Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

fU/ &6d VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! í # MSZMP S Z E G ED V ÁR O SI BIZOTT SÁGÁNAK LAPJA 71. évfolyam 4. szám 1981. január 6., kedd Ára: 1,40 forint Gazdasági körkép Ahhoz, hogy ne kelljen az év végén hajrázni, már az első napokban jól kell dolgozni, meg kell szervezni a mun­kát, az anyagellátást. Csak ilyen módon lehetséges, hogy mindaz megvalósuljon, amit a népgazdasági terv előírt, és amit a megyei pártbizottság állásfoglalása így summáz: „— A népgazdasági előirányzatokkal összhangban gyorsul­jon a megye gazdasága fejlődésének üteme. Erősödjenek intenzív jegyei, javuljon a termelés hatékonysága, a mun­ka termelékenysége. Kívánatos, hogy a súlyponti területek (gabona- és hústermelés, versenyképes exportot bonyolító iparágak, kivitelező építőipar) anyagi-technikai bázisának fejlesztése a szűkösebb pénzügyi feltételek mellett is foly­tatód ion." Milyen alapokkal rendelkeznek, milyen tervekkel vár­ják az új esztendőt Szeged és a járás gazdálkodó egységei? Erről olvashatnak mai körképünkben. A tizenhatodik év Az épülő Rókus Az olajipar az elmúlt esz­tendőben kettős jubileumot ünnepelt: 40 esztendeje fe­dezték fel Dunántúlon az el­ső olajmezőt. Algyőn 15 éve kezdődött a kutatás. A ju­bileum évében jelentős si­kereket könyvelhettek el a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat dolgozói. Jó ütemben haladt a főgyűj­tő rekonstrukciója. A mező — mondta Juratovics Aladár üzemigazgató — ezekben az években éli fénykorát. Ma­ximális .kapacitással dolgo­zik. Ezt a termelési sxintet újabb mező bekapcsolása nélkül még két-három évig lehet tartani. Az éves mérleg még nem áll rendelkezésre. Az ered­ménvek mindenesetre vár­hatóan nem lesznek a félévi­nél rosszabbak, amikor is kőolajból 16 ezer tonnával, gázból . 110 millió köbmé­terrel. propán-butánból pe­dig 2 ezer 500 tonnával ter­meltek többet a tervezettnél. Növelni tudták a vegyipari anyagok nyugati exportját is. Tavaiv kezdődött, s idén is folytatódik tovább a kutató­munka. Az egvik feladat, hogv a gázból kivonják az értékesebb termékeket. s ezekből vegyipari alapanya­gokat gyártsanak. Az etán leválasztása a mostani lec­ke. lévén, hogy ez etilénné alakítható, az etilén pedig a vegyipar legfontosabb alap­anvaea. A tervelc szerint a jövőben az etánt vezetéken szállítják Leninvárosba. Szeretnék az olaikihozata­li ténvezőt is javítani. To­vább kísérleteznek azokkal az oldószerekkel. amelyek képesek a kőzet falán levő olajat leoldani. Ettől mint­egy 5 százalékos hozamnö­vekedést várnak a jövőben. Juratovics Aladár közölte az idei terv legfontosabb adatait Kőolajból I millió 459 ezer tonnát, földgázból 3 ezer 205 millió köbmétert termel az üzem. Propán-bu­tán gázból 178 ezer tonnát, izopentánból 31 ezer tonnát állítanak elő. Gazolinterme­lésük a terv szerint 404 ezer 900 tonna lesz. Az első jelentések is biz­tatóak. Az év indításakor nem volt üzemzavar. Az el­ső napokban az előirányzott terveknek megfelelően, kö­rülbelül 4 ezer tonna kő­olajat. 12 millió köbméter földgazt. 680 tonna propán­bután gázt. 130 tonna izo­pentánt és 2 ezer 50 tonna gazolint termeltek. Az olajosok a 16. évben továbbra is az úgynevezett generálművelési terv alapján dolgoznak. E szerint 10 éven át évi 1 millió tonna kőolajat lehet, termelni. Gazdálkod­nak a körülbelül 40 évre elegendő gázkészlettel is. Céljuk az, hogy olajból, melyből eddig csak a telies földtani készlet körülbelül 40—42 százalékát tudják fel­színre hozni különféle eliá­rásokkal javítják a kihoza­tali mutatókat. Jelenleg az a legfontosabb feladatuk, hogy biztosítsák az ország zavartalan téli gázellátását. S erre minden garancia megvan, mert a berendezéseket már a múlt év közepén felkészítették a fokozott termelésre. Az olajosok mintegv 1600 dolgozója, köztük a maidnem 90 felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnök és üzem­mérnök. a 400 szaktechnikus és a többi dolgozó, akiknek fele szakmunkás, háromne­gyed része pedig a törzsgár­da tagja — bizakodással kezdte az új évet. a VI. ötéves tervet. Pl Pl" *B > W&3. Az épülő szeged-rókus! új városrészben újult erővel fog­tak munkához a dolgozók az év első munkanapján. Sze­rencséjükre. az időjárás is kegyeibe fogadta őket Konfekció Kiegyensúlyozottan jó évet zártak tavaly a KSZV újsze­gedi szövőgyárában. Decem­ber 24-ig teljesítették éves tervüket, s ez a csökkenő létszám ellenére sikerült úgy, hogy 1980-ban 10 szá­zalékkal növelték az egy dolgozóra jutó termelést. Ha­táridő előtt teljesítették ex­porttervükét is. Tavaly volt a második éve annak, hogy a jutaárugyár­ral és az eperjesi zsákgyár­ral közös egységként dolgoz­tak. És az elmúlt év már beváltotta az összevonáshoz fűzött reményeket. A volt jutagyárból létrejött konfek­cióüzem jóvoltából 1980-ban kétszer annyi konfekcionált ponyvát állítottak elő, mint 1979-ben, a műszaki fejlesz­tésnek, gépesítésnek köszön­hetően. Az 1,3 millió négy­zetméter konfekcionált pony­va nagy részét szovjet ex­portra szállították, ám gyárt­mányaik más piacokon is értékesíthetők. Ezt igazolták Töi pénz a borítékban Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mö­gött a szegedi Április 4. Cipőipari Szövet­kezet. Tavaly 7 százalékkal csökkent a szövetkezetnél a létszám, jobb szervezéssel azonban ugyanannyi cipőt állítottak elő. mint egv évvel korábban. Gazdaságtalan termékeik előállításával fokozatosan leáll­tak s ennek köszönhetően nyereségük a többszörösére emelkedett: az 1979-es 852 ezer forinttal szemben várhatóan mint­egy 6 millió forintot könyvelhetnek el 1980-ra. Mindez kifejeződött a szövetkezet bérszínvonalában is. amely 1980-ban 36 ezer 380 forintról 40 ezerre emelkedett. S mivel 1980-ban is jelentősen javult a szö­vetkezetnél a termelékenység, mintegy 9 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyí­lik lehetőségük. Az idén szintén csökkenő létszámmal számolnak a szövetkezetnél, ahogvan Far­kas Imre elnök elmondotta, hiszen ió né­hány dolgozójuk nyugdíjba megv. Éopen ezért a termelékenység 5—8 százalékos növelését tervezik. Ennyi szükséges ahhoz, hogy termelésüket növelni is tudják. Piaci lehetőségeik — elsősorban a KGST­tagországokban és belföldön — jók. első félévi kapacitásuk már lekötött Legfonto­sabb feladataik egvike egv NDK számára végzett bérmunka lesz: 35 ezer pár cipőt szállítanak a baráti országba. Jelentős té­teleket szállítanak a hazai piacra is. Az év első munkanapján ezer pár cipőt állítottak elő. egy 15 ezer párra szóló ro­mán megrendelés részeként. az első ghanai szállítások. Sikeresen eleget tett felada­tainak az eperjesi gyár is, ahol két és fél ezer tonna zsákot állítottak elő, eleget téve a hazai igényeknek, amelyek — tekintettel az ár­vizekre — nagyobbak vol­tak, mint általában. összesen 12.5 millió méter szövetet állított elő a gyár, ami önmagában talán nem sokat mond. Az azonban igen, hogy korszerűsítették, a ke­reslethez igazították termék­szerkezetüket, javult gazdál­kodásuk, s terveiket úgy tel­jesítették, hogy költségekben közel 10 millió forintot sike­rült megtakarítaniuk. Jól gazdálkodtak a készletekkel és a forgóeszközökkel is. A tavalyi eredmények jó alapokat biztosítanak 1981-re is. Hiszen például elmond­hatják magukról, hogy ka­pacitásuk egész esztendőre le van kötve, a jó piacpolitika és a korszerűbb termékszer­kezet eredményeként. Ez a kereslet pedig nyilván jó, megnyugtató alapot biztosít az idei munkához, még ak­kor is, ha az idén ismét csak csökkenő létszámmal ke'l teljesíteni a megrende­léseket. Ám, Frányó József igazgató szerint, ha az im­port alapanyagok beszerzé­sében . nem lesz fennakadás, a csökkenő létszám ellenére is eleget tudnak tenni a megrendeléseknek — kor­szerűbb termékek és techno­lógiák jóvoltából Az első munkanapon a gyár vezetői megbeszélték az év kezdésével kapcsolatos te­endőket, többek között elő­készítették azokat a mun­kásgyűléseket, amelyeken megbeszélik majd a konkrét feladatokat MSZMP-küldöltség utazott Finnországba A Finp Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn, tegnap párt­küldöttség utazött Finnor­szágba Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizott­sága titkárának vezetésével. A delegáció tagja Veszprémi István, a Központi' Bizottság tagja, a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat vájára, vala­mint Zimborás Károly, a Központi Bizottság munka­társa. i A küldöttség a Svéd Bal­oldali Párt — kommunisták meghívására ellátogat Svéd­országba is. Az állattenyésztés jó évei Egyenletesen, jó ütemben fejlődött a magyar állatte­nyésztés az V. ötéves terv időszakában. Ennek megfe­lelően tovább javult és nemzetközi mércével mérve is magas szintűvé vált a hús- a tej- és a tojásfo­gyasztás az országban. Az állattenyésztés fejlesz­tésére hozott kormányhatá­rozatok nyomán nőtt a te­nyésztői-tartói kedv. A gya­rapodó é« genetikailag maga­sabb értékű állomány terme­lésének értéke öt év alatt 13 milliárd forinttal nőtt. Fi­gyelemre méltó, hogy sike­rült biztosítani az egyenletes fejlődést, amire korábban — ötéves időszakokat alapul vé­ve — kevés példa volt. A mezőgazdaságnak ez az ága­zata ezúttal elkerülte a sok­szor a lakossági ellátást és az exportot is zavaró termelési hullámzásokat; évente 3,2— 3,5 százalékkal nőtt a terme­lés értéke. A kiegyensúlyozott, zavar­talan fejlődés a belső össze­tételre nézve már arányel­tolódásokat mutat. ezek azonban nincsenek ellentét­ben a hazai fogyasztói szo­kásokkal. A legdinamikusab­ban — amint az várható volt — a sertéshús-termelés nőtt. A kistermelők öt év alatt hozzávetőleg 30 száza­lékkal, a nagyüzemek pedig mintegy 10 százalékkal fo­kozták a húskibocsátást. Nemcsak az állomány lett nagyobb, javult az állatok „termelékenysége" is. A szarvasmarha-tenyész­tésnél mindenekelőtt a te­henészeti telepek teljesítmé­nye javult- Az idevonatkozó kormányhatározat nyomán 20—22 ezer fajtiszta, illetve keresztezett tejtermelő típu­sú állatot tartanak az ország­ban. Egyéb tekintetben is javult a tejtermelés szakmai munkája. Öt év alatt a tsz­ekben 1420 kilóval, az álla­mi gazdaságokban 1360 kiló­val emelkedett az egy tehén­re jutó termelés, ami az ál­lami gazdaságokban tavaly elérte a nemzetközileg is ki­emelkedő értéket, a 4700 ki­logrammot.. így vált lehető­vé a hazai tej- és tejtermék­ellátás javítása; 127 literről 160—165 literre nőtt az egy főre jutó fogyasztás, Vi­szonylag szerényebb eredmé­nyed vannak a húsmarhát tartóknak, a vágómarha­termelés föllendítésének programja a VI. ötéves terv időszakában is munkát ad majd. Hatszázezerrel nőtt öt év alatt az anyajuhállomány. A juhhúsból felével adtak többet az üzemek és a kis­termelök 1980-ban, mint 1975-ben és 40 százalékkal tőbb gyapjút adtak át a fel­dolgozó üzemeknek. A ba­romfitenyésztők, — tartók is fedezték a szükségletet. A nemzetközi élvonalban van továbbra is az egy főre jutó hazai tojásfogyasztás, amely öt év alatt 280-ról 320—330 darabra nőtt. A Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alatt álló Bugac­pusztán, a harminc-negyven centiméteres hóban és a mí­nusz tíz-tizenöt Celsius-fokos fagyban is a szabadban te­lelnek az ősi magyar szürke marhák és a racka juhok. Képünkön: magyar szürke marhák az itató körű t

Next

/
Thumbnails
Contents