Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

4 Vasárnap, 1981. január 4. mlékezés Waltner Mihályra Nyolcvan esztendővel ezfelőtt, 1901. január 4-én született Waltner Mihály, a ;zegedi munkásmozgalom jeles alakja. Édesapja lakatossegédként és gépkezelőként dolgozott. Szervezett munkás volt, akit az üzemtulajdonosok és a hatóságok ezért üldöztek. Képzett emberként tartották Bzamon: jól olvasott pl. németül. Fiát gyakran magával vitte a Vas-, Fémipari és Asztalos Szakszervezet Laudon utca 22. szám alatti (ma: Mikszáth Kálmán utca) székházába, és megismertette a korabeli németés magyarországi szocialista gondolkodók, munkásmozgalmi vezetők számos munkájával. Waltner Mihály, édesapjához hasonlóan, ugyancsak a vasasszakmát sajátította el. Ahogyan a Gaál Endre által 1963 februárjában lejegyzett visszaemlékezéséből kitűnik, tanoncévei Kecskeméti Antal épület- és műlakatos Mars téri műhelyében keserves körülmények között teltek: a napi munkaidő pl. télen-nyáron egyaránt reggel 6 órától este 7 óráig tartott. Mindez korán ráébresztette a szocialista szervezkedés fontosságára, az osztályharc jelentőségére. 1917. január 17-én tagja lett a vasasok szakszervezetének. Röviddel ezután könyvtárosnak választják, s így bekerül a csoport vezetőségébe. Később ugyanitt jegyző és pénztári ellenőr. 1918 elején belép a Szociáldemokrata Pártba. A Munkásszínpad krónikájában 1918 májusában lelhetjük fel először nevét. Az őszirózsás forradalom 'és a proletárdiktatúra idején már mint a KMP, 111. az egyesült Szocialista Párt tagja a Gyufagyárban létrehozta a Vegyész Szakszervezetet. A párt agitátorképző tanfolyamra is küldte, amelyet sikerrel végzett el. A Tanácsköztársaság alatti forradalmi tevékenysége miatt két évig rendőri felügyelet alatt állt Ennek ellenére aktívan részt vett a munkás kullúrszervek rendezvényeinek lebonyolításában. Pl. 1920-ban és 1921ben egyik rendezője a Belvárosi moziban május 1-én bemutatott vitathatatlanul politikai színezetű műsoroknak, amelyek a gyűléstllalom miatt elmaradt politikai tömegrendezvények helyett demonstrálták a munkásság számára a baloldali mozgalom életerejét, folytonosságát. Nagy Dezső kutatásaiból tudjuk, hogy a 154 tagú színjátszó gárdából 22-en maradtak a „nagy vihar után", közöttük Waltner Mihály és felesége. A Munkásszínpad ezekben a roppant nehéz időkben igen fontos szerepet játszott a munkásság nevelésében, eszmei felvilágosításában. Ahogyan a Munka c. lap 1921. január 18-i számában olvashatjuk: „Az ilyen színpad valóban fórummá és tribunállá lesz, melyen az emberi szolidaritás, az élet nagy és mély igazságainak igéi szólalnak meg tanítva, nevelve, bátorítva és fölemelve a lelkeket" 1925-ben Waltner Mihályt a Munkásszínpad elnökévé választották, s e tisztében elvtársai bizalmából 1948-ig meg is maradt. Nagy Dezső tanulmányában bőven utal a színjátszók politikaiagitációs munkájára az ellenforradalom éveiben: a harmincas években bemutatott nagy hatású élőképekre, amelyek során a szereplők gyújtó hatású szövegeket is felolvastak, a kommunista meggyőződést hirdető budapesti Szalmás kórussal való intenzív együttműködésre vagy éppen Hont Ferenc szegedi munkás szavalókórusával való közös fellépésekre. 1942-ben Waltner egyfelvonásos életképet írt a Színpad számára, amelyet be is mutattak. 1943-ban színpadra alkalmazták ,'A szegény legény álma" c. forradalmi hevületű költeményét. A verset Komócsin Zoltán adta elő, aki testvérével, Komócsin Mihállyal együtt a Színpad elkötelezett, értékes. megbecsült tagja volt. Waltner 1922-től a Szegedi Altalános Munkás Dalegylet Művészeti Bizottságának tagja, 1944 és 1948 között a Bizottság titkára. 1935-től 1951-lg elnöke és ügyvezetője a Munkás Dalos Szövetség Délkerületi Bizottságának. A dalárda, a Munkásszínpadhoz hasonlóan jelentős szerepet vállalt magára a tömegek közötti politikai munka tekintetében. A rendőrség vidéki főkapitánya rendeletében, amellyel egy időre betiltotta a szavaló- és dalkórusok működését, hangsúlyozta: „... olyan szavalatokat és énekszámokat adtak elő, amelyek egyrészt a társadalmi osztályok közötti ellentétek és gyűlölet felkeltésére alkalmasak, másrészt kifejezetten propaganda célokat szolgáltak a kommunisták számara." A felszabadulás után, 1944 őszén. Waltner Mihály szervezte újjá az énekkart, amely már november 7-én sikerrel szerepelhetett. Emlékezetes az 1944 szilveszterén a Munkásszínpaddal közösen a Városi Zeneiskola nagytermében adott • ünnepi műsoruk is. 1931-ben az SZDP Szakmaközi Bizottsága úgy ítélte meg, hogy a munkásság sportegyesületének az SZMTE-nek a vezetősége elpolgáriasodott, nem szolgálja megfelelően a dolgozók érdekeit, ezért Waltnert tíz társával ggyütt az SZMTE vezetőségébe Irányították a helyzet megváltoztatására. 1931 és 1940 között pénztárosként, 1940-től 1947-ig az SZMTE titkáraként dolgozott a reá minden munkájában jellemző nagy odaadással. ügyszeretettel. Ezekben az években a llj szénbányásza!! központ Mongóliában A baganuri szénbányászati komplexum jobbára még csak műszaki rajzokon t és maketteken létezik, de a közeljövőben mar a Mongol Népköztársaság fütőanyagés energetikai iparának központja lesz. Évente hatmillió tonna sz.enet bányásznak majd itt, többet, mint amenynyit ma az ország valamenynyi bányája együttvéve termel. A lelőhelyre néhány évvel ezelőtt bukkantak rá a •-zovjet és a mongol geológuok. Értékelésük szerint az tteni szénkészletek sokévi intenzív kiaknázáshoz is elegendőek. A szén kiváló miőségű, és a szénmedence a fővárostól csupán 130 kilométernyire van. A baganuri tervek kidolgozásában 13 moszkvai, kijevi, permi és szverdlovszki tervezőintézet vesz részt. A műszaki rajzok alapján sok tucat kilométer út és összekötő vasútvonal létesül, nagy teljesítményű szénosztályozó és -rakodó komplexumok épülnek.. Az építkezéseken felhasználják majd az óriási lépegető exkavátorokat, amelyeket a Mongol Népköztársaságban eddig még nem alkalmaztak. Ezek végzik a feltáró munkálatokat — a sok száz köbméter meddő kőzet kiemelését, amely . elzárja a szénréteget. Nagy teherbírású „Belaz"-ok is a bányászok rendelkezésére állnak. (APN) Móra fitvánu Munkáskönyvtárban továbbra is buzgalommal végzett sok-sok időt, energiát és nem kevés felkészültséget igénylő könyvtárosi tevékenységet is. (E munkájáról a hatvanas évek végén Kormányos Andrásnak beszélt részletesebben; vallomását magnetofonszalag őrzi.) 1933-tól a Munkásotthonban lakott feleségével, közvetlenül a pártiroda mellett. Felhasználva szakismeretét, nagyon sokat dolgozott az épület és a helyiségek karbantartásán, a kisebb fa-, vasipari és elektromos javításokat szinte kivétel nélkül ő maga végezte el. A város felszabadulását követően azonnal tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. A folyamatosan és magas színvonalon végzett kulturális irányító tevékenység mellett fontos politikai megbízatásoknak is eleget tett. Így 1948-tól 1951-ig a Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Csoportjának titkára, 1951-től 1956-ig az MDP helyi Földművelésügyi Pártszervezetének elnöke. Az 1956. évi ellenforradalmi lázadás leverését követő Időkben élen járt a Munkásszínpad újjászervezésében, a Munkás Dalárda újbóli talpraállításában. Kiemelkedő mozgalmi, közéleti tevékenységét szocialista munkásállamunk számos . kitüntetéssel ismerte el. Tgy j tulajdonosa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munka Érdemrendnek, a Szocialista Kultúráért Érdeméremnek, a Felszabadulási Emlékéremnek. Waltner Mihályra a munkásság felemeléséért, szebb, igazabb, szocialista jövőjéért fáradhatatlanul harcoló forradalmárra kegyelettel, hálával és megbecsüléssel emlékezünk. Dr. Hegyi András Az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa holnap, hétfőn, január 5-én fél 11 órakor a Belvárosi temetőben koszorúzást rendez Waltner Mihály hamvainál, születésének 80. évfordulója alkalmával. I Két éve lehetett, hogy nálunk járt Vitás Agurkis Vilniusból, Litvánia fővárosából. Meglepően jól beszélt magyarul, s azért volt itt, hogy megismerkedjék azzal a levegővel, amelyet Móra Ferenc szívott hajdan errefele, merthogy ő nekilátott lefordítani 'a szegedi író ifjúsági regényét, a Kincskereső kisködmön-1. S most itt a kezemben Móra első litván nyelvű fordítása. A Kincskereső kisködmön-t eddig több kiadásban is megjelentették németül (1957, 1958), szlovákul (1958), a Csilicsali Csalavári Csalavér-t románul (1958), a Dióbél királyfi-t -németül (1958), válogatott ifjúsági elbeszéléseit azerbajdzsáni nyelven (1964), csehül (1956), grúzul (1968), lengyelül (1956), oroszul (1962), örményül (1964), románul (1956, 1953), tadzsikül (1964), ukránul (1966). Móra külföldi megismertetése még életében megkezdődött az Ének a búzamezőkről még frissen megjelent angolul (1930), németül (1930), hollandul (1933). A fölszabadulás után finnül (1947) és törökül (1949, 1951). Az Aranykoporsó először szlovákul szólalt meg (1947), majd németül több kiadásban (1961, 1964, 1968), oroszul (1964) és angolul is (1964). Válogatott elbeszélései cseh (1958), szlovák (1960) és lengyel (1956, 1960) nyelven is ismeretesekké váltak. A Hannibál föltámasztása szintén olvasható csehül (1958). S most a vilniu6i Vaga kiadó jóvoltából 30 000 példányban, szép színes képekkel a litván gyermekek olvasmánya is lesz a Kincskereső kisködmön. Litván címe nem szó szerinti, hanem — akár a német kiadásoké (Wundermantel) — csak „csodaköntös" vagy „csodatévő kabát": Stebuklingi kailinukai. Különös nyelv a litván, alig találni benne az ismert európai nyelvekhez hasonlító szavakat. Litván— magyar szótár nincs, én is | csak egy német kiadású, hétnyelvű (német, lengyel, orosz, ukrán, litván, lett, jiddis) szótár (1918) segítségével tudtam azonosítani Móra írásait. A könyv alcíme: Apysaka. Elbeszélés. Az utószóban a fordító fölsorolja Móra néhány művének a címét. Ízelítőül ideírom őket: Ponas mokytojas Hanibalas (Hannibál föltámasztása). Daina apie kvieciu laukus (Ének a búzamezőkről). Aukso karstas (Aranykoporsó). Érdekes ennek a népi ráolvasásnak litván átültetése is: Nyúlháj, daruháj. majd meggyógyul, ha nem fáj. Varjúháj, ebfül — elmaradsz már etttil. Költő, Henrikas Bakanas ültette át versre: Kiskis piskis, zvelk, jau siieikas, piktai várnai juodaskvernei sirgt atéjo laikas. Nem kevésbé kelti föl figyelmünket B. Diodorovas sok színes illusztrációja. Láthatóan törekedett arra, hogy magyar népi motívumokat használjon föl, ám rendkívül tanulságos mégis, hogy ábrázolásában miképpen érvényesült akaratlanul is a litván népéletről alkotott képe: amire nem talált forgásaiban minát (egy-egy ruhadarabra, szobabelsőre, falusi utcaképre, s hasonlóra), ott a maga hazai hagyományai törtek elő. Kicsit olyan ez, mint ahogy a négerek szentképein Szűz Mária i6, meg a gyermek Jézus is — fekete. Jő volna tudni, mekkora visszhangot vált ki a litván gyermekekből a mi Móra Ferencünk sajátságos, bűbájos mesélő hangja. Péter László Pálvázat középiskolai * katonai ksllipismi jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik: vonzódnak a katonai életpálya és a tiszti hivatás iránt, szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén a középiskola eredményes befejezése után tanulmányaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — szülői (gyámhatósági) egyetértés és a szerfődés megkötése után — a Magyar Néphadsereg középiskolai katonai kollégiumai növendéki állományába kerülnek, ami egyúttal középiskolai felvételt is jelent. Különleges bőrápolás Az egyszerű, mindennapos, majdnem azt mondhatnánk kötelező bőrápoláson túl ugrásszerűen feljavíthatjuk a bőr állapotát különleges, bár szintén egyszerű módszerek/kel. A fiatalos, üde bőr rugalmas és víztelt. Emlékeztet a kisgyermek bőrére. Ez a vízteltség az évek folyamán különböző ártalmak miatt csökken. A por, a szél, valamint a napsugár, a mosakodás, és utána esetleg vizesen hagyott bőr hirtelen párolgása, az évek múlása, a feketekávé, a dohányzás. — mind, mind nyomot hagynak a bőrön. Szárazabb lesz, törékenyebb, kezdetben finom ráncok, később nagyobb barázdák keletkeznek rajta. Egyszóval a finom zománc, az üdeség eltűnik róla. Ezt valahogyan ellensúlyozni kell. A legegyszerűbb lenne a fenti ártalmak kikerülése. de ez sajnos lehetetlen. Telnek az évek, öregszünk, tehát más módszert kell keresni. Már nagyon régen rájöttek arra, hogy az egyes növényfajták, sőt állati eredetű anyagok hosszabb ideig a bőrre helyezve üdítik, frissítik azt. Szamártejtől a borjúhúsig úgyszólván mindent kipróbáltak az évezredek folyamán. Ma természetesen már kevésbé furcsa dolgokat használunk, de a mai pakolások, arcmaszkok is az ősi eljárások alapján történnek. Az arcpakolásokat általában pihenő helyzetben jó alkalmazni, gondosan megtisztított bőrre oly módon, hogy a szemrés, az orr és száj vonala szabadon maradjon, ezzel szemben a nyakat soha ne hagyjuk ki. A pakolásokat általában 15-20 percig hagyjuk bőrünkön. Elsősorban a frissítő, vízteltséget fokozó, hidratáló pakolásokról beszéljünk, ugyanis a mai életmód (központi fűtés, gázfűtés stb.) sok vízszegény arcbőrt produkál. Ilyen pakolás pl. a húspakolás. A húspakolást a következőképpen alkalmazzuk: 5—6 dkg kétszer ledarált húst néhány csepp étolajjal és egy fél tojássárgával elkeverünk. Az arcra felkenve vizes vatta vagy gézdarabkával rögzítsük és 20 percig hagyjuk fenn. Sok friss vízzel mossuk le. A fáradt, petyhüdt arcot felüdíti, a fiatalság maszkjának nevezik. Hidratáló hatású pakolás minden gyümölcsből készült pakolás is. Sok fajtája ismeretes, minden puha húsú gyümölcs használható hozzá. Ha nagyon szépek akarunk lenni, alkalmazzuk a római császárné pakolását, amit a nevéről elkeresztelve, még ma is Poppea-pakolásnak neveznek. Két kanál búza. rozs vagy bablisztet meleg vízzel péppé kell keverni. Hozzá lehet keverni tetszés szerint uborkapépet, gyógynövényfőzetet vagy búzacsíraolajat. Dermedésig maradjon a pakolás a bőrön, azután újheggyel, köröző mozgást végezve kell ledörzsölni. Mindezt, meleg, majd hidegvizes öblítés kövesse. Gyógynövényeink közül borogatásként alkalmazhatjuk a bőrnyugtató hatású azulént tartalmazó cickafark teát, úgyszintén a fehér mályvát és az orvosi székfű teát. Ráncosodásra hajlamos arcbőr átmeneti felfrissítésére kiválóan alkalmas az úgynevezett jeges pakolás. A zsíroskrémmel bekent arcbőrt gőzzel megmelegített törülközővel átforrósítjuk. A törülközők melegítése úgy történik, hogy összehajtogatva tésztaszűrőbe tesszük, és forró vízzel teli fazék fölé helyezzük és fedővel letakarjuk. A gőz felmelegíti a törülközőt. A meleg törülközőt borítsuk az arcbőrre, majd közvetlenül levétele után, zsebkendőbe burkolt jégdarabkával töröljük át. az arcot. A váltakozó hő hatására a bőr vérkeringése lendületbe jön, a bőr enyhén megduzzad, s a ráncok órákra kisimulnak. Természetesen a hatása csak múló jellegű, de rendszeresen alkalmazva kitűnő értorna. Az otthoni eljárásokkal párhuzamosan igénybe vett kozmetikai kezelések maradandó, tartósabb hatást eredményeznek. Segítsünk a kozmetikusnak, ne sajnáljuk az időt, amit az arcpakolásokkal eltöltünk, hiszen nem nagy időáldozatról van szó. így egy kevés akarat és a kitartás a folytonossághoz bőségesen kamatozódik az elért pozitív hatásokban. Csaba Éva A középiskolai katonai kollégiumok, Eger, Nyíregyháza és Tata városokban működnek. A növendékek a jelzett városok gimnáziumaiban, Egerben azonkívül a Gép- és Műszeripari, valamint a Közgazdasági Szakközépiskolában is tanulnak. A kollégiumi növendékek teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, teljesítménypótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesülnek, így a szülők anyagi megterhelése nélkül folytathatják középiskolai tanulmányaikat A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból (magyar, történelem, számtan, fizika és orosz nyelv) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, szerződésben rögzített feltételek vállalása. Azonos feltételek esetén a felvételinél előnyben részesülnek: a többgyermekes fizikai dolgozók gyermekei, az egyedülálló szidó által eltartottak, az állami gondozottak, a fegyveres er«e távoli helyőrségeiben szolgalatot teljesítő hivstíkos állományúak gyerm«*e«, azok a tehetséges fiai&lek, akiknek továbbtanulását a családi é^ szociális körülmények egyébként nehezen tennék lehetővé. A jelentkezési feltételeknek megfelelő pályázók „Jelentkezési lap"-ot töltenek ki, melyet a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól (Szeged, Széchenyi tér 6.) szerezhetnek be, ahol a szülők részletes felvilágosítást kapnak, A kollégiumi felvételre való jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A katonai kollégiumba történő jelentkezést a rendszeresített általános iskolai továbbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A pályázók áprilisban felvételi vizsgán vesznek részt, ahol felmérik a középiskolai továbbtanulásra és a katonai pályára való alkalmasságukat. A döntésről a pályázókat (szüleiket, gondviselőikel) a középiskolai katonai kollégiumok igazgatói május 31-ig írásban értesítik. A pályázati határidő: február 2a