Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

49 Szombat, 1981. január 24. 5 mm^mmm Hétfűtől Országos számítástudomány] konferencia Január 28. és 28. között rendezik meg a III. magyar számítástudományi konferenciát az Akadémián — jelentették be pénteken sajtótájékoztatón az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben. Az Akadémia Számítástudományi Bizottsága és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közös rendezvényének az a célja, hogy összehasonlítsa a hazai és a nemzetközi számítástudomány eredményeit s feltárja az utóbbiak hazai alkalmazásának lehetőségeit. Elmondották, hogy a konferenciára a kétszáz magyar szakember mellett tizennégy országból csaknem nyolcvan matematikust, illetve mérnököt hívtak meg kutatásaik ismertetésére. Lexikonok Negyedik kötetéhez érkezik a Magyar Néprajzi Lexikon. amely a magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formáit dolgozza fel, ezúttal N—SZ-címszavakban. A Magyar Életrajzi Lexikon első kötete 1967-ben, a második pedig 1969-ben jelent meg először, s ma már szinte utolérhetetlen az üzletekben. A két kötetet ez évben újranyomják. s elkészül a harmadik kötet is, amely az 1967. június és 1978. szeptember közötti időszak fontosabb adatait tartalmazza. Múzeumi kutatások, honismereti gyűjtések Két megyei kiadványról Az októberi múzeumi hőnapok legfontosabb szakmai programja évek óta a Csongrád megyei múzeumi hálózat munkatársainak tudományos munkaértekezlete Szegeden. Az ülésszakon a szakemberek és az érdeklődök népes tábora előtt egyegy esztendő kutatási és tudományos munkáinak friss eredményeit sorakoztatják föl. Részint a különböző szakterületek művelői pillanthatnak be egymás műhelyébe, részint az egyre nyitottabbá váló múzeum iránt érdeklődő közönség kaphat információkat a számára is látható tevékenységek hátországáról. Az 1979es tudományos ülésszak anyagát kötetben jelentette meg a Csongrád megyei múzeumok igazgatósága. A másfél évvel ezelőtti ülésszak programjából 19 előadás anyaga került a Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1979 cimü kötetbe. Az előadások témái felölelik a legfontosabb és hagyományos múzeumi szakterületeket. A régészetet többek között a Szeged-Csongrádi sugárúti szarmata és honfoglaláskori temető feltárási munkáinak leletei; a néprajzot az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban felépített makói parasztház ismertetése; a képzőművészetet a vásárhelyi festészet „kismestereinek" bemutatása; a helytörténeti kutatásokat az 1850-es Szeged városi földek haszonbérlőiről szóló dolgozat képviselte. Ezek mellett megjelentek történettudományi (például a Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása); biológiai (a Fehértó természetvédelmi problémái), numizmatikai (Csongrád megye numizmatikai lelőhelyei), építészettörténeti (Lechner Ödön szegedi tervrajzainak néhány tanulsága), geológiai (földrajzi-fejlődéstörténeti vizsgálatok a Dél-Alföldön), és pedagógiai (a múzeumi matinék biológiai témájú gyerekfoglaikozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában) témák is. A tematika széles skálájából is következhet az olvasó, hogy 1979-ben a múzeumok kutatói mellett másutt dolgozó szakemberek is beszámoltak munkásságukról olyanok, akik nem a múzeumok alkalmazottai. Ezek a külső munkatársak a határterületek képviselői, s kutató és tudományos feldolgozó munkájuk nélkül ma már korszerű múzeumi munka elképzelhetetlen. Mindez annak a tudatos elhatározásnak törvényszerű következménye, hogy Szegeden a Múzeumbarátok Körének új típusát teremtették meg. ahol a múzeumi munkát közvetlenül támogató. a komplex kutatást elősegítő, a határterületek eredményeinek felmutatásával új utakat iá nyitó, felkészült szakemberek tervszerű munkát végezve kapcsolódnak a múzeumi hálózat kutató munkájának egészéhez. Az előadások rövid kivonatát tartalmazó kis kötet fölvillantja a múzeumok falai között folyó feltárófeldolgozó, kutató tevékenyseg sokoldalúságát és sokszínűségét, tájékoztatja az érdeklődőket — elsősorban az ország múzeumi hálózatának szakembergárdáját és a testvérintézmények munkatársait — a kutatási irányokról és a legfrissebb eredményekről. A kiadványnak azonban van egy szépséghibája, mégpedig az, hogy kicsit megkésve kaptuk kézhez. A másfél esztendős fáziskésés azért bosszantó, mert az említett üléseken az éppen folyamatban levő kutatások legfrissebb eredményei hangzanak el. Reméljük, az 1980-as múzeumi hónap nagy sikerű, 35 előadásból álló sorozatának anyaga az első és úttörő kezdeményezésnél rövidebb idő alatt, legalább az idei múzeumi hónapra megjelenik. A kötetet dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató szerkesztette. Húsz esztendeje indult meg szervezetten a Hazafias Népfront támogatásával a szervezett honismereti mozgalom. Erre az alkalomra jelent meg a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának és a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet kiadásában a Csongrád megyei Honismereti Híradó újabb száma, mely mint önálló megyei kiadvány, hetedik alkalommal látott napvilágot. Az elmúlt két évtizedes munkára visszatekintve dr. Juhász Antal írásában utal arra, hogy a szervezett honismereti mozgalom egységbe fogta, szakemberek által meghatározott mederbe terelte a szórtan már régen jelentkező próbálkozásokat, a helyi értékek, tárgyak, eszközök gyűjtését, a szellemi hagyományok feldolgozását, a népi krónikaírást stb. Honismereti szakkörök alakultak országszerte, Csongrád 'megye falvaiban, községeiben, városaiban is lelkes és hozzáértő vezetők irányításával hatalmas munkát végeztek húsz esztendő alatt. Megteremtődött a szakkörvezetők képzése és továbbképzése, az összegyűjtött anyag helyet kapott iskolák, művelődési házak termeiben, folyosóin, pályázatok segítették hagyományaink feltárását, a helyi értékek mind jobb megismerését, s ezáltal a szocialista hazafiság-érzésének elmélyítését Az egykori tárgygyűjtés mára igen széles és gazdag kutatómunkává vált. A néprajzi gyűjtőmunka mellett nagy hangsúlyt kapott a nyelvjáráskutatás, újabban sok helyütt szívesen foglalkoznak üzemtörténetek földolgozásával, a nemzetiségek hagyományainak föltérképezésével, történeti anyaggyűjtéssel, munkásmozgalmi emlékek feldolgozásával. A Csongrád megyei Honismereti Híradó arra vállalkozott, hogy fórumot biztosít a nem hivatásos kutatók és honismereti gyűjtőszakkörök munkáinak, s ugyanakkor tájékoztatást nyújt a honismereti kutatómunka legújabb eredményeiről. Célja világos: a gazdagodó honismereti mozgalom eredményeit igyekeznek a közművelődés áramkörébe vonni. Mit olvashatunk a legfrissebb számban? Egy emlékező írást a 70 éve született Erdei Ferencről; tájékoztatást arról a nagyszabású és átfogó munkáról, amely a megyében élő nemzetiségek hagyományait igyekszik feldolgozni; egy makói munkástelep történeti-szociográfiai feldolgozásának néhány fejezetét; a népi kultúra és hagyomány olyan feledésbe merülő munkáit, mint a tejfeldolgozás, háziszappan-készítés és a népi gyógyítás. Tájékoztat többek között a csanádpalotai, a mindszenti és a tömörkényi honismereti körök munkájáról, a mozgalmat érdeklő eseményekről, pályázatokról, rendezvényekről, T. L. A művelődés látványa A terem zsúfolt, pótszékekre van szükség. Az érdeklődést látván, az ember izgalmas, netán szenzációs fellépést vagy előadást várhatna. Találgathat is a tájékozatlan: vajon Moldova György látogatott ide, netán szexológiai előadássorozat szerveződött, esetleg Mészöly Kálmán kívánja újfent magyarázni a focista-bizonyítványt? Ám rövidesen kiderül: sem Moldováról, sem szexológiáról, sem Mészölyről nincs szó. „Mindössze" — gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, fő gondjairól, a jelenlegi helyzetről. S az előadó sem országos hírű személyiség, akinek neve hallatán valódi érdeklődők és sznobok egymás lábát tapossák a bejáratnál: dr. Czagány László, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának tanára. Maga az esemény pedig a Csongrád megyei brigádok kulturális mozgalmának, a Munka és műveltség-vetélkedőnek egyik felkészítője, a Juhász Gyula Művelődési Központ nagytermében. Felkészítő — felmérő A Munka és műveltségvetélkedő ilyen vagy olyan apropóból Igen gyakran szerepelt már e hasábokon is. Más kérdés, hogy a felkészítők, lévén a mozgalom leginkább szervezett, legnagyobb szabású és' időtartamú része, általában a kulturális mozgalom egészén belijl kaptak méltatást Ami rendjén is lenne, hiszen részei csupán annak a felbecsülhetetlen haszonnak, amelyet tájékozottságban, műveltségben ezreknek tud nyújtani a Munka és műveltség az egész megyében. Viszont az előadások, konzultációk (a közvetlen döntőket leszámítva) a leglátványosabban mutatják fel mindazt, amiért a brigádmozgalom van: a kollektívák százainak együttes és különkülön is mérhető szellemi „megalapozottságát", azt az elengedhetetlen minimumot, ami évek múltán fokozott mértékben minősíti a mozgalom hatékonyságát, s amire „építeni" lehet és kell a jövőben. Vagyis: az otthoni vagy a munkahelyi felkészülés lehet tartalmasabb, eredményesebb, de folyamat® jóval kevésbé regisztrálható. A felkészítők, amelyek idén először egységes terv alapján zajlanak egész Csongrád megyében, január óta minden témakörben (gazdaságpolitika, belpolitika, külpolitika, művészet — Bartók Béla, irodalom, film, színház, képzőművészet) — amolyan felmérő dolgozatok ls. A művelődés látványát adók. Ebben az évben minden eddiginél többen, közel 13 ezren neveztek a Munka és műveltség-vetélkedőre. Több mint dott volna válaszolni. Mégis igaz lenne a már-már elcsépeltnek tűnő kabaré-fordulat, miszerint — közgazdász nép lettünk? ezer brigádból, melyek közül mintegy 700 szocialista. A központi felkészítőket a Juhász Gyula Művelődési Központ és a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertsv- . , „ r „ ni Intézet szervezi, a film- IdOtenyeZO foglalkozások kivételével, melyeket a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti nyugdíjasklubban tartanak, színhelyük a Juhász Gyula Művelődési Központ Egy kis közgazdaságtan A táblán a nemzeti jövedelem felosztásának ábraja. -Az előadó magyaráz, közgazdasági fogalmait röpködneK a levegőben, az ötödik és a hatodik ötéves terv százalékszámai íródnak egymás melléalá. érdemes lopva körülpillantani a hallgatóság tömött sorain. Kívánkozna a némileg íosszmájú kép: élénken figyelő első-második sor, üres tekintettel maga elé meredő harmadik-negyedik-ötödikhatodik, egészen hátul, a terem vegében suttogás, levelezés, olvasgatás. Ahogyan azt az ember többnyire megszokhatta értekezleteken, előadásokon, szemináriumokon. De nem. A többség nemcsak — kissé meglepetten — figyel, hanem jegyzetel is. Sőt, szemmel láthatóan töri a fejét, igyekszik továbbgondolni az elhangzottakat. Amikor az előadó mondókájának végére ér, a feltett kérdések — lehet rajta csodálkozni? — főként a bérekkel kapcsolatosak. A legnagyobb meglepetés azonban ezután következik: dr. Czagány László félig tréfásan visszakérdez: hogyan lehetséges, ha a reálbérek nem növekednek, a reáljövedelem mégis emelkedik? Magától értetődő természetességgel vágják rá egyszerre hármannégyen is: az állami juttatások nőnek majd. A kívülálló, ki csak szemlélődik, kissé szédülten és eléggé szégyenkezve hallgat: egyáltalán nem biztos benne, hogy ugyanilyen gyorsan és magabiztosan tuAmi kissé zavaró: úgy négy óra tájban néhányan halkan bár, de nagy határozottsággal és sietve kisettenkednek a teremből. Igen: a gyerekekért kell menni az óvodába, a napközibe, indul a busz vidékre, várnak a különféle otthoni-esti tennivalók. A korábbi kezdés — a munkaidő befejezésének időpontja miatt — sajnos lehetetlen. — Nem az időhiányt látom lényeges gondnak — mondja dr. Czagány László. — Mint előadót, engem nem is zavart az, hogy néhányan idővel szedték a sátorfájukat. Mindez több mint érthető. Ha ellentmondásról lehet beszélni, az tapasztalataim szerint inkább a túl iskolás, „magolós" módon történő felkészülés vagy az alapműveltség nagyon eltérő mértéke körül keresendő. Még mindig jobb, ha a felkészítőket a jelenlegi rendben tartjuk, mert az az ember, aki a munkaidő után hazamenne, majd este visszajönne. már nem lenne ugyanaz, a létszámról nem is beszélve. És különben is: az orientáció a legfontosabb! Látnunk kell. milyen mértékű a tudásszint, ami eleve adott a résztvevőknél, s mennyit és miképp kell segítségként átadnunk nekik, hogy aztán együtt vagy egyedül történjen meg az. amit már valóban felkészülésnek lehet nevezni. A terem kiürült, igen rövid idő alatt. De a még összevissza álló székek és asztalok emlékeztetőül maradtak itt: mutatják, nillyen is valójában az a sokat emlegetett munkásművelődés. Láthatóan, kézzelfoghatóan. A művelődés látványát adva D. L. Pótszilvesztert rendeznek ma, szombaton este 7 órai kezdettel a KSZV V. Hugó utcai klubjában. Fellép a Postás dzsesszbalett, valamint Tyeplik Tibor bűvész. A nagyhasú törökbasa — ezzel a címmel rendeznek gyermekműsort budapesti színészek felléptével ma, szombaton délután 3 órakor az Ifjúsági Házban. Alkossunk nagyokat' címmel vizuális gyermekfoglalkozást rendeznek , Szekeres Ferenc vezetésével a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatában holnap, január 25-én délelőtt fél 11 órakor. Az Old Boys Band-együtMűsorajánlat tes lép fel a Kor-showban, az Ifjúsági Ház zenés-táncos műsorában holnap, január 25-én este 7 órai kezdettel. Pirk László kiállítását Főidényi F. László irodalomtörténész nyitja meg január 26-án délután 5 órakor az Ifjúsági Házban. A tárlat február 14-ig, naponta 14 és 21 óra között tekinthető meg. Spanyol földön az arab művészet nyomában — ezzel a címmel dr. Körtvélyesy László nyugalmazott egyetemi docens tart diaképekkel illusztrált előadást január 26-án este 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Gregor József énekel operaáriákat január 25-én, 19 •óra 3 perces kezdettel a rádió 3. műsorában. Üjra itthon, Gyulán — ezzel a címmel sugároz „szaoálytalan városportrét Simonyi Imre versei alapján" a szegedi körzeti tévéstúdió január 29-én este 8 órai kezdettel a televízió 2-es programjában. Szabadalom Ú! műszer a foggyskér kezeléséhez Nagy biztonsággal és pontossággal végezheti munkáját a fogorvos azzal az új íoggyökérvizsgaló készülékkel, amely dr. Déry Tibor nevéhez fűződik és szabadalmaztatás aJatt áll. A tenyérnyi nagyságú, elemmel működtethető műszerrel pontosan bemérhető a foggyökércsatorna hossza. és ezzel éppen a foggyökér kezelésének leglényegesebb szakaszában, a csatorna előkészítésében hasznos segítője az orvosnak. Ahhoz ugyanis, hogy a megbetegedett fog gyökércsatornáját betömhesse a fogorvos, ki kell tágítani magát a csatornát. egészen a gyökércsúcsig. Ez azért fontos, mert ha nem jut. el a csúcsig a tömőanyag, akkor a csatorna betömetlen üregében olyan biológiai folyamat indulhat meg, melynek eredménye krónikus gyökércsúcsi elváltozás lehet, ez pedig további panaszok kialakulásához és a fog elvesztéséhez is vezethet. A tágítás mélységének ellenőrzésében az orvos — ha módiában áll — a röntgen felvételekre támaszkodhat, de ez időigényes és a betegnek sem kellemes. Az új módszer segítségével a gyökércsatornát tágító tű útja végig nyomon kísérhbtö. és ariikot' az eljut a gyökércsúcsig. fény- és hangjelzéssel figyelmezteti az orvost. A készülék működése azon a megíigyelésen alapszik, hogy a fog gyökerében is mérhető elektromos ellenállás van, melynek értéke személytől függetlenül, azonos a gyökércsúcs közvetlen közelében. Az űj foggyökérVizsgáló műszernek — amely iránt külföldi érdeklődés is mutatkozik — már elkészült a sorozatgyártást megelőző, úgynevezett null-sorozata az Ora-Müszeripari Szövetkezetben. (MTI) Ruhák A Május I. Ruhagyár a hagyományos termékek mellett sorozatban készít a Selyemipari Vállalat alapanyagából sportos öltözékeket. A keresett termékekből az idén nyolcvanezret készítenek belföldre,