Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

8 Péntek, 1981. január 9. Etayt Kroó Imre Megint elment közülünk írói néven adta ki füzeteit: a régi Szeged egy jellegzetes Csavarik a törvényt (vidám alakja, régi harcosa. homoki történetek, 1931?)! Szegeden született 1896. Rádió a homokon (karcolamájus 1-én. A piaristákpál tok. 1932). A nyilvánosság érettségizett, s rögtón be is elé.., (pamflet. 193B), Móra vonult katonának: a háború Ferenc országa (tárcák, végén hadnagyként szerelt Í939), A szabaukai háziezred le. Részt vett az őszirózsás (emlékezés. 1941). Mit sutforradalomban. szerepet ját- tagnak a faluban? (pamflet, szőtt a Tanácsköztársaság négy kiadásban), szegedi eseményeiben. A Móra Ferenc a Tömörkény Szegedi Vörög Újság Irta Targaság tiszteletbeli elnö* \ "Jifctus 26-án: „A for- ke volt Kroo lmre az iaaz. radalrru direktórium Kroo gatója", Erre ulal a somolmre elvtársát helyettes Hyi Könyvtárban őrzött rendőrségi megbízottá ki- SByik könyvének „Tömörkénevezte. A Kommunisták nyi veretettél" való ajánMagyarorszagi Partja sze- laia Mura részére 1934 jagedi szervezetnek 1919. ja- nuárjában. Kroó Imre 1965Medgyessyemlékülés nuár 9-en lett a tagja. Az 5en meg/rta utolsó látogatáe lenforradalmi megtorlást sukat a nagybeteg (rónál, és elkerülte, de orvosegyetemi megőrizte Mórának a halála tanulmanyait félbe kellett elűtti „apókban is. a halálhagyma. A családi hagyó- la] is tréfálkozó verses köszömf"y^KkíVetVe: kereskedő netét. Szellemes öngúnnyal lett Közben tagja a szociál- utal Kroó ptJigári foglalkodemokrata partnak, es részt- zá^ra befejező pár sora; vevője az értelmiségi ifjúság „Akiből már vagy lesz. vagy irodalmi mozgalmainak. Bor- se többet esenc: sorait kö_ kereskedőként megismerte szöni öreq Mára Ferenc". a tanyavilágot. és Tömör- . .... , . .. .. . kény nyomdokain tárcákat - A ^szabadulás utan Kroó irogatott a szegedi, sőt a a Szeged' Kenderfonópeeti lapokba. Helyben a eyarban dolgozott. Onnan Szegedi Napló, a Hétfői £neat Jogdíjba műve/'etoRendkivüli Újság, Társadal. kent" .1^os,t.pedlg ° larneemi Heti Üjság, a főváros- fer PeWakepeihez Tomorban a Népszava, Budapesti ínyhez fa Mórához a szeNapló és a Borsszem Jankó "cdl oskertbe. közölte írásait Kóró Imre Péter László Csütörtökön tegnap, Debrecenben megkezdődött a Medgyassy-centenárium egyik legrangosabb eseménye, a Kétnapos emlékülés. A Déri Múzeumban lezajló tudományos ülést, amelyen ott vannak az ország legjelentősebb Medgyessy-kutatói. Acs István. a debreceni városi tanács elnöke, a centenáriumra alakult emlékbizottság társelnöke nyitotta meg. Je'len volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Medgyessy-emlékblzottság elnöke is. Az emlékülésnek, miként a centenárium többi rendezvényének is az a Ferenczy Béni által megfogalmazódott gondolat a mottója: Medgyessy az első magyar szobrász, akinek életműve egyetemes, az eeész emberiséghez szól. A Medgyessy Ferenc nagyhatású életművét elemző bevezető előadást László Gyula professzor, Medgyessy" monográfusa tartotta. Debrecen, Medgyessy szülővárosa az emlékülés mellett nagyszabású emlékkiállítással, továbbá a művész és a várog kapcsolatait bemutató kötet megjelentetésével is emlékezik neves fiára. (MTI) Á következő öt évben Könyvtárak, olvasók A könyvtárakban is mos- szüntetésükkel sok helyen a a tanterv is a kezünkre doltanában van a nagy szám- téeszközpontokba igyekez- gozik, hiszen, világviszonyvetések és előretekintések tünk áttelepíteni az olvasni- latban az elsők között, élőidé je; a szakemberek meg- valót. Ezek a munkahelyi írja a könyvtárhasználatra állapítják a könyvtérügy és központok azonban koránt- nevelést. Kárt, hogy a peaz olvasómozgalom pillanat- sem olyan forgalmasak, mint dagógusokat nem készítik nyl jellemzőit, tényeit, aztán az iskolák voltak. Mindenki föl erre a feladatra, terveznek, a holnapról gon- tudja hogy például Szeged" _ Vg ancsak az elsören. dolkodnak A mi megvet kulsó kerületeiben és lakóié- célo^közé iktatták a ze. közművelődési könyvtárunk- lepein elégtelen a könyvtári, . rA^lenelc Íeiieí-tésát ban, a Somogyiban, érthető- és más, közművelődési jel- ' re Z' 9 )ejies-usci. en nagy várakozással tekint legű ellátás. Hogyan szün- — A zenei műveltség mindenki a következő, hato- tethetnénk meg, akar a köz- megszerzésében és eimélyídik ötéves tervidőszak elé, pontosítás egyébként korsze- tésében fontos szerepet tuhiszen épül Szegeden az űj rű elképzelésének jelszavá- lajdoníthatunk a könyvtári épület, s elkészültével jobb val, a meglevő kiskön.yvté- zenei részlegeknek. Hiszen, feltételek között lehet óol- rakat is? beszélünk róla, vagy hogy sem, még gozni az új célokért. Ezek- __ üa tudom „ távlati alig^em lSaz> h" ről érdeklődtünk a Somo- f Yk°?éléíkbeu is minUig messie v^yunk 8 gyi-kön.vvtár osztályvezető- »* céltól: a zeneértés, a zenei létől, Hajdú Gézától. í„TtL,Z .LJfítZ.Jt kulturáltság ne a kevesek hanem mindannyiunk kincse. TerIŐ tervidőszak könyvtárügyi B típusú könyvtár épüljön ^llf^^né "eíTe^felvetefeladatairól. amelyből egy- a külső kerületekben, a la- ,™ y be "m Kodalm szoártelmüen kitűnik: a nagy- kótelepekre. Ez a típus ön- ^^el^kZll^i^könyvtáraké a jövó. Ez per- álló épületet tételez, ezer veSekkel, meseKkel ls igjen sze egyúttal célmeghatározás négyzetméternyi alapterüleis, hiszen az országban je- tet, sokféle szolgáltatást. Vázán ítélete szerint is szúk- kteáRsacTV^ven — Előttem a minlsztériu- seges, hogy Szegeden még Kivallsdsa ie„yen, mi állásfoglalás a követke- legalább három, úgynevezett szünk ellátni ezeket a részlegeket, így tulajdonképpen Műszaki értelmiségiek sokoldalú m unkája Félidőben az MJESZ-közgyűlések A főtitkárhelyettes nyilatkozata Harminckét tagegyesület- program a mikroelektronikai A feladatokhoz, s a nagyobb ben és tizenkilenc megyei alkatrészgyártás. Egészen elvárásokhoz igazodva, vászervezetében több mint 170 más terület a Magyar Elekt- lasztották újjá a vezető tesezer műszaki értelmiségit rotechnikai Egyesület iskola- tületeket is. Az alapelv mintömörít a Műszaki és Termé- világítási akciója: társadalmi denütt a munkaképes testüszettudományi Egyesületek munkában dolgoztak ki ja- letek létrehozása volt, Kima. Szövetsége, amely ősszel vaslatot több száz iskola vi- radtak mindazok, akik katartja tisztújító közgyűlését, lágításának javítására. rabban munka nélkül is Ennek előkészületeként már — A jövő feladatainak megszerezhető címnek tekinjavában tartanak a tagegye- meghatározásánál a VI. öt- tették az MTSZ-ben viselt sületek és a területi szerve- éves terv irányelveiből indul- tisztséget. A vezető testülezetek közgyűlései, amelyeken tak ki a közgyűléseken. En- tek tagsága egyharmadában értékelik az elmúlt három- nek megfelelően az egyesü- kicserélődött és alaposan négy éy munkáját és kijelö- (etj élet sokszínűségének megfiatalodott. Ezért a kolik a közeljövő feladatait. Ti- megőrzése mellett néhány rábbinál dinamikusabb tezephét egyesület és tizenkét feladatot kiemeltek, s ezekre vékenység, lényegretörőbb megyei szervezet közgyülé- összpontosítanak. Mindinkább munka várható az MTESZsi tapasztalatait Jéki László, szükség lesz arra, hogy egy- ben, hiszen javarészt a tesaz MTESZ főtitkárhelyettese agy feladat megoldásában a tületek munkáján múlik, 06&zegezte. szövetség több egyesülete, te- hogy a jövőben mennyire — A beszámolók összessé- rületi szervezete közösen tudjuk az ország érdekében géből érzékelhetővé vált az munkálkodjon. Megfogalma- felhasználni á szövetségbe o sokszínű munka, amelyet a zódott az igény az állami és tömörült értelmiség szellemi műszaki értelmiségiek ezrei társadalmi szervekkel való alkotókészségét — fejezte végeztek, valóban társadal- együttműködés erősítésére is. nyilatkozatát Jéki László, •mi munkában. Egyetlen egyesületen belül is sokrétű volt ez a tevékenység, s nemcsak azért, mert az önképzéstől kezdve egy-egy iparág vagy szakma jövőjére vonatkozó javaslatok kidolgozásáig terjedt, de azért is, mert az egyesületekben a műszaki, agrár- és természettudományi képzettségű szakemberek mellett egyre több a közgazdász és a jogász. Néhány jellemző példa jól szemlélteti az elmúlt időszak eredményeit. A Magyar Hidrológiai Társaság évekkel ezelőtt javaslatokat dolgozott ki a Duna, illetve a Tisza szabályozására, és a közgyűlés előtt felmérték, mi lett javaslataik sorsa. Megállapították. hogy javaslataik döntő többsége a megvalósulás útján halad. Ezt azért említem, mert a jövőben szeretnénk általánossá tenni ezt a fajta tevékenységet: nemcsak megfogalmazni a javaslatokat. hanem a megvalósulásukat is nyomon követni és támogatni, mint azt például az energiatakarékossági pályázatra érkezett ötletekkel is tesszük. — A Híradástechnikai Tudományos Egyesület — más egyesületek bevonásával — kezdeményezőén lépett fel egy hazai mikroelektronikai program kidolgozása és megvalósítása érdekében —, s ma már központi fejlesztési .a, riwfíi uz urjc- »*(., ou.i/uus ízuiyu iiui j.t_t„ y u- MDvana7nn rzi érdt kt ben lenleg a könyvtárak megle- jon végképp le kell monda- aeya"aZ°" "ní aUaS 'TaTluZ Cona * eTrÖ1 a terVTÖl? léban a könyvtárakat: ^ ÍZLfállyZ t a' - Egyszer s mindenkorra emberfők kimüvelese érderád megyében? nem ,ehet lemondan, a2 kében_ — Ha arra a szétaprózott- ilyenfajta elképzelésekről, ságra gondolunk, amelyet az de egyelőre: igen. aprófalvak önáljó könyvtá- mindenképpen ideiglenes, _../rrt„ii rainak léte teremt, nos. de szükséges megoldásnak X iIÍ.,®" ilyen nálunk nincs. A köz- tartom, hogy mint eddig, igazgatási átszervezésekkel ezután ls létesülhessenek — Az elkövetkezendő időkre az a tervük, hogy a mostani olvasói létszámot. Nem mond-e ellent e szolidnak, visszaIgazgatasi aiaaci vcmcááci >® tc-itsuinesseneK. <„„„»,„_,. I,„,a „ail-íttiya, n egy időben átalakítottuk a könyvtárak a lakótelepi há- Tti lr TTki könyvtári ellátást ls az zak fogadószintjein. tTmbe%TlVságt efkntóHák el »többit A ~ míyen hátrányait lát- ért dolgozik a könyvtár? aXtóeUvaPo,ákA tSS ha°ZAT2 - N- egyszerűen az, ban, vagy a téeszközpontok- látatlansáaát? akarjuk, hogy akik ma ban viszont vannak kis könyvtárba járnak, . hoinaY könyvtáraink, sőt, a városok — Először is nagyon drá- is jöjjenek. A szolgáltatások peremkerületeiben sem rlt- Sa ez a megoldás, az épí- körét és minőségét szeretkák a „szekrónykönyvtá- tést-berendezést és a fönn- nénk javítani, s a ' kettő rak". Ezt a fajta elaprózott- tartást tekintve egyaránt, együtt nem kevés. Ami a ságot nem szívesen szűntet- Több munkaerő kell. mint a „létszámmegőrzést" illeti: nénk meg. normál könyvtárakban. és kénytelenek vagyunk a varobá* <„7t„i,» vcint més 'gy 's képtelenek átte- lóságra, életkörülményeink vZsJiia fLtnZvi Attól kinteni az apró lyukakba alakulására figyelni. A nábnn bn mJrs n Wiilhen szorított könyvpolcokat, ahol lünk gyerekcipőben jaró í °nVi bb T tal.f" esetleg tanácstalanul téve- szociológia azt azért kimuvZ LnZl Ta* addZa'i ^ 8Z olva£Ó- mert* egysze- tatta már, hogy a szabad idő nem mennek rücn nem lehet észrevenni, növekedése megállíthatatlan ZTmnyZZ* ÍTy °tt van Mondjam-e! ugyan, de igencsak változik, " hogy ez önmagában megne- hogyan hasznaljuk a főaiias— Pontosan. Az olvasás- heziti a minőségi munkát, ban, kenyérkeresetre fordírói ugyanis könnyű leszok- rontja a könyvtári tájékoz- tolt óráink után — a megni, A könyv nem olyan, tatás színvonalát, nehezíti maradókat, Azért e nyakamint a kenyér, amiárt ne- az ajánlást, orientálást. Rá- tekert fogalmazás, mert épponta muszáj elmenni, Tet- gj törvény, hogy veszélyes penhogy azt mutatták kí: szik ez nekünk, vagy sem, dolog fahidat építeni oda, ha nem is kenyérkeresetre, a tényektől nem -fiiggetje- ahova vashíd kéne. Az a dc jövedelemszerzésre hasznedhetijnk, Példát monaok: helyzet ugyanis, hogy amíg hálják, egyre többen, a .szaFöldeákon a korábbinál a fahíd is üzemel, hujUmo- bad" idejüket. MeíiékáHásszebb jobb helyre költözött S8k vagyunk megteled;,ban, kisegítő munkakörben, a könyvtár, de távolabbra a hídszü^glatamkrol. ll.nd- ki tudja, milyen forróban. ... .... „.J, , , azonaital mégis pruluns a Tény, hogy a „szabad* jdő falu kozpontjatol. Csökkent fogadószinteknek. Nélkülük megnövekedésével 40—50 a forgalom. Vagy: a tanyai talán nemzedékek szokná- százalékkal csökkent az oli6kolák jó részében könyv- nak le az olvasásról, ponto- vasasra fordított idő. tár i« működött, a magsabban ki sem alakulna ez a Várhatóan milyen felÉrdekes programok A Cooptourist idei terveiről Az elmúlt évben mintegy szólva a vezérigazgató el- büki Termál Üdülőszövetke100 ezer külföldi látogatta mondta, hogy az idén 37 or- zetben szervezett üdültetés, meg hazánkat, s több mint szág üdülőhelyeit ajánlják az Mindezeken túl a Coop40 ezer magyar turista uta- utazni vágyóknak.. Továbbra tourist tovább fejleszti a jól zott külföldre a magyar szö- is szerepelnek a program- bevált utazási akciók é' kedvetkezetek utazási irodájá- ban a közkedvelt szakmai vezmények körét. így egyenak, a Cooptouristnak szer- utazások, például nemzetközi bek közt március 1-től minvezésében — jelentette be mezőgazdasági kiállítás meg- den hónap első csütörtökén Lesták Pál vezérigazgató csü- tekintése Párizsban és Lon- meghirdet egy-egy rendkívül törtökön,. tegnap, a Buda- donban, borászati szakprog- kedvezményes külföldi tárpest Szállóban tartott sajtó- ram a Szovjetunióban és sasutazást vagy belföldi üdütájékoztatón. Ausztriában. virágkiállítás lést. Ezenkívül a SzovjetMint elmondta, a magyar Erfurtban és Hollandiéban, s unióba — a Moszkva—Kijev, lakosság érdeklődése megnő- állattenyésztési szakmai na- illetve Leningrád—Tallin— vekedett a közelebbi úti cé- Dániában és Ausztriá- Moszkva — útvonalon 1000 lok iránt — ennek eredmé- ban. A belföldi programok ferintos kedvezménnyel utaznyeképpen Csehszlovákiába kínálata is tovább bővül, új hatnak egész évben a turisutaztak a legtöbben a Coop- lehetőség a tokaji, valamint tacsoportok. tourist szervezésében: továbbra is népszerűek, keresettek voltak a bolgár és'jugoszláv tengerparti üdülőhelyek, S az úgynevezett kombinált utak: Pozsony—Bécs, bolgár tengerpart—Isztambul, valan -it a speciális szakmai eseményekkel és társadalmi rendezvényekkel összekapcsolt utazások. A hazánkban üdülő turisták javarésze az NSZK-ból érkezett — mintegy 20 ezren —, de szép számmal jöttek Olaszországból és Görögországból is. Az 1981-es évi tervekről Jutcslom A MÉH Tröszt által meg- mű csapat pedig 13 700 fohirdetett hasznosanyag- rlnt jutalomban részesült. A gyűjtési versenyben a dél- Dél-Magyarországi MÉH magyarországi vállalathoz Vállalat által 1980. novemtartozó iskolák közül há- bérben hirdetett hasznosrom ért el helyezést. Az anyag-gyűjtési versenyben újkfgyósi 2395. számú Zrí- elért eredményeiért • pénz™ P',frŐCS.ap?tR.e i"íalmat kap0t< a *zegadi nőttként 1« természetes mo»- zé«ik róvé" ezer, a pahi 668. szamu Ra- 2122. azamu Szilágyi Erzsekóczi Ferepc úttörőcsapat bet és a 2137. számú Zal2400, a szegedi 2137. szá- ka Máté úttörőcsapat ls. szokás. HíS«m M istouwa Uu,UK ,lltmelyi. technikai nemigen számíthatunk, on- adotíságok kÖ2Ötí dolgoznak nan a .. zsúfoltság korúimé- majd Q2 emiített célokért? nyei kozott egyszerűen kiszorítják a gyerekek a köny- •— Megfelelő a könyvtáveket. rosok jelenlegi létszáma, a — A könyvtárügyi célok városokat nem számítva. között a legfontosabbak kö- Minthogy nincs Szegeden zé sorolták a gyergkek jobb felsőfokú képzés, a szakellátását. Az éimúlt öt év- képzettek vannak kevesen. ben elérték, hogy minden Nemrégiben indíthattuk a városban működik gyer- könyvtárkezelői tanfolyámomekkönyvtár, vagy a na- kat, ez némileg enyhít majd gyobb intézményekben, a a gondjainkon. Szegeden, községekben is, gyermek- az új könyvtárban, mégegyrészleg. Mi következik ez. szer annyi szakemberre lesz után, a gyerekek olvasása szükségünk, mint ahányan érdekében? most vagyunk. Az épületek„ . . . , . ről részben már beszeltem; - Gazdasági műszóval azt megye«zerte elkelnének a mondhatnam, intenzív fej- kisebb-nagyobb építkezések, lesztés, hatékonyabb munka. de iegföijebb felújítások, Az olvasóva nevelést az ls- aiapterület-bővítések jöhet"Syedhl nem képes nek gzbba Gondjaink van. megoldani, a közművelődési nak a könyvárak folytonos könyvtárakra hárul e ne- emelkedése miatt is. Azonos mes célért munkálkodás költségvetést keretekből jóoroszlánrésze. Ma már nyíl- val kevesebbet tudunk vávánvaló, hogy a 40 éveseket bárolnl- '^SV erőfeszítések csak a saját éjetkőrülmé- árán megvalósítottuk, hogy könyvtárak zöme a szükfolyónyelk, életszükségleteik szoríthatják olvasásra, a szép sóletekhez közelítő szó, a propaganda kévéssé irat-választékot kínálhasson, hatásos. A szokások gyer- egyre-másra le kell mekkorban alakulnak, s ha mondanunk előfizetéseket, a kicsik érdeklődését sikerül es sz0l06an együttműködünk tágabbá alakítani, mint az más kőnyvtári hálózatokkal, iskolai tananyag, akkor fel- h°Sy könyvtárközi kölcsönkielégíthessük dulattal nyúlnak a köny- AZ igónyekíít vespelera. Szerencsére már Sulyok Erzsébet