Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Mmo 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! (mi 71. évfolyam 7. szám 1981. január 9., pcntek Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli! A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott és meg nem válaszolt képviselői ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két, valamint az érdekelt képviselőket. A kormány elfogadta az Országos Közművelődési Ta­nács és az Állami Ifjúsági Bizottság együttes tájékoz­tatóját a közművelődési tör­vénynek az ifjúság körében történt eddigi végrehajtásá­ról és a további felada­tokról. Gazdasági körkép A magyar Haldex az Egyesült Államokban A múlt év végén a Tata­bányai Szénbányák és az Island Creek — az Occiden­tal Petroleun? konszern le­ány vállalata — szerződést írt alá az Egyesült Államok­ban működő vegyes vállalat alakítására. A szerződés ér­telmében a tatabányai Hal­dex-eljárás alkalmazásával hasznosítják az amerikai szénbányák meddőhányóit. A szerződés jelentőségé­ről, a vegyes vállalat céljai­ról Fekete Lajos, a Tatabá­nyai Szénbányák vezérigaz­gatója tájékoztatott. — A szerződésben rögzí­tett megállapodás szerint több meddőfeldolgozó üzem építését tervezzük az Ame­rikai Egyesült Államokban. Az amerikai Island Creek és a Tatabányai Szénbányák közös tőkebefektetéssel léte­síti ezeket az új üzemeket és a nyereségen is ennek ará­nyában osztoznak. Szakem­bereink — a szénbányák Haldex nemzetközi irodájá­nak dolgozói — a szerződés megkötése előtt az amerikai fél megbízására megvizsgál­ták több, már nem működő szénbánya meddőhányóinak összetételét Megállapítot­tuk, hogy azok 15—25 szá­zalékban magas kalóriájú, gazdaságosan kinyerhető fe­keteszenet tartalmaznak. Ezek értékesítésére építi fel az első meddőfeldolgozot a vegyes vállalat. A szerző­désben rögzítettük a közös teherviselést és a munka­megosztást is. Az amerikai fél gondoskodik többek kö­zött a helyszíni építkezé­sekről, az utakról, a vasút­ról és a nagy terjedelmű acélszerkezetekről. A Tata­bányai Szénbányák biztosít­ja a saját szabadalmát ké­pező technológiai eljárást, a tervezői munkát^ a techno­lógiához szükséges műszere­ket, szivattyúkat és gépeket, azokat, amelyek tengerentú­li szállítása még kifizetődő. A helyszíni szereléseket a tatabányai szakemberek fog­ják irányítani. Gyorsított ütemben létesítjük az első amerikai meddőfeldolgozót: már ez év szeptemberében tervezzük átadását. Ebben az egy üzemben évenként 1—1,5 millió tonna meddő­ből 250 000 tonna szenet nyernek majd vissza, amely­nek értékesítésére az ameri­kai fél vállalkozott. A ha­szon felét dollárban fizeti ki az Island Creek a Tata­bányai Szénbányáknak, s így ez az üzleti kapcsolat hozzájárul majd az export­import mérlegünk javításá­hoz. Az első tengerentúli med­dőfeldolgozó üzem olyan technológiával dolgozik majd, amelynek eredmé­nyességét már több mint két évtizedes tapasztalat bizo­nyítja. Általánosan közis­mert, hogy a világon első­ként a Tatabányai- Szénbá­nyák szakembereinek egy csoportja dolgozta ki a bá­nyákból felszínre kerülő meddőhányók értékesítésé­nek technológiáját. Elsőként a lengyel szénbányászat ve­zetői figyeltek fel szabadal­mukra, amelynek hasznosí­tására 1959-ben alakították meg a Haldex lengyel—ma­gyar bányászati részvénytár­saságot. Az olajárak emelkedésé­nek hatására vüágszerte nő a szén iránti igény. így ért­hető, hogy most újabb or­szágok érdeklődnek a Hal­dex-technológia iránt — fe­jezte be tájékoztatóját Fe­kete Lajos. Aktívaiilés pártnapi előadóknak Hosszabb időszakot ölelt fel a népgazdaság VI. ötéves tervének kidolgozása. A terv főbb célkitűzéseinek széles körű társadalmi vitáját kö­vetően az elmúlt hónapban emelte törvényerőre az or­szággyűlés a társadalom alapvető dokumentumát. A most következő napokban Csongrád megye üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, in­tézményeiben pártnapokat rendeznek, ismertetik a gazdaságpolitikai koncepciót, felhívják a figyelmet az ez­zel kapcsolatos országos, me­gyei és feladatokra. A gazdasági pártnapok eiőké­Üj év és új ötéves terv kezdődött. A feladatok és az őket jellemző számok mindenki előtt ismeretesek ma már. Arra kell törekedni, és minden erővel, hogy népgazdasá­gunk egyensúlyi helyzete legalább a tavalyi évnek meg­felelően javuljon. Az úgynevezett intenzív jegyek erősí­téséről van tehát szó. A munka termelékenységét és a ter­melés hatékonyságát kel! fokozni. Vezetőt és beosztottat egyaránt próbáló feladatok ezek. Anélkül ugyanis, hogy a versenyképes exportot bonyolító iparágak anyagi-technikai bázisát a szűkösebb pénzügyi körülmények közepette is fej­lesszük — nem boldogulhatunk. Az új gazdaság; évet és a VI. ötéves tervet — ez közismert — kedvező előjelekkel kezdjük. Gazdaságunk helyzete az elmúlt évben ugyanis a vártnál nagyobb mértékben javult. Mindez persze nem je­lenti azt. hogy a most kezdődő évben kevesebb lesz a ten­nivaló. Milyen alapokkal rende'keznek és milyen tervekkel vár­ják az új esztendőt a gazdálkodó egységek? Erről tájékoz­tatjuk olvasóinkat gazdasági körképünkben. Munkaszervezés, Autók a magasban minőség szítéseként partaktívaülést rendezett a megyei partbi­zottság Szegeden. Dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára tartott előadást a nép­gazdaság helyzetéről, a gaz­dasági építőmunkának felté­teleiről, az V. ötéves terv előirányzatainak teljesítésé­ről. Szólt a VI ötéves terv­ben meghatározott feladatok- ' ról. Részletesen szólt az 1981. évi népgazdasági terv­ről és az ezzel kapcsolatos Csongrád megyei tennivalók­ról. A szegedi textilművek ve­zetői mondták el, hogy éven­te átlagban öt százalékkal fogy a dolgozók létszama. 1980-ban a helyzet ennél is rosszabb volt; a létszámfo­gyás mértéke elérte a 6,2 százalékot. Miért optimisták mégis? A gyár szövödéje ter­melési tervét 5,4 százalékkal teljesítette túl, ami azt je­lenti, hogy 34 millió 752 ezer négyzetméter szövetet állí­tottak elő. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben jelen­tősen szigorították a hatósá­gok a minőségi szabványt, az I. osztályú termékek rész­arányát is sikerült javíta­niuk. Majdnem 3 százalék­kal több kifogástalan minő­ségű termék került ki a gyár szövödéjébőL A fonodában új munka­szervezési módszert vezettek be 1980-ban. Az úgynevezett AMPS-szisztéma lényege: el­ső lépésként felmérik, hogy a dolgozók milyen kézügyes­séggel rendelkeznek, ezt kö­vetően különféle munkafázi­sokat sulykolják, majd üze­mi gyakorlat következik. A cél, hogy a fonónők minél racionálisabban oldják meg feladatukat. A módszer le­hetővé teszi, hogy a terme­lékenység 15, a termelés pe­dig 10 százalékkal növeked­jék, változatlan létszámmal. A fonoda teljesítménye — éppen a tanfolyam okozta kiesés miatt — alatta ma­radt a tervnek. Biztos azon­ban, hogy ez a befektetés ebben az évben már megté­rül. így is elmondható, hogy az I. osztályú termékek rész­aránya másfél százalékkal jobb a tavalyinál. Bizakodva néznek a mos­tani gazdasági év elé. A fo­noda 6 ezer 590 tonna ter­mék előállítását, a szövöde 36 millió 653 ezer négyzet­méter szövet előállítását ter­vezi. A vállalatnál jelentős mér­vű rekonstrukció van. 250 szövőgépet alakítanak át eb­ben az évben. A munkát sa­ját dolgozóik végzik. Mindez a termékszerkezet korszerű­sítésének ügyét is szolgálja. A gyár kiskunhalasi telepén ' az összes szövőgépet kicseré­lik. Dorozsmai telepüket korszerűsítik. A termelés várhatóan — további 6 százalékos létszám­fogyás mellett is. — 1,8 szá­zalékkal nő. A bérszínvona­lat 6 százalékkal tudják emelni. A béremelés egy ré­szét már január 1-i hatály­lyal kifizetik a dolgozóknak. Nincs könnyű helyzetben a gyár, hiszen a gépek sebes­sége a minőség romlása nél­kül nem növelhető. A szinte egyetlen követhető út a munka termelékenységének növelése és a minőség javí­tása. 1980-ban körülbelül 2 millió forintot fordítottak dolgozóik képzésére. Ez a költség egy év alatt meg is térül. Az új munkaszervezé­si rendszer már a VI. ötéves terv első évében érezteti ál­dásos hatását. Az sem lebe­csülendő. hogy az AMPS­szisztéma bevezetése óta csökkent a kilépők száma, s több régi dolgozó ismét a textilművekben jelentkezett munkára. Az AFIT XI. számú vállalatának szervize 1980 ban 20 mil­lió forint értékű szolgáltatást végzett, s a gépkocsikba 17 millió forint értékű alkatrészt énítctt be. Megvalósították az úgynevezett zárt technológiájú diagnosztikai rendszert 1466 gépkocsit ke zitettek elő műszaki vizsgára, Számítá­saik szerint teljesítményük az idén mintegy, 5—6 százalék­kal növekszik es anya^É Az 1980-as esztendő alig­hanem nehéz évként kerül a hangszergyár krónikájába. Sokat bajlódtak az alap­anyagok beszerzésével, még többet a minőségével. Végül aztán tervüket csak 92 szá­zalékra sikerült teljesíteniük, ami az előállított hangsze­rek mennyiségét illeti. En­nek következtében 1980-ról néhány tétel szállítása áthú­zódik az idei évre. Szeren­csére partnereik megértő­nek bizonyultak. S az sem közömbös, hogy a vállalati eredmény majdnem a terve­zett szerint alakulhatott, s még valamelyes nyereséget is sikerült elérni, a rossz év ellenére is. A vállalatnál különben munkásgvűlésekkel kezdték az éve*, amelyeken megvi­tatták a vállalati tervet, a munkaverseny-mozgalom idei célkitűzéseit. Minden részleg úgy kezdhette, tehát a munkát hogy egészében és részletemen is tisztában van teendőivel. S' fontos is ez a kollektív tisztánlátás, hiszen az idén sem lesz könnyű évük. Igaz, termelésük növe­lését nem tervezik, ám ah­hoz, hogy feladataiknak ele­get tegyenek, igen.cSak nagy erőfeszítésekre lesz szüksé­gük. Például a csiszolás és az összeszerelés szűk ke­resztmetszeteinek bővítésére. S ez sem könnyű, kézi mun­káról lévén szó. Mert gyak­ran a betanítás után derül ki, hogy a sok ügyességet kí­vánó munkát nem mindenki tudja elvégezni. Sok teendő­jük lesz emellett nyersanyag­ellátásuk biztosítása érdeké­ben is. Ajtók - felújításukiinz A Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezetben a vártnál jobb eredménnyel zárták az elmúlt évet. A gazdasagi folyamatok élén­kítésére hozott intézkedések — többek között az új ter­melői árrendszer — segítet­ték a sándorfalviakat is. Gazdaságos termékszerkeze­tet alakítottak ki. A szövetkezetben — bér­munkában — a külföldi ve­vőknek munkaruhákat, ove­rálokat, divatos holmikat varrnak. Tavaly több termék került ki a dolgozók keze alól, mint 1979-ben, mert jól szervezték a munkát. A kö­zösség a budapesti Skála Áruháznak tavaly 5 millió forint értékű árut — kis far­merokat. bébiruhákat, fiú- és lánykaöltönyöket — szállí­tott. A nyugati piacokon is­mét keletje lett a házi szap­panak. Tavaly 5 ezer má­zsa zsiradékot főztek ki, s adtak tovább a kereskedők­nek. Az idei esztendőtől lénye­gében nem várnak többet, mint a tavalyitól. Szeretnék megtartani a jó kapcsolatot a külföldi vevőkkel. Ennek jegyében betartják a szük­séges technológiai előíráso­kat, s okosan gazdálkodnak az anyaggal. Mindemellett nem feledkeznek meg az itt­honi teendőkről sem. Moza­Lklapokat gyártanak, szolgál­tatóházat üzemeltetnek. A meglévő kettőt — a kistele­kit és a sándorfalvit — sze­retnék jól berendezni. Az öreg sándorfalvi malom épületét — a Dózsa utcában — a második negyedévben kis faipari kombináttá sze­retnék átalakítani. Jobb munkakörülményeket terem­tenek az asztalosoknak. Ed­dig is készítettek a szövetke­zetben ajtótokokat, s ezután más faipari munkákat is el­vállalnak. Most tárgyalnak egy szegedi partnerrel, hogy a felújított lakásokhoz egye­di ajtókat, ablakokat készí­tenek. Bútoripari alkatré­szeket is gyártanak, ha min­den számításuk szerint ala­kul. Tervük, hogy 30-ra — duplájára — emelik az asz­talosok létszámát. A Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet áru­inak többsége a nyugati or­szágok piacain talál gazdára. Az árbevételből csaknem 6 millió forintot a szolgáltatás­ból „filléreznek" össze. Az összes bevételük évente .át­lagosan 50 millió forint. Ha az idén is ennyi marad — jól járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents