Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

4 Hétfő, 1980, december 29. Ipari termékek tőzegből Belorusz tudósok kidolgozták a tőzeg melléktermék nélküli feldolgozásának technológiáját. Az erre a célra szerkesztett berendezés teljesen feldolgozza a tőzeget, amelyből mintegy tízféle terméket, közlük takarmányélesztót, szerves és ásványi nyersanyagokat, viaszt állit elő. A tőzeg átalakítása közben visszamaradó anyagokat a levegő és a víz tisztításához alkalmazottszénszűrók gyártásában használják fel. Az új technologia igen Tiagy hatásfokú es ártalmatlan a környezetre. (APN) Négy szín ezer árnyalata A négyszínnyomásoe térképnyomtatás új technológiáját dolgozták ki a Moszkvai Geodeziai, Légi Fényképezési és Kartográfiai Tudományos Kutatóintézet laboratóriumának munkatársai. Most már nincs szükség arra, hogy tízszer átfuttassák a nyomdagépen ugyanazt az ivet, hogy újabb színt vigyenek fel rá. Egy elektronikus színfalbontó segítségével a főazínek — kék, bíbor, sárga és fekete — a legkülönbözőbb kombinációban és arányban keverednek el, miáltal több mint ezer színárnyalatot nyernek. Ezzel lehetőség nyílik a színezés intenzítáisának megváltoztatására, vonalkázására (sraffozásra) és pontozott vonalak húzására. A vesződséges, kézzel végzett munka olyannyira automatizálttá válik, hogy egy óv alatt egy egész nyomdaüzem felszabadulhat Az új nyomtatási eljárást az NSZK-ban, az USA-ban, Franciaországban, Japánban és más országokban szabadalmaztatták, (APN) Kiállítási napló, 1980. iyen vesztesegeink voltak. az utolsó lapra Mielőtt letépnénk as Idei tok, 35 év 70 plakát, könyv- hálózat a mozgalom legtenaptár utolsó lapját, néhány kiállítások); fórumot kapott hetségesebb tagjait fogja gondolatban érdemes össze- a népművészét, úgy is mint össze. Szegeden a Bartók gezni a mögöttünk levő esz- a múlt megmentett értéke Béla Művelődési Köz.pont tondöt. Mit hozott, mivel (Békés népművészete, Csöng- Grafikai Stúdiója az idén is lettünk gazdagabbak, s mi- rád megye népi müemlékoi) tárlattal bizonyította létét, a ŐS Úgy is, mint a hagyó- Megyei Rajztanárt Stúdió elmány folytatása a népmüvé- ső kiállításának megrendezészeti értékek újjáélesztése sável tette le névjegyét. Az (Csongrád megye élő nép- üzemi, vállalati és ifjúsági művészete, dr. Szabó Imré- klubok sok-sok amatőr klálAz utóbbi években egyre né hímzései); az iparművé- utast rendeztek, igen hulmarkánsubban kezd kiala- szet főbb ágának képviselője lámzó színvonalon. Nóhánykulnt Szegeden a képzőmű- Jutott szóhoz az elmúlt esz- ra azonban érdemes volt veszeti kiállítások rendszere, tendöben (a gobelin művész odafigyelni, így például SzéEbben a struktúrában meg- Solti Gizella, a vaakovács kely László kerámiáira. Czatalálta helyét, módszereit a Lehóczky János, a fával dol- krt János grafikáira, Várfcomúzeuml hálózat, a közmű- gozó Csótl Gábor); a hagyó- nyl Gyula és Kenéz Ágnes velódésl intézmények sora és mányokhoz hűen szerepelt a festményeire. as üzemi, vállalati, ifjúsági fotóművészet (Fotóklubok klubok. A múzeumi klálli- Szegedi Szalonja. Solar '76 tások ötvözik legmagasabb csoport, Vécsy Attila), szinten a művészetpolitika! törekvéseket, ezek 0 E 3. teremtenek elsősorban alkalmat az igazi megméretésre. A szegődi országos seregszemle, a Különös nyári tárlat mellett, 1980- ások a tárlatok, Veszteséget is voltak a szegedi képzőművészetnek i98P-ban. Elhunyt Vlnkler amelyek featömúvAslTabán olyan emlékezetes kiál- egy-egy alkotó életpályáját narképző Főiskola nyugallításokat rendeztek, mint. a fogják át. Ezek a retrospek- mázott tanszékvezetője, akimlskolcl grafikai blennálék tív, az életmű keresztmetsze- neg egósz élete és munkásnagydíjasainak bemutatója, a tét reprezentáló bemutatók . ehhez i városhoz kötő. felszabadulásunk tiszteletére alkalmasak leginkább arra, a ydfr™ . , rendezett 35 év 70 Plakátja hogy kijelöljék alkotójuk he- d<jtt- Európai kitekintésű alcímű kiállítás. Otthont adtak íyét szűkebb és a tágabb ho- kotó volt, aki magábagyújoiyan hagyományos tárlatok- rizontú művészetünkben. Itt tötte, asszimilálta a század nak, mint a múzeumi hónap érzékelhető leginkább a he- --int„ minripn Í7Mlmm Száz év magyar csendéletei lyl érték és a műtörténet! 5Z'me izgalmas to című kiállítása, vagy a Jugo- megítélés szinkronja vagy rekvesét, és sajatosan egyeszláviyl testvérváros, Sza- aszinkronja, itt szembesül ni, több ágú életművet habadka képzőművészeinek be- legvilágosabban alkotói-em- gyott maga után. Munkéssámutatója. béri szándék és megvalósult a m4ig nem kellően méltáA mintegy 80 képzőmflvé- mű. Ket ilyen nagyszabású • .„. sieti kiállítás (as amatőrtár- kiállítást rendeztek 1980-ban nyolt es ERTEKEN — e IOIlatok nélkül) legnagyobb ré- a képtárban, s mindkettő- adat mielőbbi megoldásra sze a művelődési otthonok- nek külön jelentőséget ad, vár! Vlnkler halálhíre után ban és az Ifjúsági Házban hogy a kiállítók ebben a vá- „óhány nappal újabb érkekerült közönség elé. A Bar- rosban teljesítették kl mű- l lBJ DlTfl,, Lenlte tők Béla Művelődési Köz- vészi munkásságukat. Az zeUl meghalt UtsKay Lenke. pont új bemutatóterme a B- ősszel Fontos Sándor festői szegedi származasú grafikusGaléria az idén elsősorban munkássága került közönség művész, aki afe egykori szeseegedi alkotóknak teromtutt elé, Tápai Antal gazdag élet- gedi grafikai iskola folytalehetöseget a ^mutatkozás- műve még most i. latható a nemzetközi hírnévra. Ut lathnttuk például Pt»- keptarban. E tarlatok tanul- J tér József. Cs. Patai Mihály, ságal mindenképpen kihat- re tett szert a kisgrafika múPataki Ferenc tárlatát. Az nak a ma) szegedi képzőmű- fajában. Szülővárosa még Ifjúsági Ház a Fiatal Művé- vészét egészére. szek Stúdiójával épített ki mind eredményesebben működő kapcsolatot. A kiállítók sorában olyan fiatal tehetségek mutatkoztak be Szegeden. mint Szabadós Margtt, Egresi Zsuzsa. Bihari Sán0 nem rendezett kiállítást munkáiból. Ez ls ránk maradt! Tandi Lajos Aprócska fenyőág lóg a kertkapu mellett az almafa alsó ágához kötve. Varja, hogy felöltöztessék. — Nem is annyira magunknak. — mondja Piroska néni — hanem ha eljön az unoka, annak. Vettúna neki egy tábla csokoládét, ket narancsot és egy könyvet. A mi nyugdíjunkhoz mérve ez is szép. A város széli utca utolsó előtti hazában laknak F. lmréek. Kis ház, kis kert és mindenztt tisztaság. A ház végében pici épület iának, szennek. biciklinek. Imre bácsiék sokan voltak testvérek, protekcióval, jótevőjük segítségével öt fiú a vasútnál kapott munkát. Annak idején ez hihetetlen szerencsének. biztos megélhetésnek, s majdan öregségükre is anyafi támasznak számított. Akkor irigyelték őket. most mintha fordítva lenne. Imre bácsi alacsony termetű, őszes hajú ember. Színehagyott vászon nadrágban, düftin ingben. A hordozható cserépkályhába iszupezenet rak, A szobában meleg van. Sorsáról, életútjáról kérdezgetem. Szűkszavúan felelget. Hagyjuk az egészet... Egész életében dolgozott, a legelső vonalban, a nyugdíja nagyon kevés. Felesége. Piroska néni tömör és újságolvasóra valló szentenciával segít, „Nem mi vagyunk a pozitív példák a nyugdíjasok sorában." Elgondolkodva hallgatom az öreg vasutast. Hetvenöt évos korunkra vajon mi marad hajdani izmainkból, vágyainkból? Eletigazságunk ls tépázott lesz? Ami dolgon az egyik ember kesereg, azon a másik örömmel megél, dicséri sorsát. Alakulhatott volna másképpen is Imre bácsiék élele? Erre nem tud válaszolni ő sem, ón sem. Ügy folyt, ahogyan folyt, x'ályamunkásként kezdte. Ha bement a röszkei kocsmába és megivott egy fröccsöt, voltak akik távolabb megjegyzést tettek, könnyű neki, vasutas, teheti. Kora reggel kezdtek, késő este fejezték be a munkát. Visszapereg a film as öreg előtt,' — Piszkos, nehés volt a pályamunka. Rámkérdez, olvastam-e Veres Péter könyvét, mivel az is pályamunkái volt valamikor. — Olvastam. — Akkor minek ls mondanom. Cigarettával kínálom. — Nem élek, vele. — hárítja el. — Ellenben megkínálom magát egy pohár borral. Saját termés a kiskertből. Magának is tölt egy felest. Rossz bor, de megiszom. Piroska néni kávét főz, Kissé csoszogva érkezik, leteszi a kávét, megigazítja „OtU szemüvegét" és átveszi a szót, — Az a baj, tetszik tudni. hogy nem egyformán beesülik meg a munkásokat, illetve a nyugdíjasokat. — Hogyan? — Az én uram negyvenöt évet húzott le a vasútnál és mit kapott amikor nyugdíjba ment? Hétszáznyolcvan forintot. — Most is annyi? — Ugyan már. Most nem annyi, ezerrel több. de menynyi az? Minden drága. Hogy lehet ennyiből két embernek megélni? — Hagyjad anyai — szól közbe Imre bácai. — Csak megélünk. A harmadik pohárnál fölvillannak a valamikori vasutas történetek. Bizony, bizony harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt. amikor. .,. Olyan tél volt, hogy a madarak lefagytak a sürgönydrótról. s B „verebes Pista" összeszedte őket és paprikást főzött belőlük. Az élet azért mégsem olyan csúnya. Imre bácsival madarat lehetett volna fogatni. — nem fagyottat — amikor kinevezték bakternak a kónyaszéki föltételes megállóba. Irigyelték a pályamunkások. az időszaki dolgozók. Födél a feje fölött, kétszáz négyszögöl föld a bakterház mellett. A félegyházi és a csongrádi vonalon bar sok vonat elfutott naponta, mégis a csöndesebbek közé tartozott. Le lehetett tenni a tányérsapkát. és a zubbonyt, föltúrni a nadrágszárat és kapálgatni, gyomlálni, Az új Világ sem becsülte le a szorgalmas, megbízható bakterokat. Csak később jöttek borúsabb napoje A bizalmatlanság ... Ha nem találtak hibát, akkor csináltak. Meséli az öreg. hogv megkondult a harangjelzős telefon és a szomszéd állomásról jelezték: elindult a vo. nat. Imre bácsi éppen kaPálgatott. Piroska néni vette föl a zászlót, hogv leintse a masinisztát, mivel a „verebes Pista" föl akart szállni. De volt egy kis félreértés. nem a rendes személy jött. amelyet meg lehetett ugyan állítani, ha fölszálló volt, vagy megállt az magától is. ha valaki leszállni akari. De ez esetben a miniszter, Bebrits Lajos különvonata futott a bakterház felé. Mondani sem kell. hogy Piroska néni megállította, elvégre a Pista szomszéd ott várakozott. A mozdonyvezető a vasúti jelekre sokat ad. legyen akár a legmagasabb rangú ember la a vonaton. Természetesen megállt. A biztonsági szervek emberei leugrottak a szerelvényről. s lett nagy ribillió. Hogyan és ki merészelte ezt? Ekkor előjött Imre bácsi is feltúrt nadrágszárrul a kertből és maid elsüllyedt széRvenében, hiszen a miniszter is lelépett a bakterház elé. S amikor látta, mi is történhetett valójában, kezet nyújtott Imre bácsinak, néhány keresetlen szóval érdeklődött hogyléte, munkája felől, ló egészséget kívánt neki és indulásra kérte a vonat vezetőjét. Piroska néni most így emlékezik: — Az egv igazi ember volt nekünk elhiheti. De bezzeg másként történt amikor egy laza csavart találtak Imre bácsi szelvényében az államvédelmi hatóság emberei. Szabotázs gyanújával vitték be a megyeszékhelyre. Ma is könnyes lesz az öreg szeme az emlékre, tudniillik hiába mondta ő a magáét, egy pökhendi tiszt ketszer is megverte. Egy hél're rá előkerültek a vásott tanyai gyerekek, akik szerették volna elcsavarni azt a szépséges anyát a talpfáról, játéknak. Imre bácsi csitítja párját, — Nem kell azt emlegetni. hagyjad. Júliusban vásárolják meg az Iszapszenet, akkor engedményt ad a fatelep. Jószágot nem tartanak, nem is volna rá hely. Száraz kenyér sem marad a konyhából. Ha az újság a nyugdíjasok helyzetéről ír. a cikket félre teszik, a szomszédokkal többször ls megbeszélik. Mennyit emelnek, őket mikor, mennyi illeti majd abból. A fenyőfát Piroska néni díszíti föl, tavalyról is maradt, tíz szem szaloneukoj*. az idén kevesebbet kell vásárolni. Ezerhétszáznyolcvan a nyugdij. Imre bácsiékkal szemben is egy nyugdíjas lakik. Valamikor harminc holdon gazdálkodtak, nagy a porta. nagyok a melléképületek, sok jószággal. Amikor a téeszt szervezték a szomszéd elment rakodónak a város egyetlen gyárába. Tizennyolc évet szolgált ott. A nyugdíja háromezernyolcszáz forint. A kertszomszód háza omladozik. alig különb egy putrinál. Ott egv öregasszony lakik. Kegydíjas, mivel az ura könnyelmű volt, gyerekei pedig mitsem törődnek vele. Nyugdíjasok mindannyian, s békét, nyugalmat kívánnak egymásnak ezen a karácsonyon is. Gazdagh István Néhány értékes WÍstért alkotassal ls gazdagodott Csongrád megye József At VSÍllt ff =0=5-:T«a . V uiiiií»AK«i« Esperslt ház udvarán leleppokban egy uj klátotóhely £ y jmre szobrát, is jelentkezett, mégpedig a , kmtöt kalapban áblakotelepek közművelődési f ősszel Potsgay szempontból meglehetősen , 1 művelődési miniszter mostoha világában. A tar•} , . m . ,.„..„,„.. avatta fel a csongrádi t»iAnL lid K "P < náett nagytermében Németh a jövőben hasznos ízlésfor- Jógaef ("|taművé„ hat«lma. freskóját. Szegeden a Dóm tár gazdagodott szép alkotással — a SSOTE uj oktatási épületének falára került Tóth Valéria díszkóttal egybekomponált bronz dombormáló ismeretterjesztő fórum má válhat. Az előző évekhez képest egyre tágabban értelmezett u vizuális kultúra jutott el a közönséghez. A hagyományos festménybemutatók száma csökkent, a paletta új műfajokkal gazdagodott. Megjelent a kiállító termek E As amatőrmospalom meglehetősen kusza világában is ben' az alkalmazott grafika megindult egy tisztulási foi« a könyv llengyel plaka- lyamat A létrejövő stúdióA Kék bolygó Dakumentumjilm-bemutaló Bemutattok a minap a művelődesi államtitkár, Varsói Szerződés megalaku- Varga István, az MSZMP lásának 38. évfordulója al- külügyi osztályarwk helyetkulmából készített A Kék tes vezetője, Foklesi Jenő bolygó békéjeért eímúnegy- belügyminiszter-helyettes, venperces magyar dokumeiy, A bemutatón megjelentumfilmet A Magyar Nép- tek a Varsói Szerződés taghadsereg művelődési házá- államainak Budapestre ban tartett filmbemutatón akkreditált nagykövetei, vajaién volt Púja Frigyes kül. lamint katonai ©s légügyi ügymininzter. Győri Imre aa attaséi, Qtt volt Nyikolaj MSKMP KB agitációs és Szilcsenko vezérezredes, a propaganda osztályénak ve- Varsói Szorzódé* egyesített zetóje, Csemi Károly ve- fegyveres erői főparanesnozérezredes, honvédelmi ál- kának magyarországi képlamtitkár, Korcsog András viselője. Iskolarádió - Szeged Közel 15 éve annak, hogy a KISZ KB felhívást intézett a? orsgús valamennyi iskolájához: a halvi lehetőségeket kihasználva, az iskolai KISZbizottságok indítiaáak diálsok szerkesztette újságot, rádiót. Ugyanakkor kérték a tantestületeket. adjanak segítséget, patronálják a tunulok szer. kesztői munkáját. Ez a kezdeményezés kezdettől fogva "agy néo«?.erűaégnek örvendett: a diákok örültek, mert tehetségük, ambíciójuk újabb megnyilvánulási lehetőséget kapott. A tanárok pedig azért fogadták lelkesedéssel, mert szervező-irányító munkájukat látszott megkönnyíteni. A kétoldalú lelkesedés — dicséretre méltóan — gyorsan tettekbe csapott át. Meghosszabbodtak az őszi mezőgazdasági munkák, vasárnapokon dolgozott tanár, diák a rádióért. Főtt a fejük as igazgatóknak, honnan teremthetnének pénzt a technikai felszerelések megvásárlásához. hol tudnak helyet, biztosítani a stúdióknak, kikkel oldják meg aa elektromos vezetékek, hangsaóröl^ beszerelését, Az igazgató, a matektanár válaszol — olvasom az újságokban megjelenő riportok címeit, Milyen kérdésekre kell felelnjük? Olyanokra, amelyek a tanítási érákon nem hangzanak- Verseket, novellákat is találtam, nem Adytól. Kosztolányitól, hanem Tóth Jóskától a II/Aból, Nagy Máriától a IV./Bből, s még sorolhatnám. Aztán láttam szünetben a rádióból harsogó zene ütemére doboló ujjakat. dudorászó lányokat, fiukat, amint degeszre tömött táskájukkal rohantak a következő órára. Kis Tamás radnótista stúdiós szerint ha egy hétig hallgatna a rádió, pánik törne ki, annyira kedvelik náluk. Nem tudom, mtt szólnának a radnótisok, ha már lassan egy éve nem lenne rádiójuk, mint például a Tömörkényben. Koczka Ferenc, az ottani KISZ-titkár reménykedik, januárban talán beindíthatják. Azt mondja. kell a rádió, mert mindenki szereti, azok is. akik hallgatják, azok is, akik szerkesztik. Iskolájukat most újítják, az elektromos vezetékeket is kicserélik. Csak befeleznék már! A Kőrössy József Szakközépiskola rádiósai az orvosi szobában kaptak helyet Heti két alkalommal három szünetük megy rá az adásokra. de nem bánják. Lelkesedésük átragadt a patronáló tanárukra is. Most ú.i műsoron dolgoznak, Figyelő lesz a címe. Ebben szakmai jellegű Irodalomról, új lemezekről, könyvekről tájékoztatnak majd, a kereskedelmi szakosok bemutatják magukat a közgazdászoknak és fordítva. Négy évig Ide iárunk. meg .ken ismernünk egymáat — magyarázza Hell Terez, a főszerkesztő. ÖL G.