Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

< 8 Szombat, 1981. január 10. Új iskolák, Az elmúlt öt esztendőben számottevően javultak az oktató- nevelő munka tárgyi feltételei: országszerte számos új. korszerűen felszerelt tanintézetet adtak át, esésként az iskolák közötti színvonalbeli különbség, ' a diákotthoni helyek ezrei teremtettek 1obb lehetőséget a falun élő fiatalok továbbtanulására — erről tanúskodnak a most lezárult tervidőszak oktatási gyorsmérlegének adatai. A társadalmi igényekkel összhangban az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzés intézményhálózat fejlesztésére fordították a művelődési beruházásokra szánt összegek legnagyobb részét; ezt nemcsak a pedagógiai munka tartalmi és módszertani korszerűsítése indokolta, hanem az ls, hogy az utóbbi években a korábbinál jóval népesebb koi-osztályok lépték át először az iskola kapulát Csaknem 40 százalékkal teljesítették tűi az óvoda] ellátottság javítását célzó előirányzatokat: a tervidőszak során épült új óvodákban 83 ezer kisgyermeket helyezhettek el, s egyéb bővítések révén további 43 ezer hely létesült részükre. Igy a legtöbb településen már nem kell visszautasítani az Igénylőket, bár gyakori még. hogy az optimálisnál magasabb a csoportok létszáma. Jelenleg 6200-zal több általános iskolai osztályteremben folyik a tanítás, mint a tervidőszak eleién. A tantermek fele új. a korszerű pedagógia követelményeinek megfelelő Iskolaépületekben létesült. Az erőteljes növekedést segítette, hogy mind gyakrabban alkalmazták a clasp könnyűszerkezetes építési módot. A sokgyermekes családoknak otthont adó új lakónegyedekben — főként a fővárosban — szervezési intézkedésekkel is segítettek az iskolai zsúfoltság csökkentését. A középfokú oktatás fejlesztése során több új szakközépiskolában, illetve szakmunkásképző intézetben kezdődhetett meg az elmúlt években a tanítás. Négymilliárd forintot fordítottak a felsőoktatás intézményhálózatának bővítésére. miandó építésügyi kiállítás Az építésügyi műszaki Információáramlás és tájékoztatás fontos központja a kőbányai vásárcentrumban rendezett állandó építésügyi ki! állítás — hangsúlyozta pén| teken Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a bemutató megnyitása alkalmából. A 17-es és a 10-as pavilonban és a környékén 3 ezer négyzetméter fedett és 1500 négyzetméter szabad területen 70 vállalat és intézmény vonultatta fel újdonságait, amelyek hasznos ismereteket nyújtanak a. szakembereknek és a magánlakás-építőknek egyaránt. Száz éve született Medgyessy Ferenc Lemezdivat Ügy látszik, az ajándékozás története ls divatkorszakokra osztható. Rlmóczy Sára, a hanglemezgyártó vállalat szegedi, Kölcsey utcai boltjának vezetője mindenesetre állítja, hogy manapság a legdivatosabb ajándék: a lemez. S leginkább komolyzenei felvételeket csomagolunk előszeretettel a díszes dobozokba, papírokba. Ez a divathullám tartósnak ígérkezik, mert — ugyancsalt az említett boltban hallottuk — évek óta egyenletesen emellkedig a lemezforgalom. A decemberi, ünnepi vásárlási hullám igencsak nagy tisztogatást végzett a gazdag készletben, 20 százalékkal több komolyzenei lemez fogyott, mint az elmúlt év azo. Önkényes borravaló őszintén szólva mostaná- már araszolva végigzongoig nem tudtam, hogy iga- rázott az üvegeken. Majdzából mennyi is a különoö- nem igaza van — mondta ző nagyságú és formájú. — de tgy is csak hetvenkiszí nű üvegek visszaváltási lene. A férfi bosszúsan, de ára. így aztán a bolti ela- helybenhagyóan legyintett, aoK eujyertek teljes bizal- pár forintért nem érdemes mamat, melyet a jövőben ölre menni. Én következsem kívánok megvonni tem, s nem várva bűvészazoktól. akik nem élnek mutatványra, előre kibökvlssza vele. Boldogok a jámbor üvegtem: 37 forint 50 fillér jár. A beváltó leheletnyi megtulajüonosok, mert a pa- hökkenéssel díjazta vaklackokért járó forintot merőBégemet, maid enyhe ajándékként fogadják el-, gúnnyal közölte: csak 32 Kn is közéjük tartoztam, forint, az Unicumos üvemíg lelkem békességét, az get nem váltom be. mert Országos Anyag- és Arhi- üzletünk nem árusítja ezt vatal meg nem zavarta, az italt. — Na de rendelet Nemrég kezembe került az kimondja — ágáltam — Árszabályozás és Termék- bárhol vettem, minden forgalmazás című hivata- üveg vissza váltó helyen kölos lap 1080. november 17-i telesek elfogadni... Ekszáma. mely részletesen is- kor ő némán a falon levő merteti az életbe lépett feliratra mutatott, s ebből rendelkezést az üvegpalac- ls értesülhettem, csak a forgalomba hozott palackját váltják Mit tehettem? Alltam volna le vitatkozni, hogy kok és öblös üvegek új náluk betétdíjairól, a forgalma- Italok zási változásokról. Kíván- vissza csiságból beleolvastam, nem telt bele tíz perc. a könnyű pénzszerzési lehe- fittyet hánynak a rendelettőségtől hajtva összeszed- nek? Pedig ismerik, mert tem vagy két tucatnyi üve- az új árjegyzéket is kirakget és irány az ABC! ták. Ravasz módon felét Beálltam az „üveges" eltakarják az egymásra rasorba. s ahogy közelebb kott palacktároló rekeszek, kerültem a pulthoz, együtt Legalább adnak a látszatkezdtem számolni a viasza- ra. váltóval. Már az első kii- Mindezt nem azért a két, ensnél „elvétettem", mert három forintért, az önkéhárom forinttal többet szá- nyes borravalóért írtam, moltam. a másodiknál (ej- de: valahogy nem szerenye, már megint!) 2 fariilt tem. ha madárnak néznek, volt a tévedésem a vevő átejtenek, becsapnak — javára. Utána egy kisfiú mindezt szemérmetlenül következet literes ásványos- kisstílűén. Mert azt még üveggel megkapta az ér- elviselem, ha valaki agvate járó 5.50-et. Majd egy fúrt ötlettel, csavaros észférfi kétszatyornyl kocca- járással, szellemes fondornássál valóságos ármádiát lattal csalia ki zsebemből zúdított a pultra. A bevál- a forintokat — úgy kell tó szemsugara „ fényszóró- nekem, miért nem voltam villanásnyi idő alatt végig- jobban résen —. de aki páztázta a hármas sorba visszaél a jóhiszeműséggel rakott üvegoszlopot. el- és a másik ember tájékomormolt egv varázsigét, s zatlanságát kihasznalva. így szólt: hetvenkettő. Mi- csalással „kereset-kiegeszire a férfi: Téved, nyolc- téshez" jut: az ha engedik vankettő. Rövid csend kö- neki nagyobb gazemberÍS ! Horváth Anita vetkezett, a köpenyes új-ségre is képes! ból számolt, újjalval most nos Időszakában. Megfigyelték azt ls, hogy egyre több fiatal érdeklődése fordul a könnyűzenétől a kómolyzenéhez; „slágerlemeznek" az számít Immár, amelyen Bach, Csajkovszkij muzsikája csendül, a komplett operalemezeket (mostanában például a Carment, az Aidát, a Trubadúrt, a Toscát) pedig jobban viszik, mint a tánczenét. A karácsonyi hatalmas forgalomban (a kis bolt előtt sorba kellett állni a vevőknek) a prózai felvételek közül Mezei Mária: A bujdosó lány című lemeze volt a legkelendőbb. Bár Szegeden nem lehetett megvásárolni jó néhány külföldi lemezt, amelyeket más városokban Igen (kl tudja miért nem érkezett ide a szállítmány?), a krónikus lemez játszóhiány miatt új vevőkör sem alakulhat, az üzlet vezetője nem panaszkodhat Az Idei első félév újdonságairól már január első napjaiban tájékozódhattak; Szemesi Istvánná kereskedelmi képviselő hozta a most készülő lemezek listáját, erről szemelgettünk. A gyerekek biztosan örülnek majd Vitai Ildikó dalainak, á Mese a halott cárkisasszonyról című Puskin-műnek. Jön Öz, a nagy varázsló, ós A Jfjs herceg is. A centenárium alkalmából megjelenő Bartók-lemezek sorából kiemelkedik a visszaemlékezéseket rögzítő, zenével ls Illusztrált Így láttuk Bartókot című, és a Mikrokozmosz felvétele. A Magyar Gregoriánum népszerű sorozatában elkészül az ötödik és a hatodik lemez, folytatódik a Nagy magyar előadóművészek-sorozat, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor lemezével, a Magyar operaénekesek című pedig Az operaszínpad csillagainak folytatásaként kerül a boltba. Halált okozó tüzek Csütörtökön este Győrött, a Pataházi út 18. szám alatti lakóépület szobájában tűz keletkezett. Következtében felrobbant egy 11 kilós pbgázpalack. A kiérkezett tűzoltók a keletkezett tüzet rövid idő alatt eloltották. A tűz és a robbanás következtében a lakásban tartózkodó Klauz Margit nyugdíjas meghalt. Tűz volt csütörtökön este 23.39 órakor Budapesten, a Szarka utca 8. szám alatti Ötemeletes lakóépület földszintjén levő üzlethelyiséglakásban is. A nagy erőkkel helyszínre érkezett tűzoltók a tüzet rövid idő alatt eloltották. A lakásban tartózkodó személyek közül a 62 éves Varga Ferencné életét vesztette. B" lg A vizsgálatokat a rendőrség a tűzoltóság bevonásával megindította. (MTI) Két szobor a Talpay gyűjteményből (Madonnafej, Magyar lovas) „Születtem 1881. jan. 10-én Debrecenben, református szülőktől, öt-hatéves koromban kezdtem el firkálni állatokat és egyeb torzfigurákat. Lhő impulzust Jankó János karikatúrái és Goya néhány gro.eszk rajza adták ..." — így kezdte egy korai önéletírását a ma 100 esztendeje született Medgyessy Ferenc, századunk kimagasló szobrászművésze. Élete végén, négy esztendővel halála előtt, 1054-ben az örökké tevékenyen dolgozó Medgyessy ezt írta László Gyula róla készült rajzára; „Sok a szobor, pihenni is kéne," Ami az első impulzusok és az idős mester idézett sora között húzódik, a magyar szobrászat egyik legnagyobb teljesítménye. Orvosnak készült, medikusként készített rajzai Lyka Károly kezébe kerültek, s „kimondták rám, hogy művész is lehetek". Később így írt: „Akármilyen pályára mentem volna, csak ide lyukadtam volna kl, ahol vagyok." (Medgyessy Ferenc mintegy húsz szobra — eredeti darabok, változatok, vázlatok, bronzpéldányok — egy szegedi lakásban is megtalálhatók. Dr. Talpay Emil és felesége Igen szép és gazdag szoboranyagot gyűjtött öszsze körültekintő és tudatos gyarapító munkával A szobrok szinte végigkísérik Medgyessy pályáját a párizsi élményektől a kibontakozáson át, a kiteljesedésig. A szobrász tematikájának szinte minden gyüjtőmedencéjéböl található itt egy-egy szép darab. A portrékat egy 1902ben mintázott kislányfej reprezentálja, a szörnyszobrokat a tízes évek végén készített Kis gnóm. Érdekes a Menekülők című kerámiadombormű története, melynek eredetijét 1909-ben magával vitte a hódmezővásárhelyi művésztelepre. Női figuráit a Pihenő lány 1911es és a Támaszkodó 1923-as változata képviseli. A Mosakodó, guggoló nő Medgyessy humorát villantja fel, a Kis táncosnő az életmű egyik kiemelkedő darabja. Megtalálható a Táncolók című dombormű három darabja és a 48-ban készített Ülő fiú. Különlegesség a Medve hátán lovagoló fiú.) Gazdag és hosszú alkotói pályáján az ősi plasztikai hagyományokat példátlanul magas szinten ötvözte a magyar valóság élményeivel, a görög örökségbe beoltotta a magyar szellemiséget. Az ősi egyiptomi művészetből a summázó törekvéseket, a monumentális kínai plasztikából az állatfigurák megfogalmazás! lehetőségeit, a szkíta plasztikából a tisztán és rajzosan jelentkező formakultúrát, a görög archaikus szobrokból a tiszta életörömét asszimilálta. Szörnyei, torz alakjai a francia középkori katedrállsok vízköpőit idézik, s társai művészi alapállásban a nagy francia szobrászok, Mailtől és Despiau. Az 1930-ban készített négy allegorikus szobor — a Művészet, a Tudomány, a Régészet és a Néprajz — alkotóját az 1937-es párizsi világkiállításon az ő javaslatukra tüntették ki Grand Prix-vel. (Negyven éve gyűjtjük a szép, értékes műtárgyakat. — mondja dr, Talpay Emil, — Azt valljuk, hogy nem elég magszerezni egy művet, ismerni kell a művészeket, az embert, azt a műhelyt, műtermet is, ahol az alkotás születik. Ez a személyes élmény sokkal erősebben köt bennünket minden egyes képhez, szoborhoz, kerámiához, porcelánhoz, üvegtárgyhoz, mert ismerjük sorsát, készítőjét. Ezért kerestem föl egykori műtermében Csók Istvánt. Bernáth Aurélt, Kurucz D. Istvánt, így kerültem kapcsolatba Aba Nóvák Vilmossal, Buza Barnával, baráti viszonyba Gádor Istvánnal. Több mint harminc éve, hogy a Százados úti művésztelep egyik műtermében bemutattak Medgyessy Ferencnek. Akkor már volt egy-két szobrom tőle, nagyon megszerettem alkotásait, tiszteltem törekvéseit. A müUremajtó főié egy lókoponyát szögezett, talán ezzel is a magyarok ősi története iránti vonzódását, ez irányú érdeklődését igyekezett kifejezni. Míg én beszéltem, talán nem is figyelt szavaimra, az éppen készülő szobrának vázlatát vizsgálgatta, mely ott állt a műterem közepén, az állványon.) Medgyessy Ferenc mintegy 400 szobrot, variációt és átfogalmazást készített, több ezerre tehető rajzainak száma. Minden művészi megnyilatkozásában szobrász volt, rajzceruzáját is a szobrász keze vezette, ezért oly erőteljesek, plasztikusak lapjai. Sokat foglalkozott a reliefek problematikájával, jó néhány kisméretű és köztéri domborművet készített. Ezeket ő maga falszobroknak nevezte, nem is jogtalanul. Híres kisplasztikái mellett (Súroló asszony, Magvető, Táncolók-sorozat, Szoptató anya stb.) jelentősek köztéri munkál és síremlékei. (Hogy miért szeretem a magyar szobrászok közül legjobban éppen Medgyessy Ferencetfl — töpreng a műgyűjtő. — Számomra ő szobrászalunk kimagaslóan legjobb alakja. Ahogy Rudnay Gyula a festészetben, úgy Medgyessy a szobrászatban, legmagasabb szinten kifejezte a magyar nép lelkiségét, megfogalmazta a magyar emberek típusait. Szobrai emberek, földön járó asszonyok és férfiak, a nyers valóság képviselői. Medgyessy a magyar paraszti életben eresztette szobrászl gyökereit, s alkotásai az előző stíluskorszakokhoz képest egy új szépségeszményt hirdetnek; az élet szépségét, a húsvér parasztemberek tisztaságát. Széles csípőjű életteli asszonyok és munkára termett erös férfiak az ő modelljei.) Centenáriumokat ülünk szinte évente. S micsoda alkotók alakját, szellemét idézzük. A XX. század géniuszai ők: a költőóriás Ady, a szelid elbeszéléseiben is tág horizontú Móra Ferenc, a világszerte visszhangzó zeneköltő Bartók Béla, g az ikercslllag: az író-Móricz és a szobrász-Megyessy, akik nemcsak iskolai padtársak, de igaz barátok, s művészetben egyféleképp gondolkodó alkotóművészek is voltak. Szellemi rokonairól Medgyessy Ferenc így vallott: „Itthon Móricz, Rippl-Rónai és Egri barátságának köszönhettem sokat, no meg a hódmezővásárhelyieknek. Tornyai Jánossal és az elmélkedő bölcs Endre Bélával a magyar népi művészet csodálatos kincseiért lelkesedtünk." Medgyessy Debrecen szülöttje. Örökségét is móltóképpen ápolja az alföldi nagyváros. De e tájon sem idegen, hisz művészete a jószerével Hortobágytól a vásárhelyi pusztákig terjedő sűrű vérű magyar Alföldből sarjadt nemzetközi rangúvá. Szegeden elsősorban dr. T*«pay Emil műgyüjteménye őrzi ma is korszerű és példamutató munkásságát; az ő Sarlózó asszonya jelképezi a Vásárhelyi öszi Tárlatok több mint negyedszázados, új termést begyűjtő kiállítássorozatát; ő volt az első, aki 1954-ben megkapta e kiállítások fődíját, a Tornyaiplakettet. Tand! Lajos