Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

6 Péntek, 1981. január 23. Ifjúsági világfórum GALVAN LATOGATASA Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön fogadta a Fővárosi Tanács meghívásá­ra Budapesten tartózkodó Enrique Tierno Galvan mad­ridi főpolgármestert, a ne­ves spanyol szocialista poli­tikust. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke. SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS SZÁZHALOMBATTÁN Szolidaritási gyűlést tar­tottak csütörtökön Százha­lombattán a Duna menti Hő­erőműben abból az alkalom­ból, hogy 16 esztendővel ez­előtt kezdte meg harcát a palesztinai nép a független­ségért, önálló államiságának elismeréséért, az önrendelke­zés jogáért, A gyűlés szóno­ka Réti Ervin, az Országos Béketanács elnökségi tagja volt. Felszólalt a szolidari­tási gyűlésen Abdallah Hi­jazi, a Palesztinai Felszaba­dítás! Szervezet budapesti Irodájának vezetője, aki kö­szönetet mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság és a magyar nép nyújt a palesz­tin nép harcához. HALALOS ÍTÉLET Az ankarai katonai bíró­ság csütörtökön harmadfo­kon megerősítette Ibrahim Ciftci halálos ítéletét* A vád szerint a 21 éves katona gyil­kolta meg 1978-ban a török katonai főügyészt. A török törvények szerint az ítéletet még meg kell erősítenie a legfelsőbb katonai ügyész­ségnek és a nemzetbiztonsá­gi tanácsnak is. A tavaly szeptember 12-1 katonai ha­talomátvétel óta Törőkor­szágban eddig mintegy negy­ven halálos ítéletet hoztak a katonai bíróságoké ÜJ FŐVÁROS A nigériai kormány 1982­ben új székhelyre, Abujába költözik, amely új fővárosa lesz az afrikai államnak. Az új főváros felépítéséről még Obasanjo tábornok katonai kormányzatának hivatala idején hoztak döntést. A pol­gári kormány tervei szerint az ezredfordulóig 40 milliárd dollárt költenek a Lagostói 600 kilométerre északra fek­vő új főváros építésére, amelynek a tervek szerint három év múlva már száz­ezer lakosa lesz. # Helsinki (MTI) A világ ifjúságának több­ségében megerősödött a felismerés, hogy korunk egyik legégetőbb prob­lémáját, a leszerelést, csak­is sokoldalú, alapos és fele­lősségteljes eszmecserék ré­vén lehet elősegíteni — eb­ben foglalható össze a hel­sinki ifjúsági fórum csütör­töki, negyedik munkanapjá­nak lényege. Ez így van an­nak ellenére, hogy egyes nyugati küldöttségek a le­szerelés kérdését háttérbe akarván szorítani, a konfe­rencia napirendjéhez szoro­san nem tartozó problémá­kat próbálnak előtérbe állí­tani. • A vitában egyébként a két világrendszer viszonyá­ról szólva Thilo Schelling, a nyugatnémet szabad demok­rata párt ifjúsági szerveze­tének küldötte, a liberális és radikális ifjúság nemzetkö­zi szövetségének (IFLRY) képviselője bírálta azt a taktikát, amellyel a nyugati katonai-ipari körök erőlte­tett fegyverkezési ütemet próbálnak ráerőltetni a szo­cialista országokra, hogy ezzel azok kevesebbet tud­janak fordítani gazdaságuk fejlesztésére. A fórum 2. számú bizott­ságában a felszólalók egye­bek között a fegyverkezési verseny és a leszerelés tár­sadalmi-gazdasági követ­kezményeivel, az új gazda­sági világrend kérdéseivel foglalkoztak. Az 1. számú bizottságban, amelyben a felszólalók a nemzetközi helyzetről fej­tették ki véleményüket, ugyancsak csütörtökön ka­pott szót a Salvadori Forra­dalmi Demokratikus Front képviselője, Hilton Collrnd­res. Emlékeztetett rá, nogy az Egyesült Államok támo­gatása nélkül a salvadori junta már régen nem lenne hatalmon. A küldött felszólította az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a salvadori re­zsimnek nyújtott katonai és gazdasági segítségének, el­ítélte Hondurast, valamint Guatemalát, amiért több ezer katonát irányított Sal­vadorba a forradalmi de­mokratikus erők általános offenzívájának letörésére. A fórum pénteken a bi­zottságok beszámolóival, ple­náris üléssel és a tervek sze­rint zárónyilatkozat elfoga­dásával ér véget Könnyeivel küszködött ló kondícióban vannak a volt túszok Lengyelországi helyzetkép Sztrájkok Gdansk körzetében # Varsó (MTI) A lengyel kormány fenn­tartja korábbi döntését, amely szerint januárban az országban három szabad szombat van, vagyis január 24. munkanap. Nem engedhe­tő meg, hogy a másik fél a szabad szombatokkal kapcso latos elképzeléseinek érvény re juttatására visszaéljen a sztrájkjoggal. Ezt az állás­pontot Józef Pinkowski mi­niszterelnök fejtette ki szer­dán este azon a varsói tár­gyaláson. amelyet a kormány a „Szolidaritás" szakszerve­zeti szövetség országos egyeztető bizottságának kép­viselőivel folytatott. A kormánynak a 42,5 órás munkahétre vonatkozó javas­latát a „Szolidaritás"' névé­ben Lech Walesa néni íófed­tá d. -1- * : u • tsisv<v» K-taorn Mint a lengyel rádió kö­zölte, csütörtökön reggel nyolctól déli 12 óráig „figyel­meztető sztrájk" volt a gdanski vajdaságban. Az akciót a „Szolidaritás" gdanski üzemközi alapító bi­zottsága hirdette meg. és kiterjedt a folyamatos üzemmódban dolgozó gyárak kivételével valamennyi ipari [ üzemre. Nem volt leállás a víz-, az áram- és a gázszol­gáltatásban, dolgoztak az egészségügyi alkalmazottak is. A többi vállalat azonban — köztük a közlekedésiek, valamint az élelmiszerboltok többsége — négy órára be­szüntette a munkát A dél­előtt folyamán hasonló sztrájkok voltak Bydgoszcz­ban és környékén is. A kormány képviselői a „Szolidaritás" vezetőivel tar­tott szerda esti megbeszélé­sükön a sztrájkjoggá] való visszaélésnek minősítették, hogy az új szakszervezet Ilyen lépésekkel igyekszik érvényre juttatni saját el­képzeléseit a vitatott kérdé­sekben. Szovjetunió Pártkongresszusok # Moszkva (MTI) Három szovjet köztársa­ság kommunista pártja kezdte meg csütörtökön kongresszusát az -SZKP XXVI. kongresszusának elő­készítéseként. Grúziában Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Grúz KP Közpohti Bizottságának első titkára a többi között elmondta beszámolójában, hogy a köztársaság gazda­sága dinamikusan fejlődött az elmúlt öt évben. Az ipar termelése 41 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági ter­melés körülbelül egyhar­maddal bővült. Az örmény ICP Központi Bizottságának első titkára, Karén Gyemircsjan kong­resszusi előadó beszédében szólt arról, hogy Örményor­szágban megkezdte az elekt­romos áram termelését az első atomerőmű. Hetven na­gyobb ipari üzem, illetve üzemrész létesült a köztár­saságban az elmúlt ötéves tervben. A Moldavai Kommunista Párt kongresszusán Sz-em­jon Grosszu, a KS első tit­kára tartott beszámolót. A köztársaság számára igen fontos ágazat, a mezőgazda­ság öt év alatt jelentősen előrelépett: termelési,,,,érté­kének növekedése 1.5 "mil­liárd rubel volt — ez nagy­jából annyi, mint. amennyit a moldavai mezőgazdaság 1974-ben termelt. Ugyanak­kor az Ipar elmaradt a ki­jelölt tervfeladatok teljesíté­sében. A kongresszusi be­számoló aláhúzta: az ipar jobb munkájához a párt­szervezeteknek is meg kell javítaniuk tevékenységüket, és jobban kell segíteniük a gazdasági munkát. A három köztársaságban a pártkongresszusokon vá­lasztják meg a vezető tes­tületeket és az SZKP kong­resszusának küldötteit ls. # Majna-Frankfart (AFP) Jimmy Carter, az Egye­sült Államok volt elnöke szerdán este másfél órás be­szélgetésen találkozott Wies­baden amerikai kórházában a teheráni amerikai nagykö­vetség kedden kiszabadult személyzetével. Röviddel ez­után visszatért Frankfurtba és ott — immár magánem­berként — keményen fogal­mazott, rövid nyilatkozatban ítélte el az 1978. november 4-i túszszedést Éjfél után néhány perccel repülőgépe Frankfurtból útnak indult a Georgia állambeli Plains­ba, a volt elnök lakóhelyére. Jimmy Carter ezzel végleg búcsút mondott a túszügy­nek és egyben pontot tett elnöki tevékenysége egyik utolsó pillanatig lezáratlan ügyére is. Carter szerdán este érke­zett meg Majna-Frankfurtba mint Reagan elnök külön­megbfzottja. A már ott tar­tózkodó Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, valamint Walter Mondale ex-alelnök és Edmund Mus­kie, ugyancsak volt külügy­miniszter kíséretében autó­zott át Wiesbadenbe. A volt elnök és a volt túszok találkozóját 45 percesre ter­vezték, de Carter végül másfél óráig beszélgetett zárt ajtók mögött az 52 ameri­kaival. Jody Powell, Carter 1 . 1 közeli munkatársa szerint a találkozót „mély érzelmek hatották át" és a volt elnök „könnyeivel küszködött". Az 52 amerikai a jelentések sze­rint megtapsolta Cartert. Carter a találkozó után a frankfurti repülőtéren már nem mérsékelte magát és Iránról szólva „barbariz­must", „terrorizmust" és „ke­gyetlenséget" emlegetett. Éle­tének legmegindítóbb és leg­örömtelibb feladatának ne­vezte wiesbadeni látogatását és köszönetet mondott azok­nak az országoknak — első­sorban Algériának —, ame­lyek segítséget nyújtottak a túszok kiszabadításához. El­ismerte, hogy az 52 amerikai többsége kitűnő fizikai kon­dícióban van, de beszélt ar­ról ls, hogy a túszokat fog­vatartóik többször is megfé­lemlítették, és időnként rosz­szul bántak velük. Carter wiesbadeni látoga­tásával egyldőben Alexander Haig amerikai külügyminisz­ter elég kétértelmű nyilatko­zatban azt fejtegette, hogy úgy „gondolja": a Reagan­kormányzat tiszteletben tartja a túszügyben kötött amerikai—iráni megállapo­dást. Ennél kategorikusabban nem fogalmazhat — fűzte hozzá, majd kijelentette, hogy nem akar ebben a kér­désben „túlságosan merev­álláspontot" elfoglalni. Dekolonizáció Mi" lesz Namíbiával? # New York (ADN) New Yorkban a ENSZ székhelyén megkezdte ez évi munkáját az ENSZ­közgyűlés dekolonizációs bi­zottsága, miután szerdán megválasztották a bizott­ság tisztségviselőit Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a bizottság Idei ta­nácskozásait megnyitó beszé­déten hangsúlyozta: a bi­zottság legfontosabb felada­ta az. hogy megvitassa a Namíbia függetlenségét biz­tosító intézkedéseket és a gyarmatosítás maradványai elleni harc folytatásának kér­déseit 4 Mexikóváros központjá­I • tói ötvenegy kilométer­nyi távolságban található Teotihuacán romváros. Ah­hoz azonban, hogy megköze­lítsük, elébb át kell törni a városperiférián. Hogy mind kintebbre érünk, azt jól jel­zik a csökkenő házmagassá­gok, az elsivárosodó, ápolat­lan épületek s a zöldnövény­zet elburjánzása. Néhol termékenynek lát­szik a táj. Közelről, távo­labbról pálmafák bólogat­nak. Máshol sivatag sivár­ságú foltok tűnnek elő. A száraz talaj felszínéről dur­va szemcsés homokot kavar föl a szél. Mindenfelé, ameddig a szem ellát, kaktuszok. Mél­tóságteljes agavék, magasba törő oszlop alakúak, kande­láber-kaktuszok, opuntiák (fügekaktuszok). Szürkészöld cédrusokkal borított lejtők. Pamutfák, több méter ma­gasra megnőtt adoba-sövé­nyek, melyek sok helyütt a porta- és földhatárt jelzik­őrzik két birtokos között. Mexikói természet: trópusi változatosság, mely a kopár­ságtól a dúsan sarjadzó bu­jazöldig terjed. Azok ott jobbról csecse­inek: tűzbokrok. Jó óvakod­ni tőlük, mert aki hozzájuk ér, annak rögtön felhólyago­sodlk egész bőrfelülete. A természet azonban bölcs, sőt igazságos: a csecsemek mel­lett sarjadzik a chulub, amelynek növényi anyaga a felhólyagosodás ellenszerét tartalmazza. Büszke kókusz­pálmák. világos törzsű celbák, rézvörös burserák, tíz méter magasra ls megnövő cres­centiák. A crescentiák levele máltai kereszt alakú, rá­adásul hajnövesztő szert ké­szítenek belőle. Papachék: narancsszínű virágaikat ke­reszt formában elhelyezkedő tüskés levelek védelmezik. Erősen tűz a nap. Jobbról­balról meddőhányókra em­lékeztető sivárságú hegyek szegélyezik a síkságot, amely tulajdonképpen magasfenn­sík és Mexkói-völgy a neve. Hat kilométernyi hosszú és három és fél kilométer széles a romterület. Míg Teotihuacán virágkorát élte — időszámításunk előtt 300­tól időszámításunk 650. évé­ig, amikor a leletek tanúsága szerint felgyújtották, kifosz­tották —, országnyi nagysá­gú területre (a Californlai­öböl határolta mai Sinaloa­államtól a déli Guatamaláig húzódó részre) terjedt ki be­folyása. Mintegy nyolcvan­száz ezren élhettek itt ak­koriban a központban, amely egyszerre töltött be szertar­tási és hétköznapi funkció­kat. Hernando Cortés csapatai­val — Tenoctitlán felé igye­kezve — 1519-ben vonult át e vidéken, amely már ab­ban az időben is elhagyatott volt Sőt, a virágzó államot teremtő aztékok sem talál­tak már életet itt. A romte­rületet egyébként ők nevez­ték el Teotihuacánnak, „an­nak a helynek, ahol az em­ber istenné válik". A rommező minden vára­kozást felülmúl Hegyek öveíte tájban állnak az épü­letegyüttesek, köztük — ha eltekintünk Cholulától — az amerikai kontinens legna­gyobb építményei, a 225x220 méter alapterületű, 65 méter magas Nap-, valamint a 150x120 méter alapterületű, 42 méter magas Holdpiramis. Szürkéskék a távoli hegy­karéj, sárgásbarnán kanya­rognak a turisták taposta ös­vények, s ugyanilyen színű a negyvenöt méter széles Ha­lottak Ütja — e nevet a dús fantáziájú utókor ragasztot­ta rá —, míg köröskörül minden talpalatnyi helyet igyekszik meghódítani a smaragdzöld fű. Széles lépcsősorokon, mell­véd szerű díszítmények közt haladunk előre. Az építmé­nyek rendeltetése máig sem tisztázott megnyugtató mó­don, közvetlenül evidens vi­szont a határ, amelyet a szemlélőre gyakorolnak. Mél­tóságteljes arány, harmónia sugárzik belőlük, szinte hu­manizálják ezt az oly sivár tájat, mely szegény, jelleg­telen, elhagyatott lenne nél­külük. Akik ezeket az alkotáso­kat létrehozták, nem csupán az építészeti munkához szük­séges számtani-mértani is­meretekkel rendelkeztek. Fejlett lehetett bennük a lé­lektani érzék is. Hiszen e széles lépcsősorok, inkább tömegükkel, mintsem kidol­gozottságukkal ható mellvé­dek előkészítik a hatást, kon­dicionálják az érkezőt, aki rövidesen elérkezik a Nap­és a Holdpiramishoz, majd továbbsétál Quetzalcoat] —a Tollaskígyó — templomáig, a Pillangó-szentélyig, a Cita­delláig. Csak tíz-tizenkét foknyit kell felkapaszkodni a kis „előpiramisok" lépcsősorán, ahhoz azonban elég már ez, hogy a látogató ízelítőt kap­jon az indián lépcsőtechnika specialitásaiból. Mi jellemző e lépcsőkre? Mindenekelőtt a merészen ívelő meredekség. Valamint, hogy nagyon kes­keny egy-egy lépcsőfok-felü­let. Csak oldalt fordítva fér el rajta a láb. Az igazi megpróbáltatást aztán a Nappiramis megmá­szása jelenti, öt, egymástól pihenő terasszokkal elválasz­tott szint, több száz lépcső­fok. Már az első fordulónál elkapja az embert a szédü­lésmámor. Eleinte bizony négykézláb kapaszkodunk felfelé, mindenféle turisták közt Mert mindenki fel akar jutni az ellaposított pi­ramistetőre: sír előtt álló öregek, sánták, iskoláskort még el nem ért gyerekek. Visszanézni nem szabad (majd lefelé jövet derül ki, miért). Nincs korlát, sem­milyen kapaszkodó, csak az egyensúlyérzék és a vállal­kozókedv ad némi biztonsá­got Közben szakad rólunk a víz és mind Kapkodóbban szedjük a levegőt. Szívdobo­gás, fülzúgás, szemkáprázat pattogó dobhártya... A te­tőről elénk tártiló panorá­ma, a hegyek karéjában el­terülő romváros teljes képe azonban mindenért kárpótol. Akik sok évszázaddal ez­előtt itt fent álltak, és a su­gárzó napfényben fürödve eltekintettek a távoli hegyek felé, joggal érezhették, hogy kiemelkedtek a zord hétköz­napokból, s egy különleges szférába kerültek. Hiszen, akik agyunkban hordozzuk a huszadik századi civilizáció ezernyi információját, még mi is megilletődöttek va­gyunk e pillanatokban. Aztán menni kell lefelé. Az alázuhanó lépcsősor in­nen tekintve kiemelkedés nélküli meredélynek látszik. Ügy érzi az ember, rögvest előrebukik és halálra zúzza magát Hátat kell fordítani a látványnak, úgy mászni lefelé, boldogabbik felünket mutatva a mélységnek. Köz­ben ujjalnk görcsösen ka­paszkodnak a durván-szépen megmunkált lépcsőkövekbe. Hátra van még Quetzal­coatl temploma: kagylók, vi­rágok, csigák stilizált kép­másai tekintenek ránk a fa­lakról. Tollaskígyó krokodil­ra emlékeztető vicsorító fej­maszkjai ugranak elő a fal­síkokból. Még látszanak a valahai festés nyomai, s azt is el tudjuk képzelni milyen lehetett a látvány, amikor csillogó nefrit- és obszidián­darabokkal volt kirakva minden ábrázolat, melyet a mértani érzékből kisarjadzó stilizáció épp úgy formált, mint a meszkalinmámortól serkentett fantázia. Teotihuacán még rengeteg kincset rejteget E eljön ta­lán egyszer az az idő, ami­kor meg tudjuk fejteni egy­kori létezésének igaz törté­netét is; erről egyelőre csak az ezrével előkerülő leletek tudósítanak. Zöld kőzetből formált maszkok, táncoló férfiakat ábrázoló agyagfi­gurák, háromlábú, díszített oldalú füstölőedények útján küld üzeneteket a múltból egy rég elpusztult népcso­port Papp Zoltán (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents