Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Föld, víz, levegő Környezetvédelem Csongrád megyében Milliárdos vállalat Az egyik aji hosszúkás A környezetvédelem egyenlő az életvédelemmel. Mindenütt a világon felismerték ezt. így abban nincs semmi meglepő, hogy az utóbbi években egymást követték a különböző rendelkezések a környezetre ártalmas jelenségek felszámolása érdekében. Felelős országos szerveket hoztak létre, megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Iroda. Feladatukat nem , szükséges kommentálni. Ezeknek az intézményeknek központi döntései lényeges változásokat eredményeztek Csongrád megyében is. A környezet védelmére számos intézkedés született és szűkebb pátriánkban is megalakult a környezet- és természetvédelmi bizottság, az OKTH dél-alföldi felügyelősége, a levegőtisztaságvédelmi intézet szegedi állomása, amelyek állandóan vizsgálják, figyelik környezetünk minőségét. Hogy milyen ez a minőség? Nem kritikus, de lehetne Jobb is. A legtöbb gondot a szennyvizek mennyiségének növekedése és a tisztítás elmaradott technológiája, valamint a felelőtlen szemlétet okozza. Nap mint nap sokat beszélünk arról, menynyit szemetelünk és hogyan szennyezzük az utcákat, tereket, Érdemes azonban egy rövid terepszemlét tartani, ami azért is tanulságos, mert kiderül, hol kellene a szemléleten vagy a körülményeken változtatni. Régebben elég gyakran hívták fel a figyelmet arra, hogy veszélyesen csökken a termőföld területe. Tavaly a folyamat ellenkezőjét tapasztalhattuk. Míg l'977-ben 3762 hektár, addig 1980-ban már csak 484 hektár volt a megműveletien terület. A kedvezőtlen földkihasználást korábban elsősorban a belvíz, valamint a folyók magas vízál'ása okozta. Ám az ártéri erdősítésekkel és a talajjavítással a víz ellen is lehet valamit tenni, szükséges és előírt a védekezés. Három évvel ezelőtt' a megyei tanács 15 évre előre meghatározta a vízrendezés teendőit Ennek a programnak a jegvében sikerült mind több és több hektárt megművelni. Egyébként az ötödik ötéves tervben az volt a cél, hogy 50 ezer hektár meliorációját végzik el. Azáltal is gyarapodott a termőterület, hogy 1977—80. között 2776 romos tanyát bontottak le. és közel 1400 tanyahelyet a termelésbe is bevontak. A rre"*ö<»azdaségban szinte örökzöld téma. hogy a kétségbevonhatatlan haszon "rro'lett miiven kárt okozn-> a növényvédő szerek. : h- nyugtató: a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás rendszeresen ellenőrzi a talaj szennyeződését de szabálytalanságot nem talált. Ritkán fordul elő, hogy panaszkodnánk az ivóvízre. Legfeljebb azért szólunk, hogy nem elég hideg, nem lehet úgy élvezni, mint a budapestit vagy a győrit. Semmiféle járvány nem fordult elő az elmúlt években, és ha a szakemberek észreveszik, metános a víz, vagy elszaporodtak a szúnyoglárvák, gyorsan intézkednek. Ami igazán gondot okoz: a szennyvízcsatornák kiépítése elmarad a megye urbanizáltsági szintjétől — rosszabb a helyzet az országos átlagnál. Azon a területen, ahol öt város van. ,a vízvezeték-hálózathoz képest csak 18 százalék a szennyvízcsatornák hossza. Elejét lehetne venni a fölösleges vitáknak, és gyakori bírságolásoknak, ha nemcsak a megye kilenc településén lenne szennyvíztisztító, ha Szeged is rendelkezne olyan víztisztító teleppel, amelynek működése garantálná az előírások betartását. Ameddig az ATIVIZIG és a KÖJÁL a szigorú ellenőrzésekkel csak azt éri el, hogy ne legyen súlyosabb a helyzet, addig nem beszélhetünk lényeges javulásról. Annál is inkább, mert a folyók fertőzésveszélye egyre inkább növekszik. Hiába tisztítják az üzemek többségében a szennyvizet, ha a berendezések fele nem üzemel megfelelő hatásfokkal. Mindössze húsz Ipari üzem rendelkezik központi szennyvíztisztító teleppel. Amikor a környezetvédelemről beszélünk, a szegediek már szinte reflexszerűen az eget kémlelik. A téli hónapokban délutánonként sötét felhő ereszkedik a városra. S ez a felhő nem más, mint füst, amelynek egy része a klinikák kéményéből száll fel. A felmérések szerint a 200 légszennyező üzemből és intézményből 100 Szegeden működik. Hiába emelkedik évről évre a bírságok összege — 1978-ban 511 ezer forint, 1980-ban 816 ezer forint —, a légszennyezés nem csökken. Nagyon sok vállalatnál úgy gondolkodnak, inkább fizetik a büntetést, mert az kevesebb a szűrőberendezés építési költségeinél. Elsősorban ezen a szemléleten kellene változtatni. Csongrád megye négy városából már kitelepítették a füstölgő üzemeket, s az újak már a külterületeken épültek. Szegeden sincs gond az új gyárakkal. Ám a megyei tanács végrehajtó bizottságának álláspontja szerint 18 ipari üzem. például a Szegedi Bútoripari Szövetkezet, a Tisza Bútoripari Vállalat, a Gumi- és Műanyagipari Szövetkezet, a Tömegcikkipari Szövetkezet — kiköltöztetése indokolt. Ritkán figyelünk az élővilág, a táj és település védelmére. Pedig a megye területének közel 6 százaléka, 24 ezer 537 hektár védett, s ez az országos átlagot meghaladja. Igen fontos természeti értékekkel rendelkezik a pusztaszeri és mártélyi tájvédelmi körzet, amelyet még nem sokan ismernek. Gyakran különböző urbanizációs jelensegek — mint a közlekedés fejlődése, s vele a növekvő zajártalom, a zöldterületek csökkenése... — a környezetvédelem hosszú listájára írhatók. Az elmúlt években született rendeletek és intézkedések segítségével azonban már olyan okos programmal rendelkezünk, amit, ha betartunk, akkor a jelenlegi állapoton sokat javítunk. Egy dologról nem szabad elfeledkezni, mégpedig: a környezetvédelem, nemcsak az üzemek, vállalatok, intézmények, hanem minden városlakó lelkiismereti ügye is legyen. H. M. Fennállásának 30. évében rekordot ért el a vállalat. Termelési értéke meghaladta az l milliárd forintot. Egy emberöltővel ezelőtt a paprikatermesztés és az őrlés kisipari tevékenység volt. Először Szegeden született meg a nagyipari bázis. Joggal büszkék rá, hogy a termékek minősége folyamatosan javult. A limai múzeumban több ezeréves paprikabogyókat őriznek. Feltárt inka sírokból kerültek elő. Cobo szerzetes, aki 1590-es években került Dél-Amerikába, s több évtizeden át a mai Peru és Mexikó területén lakó indiánok között, 1642-ben megjelent „Az újvilág története" című könyvében arról számol be, hogy a Peruban élő indián lakosság 40 különféle paprikát termel. Ezek a paprikafajták mind csípősek, így írja: „Á termésüket érlelő vetemények között a kukorica után az aji (paprika) a legelterjedtebb és legmegbecsültebb az indiánok körében. Olyan változatosságban található itt az aji, hogy az csodálatra méltó. Az egyik aji hosszúkás és vastag, nagyobb, mint az ember hüvelykujja. E fajta több színű lehet, van egy égővörös, a másik sötétzöld, de van lilás, fekete, sárga és világoszöld is." Ha hihetünk a történeti forrásoknak, a paprikát Európába Columbus útitársa, Chanca orvos hozta be 1494ben. Először az Ibériai félszigeten kezdték el termeszteni. Kezdetben dísznövényként kezelték. Magyarországon a paprika az 1500-as években honosodott meg. Régi neve, a törökbors utal arra, hogy a félhold országának lakói honosították meg nálunk. A 18. századból több feljegyzés tanúsítja, hogy jeMiinkásór-egységgyálések Tegnap, szombaton tartotta évzáró és évnyitó ünnepélyes egységgyűlését a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János munkásör-zászlóalj. Tóth Sándor parancsnoki jelentésében összegezte az elmúlt esztendő eredményeit és megállapította, hogy az egység a névadó tetteihez méltón kiemelkedő sikerrel teljesítette feladatait 1980-ban. Ezzel a vensenymozgalomban a megyei parancsnokság legjobb önálló egységeinek sorában a második helyezést vívta ki. Több alegység és munkásőr részesült kitüntetésben az ünnepségen A kitüntetéseket az egvséggyűlésen részt vevő Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szalontai József. a városi nári bizottság első titkára. Körösi Ferenc megyei munkásőr-parancsnokhelyettes és Tóth Sándor adták át. Győri Imre és dr. Szalontai József rövid beszéddel köszöntötte a munkásőröket. * Az Árvái Bálint nevét viselő Szentes járási és városi munkásör-zászlóalj tegnap Szentesen tartotta ünnepi évzáró és évnyitó egységgyűlését. Dóczi László üdvözölte a munkásőröket, a vendégeket, az elnökség tagjait, közöttük Puskás Lászlót, a járási pártbizottság első titkárát, Labádi Sándort, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Kelemen Miklóst, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagját, vezérőrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, Sütő Bélát, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselőjét, Koczkás Ferencet, a mcgvei munkásőrség parancsnokát, Csorba Györgyöt, a vá"osi tanács e'nökét. Szombathelyi Pál egységparancsnok értékelte a zászlóali tevékenységét. Ezt követően Koczkás Ferenc és dr. Kelemen Miklős kitűntél éseket adott át, majd dr. Kelemen Miklós tolmácsolta a megyei oártbizottság és a tái-s fegyveres erők elismerését és köszönetét az egység eredményes munkájáért. * Ünnepélyes egységgyűlést tartott tegnap a csongrádi Kun Béla önálló munkásőrszázad. Kz eseményen jelen volt Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. dr. Szucsán Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Halász Sándor, a .munkásőrség megyei parancsnokának helyettese és Nagy Imre tanácselnök. Sebestyén István, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Kálmán József, a városi önálló munkásőrszázad parancsnoka jelentést tett. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. Szombaton reggel Győri Imre a Csongrád megyei tanácsra látogatott, ahol Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Simon Béla, a megyei tanácsi apparátusi pártbizottság titkára fogadta. A KB osztályvezetője eszmecserét folytatott velük a megye V. ötéves tanácsi tervének végrehajtásáról és a VI. ötéves tanácsi terv célkitűzéseiről, valamint a megyei tanács apparátusában működő pártszervezetek tömegpolitikai munkájáról. Félautomata csomagolja a félédes szegedi paprikát A modern paprikamalnm lentŐ6 paprikatermelési tudás gyűlt össze: „Ha már megérett, felfűzik és felakasztják, azután sütőkemencében megszárítják és összetörik". Igen erős eszköz ez — írja Csapó József 1775-ben —, s az ember vérét .igen meghevíti." Ami lényeg: a fűszerpaprika Magyarországon majdnem 300 éve házi fűszer. Százhetven éve belföldi kereskedélmi cikk, száz éve pedig a külföldiek is fogyasztják, mert fogyaszthatják a magyar paprikát — Termékeinket — mondja Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója — mind az öt kontinensen ismerik; Több mint harminc országba szállítunk paprikát. Belföldön nyolcféle paprika van forgalomba. — Jól tudjuk, hogy a külpiacon éles a verseny... — Szinte minden igényt ki tudunk elégíteni- És talán mondanom sem kell, hogy ahány ház, annyi szokás, ahány konyha, annyiféle ízlés... A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy termékeink minősége ellen 6enki sem emelhessen kifogást A világpiacon ugyanis csak így lehet tartósan megmaradni. — Hogyan zárták a tavalyi esztendőt? — Közismert, hogy az időjárás nem kedvezett szinte egyetlen növénykultúra fejlődésének sem. Ennek ellenére — és ez talán hihetetlennek hangzik — soha nem termett még egyetlen évben sem annyi paprika, mint' tavaly. Az elmúlt évinél tíz százalékkal több őrleményt tudtunk exportálni. Keresettek voltak ételízesítőink is. Summa summárum, nincsenek értékesítési gondjaink. Ám örvendetes még; úgy látjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekkel közös beruházásban létesített szárítóüzemek maximálisan beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Űj esztendő, új ötéves terv kezdődött... — Jó alapokkal rendelkezünk, jó okunk van arra, hogy jövőnket illetően bizakodóak legyünk. Jellemzésül talán csak annyit, hogy megítélésünk szerint termékskálánkon nem kell változtatni a következő években sem, s ez a tény önmagáért beszél. P. F. hi v i r WfűoO f* { V \J I hs ^^ , VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÜSr 71. évfolyam 15. szám 1981. január 18., vasárnap Ara: 1,80 forint