Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

Péntek, 198t. január 30. 5 Szovjet újítók látogatása Szegeden Az Élelmezéslpari Dolgozók Szakszervezetének vendégeiként hazánkban tartózkodó szovjet szakszervezeti delegáció tegnap, csütörtökön Szegedre látogatott. Az ÉDOSZ Csongrád megyei Bizottságán Tóth László, a megyei bizottság elnöke fogadta a vendégeket és tájékoztatta Őket a megyében végzett újítást tevékenységről. A delegáció tagjai: Vaszilij Ignatyevics Bozslnszkij, a Szovjet Újítók és Feltalálók Össz-szövetségi Tanácsának titkára, Jevgoklja Andrejevna Ozstna, a Szocialista Munka Hőse, a moszkvai Bolsevik Édesipari Gyár többszörös újítója és Alekszandcr Davidovics Kurdadze, a ázamtveft Borkombínét igazgató-helyettese, érdemes újító és a műszaki tudományok kandidátusa. A vendégek látogatást tettek a Dél-Alföldi Pincegazdaság márkaüzemében, a szóregi palackozó üzemben, ahol a vállalat igazgatója, Marti Mihály fogpdta őket. Találkoztak az üzem újítóival, akikkel tapasztalatcserét folytattak. Elhunyt Szász Ferenc Szász Ferenc, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szocialista Házéért Érdemrend tulajdonosa életének 80. évében, január 29én elhunyt, Makón. Temetése Január 31-én, szombaton délelőtt 11 órakor lesz a kiszombori községi temetőben. 1901. július 4-én, sokgyermekes uradalmi cselédcsaládban született Kiszomboron Szász Ferenc Nem folytatta szülei rabszolga életét; még gyermekfejjel kőműves szakmát tanult, s már fiatal építőmunkásként bejárta az országot Hamar megismerkedett a szocialista munkásmozgalommal. olyannyira, hogy 1931-ben már tudató* forradalmárként lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Párttagsága innen kelteződik. Egész életében megmaradt fizikai munkásnak, ilyen minőségben — az illegalitás nehéz éveiben is — fáradságot nem ismerő szervezője volt a pártnak, öszszekötőként illegális röpiratok terjesztőjeként is kiemelkedő érdemeket cserzett Kommunista meggyőződéséért a fasizmus éveiben többször megjárta az internáló táborokat. A felszabadulást követően a kommunista párt kiszombori szervezetének titkára volt Munkahelyei: a Jeszki gépállomás, majd pedig a Hódmezőváisárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. 1997-től 1982-ben történt nyugdíjazásáig a budapesti Ganz-MAVAG Gépgyár munkása volt Hazatérve szülőfalujába, Kiszomborra, ismét bekapcsolódott a helyi mozgalmi életbe. Egyebek között több cikluson keresztül 1980-ig a nagyközségi pártbizottság tagja volt önzetlen fáradozásai elismeréseként megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrend után a Munka Érdemrend arany fokozatát Tulajdonosa volt a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek is. Jitékfifnszeníe Február 8-án Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című művének díszbemutatój jávai kezdődik meg Buda] pesten a XIII. magyar játéki filmszemle eseménysorozata ] — Jelentették be csütörtökön | a Fészek klubban tartott saj| lótájékoztatón. A február 13ig tartó rendezvényen 23 — a tavalyi pécsi szemle óta elkészült — filmet vetítenek. Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, a játékfilmszemle igazgatója elmondotta, hogy a bemutatássorozat célja változatlan: széles áttekintést adni a szakembereknek és a filmbarátoknak a művészeti ág egy esztendő alatt született hazai termékéről, s megteremteni alkotók és befogadók párbeszédének lehetőségét, A korábbi években szerj zett tapasztalatok alapján azonban több új vonása is lesz az idei szemlének. A leglényegesebb változás, hogv Ismét zsürl bírálja cl a látott műveket, s egy fődíjat, valamint hat más alkotól díjat (téUl«t oda. Szabó B. István, a Művelődési Minisztérium fiimfőigazgatósúgának vezetője a szervező bizottság módosításait indokolva elmondotta, hogy eddig is hasznos tapasztalatcserék színhelyei voltak e rendezvények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönségnek kedvezőtlenebb a művészeti ágról alkotott véleménye, mint ahogyan azt a konkrét tények mutatják. A díjakkal igyekeznek felhívni a figyelmet a művészileg értékes, s széles közönségérdeklődésre számottartó alkotásokra. Az idei szemle sajátossága lesz, hogy sok pályakezdő alkotó kap bemutatkozási lehetőséget, hét olyan müvet vetítenek, amelynek rendezője első önálló nagy játékfilmjét készítette el. A MAFILM négy játékfllmstúdlója külön ts szervez közönségankétokat a fesztivál idején, egy-egy új művének vetítéséhez kapcsolódva. Az egészségügyi ellátás fejlesztése Szakszervezeti tanácskozás a tennivalókról Az alapellátót fejlesztáse, az intézményhálózat korszerűsítése, a betegségmegelőzés, a rehabilitáció, a lakosság egészségügyi kulturáltságának javítása jelentse a fö teendőket az 1980-as évtized első felében az egészségügy területén — foglalt állást csütörtökön tartott ülésén az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, miután Schultheisz Emil egészségügyi miniszter előterjesztésében elemezte a VI. ötéves tervben megfogalmazott egészségpolitikai célokat, fejlesztési törekvéseket. A feladatok kijelöléséből — miként Fűzi István főtitkár hangsúlyozta — cselekvően részt vállaltak a szakszervezet szervei, a gyógyító munka, az irányítás szakemberei. Ami az anyagi, intézményi és személyi feltételeket illeti — hangzott el az ülésen —, el kell érni, hogy a középtávú tervidőszakban az eddiginél gyorsabban bővüljön. korszerűsödjön az egészségügy országos hálózata, javuljon felszereltsége. A szakszervezet helyesli azt a törekvést, hogy a fekvőbeteg intézeti ágy fejlesztések elsősorban a területi aránytalanságok csökkentését szolgálják, különösen az ágyakkal leggyengébben ellátott megyékben (köztük Pest, Fejér, Szabolcs megyében). Kiemelt feladat az alapellátás fokozottabb fejlesztése az orvosi körzetekben. A betegek zömének — miként többen is megfogalmazták — már ezen a szinten befejezett ellátást kell kapniuk. A körzeti ügyeleti szolgálatban fejlesztésre vár a központi ügyeleti rendszer, a betegek sürgősségi ellátása, szállítása. Az alapellátásán belül növekvő szerepet szánnak az üzemegészségügyi szolgálatnak. Az eddigi biztató eredmények — a már meglevő szervezeti lehetőségek — alapján a tervidőszakban a gyakorlatban is folytatódik a fekvő- és járóbeteg-ellátás integrálása, szabályozott szakmai együttműködése. A szakszervezeti szervek — konkrét segítő közreműködésüket is vázolva — szorgalmazzák, hogy a nagyobb kórházak mihamarabb alakítsák ki megfelelő munkaszervezéssel a folyamatos működés, betegellátás gyakorlatát. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a VI. ötéves tervben a kórházi ágyak száma es00—7000-rel nő. A bölcsődei hálózatot 9—10 ezer helylyel bövitik, elsősorban a nagyobb városok és ipari központok új lakónegyedeiben. Fokozott gondot fordítanak a testi és szellemi fogyatékos gyermekek ellátásának javítására, növelve az egészségügyi gyermekotthonok helyeinek számét Ami az idős korúakról való társadalmi gondoskodást illeti, öt év alatt 6000—6500 úi szociális otthoni hellyel számoltak a terv elfogadásakor. A központi vezetőség a tervben szereplő feladatok megoldására részletes szakmai programok kidolgozását javasolta, hogy valamennyi egészségügyi intézményben egységesen értelmezzék az ágazat fő céljait. Az intézmények középtávú és éves szakmai tervében meg kell fogalmazni a munkaerő-gazdálkodási és szociális feladatokat is. Az országos tervfeladatok és a helyi, szakmai teendők ismertetéséből egyaránt részt vállalnak az egészségügy szakszervezeti aktivistái, folyamatosan segítik az ötéves program megvalósítását — hangsúlyozta zárszavában a tanácskozást vezető Babics Antal profeszszor, a szakszervezet elnöke. (MTI) Közművelődés Több a kevesebb ? Sohasem volt irigylésre méltóan könnyű dolguk-életük a népművelőknek. De amíg a legutóbbi időkig „csak" az volt a gondjuk: mit, hogyan, kinek? (mármint milyen kulturális értéket, milyen formában, melyik közönségrétegnek ajánlják-köz vetítsék?) — manapság új kérdés tolakodik a régiek elé; Nem nehéz kitalálni, hogy az előkelő helyet a népművelői gondolkodásban is a „miből"? problémája foglalta el. A Bartók Művelődési Központ igazgatóját, Tóth Attilát mégis arra kértem, ezúttal ne a Prokrusztész-ágy kínjai, az anyagi keretek szűkösségéből következő gondok adják a témánkat. (Az igazsághoz tartozik. ígértem neki, s az érdeklődő olvasóknak is ezennel, pénzügyi szakember segítségével járok utána, mi is a helyzet Szegeden a sokat vitatott témában: pénz és kultúra.) Az Idei működésük papírra vetett tervéből ugyanis az derül ki, hogy megpróbáltak rugalmasan igazodni a szigorú tényhez: a pénzük ugyanannyi, mint 1579-ben volt, azóta viszont 40 százalékkal megnőttek a művelődési központ működéséhez szükséges költségek. — Minthogy csodák pedig nincsenek, elkölteni mi is csak annyit tudunk, amenynyink van, igyekeztünk kevesebb, s olcsóbb „mulatságot" tervezni. Ez persze nem jelentheti a munkánk minőségének romlását, ellenkezőleg. Adottságaink jobb kihasználásával, a meglevő alapokon, intenzív fejlődést szeretnénk. — Ha jól értem, a Bartók esetében ezek a gazdaságban honos kifejezések csakis azt jelenthetik, hogy a most működő amatőr művészeti együttesek, érdeklődési körök szerint szerveződött kiscsoportok nagyobb támogatása a cél. S elsősorban olyan kultúraközvetítési és kulturális szolgáltatási rendszer kialakítása, amely ezeknek a csoportoknak a működésére épít. — Erről, pontosabban alig valamivel többről lehet szó a tervünkben. A művelődési házaknak már az elmúlt években le kellett mondaniuk bizonyos műsorszolgáltató, művészeti értékeket közvetítő szerepkörről. Az úgynevezett nagyrendezvények ideje elmúlt, s nemcsak az anyagi szűkösség miatt. A közönség sem tőlünk kéri ezeket, hiszen léteznek hivatottabb fórumok, a színház, a tévé, a rádió és a többi. Ide azok az emberek Járnak, akik valamely művészeti ág értékeinek nem egyszerűen befogadói, hanem alkotói szeretnének lenni. — Azokon a bizonyos nagyrendezvényeken, különösen fénykorukban, divatjuk idején, évente több ezren voltak. Ügy látszott, lám, enynyien művelődünk A Bartók ^oslani, kétségtelenül rangos müoésieti együtteseiben és egyéb, zárt kiscsoportjaiban alig valamivel lehetnek többen, mint ezren. — Különösnek tűnhet, mégis meg kell mondanom: a művelődési házak munkájának hatásfokát nem mertük eddig, nem is tudjuk, miként kellene, lehetne mérni. Személyes meggyőződésem, hogy a mi feltételeink között hasznosabban dolgozunk, ha a kiscsoportoknak adott nagyobb támogatás révén teremtünk e viszonylag zárt közösségekben szellemi pezsgést. Értékek teremtődnek igy, amelyek kisugárzó ereje hatásos lehet a „köz" művelődése szempontjából is. Az esetlegesen szervezett nagyrendezvények, esetlegesen verbuválódott nagyközönsége amolyan fantomközönség. Mutatós a statisztikában, de megfoghatatlan, milyen művelődési hatás éri. — Manapság, amikor a „nyitott házakat" propagáljuk, mert állítólag ilyeneket igénylünk, mit tesz az ország egyik legnagyobb városában a legnagyobb művelődési központ igazgatója, a következő, képzelt szituációban: meojelcnik a Bartókban a művelődni vágyó ember, s kéri, mutassanak neki helyet, ahol vágyait kielégítheti. — Ebben az épületben lehetetlen „nyitott házat" működtetni. Emberünket azért be tudom terelni a kiállításra, ha délután jön, akkor a nyugdíjasklubba, a folyóiratolvasóba. Elvileg bármely művészeti vagy szakkör foglalkozására. a gyakorlatban azonban csak akkor, ha valamelyik tényleg érdekli. S ha éppen „rendezvénynupon" jön — szerencsénk van. A nyitott házhoz arra a célra tervezett, korszerű épület szükséges. — A művészeti és szakkörök működtetése rengeteg munkát Igényel. amelyből „lei/elé" kevés látszik. Nem félnek, hogy a látszat alapján ítéltetik meg a népművelők tevékenysége? — Tervezünk azért néhány látványosabb programot ls, de szigorúan betartjuk a következő feltételeket: valódi igényeket szolgáljon, színvonalas legyen és gazdadítsa a városi kulturális kínálatot. Csak az újdonságokat említem: fórumot biztosítunk más kulturális intézményeknek, vállalatoknak, a lakosság hétköznapi ügyeivel-bajaival foglalkozóknak. Találkozzanak közön-égükkel, ügyfeleikkel, alakuljanak emberi léptékű kapcsolatok. Szobaszínházi produkciókat hozunk, mert ez hiányzik Szegeden, pedig sokan igénylik, ősszel Bács megye szellemi életével ismerkedhetünk meg, az ottani megyei művelődési központ rendezvénysorozatából. A zenei eseményeket saját együtteseink közreműködésével terveztük, kivéve a nyári gitárkoncertet, és a sanzonesteket. Sokat fejlődtek a gyerekeknek nyújtott szolgáltatásaink az utóbbi időben. Folytatjuk a gyermekműsor-sorozatot és újabb kiscsoportok alakítását tervezzük. Az óvodásokon és kisiskolások mellett az idén a közéniskolásokat, is szeretnénk Ide szoktatni. A terven első pillantásra nemigen látszik, hogv kevesebb a pénz (inkább, hogy másként használ iák). lehet, hogy az év végéra meg kiderül: több is a kevesebb? Sulyok Errs'brt Könyvszemle Matkó István: Mi újság a piacon? Hosszú évekig dolgozott vezérelt, hogy követelelt tő- előfordul bizony, és nem ic szerkesztőségünkben; itt volt led, mert tisztellek, fogai- egyszer, hogy olyan szavaújdondász, majd a gazdaság., mazhatnlm persze úgy is: kat használ, amelyeket ez a politikai rovat munkatársa, igyekeztem a mércét a le- korosztály nem is érthet. A Cikkeit lehet, hogy éppen hető legmagasabbra tenni, gazdaságtan speciális nyelazon az öfeg írógépen ko- Két okból is, kollégákat -dl- vét persze nem könnyű pogtatta le, amely előtt most csérni nem sikk; aztán iga- „úgymond" magyarra íordíén ülök. Mindez talán menti zándiból nem is érdemes, tani. Szolgáljon azért szeris, magyarázza szükségszerű mert az a bizonyos lóláb zőnk dicséretére, hogy köelfogaltságomat. Matkó Ist- úgyis kilógna. vetkezetesen kísérti meg a ván nemrég a Móra kiadó- Könyvében szerzőnk arra sokszor lehetetlent nál megjelent könyvét, • n^V u szerzonK arra . ' ' vallalkozik, hogy ahogy mondani szokás „prekoncepcióval" kezdtem Medgyessy-emlékiilés Vásárhelyen Hódmezővásárhelyen Med- gyessy és Hódmezővásárhely gyessy Ferenc szobrászmű- címmel tart előadást, vész születési centenáriu- Délután 3 órakor az Alfölma alkalmából emlékűn- di Porcelángyár majolikanepséget rendeznek holnap, üzemében emléktáblát avatszombaton. A városi tanács nak. Avatóbeszédet dr. Sárdísztermében délelőtt 11-kor közy Dezső, a FinomkerámiCsizmadia Sándorné dr. ta- ai Művek vezérigazgatója nécselnök nyitja meg az mond. Délután 4 órakor a emlékülést, melynek kereté- Tornyai János Múzeumban ben öt előadás hangzik el. Kisplasztikában és köztéren László Gyula: Emlékezés címmel kiállítás nyílik MedMedgyessyre a kortárs sze- gyessy Ferenc terrakotta mével; Konlha Sándor: Med- szobraiból és köztéri alkotágy éusy és a kortárs magyar sainak fotóiból. A tárlatot művészet; Kofogh Akos; Kovács Péter művészettörtéMedgyessy írásai; Szabó nész. a Magyar Képző- és Iván: A mester és tanítvá- Iparművészek Szövetségének nyai; Dömötör János: MecU alelnöke nyitja meg. a tizenéves Ügy gondolom persze, , korosztályt segítse abban, hogy ez a könyv nemcsak a . , . ,. , hogy megismerkedjék a gaz- tizenéveseknek lehet hasznos Az a makarenkót elv dósággal. Fontos dolog ez. olvasmány, hanem mindenNagyon is, hiszen napjaink- kinek, aki híreket, vagy újban a gazdasági fogalmak ságot olvas. A kiadó tizenismerete nélkül senki sem három éven felülieknek tud igazából eligazodni a vi- ajánlja a könyvet Én bátlágban. Sajnos, tény az is, ran ajánlom minden koroszhogy ezt a feladatot a mi- tálynak. nimális közgazdasági alapok „ , .. ,, ,. , . megtanítását, az iskola eled- ® m,ert7, „Mai műdig _ nyilván más kötele- veltsegunkhoz elszakithatatzetteégei miatt - meg sem ^ hozzátartozik, mit tuv/oA-rti? — <Ki„iii-i.i dunk a gazdasagt élet törvényszerűségeiről. Matkó kísérelte fölvállalni. Matkó munkája ezért út- , , , . „ . törő és hiánypótló egyben. ^nyve segíteni akar Nem véletlen; a kiadó Irány- abbap- h°gy ezt a tudást éltű-sorozatában jelent meg, vezetes tonnában szerezhesse meg» az a nemzedék, Ezt a könyvet tanácsos amely néhány év múlva réminden tizenévesnek elol- szese, továbbfonmálóia, újravasni. Különösebb szellemi teremtője lesz mindannak, erőfeszítés nélkül juthat hoz- amlvel ebben könyvben za nélkülözhetetlen ismere- _ _ tekhez. És ez a könyv leg- megismerkedett." főbb erénye. Matkó ugyanis Az egyik legnagyobb tetudja. hogy fiatalokhoz szól, kintélyű magyar kózgazdász. nem nagyképűsködik, hanem nakj Bácskai Tam;-,snak a mindent a lehető legegysze- szavait ldéztem. Higgyünk rűbben magyaráz el Már nekl. amikor sikerül neki. Mert _ p. r.