Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

71. évfolyam 6. szám 1981. január 8., csütörtök Ara 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gazdasági korkép 'Iliiig Az elmúlt évet jellemző salátos körülmények — álla­pítja meg az MSZMP Csongrád megyei bizottságának a gazdasági építőmunka 1980. évi tapasztalatairól és az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló állásfoglalása — minden területen ösztönözték a mélyebb helyzetelemzést és fokozott alkalmazkodást, kezdeményezőkészséget váltottak ki. Az igényesebb feltételek között megyénk gazdasága a megjelölt irányba, de az előző évinél és a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. Mégis megállapítható, hogy gazdasági éprtőmunkánk alapvetően eredményes volt. örvendetes, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete szilárd maradt, a .jövedelmezőség színvonala pedig a vártnál ked­vezőbben alakult; emelkedett a nem rubel elszámolású ki­vitel és az export gazdaságossága Az életkörülmények meghatározó elemcinek alakulása összességében biztosított* • kialakult életszínvonal megőrzését. Milyen alapokkal rendelkeznek és milyen tervekkel várják az új esztendőt a gazdálkodó egységek? Gazdasági kórképünkben erről tájékoztatjuk olvasóinkat. Minőség és válaszlék Vasöntés, öntött vas A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát kollektívája az elmúlt ötéves tervben az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatko­zat és határozat alapján dol­gozott. Célja az volt. hogy kielégítse a lakosság élelmi­szer-szükségletét. gazdaságo­san növelje termékei kivite­lét. s ennek érdekében nö­vekvő arányban, gazdaságo­san. magas színvonalon dob1 gozza fel és tárolja a mező* gazdasági termékeket. Kor­szerűsítették a csomagolást, racionalizálták a szállítás ügyeit Javították a műszaki színvonalat, fejlesztették a technológiát. Közismert tény, hogy Szegeden egy úgyneve­zett nagyberuházás valósult meg — ezeknek az elveknek alapján. Az eredmények önmagu­kért beszélnek: a szalámi­gyártás és -értékesítés dup­lája a beruházás megkezdése előttinek; amíg 1975-ben csak 577 vagonnyi mennyi­séget. addig az elmúlt évben több mint 1070 vagonnyi sza­lámit állítottak elő. Húské­szítményekből — itt ismét csak vagonokkal számított mennyiség áll rendelkezé­sünkre — 35 vagonnyi a túl­teljesítés. A szalámi minőségét jel­lemzi. hogy 1978-ban a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron a Szegediner paprikás szalá­mi. a Szegedi Ipari Vásáron pedig a téliszalámi kapott nagydíjat. 1979-ben az őszi vásáron a téliszalámi má­sodszor. a szegedi csípős paprikás szalámi pedig elő­ször kapta meg a Kiváló Áru védjegyet és elnyerte a vásár nagydíját is. 1980-ban a Szegedi Ipari Vásáron a Szegediner paprikás és a gyömbéres szalámi volt nagy­díjas. Az Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­álh'táson a vállalat a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter örökös vándordíját nyerte el. A felsoroltakból már ki­olvasható. hogy a vállalat jó alapokon kezdi az úi évet s az új ötéves tervet. Garan­cia erre a munkaverseny­mozgalom is. aminek is az köszönhető, hogy az elmúlt tervciklusban kétszer is el­nyerték a Kiváló Vállalat cí­met. A mostani esztendőben főként a termelőkapacitások jobb kihasználását tervezik. Javítják az élőmunka terme­lékenységét. az exporttermé­kek minőségét, a vállalati gazdálkodás hatékonyságát. Fontos feladatuknak tartják, hogy a belföldi ellátást ma­gasabb fokon biztosítsák, mint eddig. Gondolnak a jövőre is. Teljessé akarják tenni a ter­melési vertikumot. meg ákariák teremteni az úgyne­vezett kapacitási szinkront. Üj dupíikátoros zsírüzemet építenek, felújítják a hűtő­házat. csontszeparáló üzemet építenek. A korszerűtlen bél­üzemet megszüntetik, új lesz helyette. Mindehhez hozzá­tartozik persze, hogy ener­giaellátó létesítmények is készülnek majd a VI. ötéves tervben. A Maros utcában folytatják a rekonstrukciót. A makói kolbászgvárban fel­újítják az energetikai rend­szert. Hódmezővásárhelyen pedig a higiéniai leltételeket javítják. A vállalat vezetése és a vállalat pártbizottsága álla­pította meg nemrégiben: „A gazdálkodás technikai és sze­mélyi feltételei, a dolgozók­nak a munkához való ió viszonya, valamint a szocia­lista brigádmozgalom ered­ményei jó alapot szolgáltat­nak ahhoz, hogy az ez évi tervben szereplő feladatain­kat maximálisan megoldjuk." U.ést tarlóit a járási pártbizottság Tegnap, szerdán délután kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bi­.zottsága a járási tanácsi hi­vatal tanácskozó termében. Meghívták a nagyközségek pártbizottságai, valamint a pártvezetőségek titkárait, gazdasági vezetőket. Szabó Lajosnak, a járási pártbi­zottság titkárának megnyitó szavai után az első napi­rendhez, amelynek írásos anyagát előre megküldték: Jelentés a Központi Bizott­ság 1979. december 6-i hatá­rozatának járási végrehajtá­sáról, javaslat az 1981. évi jobb gazdasági feladatokraK szóbeli kiegészítést fűzött dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára. A tanácskozás vitájában felszólalt Borda Béla, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki sajtüzemé­nek vezetője; dr. Papp Ele­mér, a szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság Tsz elnöke; Bálint Pál, a mórahalmi Vö­rös Október Tsz párttitkára; Magyari László, a röszkei Kossuth Tsz üzemágvezetője; Fodor István, a járási ta­i nácsi hivatal vezetője; Zaho­rán János, a rúzsai községi pártvezetőség titkára; Ke­resztúri István, a sándorfal­vi Magyar—Lengyel Barát­Nagy László félvétele Az Öntödei V4(Jalai s/egedi vasöntödéjében is teljes len­dülettel fogtak munkához az; év első napjaiban: Képjihkpiú a vasöntés vibráló, fény teli játéka' Költözők helyett is A kéziszerszámgyárban a tervezettnél 1,2 millió fo­rinttal magasabb termelési értéket sikerült produkálni, 145 helyett 146,2 milliót. Ezen belül pedig a dollárel­számolású exportjuk a ter­vezett 28,5 millió forint, he­lyett 30 milliót tett ki, ami a piaci helyzet ismeretében igencsak figyelemre méltó. Az eredmények természe­tesen nem pottyantak man­naként a kéziszerszámgyári­ak ölébe. Mert például ta­valy tíz új termék gyártá­sát kezdték el. azaz kor­szerűsítették termékszerke­zetüket. Űj, vagy megújított szerszámaik nagyobb haszná­lati értékkel, szebb, esztéti­kusabb külsővel, jobb felü­letkezeléssel és minőséggel dicsekedhetnek. Vagyis ép­pen azokkal a tulajdonsá­gokkal. amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy terjnékeik megtartsák pia­caikat, s alkalomadtán úja­kat is szerezzenek. Sikereik azonban kötele­zik is őket. Az idén példá­ul a vállalat egyik gyáregy­sége Pestről Püspökladány­ba költözik, s az emiatti kieséseket a többi gyárnak kell pótolnia. Vagyis a sze­gedi gyárnak 1981-ben 6—8 százalék helyett legalább 10 százalékkal kell emelnie termelését. Ebben nyilván segítségükre lesz a korsze­rűbb technológia, s az is, hogy létszámuk tavaly már stabilizálódott, megszűnt a létszámcsökkenés. ság Tsz elnöke; Sándor Ti­bor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke; Váczi Józsefné dr., a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke; Vaál Rezső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának mun­katársa; Juhász Dezső, az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz párttitkára; Fekete Fe­renc, a csengelei Aranyho­mok Tsz tagja; K. Tóth Ist­ván, a bordányi Előre Szak­szövetkezet tagja. A vitában elhangzottakat dr. Somogyi Ferenc foglalta össze, s adott választ egyes felmerült kérdésekre. A párt­bizottság az írásos előter­jesztést, a szóbeli kiegészí­tést, majd az összefoglalót elfogadta. A következő napirend volt: Tájékoztató a járási párt­szervek 1980. évi munkájá­ról; javaslat az MSZMP sze­gedi járási bizottság 1981. évi munkaprogramjára és a vég­rehajtó bizottság 1981. I. fél­évi üléseinek tervezésére. Ehhez Szabó Lajos fűzött szóbeli kiegészítést, majd a pártbizottság egyöntetűen el­fogadta mindkét előterjesz­tést. A- tanácskozás dr. Somogyi Ferenc zárszavával ért vé­get. A MEDOSZ ban Jubileumi ünnepség et és kínálat Beszegték a tavalyi eszten­dőt a Csongrád megyei ZÖL­DÉRT Vállalatnál is. Elfo­gadható évet zártak, mert a tervet teljesítették, sőt még több árut vásároltak föl, mint amennyire számítottak. Meglesz a tervezett 22 millió forint nyereségük is. Ennek azért is örülnek a szokottnál jobban, mert számukra nehe­zen indult az 1980-as év. Hagyma, burgonya, káposzta maradt bőven a raktáron, sa kezdet a jó partnerek bizal­mát is megingatta. Aztán jobbra fordultak a dolgok, olyannyira, hogy év végére 90 millió tonna zöldség és gyümölcs fordult meg a vál­lalat kereskedőinek keze kö­zött, nyolcezer tonnával több mint 1979-ben. Mindez elsősorban a keres­let-kínálat egybeesésének a javára írható, de a korrekt partneri kapcsolatok is sze­repet játszottak az összhang megteremtésében. Az eddiginél önállóbban, rugalmasabban gazdálkodott a vállalát, amely alapot adott a bátrabb továbblépéshez. Értékelték a maguk munká­ját, s a jövőben is hasonló kereskedelmi módszerekkel (kölcsönös bizalom, nyereség­érdekeltség) kívánják segíte­ni a fogyasztókat, s termelö­ket. Ettől függetlenül legtöbbet az időjárástól várnak, örülné­nek, ha nem lenne olyan sze­szélyes, mint a múlt évi. Ugyanis a jó, közepes ter­mésre alapozzák az idei esz­tendőt. Ennek jegyében kö­tötték a szerződéseket is. Ed­dig 95 millió tonna árut ígér­tek a termelő gazdaságok, többet, mint tavaly ilyenkor. A ZÖLDÉRT-esek becslése szerint 1981-ben 100 millió topna zöldséget és gyümöl­csöt tudnak vita nélkül to­vábbadni a fogyasztóknak. Ilyenkor esztendő kezdetekor teljes joggal bizakodnak, hogy ez évközben nem lesz, se több, se kevesebb. A kölcsönös érdekeltségen alapuló partneri kapcsolat le­het a biztosíték, hogy a terv valóra váljon. A jó irányú fejlődésre alapozzák a Csong­rád megyei ZÖLDÉRT Vál­lalatnál a hatodik ötéves ter­vet is. Termelési biztonságot szeretnének, hogy minden jó minőségű áru, amit előállíta­nak a gazdaságok, gyorsan és a lehető legkevesebb veszte­séggel jusson el a fogyasztó asztalára. Az idén körülbelül negyvenmillió forintot költe­nek a technológia fejlesztésé­re a terményföldoigczás szín­vonalának javítására. Hetvenöt esztendeje ala­kult meg Budapesten a Ma­gyarországi Földmunkások Országos Szöveisége, a MEDOSZ elődje. Az évfor­duló alkalmából a Mező­gazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének budapesti Jókai ut­cai székházában szerdán ünnepi emlékülést rendez­tek. Ott volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT fő­titkára, Soós Gibor mező­gazdasági és eielmezésűgyi államtitkár és Czimbalmos Béla, a TÖT főtitkára. Részt vettek az ülésen a szak­szervezeti mozgalom vete­ránjai. Az ünnepséget Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke nyi­totta meg, majd Dobi Ferenc főtitkár mondott ünnepi be­szédet Hangsúlyozta, hogy a nagy elődök álma valóra vált: a szakszervezeti moz­galom a falu, a község föld­rajzi határait átlépve orszá­gos szinten alkot erős szer­vezetet. Emlékeztetett az agrár- és munkásmozgalom szoros kapcsolatára. Méltat­ta a szakszervezeti mozga­lom eredményeit, amelyek egyebek között segítették a földosztást, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a nagyüzemi gazdálkodás erősítését. A mezőgazdaság, az erdé­szet és a vízgazdálkodás dol­gozóinak 96—97 százalékát, mintegy 370 000 dolgozót tö­mörít soraiba a MEDOSZ, amelynek 1338 alapszerveze­tében közel 38 000 bizalmi dolgozik. A mezőgazdasági üzemek aiapszervezeteinek száma meghaladja a hat­százat. A főtitkár rámutatott, hogy a következő időszak­ban tovább növekszik a szakszervezet feladata és ez­zel együtt bővül jog- és hatásköre is. A székház épületében Varga György, a MEDOSZ titkára avatta fel a szak­szervezet egykori élharcosai­nak, mártírjainak emléktáb­láját, amelyen kilenc név áll; Szántó-Kovács János, Várkonyi István, Nyisztor György, Urbán Pál, Reichel János, Polányi Máté, Tisza Antal, Holler Mihály és Rácz Gyula. A titkár hang­súlyozta: a névsor is jelzi a szakszervezeti munka fo­lyamatosságát, hisren a nagy elődök, az alapítók mellett a tábla emlékeztet azokra, akik továbbviitéK a mozga­lom zászlaját és azokra is, akik a felszabaaulás után immár szabadon szervezhet­ték a mezőgazdaság mun­kásait. Az ünnepség alkalmával Dobi Ferenc főtitkár kitün­tetéseket adott at a szak­szervezeti mozgalom vete­ránjainak. A Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta Kelemen István. Né­gyen kapták a Szakszer­vezeti munkáért aranyér­met, és nyolcvanan a 75 éves jubileumi szakszerve­zeti emlékérmét. (MTI) • Vonatmosó berendezés A szentesi vasútállomás vontatási üzemének dolgozói vonatíürdető berendezést készítettek. A forgokefés korszerű mosógép mindösz­sze háromszázhetvenötezer forintba került, s ezzel meg­takarították egy új beren­dezés több mint ötmillió forintos árát. Az eddig kézi mosással, kocsitakarítással foglalkoztatott hat dolgozó­nak más munkát adhatnak. i

Next

/
Thumbnails
Contents