Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

I 8 Vasárnap, 1981. január 18. Edison nyomában A „HORIZONT" bútorcsalád A bútorgyárak egymásután jelentetik meg az elemes bútorokat, amelyeknek óriási előnye, hogy darabonként megvásárolhatók, így a szobák bútorozása folyamatos lehet. A „HORIZONT" a Budapesti Bútoripari Vállalat új elemes bútorcsaládja, amelyet Bánáti János tervezett. A tervező asztalától egy év múltán már sikeres sorozatgyártással az üzletekbe kerültek a 'bútorok. Sikeresen szerepel a bútorcsalád az őszi Otthon 1981. kiállításon. A gyártás és a megrendelések tömege igazolta, hogy olcsó, praktikus az elemrendszer, amellyel kb. 13—14 ezer forintért berendezhető egy lakótelepi szoba, úgy hogy ágy, asztal szék is van benne. A tervező a paneles lakótelepi lakásokat tartotta szem előtt, így olyan elemek tervezését látta szükségesnek, amelyek variálhatók. megjelenhet benne a zárt tárolótér, nyitott polc, egyvagy kétszemélyes — emeletes — ágy, író- vagy rajzasztalnak alkalmas lapfelület. A ..HORIZONT" bútorcsalád így alkalmas fiatal házasoknak, valamint olyan tizenéveseknek, akik már kinőtték a gyerekbútort. A bútorcsalád több funkciós szekrényből, valamint ezek közé beszerelhető különböző rendeltetésű elemekből áll. A szekrénysorokat összeállíthatjuk úgy, hogy a szekrényelemeket közvetlenül egymás mellé helyezzük és összehúzó csavarokkal rögzítjük egymáshoz. Az elemek méretei: 600 mm és 850 mm széles polcok 850 mm széles konzolos asztallap 600 mm széles behajtható asztallap és fiókos guruló szekrény 850 mm széles egyszemélyes és emeletes ágy, ágyneműtartóval. Zártajtós elemek mélysége 438 mm, ezek felületkezelése mattlakkos, a polcos elemek 310 mm mélvek. szintes felületűek. Ábránk zárt és nyitott polcelemeket, egyszemélyes heverő- és íróasztal-kombinációt mutat be. A heverő lehet emeletes is. H. E. A sztereofonikus lemezjátszók és a magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több, mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges .hangerősítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy módosított távíró-berendezés volt ö alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemek, nek a bevezetésével alkalmassá tette Bell találmányát, a telefont a széles körű alkalmazásra. E témában munkatársa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban korszakalkotó műve azonban a villamos világítási rendszer kidolgozása és gyakorlatba való bevezetése volt és az első erőmű megépítése. Edison és munkatársainak az érdeme a viszonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosztó berendezés kidolgozása is. Haláláig másfél ezer találmányt szabadalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Lődi Ferenc Mérlek hozzám... Kellesz, ha mégis kellenék, egyikünk úgyis majd megég. Elég hozzá egy gyufa lángja, ( némaság, szitok forró szánkra. Olyan vagy-olykor mind a nád, hajiasz és roppansz. Hív anyád. Leint vagy hozzám lökdös egyre. A büszkeséged most már vesd le, s vetkőzz utána, pőre vagy, már régen kitakartalak, s rajtam se nincs már az a hímpor. lekopott rólam, mint a fintor. Két vers között — az egyik ez — a kedvem talán túl szinez, r.em mondok pedig semmi szépet, csak amitől a lélek részeg. Mondanék mást, egy új mesét, hol volt, hol nem ... de nem elég. Mérlek hozzám, a két szememhez. Elég vagy már az életemhez. Szobacsibe M

eg kell keresnem Márika nénit, mert valaki azt mondja, jó lenne, ha beszélnék vele. Lehet már nyolcvanéves, túrót árul, és kezitcsókolomot köszön a nagyságos asszonyoknak. Aranyos, mindenkivel beszélget, nem kapkod a pénz után, odateszik, fél szemmel megnézi, és azt mondja, jól van, kedves. A mérlegen se kapkod, ha egy-két dekával több van rajta, ott is hagyja. Miről beszélget? Régiekről, érzéseiről. Kofaügvekben járatlan vagyok. Ha hosszú sor áll előtte, könnyen rátalálok majd. Azt lenne jó megtudni, a túró ízlik jobban az asszonyoknak, vagy a megszólítás. Akármilyen szép menyecske lennék, megpirosodna az arcom, ha valaki nyolcvan évével kezitcsókolomot köszön. ízlés dolga a nagyságosasszonyomozás is. Aki mondja, biztosan fontosnak tartja. Megyek a piacra, zárva a bődé. Pedig itt lenne jó megtudni, miben különbözik a tortúró a gyönge túrótól, meg azt is. hogyan készül a vajalja, amit galuskával enni állítólag a legjobb. Nem baj, megyek a lakására. — Kit keres, aranyom? — Túró Mariska nénit — Miért keresi?1 — Azért, mert nem találom. — Akkor bejöhet mert megtalálta. Az újságtól jött? Nincs nekem semmi bajom az újsággal, mindigis kifizettem az árát Azt hittem, a tejipartól jöttek, vagy a közellátástól. A vajat a tejipartól vettem, de nincsen nekem ott se egy fillér adósságom se, de máshol se. Megüti a fülemet a közellátás szó, főleg akkor, ha rólam jut valakinek az eszébe, kérdezem tehát, attól miért tart? — A zomborl túrú miatt. — Azt se ismerem. — Kis dézsákban készül a zombori túrú, csináltattam szép, új dézsákat, de olyan hosszú sor állt mindig, abbahagytam. — Ha sokan veszik, nem szabadna abbahagyni. — Nem érti maga a piacot, angyalom. Ha hosszú a sor, észreveszi a közellátás, és ráteszi a nagy adót Megnyugtattám, nem ilyen ügyben jöttem, és nem is tartom jónak azt az adót amelyik leszoktatja a hosszú sort a zombori túróról. Talán nincs is már ilyen adó. Igaz, zombori túrót is csak Szabadkán látott a túrós asszony is, amikor még át tudott menni Szabadkára. — Hol született, Márika néni? — A makai piacon, 1900. szeptember 20-án. Csak az a baj, hogy nagyon fáj a lábom, már csak pénteken és szombaton megyek a piacra, de még nem jelentettem be. Nem azért jöttek? Nagy időbe telik, amíg úgyahogy elhiszi, ártó szándék nincsen bennünk. Nem is hoztunk semmit, nem is viszünk semmit — trni aztán leginkább ne írjanak énrólam semmit, mert nem vétettem én semmitl Meghált szegény uram, kedvesanyám is meghalt, de nem maradtam akkor még egyedül. — Gyerekek, unokák? — Senkim nincs mert a Gyurika is meghalt. Beteg ember volt az. nem dolgozott semmit, az orvus is az. mondta, hatesztendős agya van szegénynek. Húsz évig volt velünk, prlvátin gyógyíttattam, az ambulációra is vittem. Amikor a kedvesanyám meghalt meghagyta, ha szolgálni megyek, akkor se adjam az állam kenyerére Gyuri kát. — Kije volt magának? — Senkim se. Tetves vo: azon minden ruha amikor a utcár meg > íltuk >s magunkhoz vettük. Nem is tudom, ml lett volna belőle, ha felebarátilag észre nem vesszük. Itt halt meg a szobába szegény. Istenem, de sajnálom most is, ha eszembe jut, mindig megsiratom. Az volt a szerencsém, hogy a koporsóját előre megcsináltattam. Nem én hoztam elő, bár biztosra vettem, a sajátja is készen van. — Huszonhét évvel ezelőtt csinálta az ökrös bácsi. — Most hol van? — A padláson. — És ökrös bácsi? — A föld alatt. Erre csak egyet lehet mondani: ilyen az élet Legföljebb azt még. nem Jó a padláson a koporsó, mert ha nagyon eszébe jut az embernek, bolondságon kezdi törni a fejét — Voltam már egyszer öngyilkos is, de valaki azt mondta, többet ne legyél, mert meghibádzol. Váltsunk hamar témát de előbb intsük a jóra! Azon az úton ne siessünk, amelyikről nem tudjuk, hová visz. Kanyarodjunk csak vissza inkább a makai piacra, ahol született — Ne mondják meg senkinek, de úgy volt. Húst árult a kedvesanyám akkor, csak később mondta, hogy rá kell tenni az ipart a tejtermékre. Ott is nőttem föl a piacon, azért nem tudok leállni vele most se. Pedig úgy fáj a lábom, hogy kibírni se lehet. — Hát ez a csirke? — Itt van velem, de nem mindig. Most nagyon hideg van, azért. Ügy dobta be valaki a kerítésen, biztosan a macskáknak szánta, de megkegyelmeztem neki. El volt törve a lába, meg is volt már sárgulva. Föláll a csirke, rögtön látszik, versbéli ősére igen-igen nem hasonlít, mert kaszálva rakja két lábát, hogy össze ne akadjon, és a ládára se tudna fölszállni. Viszont mindig kotyog, be nem áll a szája, és beszélni is lehet hozzá. Kis tyúkésszel mit. lehet megérteni a szobai világból, nem tudom, de a jólnevelt fajtából való. A gazdaasszony odatotyog hozzá, fölveszi, mond neki valamit, leteszi a meleg kályha mellé, hogy maradjon ülve. Eltelik fél óra, még mindig ott ül, tekergeti a nyakát, és kotyog. Sok idő kell, amíg érteni kezdem. Amíg élt a János, a kedves és jó ember, Márika néni ura, addig minden jó volt. Utána itt volt a beteg Gyurika, arról is lehetett gondoskodni. Most? Itt van a beteg csirke, akit senki meg nem hagyott volna, itt van a kutya és a két macska. — Menni kéne Szentesre, mert azt mondják, ott ki tudják venni a fájós csontot az ember térdiböl, és betesznek helyette valami mást, de nem merek elmenni. — Jók az orvosok, ne féljen tőlük. — Nem ez az én baiom! Kire hagviam addig a csibét, a kutyát meg a macskákat? Ha ide fogadtam őket. nekem kell gondoskodni' róla. Valakit nekem í fogadni kéne már. aki segít, hjön a baj. de félek nagvon. Min denki avval kezdi, kössünk e' tartást A házam köllene neki' — Annának ezért a házé' 'ütött lakást — Gondoltam is rá. jó is lene talán, de oda se vihetem r csirkémet. Én is tekergetem már a nya'amat. mint a sánta csirke Valakihez mindenkinek tartóz nia kell. Fogom magam. Márika nénitől Mariska nénihez megyek. Magára maradt ő is. hát ha kimenne beszélgetni hozz' '•s talán a csibére is vigyázó amíg kórházba lár a másik. HOfeVÁitt UEZSŐ .ia.ttil£LE SlUALYUn A iÉU itSZAN — NAU1 L.bti-u