Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 303. szám 1980. december 29., hétfő Ára: 1,20 forint SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA N ÁK LÁPJA Az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja Emelik a bértételek alsó és felső határ Az 1977-ben kialakított bértételek, más néven bérta­rifák, már nem teszik lehető­vé, hogy a legjobban dolgo­zóik teljesítményüknek meg­felelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosítja a bértételek alsó és felső ha­tárát. Ennek értelmében a felső bérhatárok átlagosan 25, az alsók pedig 8 százalékkal lesznek magasabbak, mint a jelenlegiek — az emelés mértéke a munkák jellegétől függően eltérő lesz. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a na­gyobb képzettséget igénylő, valamint a kedvezőtlen kö­rülmények között végzett munkák, illetve az e felada­tokat ellátó dolgozók bértéte­le. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó sze'rvek tevé­kenységében döntő szerepet betöltő^ dolgozókat — maga­san kvalifikált szakmunkáso­kat, termelésirányítókat, fele­lősségteljes alkotó munkát végző műszaki és gazdasági szakembereket stb. — az ed­digieknél jobban ösztönözzék. A differenciált emelés meg­felelő bérezési gyakorlat ese­tén elősegítheti a nehéz és kedvezőtlen munkaterületek munkaerőhelyzetének javítá­sát. A vállalati dolgozók alapbérrendszerének módo­sítása mellett, azzal össze­hangoltan a többi alapbér­rendszer változtatására is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béreme­lést Az alapbérrendszer mó­dosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bérek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni telje­sítmények alapján lehet el­érni. Az új bértarifák lehe­tővé teszik, hogy a legjobban dolgozók az átlagosnál lénye­gesen magasabb béremelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak ön­erőből 1983. március 31-ig kell biztosítaniuk. A kötele­ző béremelés -azonban nem jelenthet követelmények nélküli bérkiáramlást. Az új alsó határnál alacsonyabb bé­rű dolgozók esetében az eddi­ginél magasabb teljesítmény­követelményt kell támasztani és alapbérüket ennek telje­sítésétől függően lehet emel­ni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasz­tott követelményeknek még minimális szinten sem felel­nek meg, más munkakörbe kell helyezni. Ezzel elkerül­hető, hogy a nem kielégítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelése korlá­tozza a jól dolgozók ösztönzé­si lehetőségeit (MTI) Módosították a nvugdíirendeletet A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanacs legutóbbi ülésén foglalkozott az Igaz­ságügyi és a Munkaügyi Mi­nisztérium, valamint a Szak­szervezetek Országos Tanácsa által együttesen beterjesztett, a nyugdíj rendelet módosítá­sára tett javaslattal. Ennek alapján megváltozik az öregségi nyugdíjjogosultság­hoz szükséges szolgálati idő, a minimum 10 év szolgálati időt elöiró ren­delkezés további fenntartása ugyanis már nem indokolt. A munkaképes korú férfiak körében már régóta megvaló­sult a teljes foglalkoztatott­ság, a nők túlnyomó része is bekapcsolódott a társadalmi­lag szervezett munkába, — így megvan a reális lehetősé­ge annak, hogy a munkaké­pes lakosság a nyugdíjkor­határ eléréséig tíz évet jóval meghaladó szolgálati időt sze­rezzen. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi években je­lentősen csökkent azoknak a száma, akik 20 évnél rövi­debb szolgálati idővel men­nek nyugdíjba. Ez a tenden­cia a jövőben még tovább erősödik. Mindez indokolja 1981-től az öregségi nyugdíj­hoz szükséges minimális szol­gálati idő 20 évre növelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos hely­zetbe azok a nyugdijba me­nők, akik a következő évek­ben nem szerzik meg a 20 éves szolgálati időt, a rende­let lehetővé teszi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíjkorha­tárt, 20 évnél kevesebb, de leg­alább 10 év szolgálati idő alap­ján is nyugdíjba mehesse­nek. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgá­lati idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. Az utóbbi 5 évben végzett rendszeres vizsgálatok ered­ményei felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjazást közvetlenül megelőző idő­szakban indokolatlanul növe­kednek az előzetesen előírt követelmények teljesítéséhez nem kötött kifizetett jutal­mak. E? a gyakorlat ellenté­tes a szocialista bérezés elvé­vel, és az egyébként is je­lentős nyugdíj költségek to­vábbi indokolatlan növelését eredményezi. Az illetékes fel­ügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkáltatói magatartás megszűnjék, nem vezetett eredményre, ezért szükségessé vált a jutalmak nyugdíjalapba történő be­számításának központi korlá­tozása. Ennek értelmében 1930. decémber 31-ét követően a nyugdíjalap ki­számításánál nem lehet figyelembe venni az éves kereset 10 százalé­kát meghaladóan a jutalom címén kifizetett összegeket A kitüntetéssel járó jutalom, a bányászati hűségjutalom, és a vezetők érdekeltségi rend­szerében központilag szabá­lyozott, valamint a szocialis­ta munkaversenyben elért eredmény elismeréseként ka­pott jutalom azonban nem esik korlátozás alá. Az 1980. december 31-ig kifizetett ju­talmakat még korlátozás nél­kül, teljes összegükben kell a nyugdijalap kiszámításánál figyelembe venni. A különfé­le prémiumokat, mivel azok kitűzött feladatok teljesítésé­hez kötődnek, a korlátozás nem érinti. A nem fizikai munkakörök­ben 1981. január 1-től meg­szűnik a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösztön­zése nincs összhangban a tény­leges munkaerő-szükséglettel. A nem fizikai, főként alkal­mazotti és adminisztratív munkakörökben esetenként a túlfoglalkoztatás jelei mutat­koznak. Ilyen körülmények között az ösztönzőpótlék fenntartása ezekben a fog­lalkozásokban nem indokolt. A mostani rendelkezésnek visszamenőleges hatálya Times, az 1980. december 31­ig ledolgozott időre járó pótlékot, vagy annak ará­nyos részét, ha a továbbdol­gozás egy évnél rövidebb volt, mindenki megkapja. Módosították azok kerese­tének felső határát is, akik nyugdíjuk mellett megbí­Energia, Szibériának Az uráli Reft folyónál épí­tett 3,8 millió kW kapacitá­sú villamos erőmű fedezi e vidék és Nyugat-Szibéria gyorsan növekvő energia­szükségletének felét. Eddig ez a Szovjetunió legnagyobb szénbázisú erőműve, ezenkí-x vül a leggazdaságosabb is: egy kWó energiát több mint 330 gramm fűtőanyagból ál­lítanak elő. Az SZKP XXVI. kong­resszusi irányelvei alapján a szénmedencék közvetlen kö­zelében hőerőművek gyors ütemű építését tervezik, to­vábbá az Ekibasztuz (Ka­zahsztán)—Ural közötti 1150 kilovoltos váltóáramú elekt­romos távvezeték üzembe helyezését is. A Reft folyó menti erőmű mellett van az első uráli atomerőmű, a Belojarszki. Nemrég helyezték üzembe a soron következő — harma­dik — 600 ezer kW teljesít­ményű energiablokkját, amely a gyors neutronok el­ve alapján működik. TérkaBstraVcók gyártása Üzbegisztán fővárosában, Taskentben egész házkomp­lexumokat magukban fogla­ló, úgynevezett térkonstruk­ciók gyártását kezdték meg. Valamennyi • egységesített, ami lehetővé teszi a változa­tos épülettervezést A szige­telő lemezekkel ellátott tér­konstrukciókból készült há­zak egyaránt jól bírják a hideget és a meleget. Még a 9. erősségi fokozatú földlö­kések sem ártanak nekik. Újraszabályozták a tervezői jogosultságot Előny az ajánlott terveké - Gyorsabb ügyintézés, maximális kölcsön zásból (tehát netó munkavi­szony ban) vállalnak munkát, vágy tevékenységükért vala­milyen díjazásban, tisztelet­díjban részesülnek. Eddig az ilyen jellegű munkáért az él-' érhető éves kereset maximá­lis összege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egységesen 30 ezer forint a nyugdíj mel­lett elérhető, korlátozás alá nem eső kereset felső határa. A nyugdíj és a kereset együt­tes összege azonban változat­lanul nem haladhatja meg éves átlagban a havi 10 ezer forintot. Mindezekkel egyidejűleg egyszerűsítették az üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség miatt a dolgozót meg­illető kártérítéssel kapcsola­tos eljárásokat. Az új szabá­lyozás lényege, hogy a jelen­legi kettős juttatás (táppénz, plusz a táppénz és az átlag­kereset közötti különbség) helyett a dolgozó táppénzként megkapja a teljes keresetét. Az elmúlt időszakban több alkalommal került szóba, hogy a magánlakást építők­nek nem könnyű a dolguk. Arról is hírt adtiunk ugyanakkor, hogy a ta­nácsok illetékes osztályai­nak az eddiginél is több se­gítséget kell adniok mind­azoknak. akik saját erőből magánlakást akarnak építeni. Felkerestük a megyei ta­nács vb építési-, közlekedési és vízügyi osztályát és arról érdeklődtűnk: kik tervezhet­nek a jövőben családi házat és ezzel kapcsolatban mit ta­nácsolnak az építkezni szán­dékozóknak? Kérdésünkre a következő­ket mondották el: az elmúlt évekhez hasonlóan a hatodik ötéves terv időszakában is a lakásépítés egyik fő területe a magánerős építkezés lesz. Magánszemélyek lakóház­építését az Építésügyi ós Vá­rosfejlesztési Minisztérium egységes rendszerű, ajánlott tervellátással segíti. Az aján. lott tervek beszerezhetők az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont (ÉTK) szegedi kiren­deltségénél — Szeged, Marx tér. ,.M" pavilon —, az OTP­fiókoknál és a városi, közsé­gi tanácsok műszaki ügyin­tézőinél, akiket az ÉTK ez­zel megbízott Az ajánlott tervek kidol­gozása során szem előtt tar­tetők munkáját. A száznál több te. vet tartalmazó kata­tották, hogy az épületek megfelelő építészeti, műszaki színvonalon, az ország bár­mely településén, új együt­tesként vagy régi beépítés mellett foghíjként is meg­építhetők legyenek. A tervek azon anyagokat veszik számításból, amelyek a kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Egy-egy terv egységcsomagja az engedélye­zési terven túlmenően anyag­kimutatást és egyszerűsített kiviteli tervet is tartalmaz, amelyek könnyítik az épít­lógus — mely minimális áron az ÉTK-nál beszerezhe­tő — nagy segítséget nyújt mind az építtetőknek, mind a tervezőknek a megfelelő terv kiválasztásához. Az építésügyi hatóságok az ajánlott terv alapján előter­jesztett építésiengedély-ké­relmeket 15 napon belül bírál­ják el és adják ki az enge­délyt. (Egyedi terveknél 30 napo6 a határidő!) Az ille­tékes pénzintézet (OTP) az adható maximális kölcsön­Felújítás az eisö wp r vízi ereiBüitél A Tiszai Erőmű Vállalat tiszalöki telepén a szabadtéri 120/30 kilovoltos áramelosztó felújításán dolgoznak a he­lyi tmk és a VERTESZ bri­gádjai. A több mint 25 éve szolgáló berendezést alapo­san átvizsgálják, kijavítják, illetve kicserélik, hogy a nagyobb terhelésnek megfe­leljen. A felújítással a terv szerint haladnak. Képünkön: Roskó János és Huszár Fe­renc szerelők az egyik áram­váltó bekötésén dolgoznak. Elek Emil íelvetele - KS nel támogatja az ajánlott terv alapján építőket. A magánlakás-építés szín­vonalának további emelése érdekében újra szabályozták a magántervezési tevékeny­séget. Ennek alapvető célja a lakossági építkezések elő­készítésének. tervezésének szervezettebbé. magasabb színvonalúbbá tétele. Az új rendeletben — mely 1981. január 1-én lép hatály­ba — a következő főbb szempontok érvényesülnek: Szabályozza a magánterve­zés keretében elvállalható tervezési feladatok felső ha­tárát, nagyságrendjét, szer­kezeti bonyolultsági fokát. Az egyedi építészeti ter­vezésre jogosultak körét m korábbinál szigorúbb felté­telek alapján határozza meg. Egyedi tervet csak az „A" és a „B" kategóriába sorolt tervezők készíthetnek. mig a „C" kategóriában szereplő építésztechnikusok 1981. ja­nuár l-e után csak ajánlott tervet adaptálhatnak 1981. március 31-_ig. a régi tervezői névjegyzék alapján szerzett joguknál fogva. Az építési hatóságok kérik az építtetöket, hogy a már elkészített egyedi terveket lehetőleg 1980. december 31­ig nyújtsák be engedélyezés­re. Ez ugyanis nagymérték­ben megkönnyíti az ügyin­tézést. Megállapítja a rendelet to­vábbá az építészeti tervezés­hez kapcsolódó, a magánla­kás-építésben ugyancsak elő­forduló egyéb szakági ma­gántervezés szabályait. A tervezési feladat megoldásá­hoz 1981. január l-e után a magántervezők csak a szak­ági tervezői névjegyzékben felvett személy közreműkö­'ését vehetik igénybe. Megszünteti az új iogsza­bály a kőműves mesterek ' ervezési jogosultságát. A magánlakás-építés terv. ellátását az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium a jövőben is tovább akarja "eileszteni a helyi sajátossá­gokat jól tükröző egyedi ter­vekkel az ajánlott tervek kő­ét. A közeljövőben jelenteti meg a kis társasházak. a korszerű csoportos családi házak, a zártkerti létesítmé­nyek és garázsok aiánlott ter vgy ű j teményét.

Next

/
Thumbnails
Contents