Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

\(oO VtLÁC PROLETÁRJAI. EGYES#L.j€TMt! ^rjj flb ÁW^ • DELMABYARORSZÁ 71. évfolyam 3. szám 1981. január 5., hétfő Ara 1,40 forint M SZ HP "Z^GET V & RQf í BIZO T T S i 1 t N * V 4 0 f A Gazdasági korkép Biztató évkezdet Monkásgyülés a kábelgyárban Január 1-én új év és új ötéves terv kezdődött. Mind­kettő emberpróbáló feladatokkal. A megyei pártbizottság állásfoglalása írja: .,— A népgazdasági előirányzatokkal összhangban gyorsuljon a megye gazdasága fejlődésének üteme. Erősödjenek intenzív jegyei, javuljon a termelés hatékonysága, a munka termelékenysége. Kívánatos, hogy a súlyponti területek (gabona- és hústermelés, versenyké­pes exportot bonyolító iparágak, kivitelező építőipar) anya­gi-technikai bázisának fejlesztése a szűkösebb pénzügyi fel­tételek mellett is folytatódjon." Milyen alapokkal rendelkeznek, milyen tervekkel vár­ják az új esztendőt Szeged és a iárás gazdálkodó egységei? Erről tudóstíjuk olvasóinkat ma és még több napon át. In­formációink szerint a most induló gazdasági évet valahány helyen elszánással, s mi több. bizakodva kezdik. Gőzösök nyugdíjban A MÁV Szegedi Igazgató­ságának dolgozói tavaly 21,3 millió utast és 10 millió 350 ezer tonna árut .szállítottak ed. Személyszállítási munká­jukban a minőségi követel­mények kerültek előtérbe. Nőtt a fizető utasok száma, s mintegy 40 százalékkal töb­ben utaztak a gyorsvonato­kon. Áruszállítás terén a bel­földi és az import szállítási igények csökkenése miatt a tervtől közel 450 ezer tonná­val maradtak le. Az új esztendőben a szege­di vasutasoknak ennél lénye­gében nagyobb feladattal kell megbirkózniuk. A mint­egy 21 millió utas elszállítása mellett 10,9 millió tonna áru elfuvarozásáról kell gondos­kodni. Az áruszállítási igé­nyek nagymérvű emelkedé­sét az elmúlt évben, illetve most, az év elején más igaz­gatóságtól ide csatolt vonal­részek, szolgálati helyek többlet munkája okozza. E megnövekedett munka az év első napjaiban még nem mutatkozott meg. Tegnap, az év első munkanapján a vasútigazgatóság területén mindössze 355 kocsit igényel­tek az áruk elszállításához. E kocsimennyiség a szokásos­nak mintegy egyharmada volt. A vállalatok, üzemek export szállításukhoz 55 ko­csit igényeltek, főleg élő­állatok, konzervek, zsír stb szállításához. Orosházáról üveggel megrakva 82 kocsit indítottak útnak, ebből egy 30 kocsiból álló irányvonat is közlekedett Debrecenbe. A cukorrépa szállítása lénye­gében befejeződött, tegnap már csak 16 kocsit raklak meg. Az elmúlt év végéig 22 ezer 330 kocsiban 855 ezer tonna répát fuvaroztak be a gyárakba, százezer tonnával többe+, mint a megelőző kam­pány idején. A szegedi állomásokon teg­nap ünnep utáni csend volt A Tisza pályaudvaron mind­össze 4 kocsi zsírt adtak fel, 6 az ide érkezett kocsik szá­ma is csak 16 volt. A Rókusi állomáson vala­mivel nagyobb volt a forga­lom: nyolc kocsi göngyöleget, ócskavasat adtak fel, itt is csak két kocsi kirakásáról kellett gondoskodni. Kiskun­darozsmán a szokásos nagy forgalomnak nyoma sem volt. Egyetlen kocsit sem raktak meg az iparkörzetben, kirak­ni is csak 17 kocsiból kellett: rönkfát, répaszeletet vasbe­tont szenet, kormot. Az igazgatóság életében azért jelentós nap volt a tegnapi. Ekkor indították út­jára Kiskunhalas és Baja kö­zött az utolsó gözvontatású személyvonatokat. Mától már a füstös gőzösök helyett valamennyi személyszállító vonatot korszerű dízel- és vil­lamos mozdonyok vontatnak. És még egy érdekes hír. Az elmúlt év végén adták át a villamosított Cegléd—Kis­kunfélegyháza—Kiskunha­las vasútvonalat. E vonalon mától villamos mozdonyok is segítik a személy- és teher­vonatok továbbítását. A ter­vek szerint Cegléd és Kis­kunfélegyháza között az exp­ressz- és gyorsvonatok ki­vételével szintén villamos­mozdonyokkal közlekednek a személyvonatok. Uj üzemcsarnokot avattak az Ikarus-gyárban , .I?intír József felvétele i : í": •• . - i* 1-J • í , -, A munkásgyülés résztvevői Tegnap reggel fél' 7-kor munkásgyűléssel kezdődött az új esztendő első munka­napja a Magyar Kábelmű­vek szegedi gyárában. Az el­ső műszakban dolgozók kö­zül 450-en hallgatták végig Urbán Lajosnak, a kábelmű­vek vezérigazgatójának jó­kívánságait. A bensőséges Lesz-e uborkaszezon ? A szegedi konzervgyárban háromnapos pihenő után in­dították el újra a gépeket.. Szombaton este készítették elő a tegnapi műszakot. Hú­szan dolgoztak, hogy a gyár a megadott időben indulni tudjon. Vasárnap délelőtt már zárt üstökben rogyog­tak az ízes konzervnek való ételek. Gulyást is főztek, min­den ment a maga rendjén. Gépek töltögették a májkré­met, a lönesöt, a marharolá­dot, s más konzerveket. Ugyanakkor osztályozták, csomagolták a boltokba való árut. A szegedi konzervgyár eredményes esztendőt zárt. A becslések (és természetesen megalapozott számítás) sze­rint a nyereségük ötszöröse lesz az 1979. évinek. Mindezt a jó gazdálkodásnak köszön­hetik. Kevesebbet költöttek, job­ban megszervezték a fuvaro­kat és energiát csak akkor használtak, amikor kellett. Segítettek az újítók is. Az előírás szerint használták az anyagot, s jobban megértet­ték egymást a partnerekkel. Például a nagyobb nyers­anyagszállító gazdaságokkal megegyeztek, hogy azok csak annyi paradicsomot és papri­kát küldenek a gyárba, amennyit az adott időben föl tud dolgozni. Ez jelentős szemléletbeli változásról árulkodik, s nyilvánvaló, köl­csönösen figyelembe vették egymás érdekeit. Az idén is ennek szellemében kötik a szerződéseket. A konzervgyári kollektíva hasonló vagy még jobb ered­ményeket kíván magának az új esztendőben. Tervük — a beruházások országos csök­kenése ellenére —, hogy föl­újítják a húsüzemet. A gaz­daságos, a mindenkori piaci igény szerinti termelés kí­vánja ezt tőlük. Olyan ter­mékekkel szeretnék ellátni a fogyasztókat, amelyre éppen igény van. Előzetes kalkulá­ciók szerint a rekonstrukció után nyilcmillió dollár ér­tékű árut készítenének éven­te. Az idén szeretnék elkez­deni, s 1983-ban befejezni az üzemrész fölújítását, mindezt úgy, hogy közben teljes kapacitással termeljen a gyár. Célul tűzték ki erre az év­re is, hogy az igényeknek megfelelő árut küldenek a hazai és a külföldi vevőknek. Remélik, hogy a gazdaságok is figyelembe veszik a kon­zervgyár igényeit. És ültet­nek majd elegendő uborkát is... hangulatú találkozón szó esett az elmúlt évi célkitűzér sek teljesítéséről, amelyek megalapozták az idei terve­ket, feladatokat. A szegedi gyár kollektívája jól kihasz­nálta a lehetőséget, s keve­sebb létszámmal • jelentősen túlteljesítette a vállalásokat. Javult a munkafegyelem, s jelentősen növekedett a ter­melékenység is. Az új esztendő feladatai­ról szólva első helyen emlí­tették az exportot, továbbá a belföldi piac igényeinek szé­les körű kielégítését. To­vább folytatják a fejlesztést, hogy a gyár lépést tartson az európai színvonalon dolgozó üzemekkel. A hatodik ötéves terv idején a meglevő tech­nika optimális kihasználásá­val legalább háromszorosára növelik az exportot, főleg a dollárral fizető országokba. Arra törekednek, hogy minél több szigetelt vezeték kivi­tele valósuljon meg. A beru­házások ugyanis lehetővé te­szik a termelésfelfutást: a gé­pek optimális kihasználásá­val. Igen sok szó esett az ész­szerű kooperációról is, ame­lyet tovább folytatnak. Ter­vezik, hogy már a közeljövő­ben osztrák gyár készíti a papírszigetelésű telefonveze­tékeket. A szegedi gyárban pedig térhálós polietilén szi­getelésű kábelek készülnek majd. A piac igényeit a két gyár termékcserékkel oldja meg. Jugoszláviával is bővül az együttműködés. Előreha­ladott tárgyalások folynak egy új gyár megépítésére. E munkák jelentősen érintik majd a szegedi gyár kollektí­váját is. A koaxiális kábel licencét adó francia céggel is szélesedik a kapcsolat. Fő­leg a kábelértékesítésben erősödik az együttműködés. A munkásgyúlésen a veze­tők válaszoltak a gyár dol­gozóinak kérdéseire is, ame­lyek főleg a termelés és érté­kesítés problémáit érintették. A tágas új csarnokban szinte „elveszett" az avatás­ra összegyűlt munkáskollek­tíva. Valaki meg is jegyez­te: lám, ezentúl munkás­gyűlést is kényelmesebben tarthatunk. Valóban: ünne­pelni is jobb a 3500 négyzet­méteres, világos, kényelmes épületben. Fogas János, az Ikarus szegedi gyárának igazgatója köszöntötte tegnap délután az avatásra egybegyűlt mun­I kasokat és vendégeket, az új üzem építőit és használóit, a városi és a vállalati társa­dalmi szervezetek képvise­lőit. Toldi József, az Ikarus ve­zérigazgatója ünnepi beszé­dében elmondta, sikeres öt­éves tervet zár a vállalat. Több ízben nyerték el a Ki­váló Vállalat címet, s az el­ismerés mindannyiszor ke­mény munkát, gyors ütemű fejlődést honorált. Az Ikarus maradéktalanul biztosította a hazai ellátást, eleget tett a szocialista országokban vállalt kötelezettségeinek, és növelte forgalmát a tőkés piacon. Az ötödik ötéves tervre ki­tűzött célokat szeptember 22-ere teljesítették. A hátra­levő hónapokban terven fé­lül még több mint három­ezer autóbuszt készítettek. Az Ikarus így tudta jelen­tősen túlteljesíteni kiviteli tervét, tervén felül növelni dollárbevételét. Alkalmaz­kodtak a megváltozott piaci feltételekhez, szem előtt tar­tották a partnerek minőségi igényeit. A szabályozó rendszer vál­tozása növelte az elvonást: a termelés növekedése ellenére kevesebb nyereséget köny­velhetnek majd el az elő­irányzottnál. Ennek ellenére a tervezett ütemben növek­szik a dolgozók jövedelme, a szűkös anyagi helyzetre hi­vatkozva egyetlen tervbe vett szociális fejlesztést sem ha­lasztottak el. Kevesebb jutott viszont beruházásokra, gyárfejlesz­tésre, mint amennyire a ter­vek elkészítésekor számítot­tak. Rangsorolni kellett a célokat. Ám így is megvaló­sították és a jövőben is megvalósítják a legszüksége­sebb, a termelést döntően befolyásoló beruházásokat. Bizonyíték erre a most fel­avatott új üzemcsarnok is, amelynek kivitelezését már nehéz évben, 1978-ban kezd­ték, s határidőre, a terve­zett minőségben befejezték. A szegedi gyár kollektívája kivette részét a sikerekből, az új csarnok részben jobb munkakörülményeket, rész­ben megnövekedett — első­sorban a minőséget érintő — feladatokat jelent az itt dol­gozóknak. Nem frázis az, hogy a ki­élezett piaci versenyben csak Kifogástalan minőségű ter­mékekkel lehet sikerre szá­mítani. A kiváló minőség bár alapkövetelmény, önma­gában nem elegendő ahhoz, hogy az Ikarus megtarthassa, sőt a tőkés országokban ja­víthassa piaci pozícióit A további fejlődés záloga, s a piaci versenyben is fontos tényező az önköltség csök­kentése, a kiváló minőségű termékek minél gazdaságo­sabb előállítása. Az elmúlt időszakban jelentős szerepet vállaltak ebből a szocialista brigádok: a vállalatnál ösz­szesen mintegy 270 millió forintos költségmegtakarítást ajánlottak föl és valósítottak meg. A szegedi gyár dolgozói megközelítően 108 százalék­ra teljesítették 1980. évi ter­vüket. Az új. üzem csarnok­ban több mint százgn dol­goznak majd kellemes kö­rülmények között. A városi forgalomban közlekedő autó­buszok utasajtóit gyártó gép­sor már új helyén dolgozik. Itt készülnek majd a távol­sági autóbuszok lengőajtói, különböző pótalkatrészek, részegységek. A közeljövő­ben korszerű zsírtalanító- és festőberendezések szerelését kezdik meg. A Schlatter au­tomata ponthegesztő gépek már működnek az utasajtók gyártósorán. A mintegy 50 milliós beruházás végső ösz­szegzésben a termelés bőví­tését, jobb minőségű mun­kát és a dolgozók kényelmét szolgálja. Toldi József végül kitün­tetéseket, jutalmakat adott át az építésben jó munkái végzett dolgozóknak. Kettei Kiváló Dolgozók lettek, •; szegedi gyár, a DÉLÉP, Fővárosi Szerelőipari Válla­lat és a Csőszerelőipari Vál« lalat tizenhét munkása pedig jutalomban részesült. • I' Nagy Lasziu »éte)e Az ntasajtókat már az új csarnokban szerelik

Next

/
Thumbnails
Contents