Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

8 Péntek, 1981. január 9. Sarlós István találkozása a nemzetiségi folitlárokia! Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára csütörtökön a népfront szék­házában találkozott a ma­gyarországi nemzetiségi szö­vetségek főtitkáraival. Tájé­koztatást adott a népfront­bizottságokat újjáválasztó gyűlések eddigi tapasztala­tairól és a Hazafias Népfront VII. kongresszusának előké­születeiről. A beszélgetés so­rán örömmel állapították meg, hogy megnőtt a nemze­tiségi lakosok közéleti érdek­lődése és aktivitása, erősö­dött a magyar és a nemzeti­ségi dolgozók barátsága, a szocialista társadalom épí­tésében való becsületes, al­kotó együttműködése. (MTI) Kiüin'.eiés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Búza Barna szobrászművésznek 70. szü­letésnapja alkalmából, sok évtizedes művészi munkás­ságának elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany foko­zató kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Tóth Dezső művelődési miniszterhelyet­tes csütörtökön, tegnap adta át a Művelődési Minisztéri­umban. (MTI) II Nagyjavítás"előtt Vizsga a régi közúti Több mint három évtizede szerkezet tágulását kiegyen- készítéséhez, amikor a buda­szolgálja Szegedet a most súlyozó, úgynevezett fésűs pesti Árpád-híd mázolásával már „réginek" nevezett köz- dilatációs rendszer megérett már végzett.) E tárgyalások úti híd. Átadása, 1948 óta a a cserére, s olyat építenek be eredményétől, s a festéshez hatvanas évek elején volt ah hoz hasonló „nagyjavítása", mint amilyen most kezdődik eddigi fenntartója, a KPM helyére, mint amilyet az Iza- választott technológiától függ, bella-hídon is alkalmaztak. hogy mikor kell jelentősebb A járdák dilatációs hézag- korlátozásokat bevezetni a jait is leíedik majd, ezt — az régi közúti hídon. Az azon­Közúti Igazgatósága megbí- aszfalt felbontása után — a ban már sejthető, hogy a ke­zásából. Gazdát cserél ugyan- szigetelések javításával kö- rékpárosokat a festés idejére . __ = tik össze, s persze aztán új ki kell tiltani a hídról. A tö­aszfaltréteggel terítik be a megközlekedési járművek járdákat. (Amikor ezek a forgalmát persze, amíg csak munkafolyamatok az útpá- lehet, nem korlátozzák, lyán válnak szükségessé, A híd nagyjavításában az valószínűleg nagyobb útlezá- eddig említetteken kívül rásra is sor kerül.) A két híd- valószínűleg több más válla­fő kőburkolata is javításra lat is részt vesz. Az lenne szorul, a legnagyobb feladat ugyanis a célszerű, ha a hí­azonban a híd mázolása lesz. don átvezető közművezetéke­is a híd, az igazgatóságtól átveszi a városi tanács, mivel a 43-as országos főközlekedé­si út most már az új hídon át vezet Az átadás feltétele, hogy minden szükséges kar­bantartási munkát elvégezze­nek előbb. A híd valamennyi szerke­zeti elemének és tartozéká­nak ellenőrzésére a KÖTUKI Az olvasóinkban nyilvánvaló- ket gazdáik felülvizsgálnák. vállalkozott, de már az ala­pos, műszeres vizsgálat előtt ia hozzálátnak a nyilvánvaló­an szükséges javításokhoz. A A Ganz-MÁVAG például ar­ra kapott megbízást, hogy a híd szegecseit vizsgálja át. Becslésük szerint a csaknem 40 ezer szegecsből 2—4 ezret an felmerülő kérdésre — mi- A szükséges karbantartáshoz lyen színű is lesz a híd — az állványrendszert használ­még nem adhatunk választ, hatnák, s így gyorsabban vó­erről később döntenek a vá­rosi tanács szakemberei. Most tárgyalnak a Hídépí­tő Vállalattal, annak is déli területi főmérnökségével (vagyis a szegediekkel), hát­kel! majd kicserélniük Eh- ha ók kedvezőbb határidőt esetleges forgalomkorlátoza­hez egyebként már hozzá is ajánlhatnak, mint az eredeti- sokat —. s talan könnyebben láttak: a mederhíd szegedi leg kiszemelt Országos Szak- változtatnak eddigi utazási oldalán, az aLsó szerkezeti ré- ipari Vállalat. (Az ORSZAK sokasaikon. Hiszen van mar ....... .. i_ ,ooo t.prplr,hidunk '' ny in gezhetnének. S ami éppen­séggel nem mellékes: egyidő­ben a szerkezeti részek kar­bantartóival. Akik egyébként abban bíznak, hogy a város lakói megértéssel fogadják az széken függőállványról már megkezdték az elöregedett, „kotyogó" szegecsek cseréjét., Aztán a járdák melletti ge­rinclemezes tartók felülvizs­gálata következik, majd az ívtartó szegecseinek ellenőr­zéséhez készülnek el az áll­ványok. Ügy tervezik, a szegecs­cserével még az idén végez­nek, ezalatt a járműforga­lomtol alig vesznek el helyet a karbantartók, csupán egy­egy tízméteres szakaszon ke­rítenek el méternyi sávot a lezárt járda mellett a gyalu gosok számára. Közben pe­dig dolgoznak a tervezők: az UVATERV-nél készülnek a híd festéséhez szükséges áll­ványozási tervlapok, vala­mint a hajózási irányfény­hálózat és a földelési rend­szer felújításának tervei. Minden további munkafolya­matról a KÖTUKI vizsgá­lata után döntenek, az azon­ban már biztos, hogy a híd ugyanis csak 1982 végén kezdhetne hozzá a festés elő­az uj... P. K. Önálló vállalatok, önálló tervek Az Iparirányítás fejleszté- Művek mind a négy vállala­sevel együtt megkezdődött a ta, a fővárosi és három vi­vállalati szervezet korszerű- déki gyár január 1-én ön­sítése is. Az eredményesebb álló vállalatként kezdte meg gazdálkodás, a rugalmasabb munkáját. piacalkalmazkodás és a ver- A bonyhádi gyárj üj ne­senykepesseg fokozasa erde- vén Bonyhádi zománcáru­kében a trösztök es a nagy- & az elmult évek fejlesz. vallalatok belső irányítási es lései nyoman az idén körül_ érdekeltsegi rendszere falya- beim gQ százalékkal növeli matosan atalakul. A szerve- „ zeti változtatások és átcso- termeleset. Összesen mintegy portosítások már az elmúlt 10 millió edényt készítenek, évben megkezdődtek, de fő- Több új cikk sorozatgyártó­kig az idén teljesednek ki. sát kezdték meg az idén. A gépipari vállalatok kö­zül a Lampart Zománcipari Módi és Mokka Beértek a paradicsomújdonságok Beértek az idei év paradi­csomfajta-újdonságai Kecs­keméten, a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet növény­házában. Közülük a „Módi" es a „Mokka" nevű hibrid termőbevonásától várják a hozamával az eddigi holland fajtáknál gazdaságosabban termeszthető a „Módi", és a fűtés nélküli fóliák alatt is megfelelő a terméskötődése. A szögletes formájáról „Mokka" nevet kapott másik legnagyobb sikert. Mindkét új paradicsomfajta-jelölt az fajtajelölt megfelel a terme­lői és a piaci elvárásoknak: korai érésűek, bőtermőek, és jó színképzőek. A „Módi", amit kizárólag fólia alatti termesztésre nemesítettek a ipari szántóföldi nyersaru­termesztés valasztékát gaz­dagítja. Alkalmas az import­ból biztosított „Pentura" le­váltására, bőtermő, géppel szedhető termése egészben is kutatók, már tavaly sláger konzerválható, ugyanakkor a lett a híres szentesi primőr- belőle készült püré, ivólé, termesztő körzetben, ahol ki- por színre és ízre verseny­tűnőre vizsgáztak a kísérleti képes a külföldi fajták ké­tövek. Koraiságával, nagy szítményeivel. (MTI) A Kecskeméti K^dgyárban egyelőre több gonddal küsz­ködnek: keresik a kiutat, miként csökkenthetnék, il­letve szüntethetnék meg a ráfizetést. Elsősorban nem az árak emelésében látják a megoldást, hanem a jobb munkaszervezésben és a gyártmány fe j lesztésben. (MTI) Fiatalok országos konferenciája Szegeden Pozsgay Imre művelődési miniszter nyitó előadása Korunk problémái a marxizmus—leninizmus fé­nyében című témakörben fiatal oktatók.. kutatok két napos országos tudományos konferenciája kezdődött teg­nap, csütörtökön ciélelótt Szegeden. A KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fia­talok Tanácsának és a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem filozófiai tan­székének szervezéséDen több mint száz — filozófiai, poli­tikai, gazdasági, szocioló­giai kérdésekkel foglalkozó — fiatal oktató és kutató érkezett Szegedre. Az egye­temek központi épületének aulájában tartották a plenáris megnyitó ülést, me­lyen rész vett dr. Koncz Já­nos. a megyei pártbizottság titkára és dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkára. A résztvevőket és meghívottakat dr. Horuczi László docens, a JATE filo­zófiai tanszékének vezetője, a szervező bizottság elnöke köszöntötte. Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mondott beve­zetőt, értékelve az 1980. ősze óta folyó konferenciasoroza­Nagy László felvétele Pozsgay Iinre előadását tartja arra, hogy egy progresszív gazdasági kezdeményezés a vezető osztály KonzeivatíV ellenállásába ütközliet. na hiányzik a kellő előkészítő és meggyőző munka. A munkásosztály fenyegetve lot melynek keretében több erezte tarsaaalmi életet es •száz fiatal kutató és oktató terepet, ám a vita azt is tartott előadást. A szegedi tisztázta, hogy a társadalmi tanácskozás a rendezvényso­rozat záróeseménye, s az elhangzó 82 előadás legjobb­jainak készítői részt vehetnek a Komszomol által szerve érték és a gazdasági haté­konyság nem ellentmondá­sos fogalmak, összekapcsol­hatók a társadalmi ha,ékony­ság rendszerében. Ezért volt zett moszkvai fiatal oktatók ~ káros hordalékanyaga él­és kutatók nemzetközi ta­nácskozásán. A tudományos konferen­cia bevezető előadását Pozs­gay Imre, az MSZMP KB tagja, művelődési minisz­ter tartotta. Előadásában Magyarország társadalmi, politikai, gazdasági és kul­turális éleiével kapcsolatos kérdéseket summázta a het­venes évek tapasztala­tai alapján, az évti­zed vitáinak tükrében. Be­szédét egy, a hatvanas évek végén felmerült vitakérdés­sel indította: üsuzeegyeztet­hetö-e a szocializmus már kivívott humanista értéke és az új gazdaságirányítási re­form, a gazdasági hatékony­ság nem rombolja-e a szoci­alista társadalom ember­központú vívmányait? A vita — állapította meg —, mint oly sokszor már a ma­gyar társadalomban, az iro­dalom, az irodalmi publi­cisztika terepén kezdődött, később került át a politikai szervek és szervezetek szfé­rájába, legkésőbb reflektált erre az elméleti munka. a társadalomtudományi kuta­tás. Ez az ellentmondásos kapcsolat felerősödött a hetvenes évek első éveiben a munkásosztály helyzeté­ről, szerepéről szóló vitában. lenére is — tartalmas és hasznos a polémia. Maga a vita alapvetően és következ­ményeiben érv volt a gaz­dasági reform mellett, s elő­segítette újabb és újabb szociális intézkedések szü­letését, javította a politikai tisztánlátást is. Az érdekvi­szonyokról és társadalmi ma­yaiartásról szóló vitát ele­mezve Pozsgay Imre meg­állapította. hogy ma mar még a köznapi gondolkodás­úim is egyértelművé vált, hogy a szocializmusban is rti i ferenciált és strukturált értékrendszer működik, melyek közvetítéseikkel kapcsolódnak egymáshoz. Az egyéni és csoportérdek valamint a jól kiválasztott csoportérdek, mint társadal­mi erdek, sajátos, konfliktu­sokkal teli rendszer kereté­ben hat. Társadalmunk a hetvenes években mindezek­nek magaiartasbeli követ­kezményeit is felmérte a kispolgáriságról szóló vitá­ban; a szocialista építés egy újabb fontos kérdésköret a tulajdonviszonyokról szóló polémiában. Valamennyi eszmecsere fölvetette a de­mokratizálás egész kérdés­körét, többek között, hogy megvan-e társadalmunknak az a dinamikus intézmény­mely felhívta a figyelmet rendszere, mely a gazdasági hatékonyság és szocialista íumanitás hatásait nem ki­oltani, hanem fölerősíteni képes; hogy miért fejlödó­képesebb és dinamikusabb a mezőgazdaság politikai in­tézményrendszere, mint az iparé; megfelelő következe­tességgel kapcsolódik-e egy­be az egypárti irányítás és az érdekképviseleti rend­szer? Ezeknek a tapasztala­toknak birtokában készül­hetünk a 80-as évek felada­tainak megoldására. A művelődési miniszter megnyitó beszédének végén a kultúra és az ok­tatás néhány feladatá­ról szólt. Kiemelte az emberi tényező szerepének fontosságát, növekvő súlyát Délután a fiatal kutatók és oktatók öt szekcióban kezdték a munkát. neves kutatók és tudósok vezetésé­vel. A szekcióülések a JA­TE Petőfi Sándor sugárúti épületében, a marxizmus­leninizmus tanszékek ter­meiben zajlanak, az előadá­sok nyilvánosak. A tudományos program ma, pénteken délután záruL T. L. * Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, művelődési miniszter t gnap, csütörtökön délután a , megyei pártbizottságon találkozott dr. Komócsin Mihállyal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjá­val. a megyei pártbizottság első titkárával és Szabó Sándorral, a megyei tanács elnökével. A megbeszélésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Székely Sándor, a Szeged városi pártbizott­ság titkára. A találkozón időszerű kulturális és mű­velődéspolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. Közzétették a KISZ KB kongresszusi levelét A X. kongresszusára készülő Magvar Kommunista If­júsági Szövetség közreadta a KB kongresszusi levelét. A KISZ-tagokhoz szóló levél a fiatalok életével, az ifiúsági szövetség helyzetével feladataival foglakozik A tanácsko­zást megelőző közös gondolkodás alaoiául szolgáló levél vitára, állásfoglalásra hívja fel a KISZ-tagságot és a KISZ-en kívülieket egyaránt. A magyar sa/tó jubileuma Tegnap, csütörtökön dél- dulója alkalmából. Az elsó után a Magyar Tudományos hazai hírlap 1705—1710-ig Akadémián emlékülést tar- jelent meg, előbb hetente tottak a magyarországi sajtó Mercurius Hungaricus, majd megszületésének 275. évfor- később havonta Mercurius Veridicus ex Hungaria cím­mel. A Rákóczi-szabadság­harc eseményeiről szóló tá­jékoztatások latin nyelven jelentek meg, ellensúlyozva a kurucokat támadó külföldi sajtó híradásait. A lap meg­jelenését gróf Esterházy An­tal kuruc generális kezde­ményezte, Rákóczi, majd Bercsényi kancelláriáján szerkesztették. A tegnap délutáni emlék­ülésen négy referátum fog­lalkozott a magyar sajtó kez­detének eseményeivel. (MTI) »» Ménes a Bükk „tetején A Bükk „tetején". Csipkés­kúton, több mint félméteres hóban telel a tiszta vérben tenyésztett lipicai csikómé­nes. Több mint félszáz egy­három éves csikót tartanak származási helyének megfe­lelően, természetes körülmé­nyek között. A zord téli idő­járásban is naponta járat­ják a csikókat a hófödte bükki tájakon, hogy az idő­járás viszontagságait jól tú­ró, igénytelen, teherszállí­tásra, valamint hintó- és sportlónak egyaránt megfe­lelő lovakká nevelődjenek. A Bükkfennsíkon nevelkedett csikókat háromeves koruk után a szilvásváradi menes­ben tanítják be foga*hajtásra és sportlónak.

Next

/
Thumbnails
Contents