Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

Kedd, 1981. január 27. 7 Szakfelügyelők továbbképzése Négy megyéből az általános iskolák tanulmányi felügyelőit és a pedagógus-továbbképző intézetek munkatársait hívták az Országos Pedagógiai Intézet kétnapos tanfolyamára, Szegedre. Az előadásokat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tartjak. Tegnap, hétfőn az általános iskolai fontos dokumentumok, a rendtartás, valamint az oktatási és nevelési terv bevezetésének - tapasztalatairól hallhattak a pedagógusok, az új osztályfőnöki kézikönyv alapján pedig az osztályfőnöki munkáról tájékozódhatnak. Ma, kedden a Művelődési Minisztérium képviselője az általános iskolai nevelés és oktatás időszerű kérdéseiről tart előadást. Irányvonat az üveggyártól Az Orosházi Üveggyárból hétfőn ünnepélyesen útjára bocsátották a 750. irányvonatot, amely a konzervgyáraidnak szállított befőttes üvegeket. Az üveggyár és a MÁV Szegedi Igazgatóság nárom éve kötött megállapodást irányvonatok rendszeres szervezésére. A módszer kölcsönösen előnyös mindkét cégnek, hiszen a vasútnak nem kell bajlódnia pályaudvari tolatással, rendezéssel, s ugyanakkor gyorsabban célhoz és a szállítmány. Hétköznapi a Szász Péter és stábja (Szántó Erika dramaturg, Duba Gyula díszlettervező. Bor nyi Gyula operatőr, Közel Mária, a rendező munkatársa) megint fölfedezett a tévének egy Franz Xavér Kroetz-darabot. (A Felső-Ausztria is emlékezetes tévés siker volt.) A Vadászat című drámából Luxuseljárás címen készítettek tévéjátékot A kortárs író előszeretettel dramatizálja korunk hétköznapi (átlag) embereinek hétköznapjait mert ezekben retteneteket embertelenségeket, el borzasztó tragédiákat fedez fel. A Luxuseljárásban hoszszasan ismerkedünk egy (kis)polgári család — apa, anya, kamaszlány — mindennapjaival, amelyekben nem történik semmi. A szereplők, Molnár Piroska, Fonyó István és Szűcs Ágnes, addig kelnek, tisztálkodnak, ásítoznak, reggeliznek. néznek tévét vasalnak, pakolnak iskolatáskába és váltanak megszokott, semmitmondó szavakat, amíg a néző el nem képed; s amíg nem tudatosul benne: ennek az össze- ós megszokottságnak nincs semmi tartalma. „Üres kancsók" sorolnak egymás mellé, nap mint nap, a családtagokat mindössze a (kis)polgári kényelemmel berendezett lakás falai tartják egymás mellett. Míg mindez kiderül, valójában nem túl sok idő. Nagyon is értjük mi, sajnos, ezt o semmi-légkört, fogékonyak vagyunk a szürkeségre, és az egymás-mellettiség közönyére. Vajon miért? (A kérdés — nyilvánvalóan — költői.) Fejlett persze mindennek az ábrázolás-technikája is (csak a tévében: hány sikeres Csehov-adaptációban tapasztalhattuk!). Például Molnár Piroska elmondhatatlan fásultságról, tespedt közönyről árulkodó arcának közelképei! A már-már állatiasan ösztönös gesztusok, a lomha gépiesség mozdulatainak klKözéppontban: a körzeti orvos emelései! És a színtelen hangon kimondott szavak, a csak egy velünk született készség kényszerű használatát jelentő beszéd! Ügyszólván hibátlan aztán, a késleltetett dramaturgia klasszikus szabályai szerinti, a „robbanás" előkészítése, a tragikus hétköznapiságból a hétköznapi tragédiához vezetés útja. A 13 éves lány és a szeretője úgy puffantja le a szexuális kalandot a (kis)polgári erkölcs alapján ellenző apát, akár egy kutyát. A Szász Péter által kedvelt, elidegenítő, kongó lépcsőjü vasszerkezet-díszletben naturális és dokumentatív kiszámítottsággal elővezetett gyilkosság hatásos végjelenete (lehetne) a tévéjátéknak. Melynek talán egyetlen hibája, hogy ezen a ponton mégsem fejeA következő évek kiemelt feladata az egészségügy fejlesztése. Ezen belül nedig, a fekvőbeteg-ellátás mellett, elsőbbséget élvez az alapfokú ellátás, tehát a felnőttés a gyermekkörzetekben, valamint az üzemi rendelőkben folyó gyógyító-megelőző munka. A gyógyítás személyi feltételeit igyekeznek a megnövekedett követelményekkel arányosan fejleszteni. A VI. ötéves tervben húszezer fővel növekvő egészségügyi létszámból ötezer az orvos. Világviszonylatban is jó orvosellátottságunk tehát tovább javul. Főképpen olyan céllal, hogy a területenként és szakmánként még mutatkozó hiány enyhüljön. A szakdolgozók — ápolónők, asszisztensek stb. — 15 ezer főnyi létszámgyarapodása azonban csak akkor válik igazán érezhetővé, ha minden intézetben sikerül vonzóbbá tenni például a betegágy melletti munkát, és növelni a szakképzett dolgozók arányát dig — gyakorlatilag — január 1-től december 31-ig tart * A hatékony alapellátás pillére, hogy mindenhová jusson orvos. Hogy az ország valamennyi lakosát előnyösen érintse a szabályozás tervezett új módja: az iskoláskorúak, aktív dolgozók, öregek módszeres gondozása. Ez azzal kezdődik, hogy a körzeti orvos minden 14. életévét betöltő gyereket nyilvántartásba véve, gondoskodjék a rendszeres szűrésről. Ez annál is inkább fontos, mert jelenleg éppen a sok szempontból vészélyeztetett serdülő korúak maradnak ki valahogyan az intézményes egészségügyi gondoskodásból. Az üzemben dolgozók szűrése, gondozása az üzemorvos feladata. Az a cél azonban mindenképpen elérendő, hogy a körzetenként ezerre tehető aktív korú emberrel az eddiginél alaposabban törődjenek. Aláhúzza ennek fontosságát a 40—50 évesek meglehetősen magas betegséggyakorisága és halálozási aránya. * A cél elérésének feltétele a körzetben folyó munka minőségi változása. Az orvosnak az eddiginél jobban ténylegesen kell támaszkodnia munkatársaira: a védőnőre, a házi betegápolónőre és az írnoki állásokat fokozatosan átvevő asszisztensek. Így lehet megszüntetni a beteg küldözgetését, - így a helyben végzett vérsüllyedés- és vizeletvizsgálattal. A nagyobb feladathoz szakmailag is felvértezik az orvost; a városon kívül működők szakmai irányítása a területileg illetékes kórházra, rendelőintézetre tartozik. A táppénzfelülvizsgálat a kórházi belgyógyász dolga lesz, ami szintén erősíti a körzeti orvos kapcsolatát a gyógyítás egyéb fokozataival. Így valósítható meg, hogy a körzeti orvos végleges, befejezett ellátásban részesítse betegeit. I- M. zódik be. A gyereklány szü lése, s a megbilincselt fiatalok tárgyalóterem előtti jelenete szükségtelenül okítja a nézőt. Sulyok Erzsébet Népfront, közelebbről A népfrontpolitika az utóbbi négy-öt évtized magyar történelmében igen fontos kifejezéssé lett, más kérdée. hogy bizonyos politikai helyzetekben — alkalmasint még lényegesebb súllyal bíró tényezővé is válhatott vol. na. Mindenesetre az európai történelemben is jó néhányszor, bebizonyosodott (elég, ha csak a spanyol polgárháborúra gondolunk), mit jelenthet e szó, mekkora tétek fordulhatnak meg rajta. A Hazafias Népfront, mint Ismeretes, közel két hónap múlva tartja VII. kongreszszusát. A rádió sajtókonferencia-sorozatának 124. darabja legnagyobb tömegszervezetünkhöz látogatott, s a múlt héten hétfőn este a Kossuth-adón egy órán át figyelhettük a népfront vezetőinek — többek között dr. Szentistványi Gyuláné és dr. Molnár Béla országos titkárnak, valamint Pethő Tibor alelnöknek — válaszait. Fölöttébb érdekes, a népfrontmozgalom lényegét érintő kérdésékre. Világossá vált, W tudja hányadszorra: igencsak érdemes közelebbről szemügyre venni a népfrontpolitikát. Változatos. Izgalmas, különkülön ls önálló műsornak érdemes témák sora vetődött fel: ama központi jelentőségű kijelentéstől kezdve, miszerint a Hazafias Népfront tevékenységének centrális része a hazafias nevelés, egészen a honismeret mint külön terület megtárgyalásáig. „Helytörténet. honismeret nélkül nincs nemzeti történelem'* — hallhattuk (nagy örömmel), s ennek jegvében bejelentődött: a Honismeret című folyóirat is a jövőben megvásárolható, bárki számára elérhető lesz. Más. A népfront tevékenységi köre jelentősen bővült az utóbbi években, s máris magával hozott egy fölöttébb kínos kérdést, szó szerint e kifejezést használva: vajon válóban „megfáradt pedagógusok és pihenő káderek gyülekezete" a népfront? Rapcsányi LAszló, a sajtókonferencia vezető riportere tapintatosan, okosan fogta össze az ehhez hasonló, mégoly „meredek" kérdések és az őszinteségre törekvő, igényes válaszok néha kuszának tűnő szövevényét Szó volt még például az átlagéletkorról. a társadalmi megbecsülés időnkénti komoly hiányáról, a nemzetközi kapcsolatokról, az aprófalvak sorsának a népfrontot érintő aspektusairól, a lakóbizottságokról, sőt nem utolsósorban arról is (a Népszabadság képviseletében Szabó László vetette fel), hogy vajon ama törekvés körül, melynek értelmében ma Magyarországon pártfunkció kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet, a valóságban mi a helyzet? S a kendőzetlen és igen-igen elgondolkodtató válasz: itt még sok a tennivaló. A legnagyobb dicséret az egyórás népfront-sajtókonferenciáról: a kérdések természetes sokfélesége és a tömegszervezet munkájának bizonyos heterogenitása ellenére csöppet sem érezhette érdéktelennek a hallgató mindazt, ami 60 percen át elhangzott. A szerkesztő Hclakovszky István munkáját általában méltatva, ennek kapcsán meg kell jegyezni: mlvél a Hazafias Népfront közművelődési tevékenysége fokozott mértékben reflektorfénybe állíttatott, felszínre került az a feladat is, méghozzá nagyobb hangsúllyal, amely így fogalmazódott meg: „tömeges ismeretterjesztést vállaljon a népfront." Az a gyanúm, a népfronttal valószínűleg kicsit mindenki úgy lehet, mint mondjuk a tömegközlekedéssel: tud róla. alkalomadtán igény, j be is veszi, de valahogyan túlontúl természetesnek tart-' la létét. Közelebbről vizsgálni, felmutatva így kongreszszus előtt: több volt, mint egyszerűen igen hasznos rádiós teljesítmény. A politika — a népfrontpolitika — bizonyítékát jelentette. Az élő népfront.politikáét, amit úgy is nevezhetünk: nemzeti egvség. D. L. Mindehhez persze a mainál megfontoltabb, módszeresebb vezetés, munkaszervezés szükséges, ami szintén fontos célja ma az egészségügyi kormányzatnak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a már rendelkezésre álló feltételek birtokában is lehetséges jobb ellátás. Fokozottan érvényes ez az alapellátásra. A keretek adottak; jellemző erre az egy körzeti orvosra jutó 2500 lakos arány. A statisztikai. átlag azonban számottevő eltéréseket takar. Helyettesítés, betegség, nem betöltött állás miatt ugyanis a körzetek 25 százalékában mintegy ezer körzetben több mint háromezer lakos jut egy-egy körzeti orvosra. Időszerűvé válik tehát fa• lun, városban egyaránt a körzeti, illetve a közigazgatási határok felülvizsgálata. A lakosság áramlása, egyes vidékek viszonylagos elnéptelenedése, a városok fokozódó népsűrűsége merőben megváltoztatta a népesség megoszlását, nem kevésbé korösszetételét. A kisközségek tanácsi összevonása szintén indokolja a körzeti gyógyító-megelőző munka összpontosítását, olyan módon, hogy három-négy kis településnek legyen közös rendelője, szükség szerint akár két-három orvossal. Ezáltal egyszerűbb lesz — jobb is — az ügyelet beosztása, tevékenysége. A jobb munkakörülmények pedig több reménnyel kecsegtetnek, hogy a lakosság nem marad ismét orvos nélkül. A sokéves tapasztálat szerint ugyanis általában, visszatérően ugyanazok a kis körzetek üresednek meg. ahol az orvos egymagában felelős mindenért, munkaideje peJubilál a Szépművészeti Múzeum Reprezentatív kiállítás —Tudományos munka Jubileumi kiállítással készül a Szépművészeti Múzeum megalapításának idei 75. évfordulójára. A múzeumi hónaphoz is kapcsolódó tárlaton a tervek szerint 75 mester 75 műalkotását állítják ki. Az őszi reprezentatív kiállítás várhatóan áttekintést ad majd a külföldi, az antik művészet legnagyobb hazai gyűjteményének gyarapodásáról, s az intézményben végzett tudományos munkáról is. A Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteménye iránt nemcsak itthon, hanem határainkon túl is nagy az érdeklődés. A régi képtál' anyagának legkiválóbb darabjaiból 1979-ben Japánban rendeztek tárlatot. Ez év szeptemberében ugyancsak a szigetországban nyílik a múzeumban őrzött alkotásokból tárlat: a XIX. 6zázadi művekhői válogatott remekekkel ismerkedhetnek meg a távoli ország négy városának múzeumlátogatói. (MTI) Számítástudományi konferencia Megkezdődött hétfőn az Akadémia székházában a III. országos számítástudományi konferencia. A háromnapos eseményen 200 hazai szakember mellett 14 ország 80 külföldi mérnöke, matematikusa is részt vesz és félszáz előadás hangzik el a számítástudomány aktuális kérdéseiről. A első napi plenáris ülés 17 előadása során kirajzolódott a számítástudományban az utóbbi években tapasztalható súlyponteltolódás: ma már nem a gépek tervezése, megalkotása, hanem a korszerű gép alkalmazási lehetőségeinek bővítése foglalkoztatja leginkább a szakembereket. A konferencia ma folytatja munkáját. Didergő Vad szél jár a dombhátakon, és felborzolja a havas nádkúpok oldalát. Két fekete pont mozog lassan előre a jégmezőn, mint sétáló varjak. Távolból így látnának bennünket, ha járna valaki rajtunk kívül madárország jegén, s ha a szem át tudna hatolni nagyobb távolságra ebben a dermesztő hideg szélben. Hó. fehérség a tavakon, néha felvillan a lefojtva parázsló nap, mégis mintha szemünkbe fagyna a táj, ha messzebbre merészelünk tekinteni, csak közvetlen környezetünkről veszünk tudomást. Ilyentájt a halastavak még magányosabbak, a puszták még csendesebbek, de a fehér-tói emlékek élőbbek és kedvesebbek. Járjuk a hóba süllyedt óreg utakat, amelyeket vadvízország felfedezőjével évtizedekig együtt tapostunk. Beretzk Péter közel 50 éve (1932. december 29-én) lőtte első fehér-tavi madarát, és ettől kezdve hosszú-hosszú évtizedekig járta fagyban, hóban kedves vadvízországát. Ezeknek a téli kutatóutaknak emléke dobogtatja szívünket, amint a romos Tóth-tanya mellett botorkálunk a hóban. Némaság mindenütt, a kútágas is kenetlen kerékként csikorog — a bóboskemence hideg romjai mögött halványan feldereng régi Fehér-tó-járások estéi — Manci néni (az egykori természetvédelmi őr felesége) illatozó disznótoros tepsijei. Hideg van. Órák hosszat járjuk a kanyargós sásutakat. A levegő üres, Madárország nagy nemzetközi légikikötője nem túl nagy forgalmat bonyolít most le. De azért a téli nádországnak maradt és érkezett néhány lakója. Elkékült kézzel írjuk a naplóba: egy csapat sárga csőrú kenderike, két kis sólyom, egy jégmadár, tíz rétibagoly, egy nagy csapat hósármány, egy karvaly, két kékes rétihéja és két rétisas! A rétisasok az egyik sásszigeten lakmároztak, amikor úgy bolyongtunk körülöttük a puha hóban, hogy sejtelmünk sem volt, merre jártunk. Az egyik sássikátor éppen olyan, mint a másik, és az embernyi hóval borított tisztásokon vadul tör ránk a jeges szél. Méterekre röppennek fel a hatalmas ritka sasok. Vörösgém véres maradványait találtuk, zsákmányuk nagy i észét már elfogyasztották. A tollak, s a maradványok között egy alumínium gyűrűre bukkantunk. Budapest Ornith Hungaria 500 290 felirattal. Kezünkben a gyűrű, s bizonyéra megtudjuk, hogy hol született a madár, hol került rá a jelzés. (Velencei-tavon, Fertőn, vagy épp a Kis-Balaton nádrengetegében.) Itt, a Fehér-tavon utoljára Tandari László barátommal 1964-ben gyűrűztünk vörösgém fiókákat, S most éppen vele állunk a magas hóban szétszórt tollak mellett, s arra gondolunk — hogy a régi ködbe vesző és a mai Fehér-tó mindig minden évszakban — nyújt élményt és az ornitológusoknak feljegyzésre érdemes tapasztalatot A két rétisas köröz felettünk a korai szürkület lilásan derengő homályában. Aztán a dermesztő ég alján árnyékszerűen feltűnt a halászcsárda hívogatóan füstölgő kéménye, s megpillantásáról is szinte leolvad rólunk a zúzmara. Osizmazia György