Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

Péntek, 1980. december 12. Emlékezés Mező Imrére Mező Imre, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a budapesti pártbizottság 1956. november 1-én hősi halált halt titkára születésének 75. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában, Mező Imre sírjánál. Az MSZMP Központi és budapesti bizottsága nevében Maróthy László, az M3ZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára helyezte el a hála és a kegyelet koszorúját. Virágokkal borították Mező Imre sírját családtagjai, a hozzátartozók, az egykori harcostársak, barátok, a Mező Imre nevét viselő közösségek, úttörőcsapatok, iskolák, KISZ-szervezetek és szocialista brigádok képviselői. A kegyeletes megemlékezés az internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a budapesti pártszékház aulájában az évforduló tiszteletére Mező Imre életének, munkásságának, forradalmi, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomhoz kapcsolódó életútjának eredeti dokumentumait őrző emlékhelyet avattak. Az ünnepségen Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára mondott avató beszédet. Kiemelte: „Ez az emlékhely is tisztelet az utókortól az iránt, aki a jövőért adta életét". Az MSZMP budapesti bizottsága és a magyar munkásmozgalmi múzeum Mező Imre születésének 75. évfordulója tiszteletére em lékkikiállítást rendezett a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságának előcsarnokában. A csütörtökön megnyitott kiállításon 34 nagyméretű tablón több mint 200 javarészt először nagy nyilvánosság elé tárt fotódokumentum idézi fel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosónak életét. A megnyitó ünnepségen Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Megállapította: — Kötelességünk emlékezni rá, Mező Imre elvtársra, hogy ne felejtsük a múltat. Azért, hogy újból és újból tanuljunk, és az ő példáján tanítsuk az új nemzedéket arra, hogyan szolgálta a magyar és a nemzetközi munkásosztály ügyét a rttkán napsütéses, leginkább viharos időben egy igaz forradalmár. Szívünkben őrizzük Mező Imre emlékét, aki életét áldozta azért, hogy éljen szocialista hazánk, a munka, az építés, az élet Magyarországa. Bizottsági illésen a Parlamentben Az országgyűlés külügyi bizottsága ülést tartott a Parlamentben. A külügyi bizottság meghallgatta Nagy János külügyi államtitkárnak a nemzetközi helyzetről, a madridi európai biztonsági és együttműködési konferencia időszerű kérdéseiről adott tájékoztatóját, valamint a Külügyminisztérium előrelátható feladatairól szóló információját. Roska István külügyminiszter-helyettes terjesztette elő a külügyi tárca 1981. évi költségvetését, amit a bizottság vita után elfogadott. A vitában felszólalt Rusz Márk Csongrád megyei képviselő is. * Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága — csütörtökön — Pesta László elnökletével — ülést tartott. A most záruló tervidőszak eredményeire is visszatekintve az egészségügyi tárca, a SZOT társadalombiztosítási, valamint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának jövő évi költségvetését, továbbá a VI. ötéves tervtörvény.javaslat szociális és egészségügyi témakörbe vágó részét tárgyalta meg. A további feladatok megoldásához a mai eredmények teremtenek alapot — hangsúlyozta szóbeli kiegészítésében Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes. fi vizsgálat lezárult, Hassa A népi ellenőrzésrőlgyakorlatáról Novekvc feladatok a tanácsi munkában Hegye: munkaértekezletet tartottak Szegeden Megyei munkaértekezleten emiékeztek meg tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában arról, hogy harminc éve alakultak meg a tanácsok. Az eseményen részt vettek a városok, a járások, a községek, a nagyközségek párttitkárai, tanácselnökei, a vb-titkárok és a tanácsapparátusokban harminc éve dolgozók közül is többen. A jelenlevőket dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese köszöntötte. Részt vett a munkaértekezleten Papdi József, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabó Károly, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke beszédében utalt azokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket az elmúlt három évtizedben az ország, a megye építésében gazdasági és kulturális életének fejlesztésében közös erővel elértünk, s amelyek a tanácstagok, a tanácsapparátusokban tevékenykedők körös munkájának gyümölcsei is- Sokat változott, fejlődött megyénk az V. ötéves terv időszakában. A dinamikus gyarapodást nem kis erőfeszítesek árán, főként munkánk hatékonyságának növelésével sikerült elérni. A megyei tanács e'nöke ezután részletesen foglalkozott a küszöbönálló VI. ötéves terv előkészítésével, a megvei adottságok és lehetőségek számbavételével, amely igen körültekintő, a reális és jogos igényeket rangsoroló munkát igényel mindazoktól, akik ebben közreműködnek, a javaslatokat döntésre előkészítik. Az előttünk álló feladatok, a következő ötéves tervidőszak szerénvebb célkitűzései, az eddiginél is jobb. hozzáértőbb munkát igényelnek. A tanácsi munkában. az ügyek intézésé oen, a döntések meghozatalában is növekednek a követelmények. Az egyszerűbb, a korszerűbb és a gyorsabb ügyintézés ma mar társadalmi igény, s az emberi tényezőnek is igen nagy a jelentősége abban, hogy a szerteágazó tanácsi munka mind eredményesebbé váljék. Az elhangzottakkal kapcsolatban, illetve munkájukról, feladataikról többen elmondották véleményüket Fodor István, a szegedi járási hivatal elnöke a szegedi járás sajátosságairól beszélt. Tudvalevő: e területen a tanyán élő lakosság szárna igen mágas. A községek közül dinamikusan fejlődött az elmúlt öt esztendőben Kistelek, Mórahalom és Sándorfalva. Szólt a Szeged megyei várossal kötött együttműködési megállapodásukról. A járás és a megyeszékhely mindennapos kapcsolatáról, hiszen a járás községeiben lakó munkaképes korú lakosság nagy része Szegeden dolgozik. Dr. Csikós Ferenc, a szegedi tanács vb-titkára harminc éve a tanácsi apparátusban dolgozik, ezt a munkát élethivatásának tekinti. A hatósági munkáról szólva elmondotta; az elmúlt tíz évben ennek a munkának politikai rángta lett. Elismeréssel szólt a tanácsi ügyintézők munkájáról, mivel nincsenek könn.vű helyzetben, mind több feladatot kell jol és pontosan megoldaniuk. Dr Forgó István, a makói városi tanács elnöke ugvancsak harminc éve tanácsi dolgozó, és régóta tölt be vezető beosztást. Annak szükségességét emelte ki hogy a település fejlesztésé be a lakosság mind nagyobb részét kell bevonni Szólt Makó és a város környéki községek kapcsolata ról, a közigazgatási átszervezés óta eltelt tapasztalatokról. Dr. Gál Gyula. a föld|jivatal vezetője egyebek közt a földvédelem megyei eredményeiről beszélt. Murányi György, Mórahalom tanácselnöke a községi lakásépítések nehézségeiről, eredményeiről és a népesség megtartásának gondjairól, lehetőségeiről is szólt. Árpádhalmi Erzsébet (Apátfalva) szerint javult az állampolgári fegyelem. Diószegi János (Fábián.sebestyén) a társadalmi munka szervezésének hasznával, eredményeivel foglalkozott. Katona István, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője a tanácsi gazdálkodás főbb feladataira hívta fel a figyelmet, kiemelve a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket, és a felelősségvállalás szükségességét. Dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője elismeréssel szólt a tanácskozásról. az elhangzott véleményekről majd a megyei pártvezetés nevében köszönetet mondott az eddig végzett tanács' munkáért. Az elhangzottakra — végezetül — a megyei tanács elnöke válaszolt röviden. Minden rendelet, szabály, törvény annyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle. S hogy a törvényhozó, a rendeletalkotó céljai maradéktalanul érvényesüljenek, a megvalósítás, végrehajtás felelőseinek. valamint a belső és külső ellenőrzés szervezeteinek egymást segítve, ösztönözve kell tevékenykedniük. Ilyen ösztönző szerepük van a népi ellenőröknek is, akik a nehézségek feltárásával, a következetlenségek, a megvalósulást gátló tényezők megvilágításával, a követendő példák feltérképezésével, a kedvezd tapasztalatok széles körű megismertetésével járulnak hozzá a végrehajtás sikeréhez. Meg azzal is, hogy vissza-visszatérnek egy-egy korábbi vizsgálatuk témájához, s az újbóli ellenőrzéssel teszik nyomatékosabbá a változatlanul érvényes megállapításokat. Az utóvizsgálatok arra is alkalmasak, hogy a népi ellenőrök számonkérjenek korábbi ígéreteket, s a maguk munkáját is mérlegre tegyék : az alapvizsgálatban megfogalmazott javaslatok, észrevételek helytállóak voltak-e? * Az utóvizsgálatok az alapvizsgálatok vegén, a népi ellenőrök javaslatainak megfogalmazásával kezdődnek — hadd szemléltessük e megállapítást egy példával. A Csongrád megyei NEB munkatársai az energiatakarékossággal kapcsolatos vállalati Intézkedéseket vizsgálva nem állhattak elő olyan javaslattal, hogy — miután a nyílászárók, ajtók, ablakok általában rossz minőségűek — a vállalatok cseréljék ki azokat újakra, jobban záródóakra, vagy alkalmazzanak tömítőanyagot a tökéletes szigetelésre! E javaslatok ugyanis jelentős beruházást igényelnének, s a vállalatok vezetői joggal válaszolhatták volna: nincs rá pénzünk... Ha azonban a NEB ajánlásai a lehetőségek mérlegelésével, fogalmazódnak meg, az eredmény is hamarabb megmutatkozik. Az újítómozgalom megyei tapasztalatait összegezték nemrégiben, s még az első utóvizsgálat is egy sor hiányosságra derített fényt. (Még mindig hiányzott a belső vállalati szabályozás, nem volt újítási felelős, az újítási feladattervek nem fogalmaztak meg konkrét feladatokat stb.) Amikor azonban harmadszorra tértek vissza e témához a népi ellenőrök, kedvező változást tapasztaltak: a vizsgált vállalatok többségénél „sínre került" az újítómozgalom ügye. (A kívánatos persze az volna, ha a vállalatok felismernék: belső gondjaik feloldásához nem lenne feltétlenül szükség külső ösztönzésre. Már csak azért sem. mert a népi ellenőrzésben közreműködők társadalmimunka-ideje is pénz...) • Felelőtlen ígérgetésnek, szépítgetésnek nincs ott helye, ahol a felelősök tudják: a népi ellenőrök hamarosan visszatérnek, és meggyőződnek az intézkedések hatásosságáról. S épp az újítómozgalomról folytatott vizsgálatsorozat a példa arra is, hogy a Csongrád megvei népi ellenőrök széles körben megismertetik tapasztalataikat. Ösztönzésükre újítók klubja alakult az MTESZ és az SZMT közreműködésével, s több előadást is tartottak a megye városaiban a vizsgálat tanulságainak elterjesztésére. Üzemi fórumokon, s üzemi lapokban, vagy az MTESZ érdekelt szervezeteinek ülésein. a szövetkezetek szövetségeiben egyre gyakrabban kérnek szót a népi ellenőrök, hogy elmondják érveiket, hogy segítsenek az „üzemi vakság" leküzdésében. hogv vitatkozzanak, érveket ég ellenérveket szembesítsenek. E népszerűsítő, tanulságokat ismertető módszert egyébként épp a Csongrád megyei NEB kedvező tapasztalatainak hírére egyre több népi ellenőrzési bizottság honosítja meg működési területén. Az intézmények, vállalatok vezetői is felismerték időközben: a népi ellenőrök nem ellenük, hanem értük munkálkodnak, sőt, esetenként népszerűtlen feladatokat vesznek át tőlük. Példa erre a munkaidő hasznosításáról folytatott vizsgálat, amely után gyakran hivatkoztak a munkahelyi vezetők arra, hogy a népi ellenőrök is ugyanúgy vélekedtek a fegyelmezetlenségről, az italozásról, a büntetések enyheségéről, mint ők. • A NEB vizsgálatai, s utóellenőrzései egyébként — azon túl, hogy a határozatok végrehajtására ösztönöznek — segítséget jelenthetnek az ellentmondások feloldásában, a felelősségre vonásban, s még a vezetői magatartások értékelésében is. Ha ugyanis egy-egy utóvizsgálatkor kiderül: a munkahelyi vezető a saját korábbi intézkedését sem hajtotta végre, hogyan várható el tőle a felsőbb utasítások végrehajtása ?... Ezekkel az okokkal is magyarázható tehát, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentőséghez jutnak a népi ellenőrzés vizsgálati rendszerében az utóellenőrzések. A népi ellenőrök a maguk munkaterületén ezért is keresik azokat az új, vagy továbbfejleszthető módszereket. amelyek életünk legkülönfélébb területein segítik a hatékonyabb, eredményesebb munkálkodást. Egy, a közelmúltban játszott film címének átfogalmazásával úgy is mondhatnánk: a népi ellenőrök arra törek»-enek, hogyha vizsgálatuk "ta is zárul, annak megállapívjsait egyetlen érdekelt se felejtse el! P. K. A sütőiparban Minőség és bérezés Javul a kenyér és a pékáru minősége, a vásárlók az idén lényegesen kevesebb szállítmány minőségét kifogásolták, mint az elmúlt évben. Mindez jórészt a sütőiparban bevezetett ösztönző bérezésnek köszönhető —, állapította meg csütörtöki ülésen a MÉM-b^n az Országos Sütőipari Tanács. Egy éve van lehetőség arra, hogy a kenyérgyárakban, pékségekben — részben központi alapból — anyagilag külön is elismerjék a jó munkát. A vállalatoknál pontrendszer alapján értékelik a brigádok és a munkások teljesítményét. Száz és nyolcszáz forint között diferenciálják a jutalmakat, attól függően, hogy miként alakul a minőség. Viszont ha a termék nem felel meg a követelményeknek, akkor az ebben a bérrendszerben dolgozók egy részét vagy Primőrök a karácsonyi asztalra A rákóczifalvai Rákócz' Termelőszövetkezet szajo'i növényházában primőr zöldség. dísznövény és virág termesztésével foglalkoznak. A hat hektáros üvegfelülel alatt az év vegi ünnepekre paradicsomból öt vagon, fehér paprikából pedig száz' ezer darabot értékesítenek. A népszerű névnapokra százezer szál szegfűt és ötezer szál gerberát is termelnek. akár az egész brigádot kizárhatják az elismerésből. Vagy csökkenthetik a minőségi prémium összegét. Az ülésen megállapították: a bérezés a műszaki fejlesztés terén is egészseges helyzetet teremtett A dolgozók a korábbinál jobban számon kérik a megfelelő műszaki berendezéseket. Kérésükre több üzemben kicserélLék a rossz berendezéseket. például a zsömlegyártó gépket. Az idén hat nagv kenyérgyárból konténerben szállították el a kenyeret, megőrizve a termék minőségét. Megállapították, hogy egyes nelyeken a minőségi bérezést helytelenül — valamiféle fegyelmezési eszköznek cekintik. A prémium megvonásával büntetik azokat, akik például elkésnek a munKahelyről. vagy nem tartják be a bizonylati fegyelmet Felhívták a figyelmet arra is: helytelen, ha a nem megfelelő minőségű termékek gyártása miatt vissza'ártott összegeket más területeken dolgozók jutalmazására használják fel. Néha olyan munsakörökel „díjaznak" amelyek nincsenek szoros összefüggésben a termékek minőségével. (MTI) 1 %