOL AK labdarúgói a bajnoki tabella éléről várhatják a folytatást. Január 5-én kéthetes edzőtáborozással Csongrádon kezdték meg a felkészülést a véghajrára. Kovács József vezető edzővel az elmúlt bajnoki szezonról, az 1981-es célokról beszélgettünk. — Hogyan kezdték a felkészülést az 1980;81-es bajnoki Szezonra? — A nyáron kezdtük a munkát, úgynevezett „könynyitett" alapozással, melyen már az új játékosok is részt vettek. Nagyon keményen dolgozott mindenki, a bajnoki nyitány mégsem sikesült úgy, ahogy ezt elvárták volna tőlünk Szegeden. Hazai pályán szenvedtünk vereséget a Székesfehérvári MÁV Előrétől. Ez a vereség pszichésen megzavarta a csapatot — Hogyan sikerült „helyrerázni" a társaságot; hogyan értékeli a csapat összteljesítményét? — A játékosok felmérték saját helyzetüket, s ettől kezdve — ha nem is mindig sikerült — mindent elkövettek a győzelemért. Az első tízes „sorozatban" a csapat lábrakapott és jó teljesítményt nyújtott. A második „kört" azonban rosszul kezdtük, hiszen a Bp. Építőktől vereséget szenvedtünk. Ismét nehéz helyzetbe került a gárda. A veszélyhelyzet azonban újabb sikersorozatot eredményezett, hiszen hét mérkőzés következett veretlenül. Kecskeméten a mostoha időjárás is közrejátszott abban, hogy súlyos vereséget szenvedtünk. Az utolsó találkozón aztán Székesfehérvárott frappánsan visszavágott a csapat a szegedi vereségért. Ezzel a gvőzelemmel került a táblázat, élére a SZEOL AK. Mondhatnánk. célkitűzésünket teljesítettük, hiszen első helyen várjuk a folytatást. Mégis hozzá kell tennünk, hogy a csapat játékával, egyes labdarúgók hozzáállásával nem lehelünk elégedettek! Ettől a csapattól a bajnokság előtt azt vártam, hogy 2—3 ponttal többet szerez. Sajnos nem így sikerült — A vezető edzőnek sok gondot okozhatott, hogy öt új játékos került a csapathoz. Mennyiben sikerült beépülniük? — Szerencsés helyzetben voltam, hiszen az új fiúk közül három játékost — Kovács Bélát, Kutasi Lászlót és Kun Lajost — azonnal sikerült a csapatba állítani. Az igaz, hogv Kovács kivételével Kuntól és Kutasftól is többet vártam. Ennek ellenére minden találkozón szerepeltek és a kezdeti bizonytalanságok után mindketten játékba lendültek. Ide sorolom Furkó Sándort is. akinek végre sikerült megtalálnunk a helvét. Nagy várakozással tekintettünk Szabó Gyula játékára, nagyon bíztam befine, hogy stabil tagja lesz a csapatnak. Leszerelése után azonban nem tudott megfelelően formába lendülni, messze a várakozás alatt teljesített. Tehetségét ennek ellenére néhány találkozón bizonyította, Oroszlányban és Székesfehérváron is. Bízom Szabóban, hogy tavaszra jobban fog élni a lehetőséggel. — Az őszi bajnoki fordulók alapján milyen játékosrangsort állít fel, kikkel volt elégedett, kik feleltek meg, és kiktől várt többet a vezető edző? — Egyértelműen a védelemben játszó futballistákkal voltam elégedett. Nagy Istvánnal, Hevesivel, Kozmával, Kovács Bélával. Kis csalódást okozott Kutasi, tőle képességei alapján többet várunk. Bízom abban, hogy tavasszal már Kutasi a csapat vezéregyénisége lesz. A csapat Achilles-sarka a középpálya. Ebben a sorban Repka János volt az, akivel messzemenően elégedett voltam. Sportemberhez méltóan küzdött a csapatbakerülésért és vezéregyéniséggé nőtte ki magát. Nem uolsósorban 7 gólt rúgott. Próbálkoztunk Hojszák Zoltánnal, sajnos, hamar megsérült. Hágelmannál továbbra is akarati tényezők gátolják a jobb tpliesítménvt. Többre hivatott játékosa lehetne a csapatnak. Szabóról már az előzőekben szóltam. Repka mellett egyedül Furkó Sándor játéka elégített ki a középpályán. Amikor Mártonnal is próbálkoztam, az volt a célom, hogy a csatársor játékát tegyem eredményesebbé. Ez az elképzelésem azonban nem vált be, hiszen Márton csak egvetlen gólt tudott elérni. Összegezésképpen annyit, hogy a középpályás sor még mindig nem alakult ki. — Azt hiszem, az elmúlt évben is a legtöbb gondot a csatársor játéka okozta. Mi erről a véleménye? — Ez így van. Kun Lajos ugyan 11 gólt rúgott, ami nem rossz teljesítmény, de nem tudta állandósítani a formáját. Voltak mérkőzések, amikor kiemelkedően futballozott, de csakúgy mint Kutasi, voltak gyengébben sikerült találkozói is. A csatársor többi tagjáról sokat elárul az edző naplója. Szeghalmi például zsinórban végigjátszotta a 20 mérkőzést Egy olyan csapatban, amely támadó futballt játszik és ismertek a céljai is, egy csatár 20 mérkőzésből 2 gólt rúg. Ez mindent elmond. A másik oldalon Polyvás egy gólt ért el. Alig vártuk, hogy Jernei felépüljön, aztán 7 találkozóból egyszer sem sikerült feliratkoznia a góllövők közé. Azért is érint érzékenyen a szélsők gyenge teljesítménye, mert a szélsőjáték híve vagyok. Nélkülük nincs igazán jó futball. Azt hiszem, hogy szélsőink megelégedtek azzal, hogy bekerültek a csapatba! Számítottunk Márton góljaira is, sajnos nem olyan az edzésmunkája, magánélete, amely elvárásainkat kielégítené. Itt van a legfrissebb példa, Törőcsik esete is. Ha egy tehetséges labdarúgót nem fognak szigorúan — hiába a született tehetség —, elvesz a magyar labdarúgás számára! Én optimista ember vagyok. Bízom abban, hogy a fiúk a bajnokság végeztével elérik kitűzött céljainkat, és jövőre NB l-es csapata lesz Szegednek! — Hogyan értékeli az egyesületi utánpótlás-nevelést? — A saját nevelésű játékosokra kell elsősorban építeni. A jelenlegi nevelőmunka olyan szintre került, amely jó kiinduló pont leheta következő évekre. Három ifjúsági játékos nevét máris említhetem, akik jelenleg is velünk dolgoznak, mégpedig Kelemen László. Tóth Imre és Mező Csaba. — A legmagasabb osztályba készül a csapat. NB l-es lett a sportvezetés is az egyesületnél? — Más csapatoknál, minden gondot felejtve, ünnepelnék az első helyezést. Nálunk a siker ellenére a szakosztály vezetése figyelmeztette a játékosokat, hogy többet vártunk és többet is várunk a tavaszi bajnokságban. Szóval a vezetés már megelőzött bennünket, mert úgy érzem, ők már bekerültek az NB I-be. — Mi a véleménye a szakosztályban tevékenykedő edzők munkájáról? — Minden edző a megfelelő helyre került. Nagyon elégedett vagyok Pataki Tamás ifjúsági edző munkájával. Szalai István pályaedzövel fél év óta dolgozunk együtt. Láttam korábbi munkájában az ambíciót, a precizitást, a rendre, a fegyelemre való nevelést és nem utolsó sorban a szakmai hozzáértését. Egy ilyen edzőt ki kell emelni, foglalkozni kell vele, mert ez mindenképp a szegedi labdarúgás hasznára válik. Egyébként a többi edző is megértette az egyesület elvárásait, ezek szellemében dolgoznak. — Mi a csapat felkészülési programja? — Január 5-től kéthetes edzőtáborozáson vagyunk Csongrádon, utána Szegeden folytatjuk az alapozást, majd január 28-án. február 1-én és 4-én játszunk előkészületi mérkőzéseket a Tiszaparti stadionban. Február 6án Tátralomnicra megyünk és három mérkőzést játszunk Csehszlovákiában. Aztán jöhetnek a bajnoki küzdelmek. — Mi a vágya 1981-re? — Annak örülnék legjobban, ha a tavaszi bajnoki mérkőzéseken, játékban kerekednének az ellenfelek fölé és Szegednek ismét NB Ies csapata lenne. Ebben töretlenül bízom. Kérem a szegedi közönséget hogy biztassák a csapatot, álljanak mellénk. mert ezek a fiúk meghálálják az előlegezett bizalmat! Közös és egyetlen célunk, az NB I. Nekünk a második hely már kudarcot jelentene! Bagaméry László Sportműsor Atlétika Idénynyitó városi gyermek- és serdülő B-kategórlás terembajnokság, Északi városrészi iskola tornaterme, 9. Kézilabda Terem Kupa VII. fordutó, újszegedi Sportcsarnok, 13 órától 20 óráig. HETFO Labdarúgás Radnóti-hétfök. Kispályás mérkőzések a gimnázium udvarán. Tömegsport Kupa döntő, 16.30-tói 21.30-ig. (Pénteki napokon szintén ugyanebben az időpontban.)