Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

I Szerda, 1981. január 7. Olcsó és zajfciían klimotizólás Új eljárás az Építéstudományi Intézetben Olcsó és zajtalan eljárást dolgoztak ki középületek bel­ső levegőjének hűtésére az Építéstudományi Intézet mikroklíma laboratóriumá­ban. Eszerint rekkenő nyári melegben sem kell ablakot nyitni az Irodákban, drága klímaberendezésekre sincs szükség, mert egyszerű víz­párologtatással éppen annyi­ra csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, amely már elegendő a jó közérzethez. A modern, paneles épüle­tekben fejfájdító gondot okoz nyaranként a kánikula. Ha kinyitják az ablakot, a zaj válik elviselhetetlenné, smég az sem biztos, hogy az utcá­ról hűvös levegő áramlik a szobába. Egyetlen megoldása klimatizálás, ám a gépi hű­tés sokba kerül, és zajos is. Az intézetben két esztendőn át kísérleteztek olyan mód­szer bevezetésén, amely ol­csón és hangtalanul oldja meg a helyiségek hűtését. Az alapötletet az az egysze­rű fizikai tény adta. hogy párologtatással a kívánt hő­fokra hűthető a levegő. Olyam nedvesítőegységet ké­szítettek, amelynek beruhá­zási költsége csak fele, ener­giaigénye pedig egyharmadá a gépi hűtéssel működő klí­maberendezésekének A víz zárt rendszerben ke. ring, s csak az elpárolgott mennyiség pótlása szükséges. Ahhoz azonban, hogy ezt a rendszert megvalósítsák, meg kellett határozni azokat a hőérzeti mutatókat, amelyek ismerete nélkül alkalmazha­tatlan a módszer. Két eszten­dő alatt fiziológusok és pszi­chológusok bevonásával több­száz kísérleti személyen vizsgálták a hőfok és a pá­ratartalom hatását a közér­zetre és a szellemi teljesítő­képességre. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a külső térből beszívott tiszta levegő hőfoka vízpárologtatással négy-öt fokkal csökkenthető, s ez már elegendő a komfort­érzet megteremtéséhez. A laboratóriumi kutatások Iránt nagy a nemzetközi ér­deklődés, különösen a szov­jet, NDK. svéd, és dán ku­tatóintézetek érdeklődnek együttműködési lehetőségek­ről. Takarékos és gyors iskolaépítés A jelenleginél olcsóbban és gyorsabban lehet iskcüát építeni a Kiskunlacházai ÉG­SZÖV és az Általános Épü­lettervező Vállafet szakem­berei által közösen kifejlesz­tett vasbeton térelemes épí­tési rendszerrel. A módszer lényege, hogy a kiskunlac­házai vállalat előre gyártja az épület gépészeti berende­zéseit, szerelvényeit tartal­mazó úgynevezett cellákat, térelemeket. Ezekben kap helyet a vizesblokk, a fűtés vagy éppenséggel a szertár. A készreszerelt, alapozás nél­kül elhelyezhető cellák mel­lé, köré telepítik aztán a tantermeket. Az utóbbiak oldalfalait ÉTISZERK-típusú álló panelekből készítik. Az új épülettípus kísérleti elemei elkészültek, s még az »idéh felépül belőlük egy négytantermes Iskola a Pest megyei Áporkán. A vasbe­ton térelemes építési rend­szer alkalmazásával az egy négyzetméterre jutó költség az átlagosnál kevesebb, kö­rülbelül 7500 forint. A tech­nológia másik előnye a gyorsaság, várhatóan felére csökkenthető az átlagos épí­tési idő. 1 •• Tervek között böngészve Kiállítási napló Az elmúlt esztendő végén és Orr Lajos rendeznek Itt Sarolta kerámikus mflvíez­a múzeumok és művelődési tárlatot. DokurnentumkiáHÍ- házaspár, intézmények összeállították táson mutatják be a művé- A megye többi városa kö­1981-es kiállítási tervüket, szeti irányzatokat az izmu- 2JJI elsősorban a hódmező­Ezt legutóbbi ülésén megvi- soktól napjainkig s a Nagy vásárhelyi Tornyai múzeum tatta és elfogadta a Csöng- Október grafikai anyagát is tartogat érdekességeket ön­rád megyei tanáesvb mel- kiállítják Emellett -Hódi Gé- áll6 kiállításon mutatkozik lett működő művészeti ta- za alkotásaiból es B. Múller be többek között Tóth Ernő nácsadó testület. A megye Magda fotóiból rendeznek festőművész, Szántó Piroska Idei kiállítási programja kiállítást a kupolában. festőművész, Orosz Mária sok érdekes figyelemre A Bartók Béla Művelődési keramikusművész, Darabont méltó tárlatot ígér. Kozpont B Galéria ja haláro- Tamds festőművész, Lacza A szegedi Móra Ferenc zott koncepcióval igyekszik Márta grafikusművész, Ru­Múzeum Horváth Mihály profilt adni idei tárlatainak, zicskay György festőművész utcai Képtárában e hónap- A kortárs művészét prog- Emlékkiállítást rendeznek ban még látható Tápai An- resszív toretívcseinek, az Frank Frigyes alkotásaiból, tol szobrászművész életmű avantgard kísérleteknek rep- Biennálén mutatják be ter­kiállítása és a szabadkai rezentáns képviselőit hívták „lékeiket a Finomkerámia­képzőmüvészek kollektív meS- A sorozatot Fajó János lpari Művek gyáregységei tárlata. Februárban Vincze tarlata nyitja, a sorozat ke- Kollektív tárlata lesz a Kép­András szegedi festőművész reteben bemutatkozik Paizs zőművészeti Főiskola hallga­alkotásait mutatják be és László szobrászművész. Be- tóinak, a mártélyi KLSZ-tá­Mementó címmel kiállítás "es József festő, és graíi- bor résztvevőinek és a zen­nyílik a fasizmus áldozatai- kusmuvész, Velenyi Rudolf tai aikotóknak, s huszon­nak munkáiból. A fiatal fes- grafikusművész, Polgár II- nyolcadszor rendezik meg a tőnemzedék kiemelkedő dlkó kerámikusművész. Szé- vásárhelyi Oszi Tárlatot. képviselőjének, a szegedi chenyl Lenke gobelinmu- Csongrádon hagyományos nyári tárlatokon is rendsze- vesz, Ken Laszlo festomu- mór a város művészteleoén resen szereplő Kárpáti Ta- vész, Peter Vladimír otvos- dolgozó fiatalok kollektív másnak áprilisban nyílik művész, valamint a Kontakt • zentesen önálló tárlata. Ugyanabban fotócsoport. A Bartók-cente- ^regszemléje, Szenten az időben rendezik meg kor- nanum kapcsan tárlatot többek között lathatjak társ szobrászatunk egyik ki- rendeznek a Cantata profa- majd az érdeklődők Gicsi váló egyéniségének, a görög na Ihlette képzőművészeti Mihály grafikáit, Koncz származású Makrlsz Aga- ^ Zsuzsa fttóit, Makón kiállít memnonnak életművét rep- iotoklubok 17. Szegedi sza- p .,..„., rezentáló szoborbemutatót Ionja. Pataki pere™ festomuvesz, A nyár elején szegedi alko- A szegedi Ifjúsági Ház a ozv- Czene Jánosné naiv tó munkáival találkozha- Fiatal Művészek Stúdiójá- festő, Tóth Valéria és. Kligl tunk ismét. Nóvák András val együttműködve rendezi Sándor szobrászművészek festőművész gyűjteményes meg idei tárlatsorozatát üi anva2gal mutatkozik b' kiállítását rendezik meg. Ve- Kaubek Péter és Pálfy Ka- UJ anyaggal mut«tkozik be le párhuzamosan láthatjuk talin szobrászművészek al- a Maros menti muvesztelep Bényi László műveit. A ha- kotásai már láthatók a mini- kollektívája, ismét megren­gyományoknak megfelelően galériában. A továbbiakban dezik a pedagógus képzőmű­a szegedi ünnepi hetek ki- bemutatkozik Ászai Csaba, & k mpEvei k:ánítá,át emelkedő rendezvénye lesz Pirk László, Vágó Magda. ^^ megyei Kiállítását, a Szegedi Nyári Tárlat. Az Ef. Zámbó István, Ugocsai Nem marad tárlatok nélkül októberi múzeumi hónapban László, Baky Péter, Kovács szinte egyetlen község sem, a hagyományokhoz híven a Johanna, Kozák Attila és egyéni és kollektív .kiállítá­Magyar Nemzeti Galéria Barczánfalvy Ferenc. Jelen- sokat rendeznek megyeszer­anyagaból rendeznek tárla- tős eseménye lesz a város tot, száz év magyar tájké- képzőművészeti életének, pei és csendéletei után az hogy a szegedi Ifjúsági Ház­ban rendezi meg 1981-es or­szágos seregszemléjét a Fia­tal Képzőművészek Stúdiója augusztus 15-től szeptember 15-ig. A Juhász Gyula Művelő­te. Ötnyelvű televíziósok r Kamerával Újvidéken Az első pillanatban ki gondolná, hogy egyáltalán nem ls egyszerű dolog látvá­nyos filmet készíteni egy televízió stúdió életéből. Mint ahogyan egy színház­ról sem könnyű. A varázs, amely a színpadról árad, a díszletek mögül nézve iz­zadtságcsepp és festett kana­vász. De mig a színjátszás mesebirodalma emberek kö­zötti viszonylatokból fakad, addig a film létrejöttében döntő szerepet, játszik a technikai eszköztár. A ren­delkezőpróba lehet érdekes a színpadon, a kamerapróba egy stúdióban hozzáértőnek és laikusnak egyaránt una­lom. Nos. mindezek ellenére tessék tartalmas, változatos filmet forgatni egy televí­zió stúdióról. Egy stúdióról, amelynek műsorát tízezrek nézik itt a délvidéken is. Egy televíziós intézményről, amely őt különböző nyelven sugározza adásait. Szerbül, magyarul, ruszinul, szlová­kul és románul. Az újvidéki televízióról van szó. • A film ötletét a kíváncsi­ság szülte: itt élnek Szeged­től százegynéhány kilométer­re barátaink, kollegáink. Műsoraikat nap mint nap láthatjuk. A kollegák eb­ben a szakmában kicsit mindig versenytársak. Lá­togassuk meg őket kamerá­val. hátha Szeged és Újvi­dék között kialakulhat vala­miféle televíziós baráti kap­csolat, amelynek ők is. mi is hasznát vehetjük. Jó olyan házba bekopog­tatni, ahol azv ajtónyitók szemében megcsillan az öröm. Újvidéken, a város péterváradi domboldalán, ahol a televíziósok rendez­kedtek be, nagy nyüzsgés fo­gad. Kissé szűken vannak, hatszázegynéhányan, a haj­danvolt irodaépületben. A dolguk is sok; napi hat-hét órányi műsort kell elkészí­teniük. A Magyar Televízió ennek dupláját sugározza — ötször ekkora létszámú gár­da segedelmével. Egyetlen nyelven — míg ők az öt vajdasági nemzetiség né­zőinek igényeit elégítik ki. Ez utóbbi tényt, mint a nemzetiségek alkotmányos jogát, nem győzik eléggé hangsúlyozni. Az igazgató, Milutyin Stanisics rövid, tö­mör nyilatkozatában, a har­mincegynéhány éves. me­nedzsertípusú műsorigazga­tó, Kovács László, vagy akár a szerb információs politikai adások főszerkesz­tője. Milorad Stevancev mindnyájan arra a legbüsz­kébbek, hogy nincs ián a világon még egy televízió, ahol a lakosság etnikai kü­lönbözősége öt. ilyen egy­mástól lényegesen eltérő nyelvben mutatkozna meg, békés egymás mellett élés­ben. • A jugoszláv televíziósok nyolctagú család tagjai. Ab­ból, hogy Újvidék stúdiója a legfiatalabb, nem követke­zik alárendeltségi viszony. A nagyobb, úgymond or­szágos feladatokat alkal­manként más-más közösség vállalja. így beszélgettünk Kovács Lászlóval például madridi élményeiről, az eu­rópai konferenciáról ugyanis ők tudósították a jugoszláv televízióhálózaiot. Műsora­ikat egyébként is gyakorta cserélik egymás között, oly­kor élő adásokat is egy­máshoz kapcsolnak. Így minden tévénéző egyszerre érezheti magáénak saját kör­zetének stúdióját és az or­szág egészének televíziós in­formációs rendszerét. No, meg azért is. mert az előfizetési díjakat maguk kaszír.ozzák be. így közvet­len érdekeltség alakulhat ki a nézők es a régió stúdiója között. Maguk az intézmé­nyek egyébként vállalati szabályozási rendszerben te­vékenykednek. Ennek érde­kességét — gazdaságossági előnyeit — csak azok képe­sek belátni. akik tudják, miben különbözik egymástól egy művelődési ház és mondjuk egy szövetkezet könyvelése. És önállósága. Ebből is következik az a modern technikai arzenál: színes közvetítőkocsik, köny­nyű. elektronikus riporter­mikrobuszok és egyéb be­rendezések, amelyeltet1 oly szívesen és büszkén muto­gatnak meg nekünk. Elvük: könnyű, mobil, elektronikus felvételi eszközökkel a na­pi eseményekről, minél gyor­sabban, színes képet továb­bítani a nézőkhöz. Háztáji problémáktól kezdve az or­szágos és a nemzetközi je­lentőségű gondokig, érde­kességekig. A „háztáji" kifejezés ná­luk cseppet sem hangzik gúnyosan! Sőt! Tudják: az embereket világszerte mind jobban érdekli szűkebb kör­nyezetük; városuk, megyé­jük. • Az Újvidéki Televízió szervezetileg öt osztályra tagozódik. A szerb-horvát és magyar informatív poli­tikai szerkesztőség a paaga nyelvén sugározza műsora­it, a dokumentum és a kul­turális szerkesztőség azon­ban már öt nyelven készít filmeket. A ruszin, román és szlovák adások pedig egyelőre még csak „nemzeti­ségi" műsorok, bár tervezik jelentőségük növelését. Ennek egyelőre viszont még gátat emel. hogy az ú j­vidéki székházban csupán egyetlen stúdió van. S bár leleményesen ebből is ket­tőt csináltak — egyik felé­ben rendezték be a szerb é3 magyar nyelvű híradót, mig a másikban a tévélátékok díszleteit helyezték el — ka­pacitását már nem tudják növelni. ÉRÍtkezniök kell, saját erőből. Az anyagi alapok előte­remtését „üzletpolitikájuk" segíti. Jelentős összegekkel társultak a most elkészült csodaszép újvidéki színház felépítéséhez — ennek fejé­ben viszont joguk van nem­csak használni az egyes ter­meket. de ingyen sugározni az előadásokat is. Hasonló a helyzet az új sportcsarnok­kal. Az Idén itt megrende­zendő asztalitenisz-világ­bajnokság közvetítésének ioga is az ő „tulajdonuk". Ennek várható devizabevé­tele is fejlesztéseiket szol­Sálja. Pavlovits Miklós Az OTP az li böviti szaigáfís'iusait Sajtótájékoztató és Idén Száz év magyar élet­képeit mutatják be. Az esz­tendőt Cs. Pataj Mihály sze­gedi festőművész önálló ki­állítása és a szabadkai al­kotók tárlata zárja. A Közművelődési Palota dési Központ a tervek sze­Kupola Galériájában bemu- rint folytatja üzemi kiállí­tatkozik néhány, megyében tássorozatait, központjában élő fiatal művész, így a pedig Mónus Ferenc népi csongrádi Aranyi Sándor iparművész fazekasmunkái­festő, a szegedi László Anna ból rendez bemutatót, s ls­grafikus és Lapis András mét kiállítást szervez a mű­szobrász. A tavalyi nyári gyűjtők klubja, közös tár­tárlat díjnyertes szobrász- laton mutatkozik be a Ma­művészei, Markolt György gos Gyula festő és Majorosi Folytatódik a makói városközpont rekonstrukciója Makón, a városközpontban egy nagyobb ház áll, a ma­az utóbbi hetekben, hóna- kői központi húselosztó épü­pokban ls lendületesen foly- lete, amelynek napjai szin­tatódott a javíthatatlan, vén tén meg vannak számlálva, házmatuzsálemek lebontása, Ezek az előkészületek azt hogy legyen hely az újabb bizonyítják, hogy a makói szép lakótömböknek, ame- városközpont rekonstrukcló­lyeknek a tervel mér készen Ja — amely 10 évvel ezelőtt, állnak, megvalósulasra vár- 1970-ben kezdődött el — a nak. Különösen a Korona- szűkösebb anyagi erőforrá­szálló mögötti területről tűnt sok ellenére ls lendületesen el sok régi ház. Itt már csak folytatódik. Növelni a betétállományt, s alapot teremteni a várha­tóan nagy hiteligényeknek — röviden ez a törekvés jel­lemzi az OTP idei terveit, amelyekről sajtótájékozta­tón számoltak be kedden a MUOSZ székházban. Szir­mai Jenő vezérigazgató el­mondta. hogy a takarékpénz­tár több változtatást veze­tett, illetve vezet be a betét­és hitelformákban. mégpe­dig azért, hogy igazodjon a népgazdasági feladatokhoz, s nem utolsó sorban a lakos­ság változó életkörülmé­nyeihez. A betét- és hitelállomány alakulása mindenkor egy­fajta tükre a társadalom életének. Jól példázza ezt a tavalyi esztendő ls. Bár az életszínvonal csak mér­sékeltebben emelkedett, mégsem csökkent a lakosság betétállománya, sőt nyolc­milliárd forinttal gyarapo­dott, igaz viszont, hogy a növekedés mintegy négy­milliárddal elmaradt a terve­zettől. Az OTP az Idén bővíti szolgéltatásalt. Korszerű­sítette az ifjúsági betétfor­mát, a havi betétösszeg fel­ső határát eltörölték. és megemelték a felvehető köl­csön összegét is: ezentúl la­kásépítéskor. illetve vásár­láskor 70 000, egyébként pe­dig 60 000 forintot kaphat­nak a fiatalok, akik közé most már a 35 éveseket is beszámítják. Tavaly mintegy 13 milli­árd forinttal nőtt a hitelál­lomány. s az idén tovább emelkedik a forgalom: 15,7 milliárd forintot szánnak hi­telcélokra, a pénz döntő ré­szét hosszúlejáratúra. A hitelformák korszerűsítése elsősorban a lakásvásárlá­sokat, építkezéseket, fel- j újításokat érinti, ennek je­lelt már a lakos..ág is ta­pasztalhatja. mint ahogyan azt. is, hogy a hitelpolitika középpontjába a fiatalok és á nagycsaládosok kerültek. Drágul viszont a személyi hitel, egy éven túli köl­csönért például 10 százalék kamatot számolnak el. Néhány újdonság: tíz me­gyében próbaképpen kommu­nális kötvényeket bocsáta­nak ki. egy-egy község, la­kóterület infrastrukturális beruházásainak támogatá­sára. Foglalkoznak már a lakásbetétek bevezetésével is. Az már biztos. hoRy jú­liustól bevezetik az áruvá­sárlási csekket, igaz, egye­lőre csak a fővárosban. A vásárló csekkel fizethet az üzletekben. áruházakban, üzletekben, áruházakban, sőt készpénzt is fölvehet az OTP-fiókban, postahivatal­ban. feltéve persze, ha van rá fedezet. Ettől a készpénz­forgalom csökkenését és a kiskereskedelmi forgalom egyszerűbb bonyolítását vár­ják az OTP vezetői. (MTI) Gyártás, előbb A tervezettnél fél évvel ko­rábban megkezdték a próba­gyártást a Kőbányai Gyógy­szerárugyár dorogi gyáregy­ségének új üzemcsarnokában. A cukorrépa hatásos védő­szerének, a lenacilnak nagy­üzemi gyártására rendezked­nek be az új létesítményben. Ezt a keresett növényvédő szert mostanáig az anyavál­lalatnál, Kőbányán gyártot­ták, ahol azonban már nem volt lehetőség a termelés to­vábbi növelésére. A dorogi új létesítmény­ben háromszor-négyszer több lenacilt készítenek majd, mint Kőbányán.

Next

/
Thumbnails
Contents