Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

4 Csütörtök, 19R0. derembcr 25. Dr. Komócsin Mihály Erdei Ferencről, a ilitikiisró! és a tudósról * liIfinV annak, hogy Erdei Ferenc HUllfil születésének 70. évfordulója alkalmából szervezett országos emlékűm lepség e fontos rendezvényének színhelyéül megyénket, Makó városát választották. Gondoljuk, hogy a szülő- és nyugvóhely iránti tiszteleten túl ebben szerepet iátszott. hogv bár Erdei Ferenc tudományos és politikai tevékenysége országos kihatású és rangú volt, mégis élete, munkássága kapcsolódott hazánk e tájához, Makó városához. Tájegységünkhöz — ezen belül Csongrád megyéhez — a magyar történelem, ezen belül is a felszabadulást közvetlenül megelőző és az azt követő időszakban kiemelkedő szerepet játszó személyiségei közül örvendetesen szép számmal kötődnek. Vannak, akik itt születtek, életük, alkotó munkájuk máshová szólította őket, de közülük alig akadnak olyanok, akik ne tartották volna meg kapcsolódásukat szülőföldjükhöz. Vannak olyanok is, akik máshol születtek, életük jelentős korszakát itt élték le, itt hoztak létre maradandó alkotásokat. Életútjukat, tevékenységüket nagyra értékeljük, rendszeresen visszaemlékezünk munkásságukra, őrizzük és ápoltuk emléküket, igyekszünk ifjúságunknak tovább adni a mának erőt adó gondolataikat. Ebben a sorban emlékezünk ma tisztelettel Erdei Ferencre, aki 70 éve itt született Makón, itt szerezte Ifjúkori élményeit, melyek egész életében végigkísérték. Nagyrészt itt és Szegeden folytatta tanulmányait. Itt kezdte alkotó és közéleti tevékenységét. Amikor országos ügyek máshová szólították, akkor sem szakadt el teljesen szűkebb pátriájától. Ide kötötték az elinditó szülőföld szellemi örökségei, a fejlődő társadalom mindennapjának örömei és gondjai, családi és baráti köre. Erdei Ferenc későbbi életútjára figyelemre méltó hatása volt annak, hogy e tájban eszmélt, ismerte meg a tarsadalml valóságot Szellemiségének formálódásara bizonyára hatással voltak a viharsarki agrárszocialista mozgalmak, a makói és szegedi forradalmi munkásmozgalom. Elindítója, szülővárosa tórsadalmi-gazdasági közérzete — közgondolkodása a régi társadalmi rendszerben is sok szallal kötődött a progresszióhoz. Az 1848-as, a függetlenségi eszmék Itt mindig termőtalajra találtak, de beírta Makó nevét az agrárszocialista mozgalmak történetébe éppúgy, mint a tanácshatalom történelemkönyvébe. A parasztság egymásra utaltságának, szövetkezésének a gondolatát az 1918— m-es évek után sem lehetett kitörölni az itt elő, dolgozó emberek gondolkodásából. A város állal méltán nagyra értékelt, és a közelmúltban múzeummá avatott Espersit-ház története jól mutatja azt a szellemi életet, amely a Horthy-korszak nehéz idöszakaban is ösztönzője tudott lenni József Attilának, Juhász Gyulának és másoknak. Az a társadalmi közeg, amelyből Erdei Ferenc származik, a felszabadulás előtti Magyarország dolgozó osztályai, rétegei között egzisztenciálisan látszólag kedvezőbb helyzetben volt. A gazdasági és politikai elnyomást és kiszolgáltatottságot azonban hasonlóan érezte, mint az Ipari munkások, agrárproletárok, szegényparasztok. Ezért is vált egész életében cselekvéseinek iránymutatójává a kemény, az alkotó munka tisztelete. Ez edzette meg és tanította meg tisztelni a dolgozó embert. Soraikban különösen nagyra értékelte azokat, akik a „kezüket" és a „fejüket" együtt használták a munka közben. Sok makói hagymás-parasztember példaképe volt akkor az érettségizett paraszt, bár közülük, kevesen jutottak el ilyen sikeres, országos kihatású gazdag életpályára. Erdei Ferenc családja, környezete felismerte azt a tehetséget, amely az ifjúban lakozott. Erdei később soha sem felejtette el azoknak a tiszteletét, akik tanulni engedték, tanulását támogatták és lehetővé lelték, hogy tehetsége kibontakozzon. írni bőrűit a szegedi egyetemre. Ott így Kerüli a makói társadalmi közgondolkodás és progresszív emberi magairtás jó gvökér volt ahhoz, hogy Klebels< erg Kunó „szellemi fellegvárában" ne amvadjon el egy hamis eszme oltárán. Megtalálta azokat, akikkel együtt gondolkodni, együtt cselekedni képes volt. A hzegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — szűkebb pátriánk haladó munkás- és parasztmozgulmai mellett — az előretekintő fiatal értelmiség, fontos fóruma. Soraikban olt látjuk Hont Ferencet, Erdei Ferencet, Radnóti Miklósi, Ortutay Gyulát és még •A Csongrád me;yel pártbizottság el •ó tttkuranuk itt WOzolt beszéde a Makrxn rendezett országos Krdel-cmlékünnepsegen hangzott el 1980. december l«-án. (A wzerkj ""xuh.üsa másokat. Ok nemcsak a nep rossz sorsán keseregtek, és nem utópisztikus álmokat kergettek, hanem keresték a való világ megváltoztatásának útját. Ezen útkeresés során sokan — Közöttük Erdei Ferenc is — jutottak el a Juhász Gyula által oly szépen jellemzett „munkásotthonba" kerültek kapcsolatba a forradalmi munkásmozgalommal. Az egyetem elvégzése után immár a szegedi munkásság, a szegedi szellemi élet haladó hagyományainak hatásával — közben külföldön is szerzett Ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodva — isinet a szülőföldön folytatta életútját. Makón erejéből tellően igyekezett szolgálni azt a paraszti világot, azt a prog -essziót, amely őt tanulni küldte, s amely őt eszméiben táplálta. Ebben gyökerezett az a gondolat, amely a Márciusi Front, a Parasztpárt létrehozásában öltött testet. Nagy tisztesség számunkra, hogy történelmi értékeink között említhetjük ezek megalakulásának makói kötődését. • Erdei Ferenc egész későbbi életútjára — mint maga írja — nagv hatású volt találkozása Lenin tanításaival. Lenin eszméinek megismerése alapvetően befolyásolta Erdei gondolkodását. munkásságát, mind a hazai társadalmi változásért, nund a háború e'len. mind az új élet inegteremtéseben Bár az a kísérlet, amelvet szülővárosában a hagymakertészek szóvetkezeti mozgalmának szervezésében végzett, nem iárt maradandó eredménnyel, mégis sok tapasztalatot adott, számára. A felszabadulás után Szegedre sleteft ahol szerepe volt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalapításában, p Dalmagyarország' című napilap — a Eügget lenségi Front orgánumaként történő — újraindításában. az úi társadalmi rend első lépéseinek megtételében. Itt is megtalálta a közös utat a város nagy hagyományú munkásmoz.galmának eszméivel képviselőivel. A felszabadulást követően Erde' Ferencet az addig megtett útból is táplálkozó kötelesség az ország >s közéletbe szólította, ö azonban továbbra" magáénak vallotta e tájat problémák feltárásán I és megoldásán mun- j kálkodva sokszor innen merítette élményanvagát és valóságismeretét. Az ország 13 sztiepkörök. feladatok elragadtak szülővárosától. de igyekezett figyelemmel kisérni szülőföldjének gondjait. ba.tit Eitszke volt annak eredményeire. Kesergett. amikor az országos fejlődéstől egyes területeken elmaradt. Igyekezett tanácsa, val segítséget nyújtani a helyi gondok problémák megoldásához. Vonzódása szí lővárosához különösen erősödött éle'.e utolsó szakaszában, amikor többször is hangoztatta „hatvan felé — hazafelé' Mind többet kereste fel. és kereste a lehetőségeket. hogy hogyan kapcsolód ion be az itteni gondok, problémák megoldásaim, hogyan segítse szülővárosának feiiödését.' Szimbolikus jelentőségű, hogy gazdag életútjának utolsó alkotásai között számon tartott — sorozatindító — „Város és vidéke" című nagy munkájában visszatér a szülőföldhöz, a szűkebb pátriához. Es az is sz mbolikus jelentőségű, hogy jtolsó politikai megnyilvánulása a makói gépgyárban 1971. április 15-én elmondott választási beszéde volt Erdei Ferenc életének, országos szintű tevékenységének. Makó városához — Csongrád megyéhez — kapcsolódó munkásságának is nagyon sok olyan tanulsága van amelyet értékeink között. ápolandó hagyományaink között tartunk számon. A népből a népért való cselekvés, n kitartó munka, az újért vállalt erőfeszítés, a néofronteszme. a szocialista építést szolgáló tudománypolitika, a szövetkezés gondolata Mind többet kereste fel. ás kereste a lehegazdagon hasznosíthatunk. Munkái közkinccsé tételét immár életművének országos közzététele szolgálja. Elmondhatjuk, hogy itt. megyénkben nemcsak a róla elnevezett makói iskola hirdeti és ápol in emlékét. Csak Makó városban 25 szocialista brigád viseli nevét. Erdei Ferenc nevéhez méltó társadalmi összefogással — amelyben a Hazafias Népfront, a Magvar Tudományos Akadémia, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is részt vett — létrejött a makói József Attila Múzeum Evö«i Ferenc emlékének ápolását szolgáló Ülést tartott a Minisztertanács Határozatok, szabályozások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981—1985. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar—szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogadta Aczél György miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves tervtörvény, valamint a jövő évi költségvetés végrehajtását szolgáló határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányelveket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta. a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában a kiemelt feladatok között szerepel az energiatakarékos termelési szerkezet kialakításának gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkentése és az import tüzelőanyagok helyettesítési lehetőségeinek feltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- (alapanyag-) gyártás központi fejlesztési programját. A következő tíz évre szóló program megvalósításának célja: növelni a gyógyszeripar és a növényvédőszer-gyártás világpiaci versenyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyagbázisát. A Minisztertanács határozatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és hatáskörét. módosította az Országos Anyag- és Árhivatal feladatkörét, és rendeletet alkotott a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981-től kezdődően — 1990 végéig megtelelő átmenetet biztosítva — változik az öregségi nyugdíjhoz szükséges m'himális szolgálati idő és a ryugdíjalapba beszámítható lut.alom mértéke. A nem fizikai munkakörökben megszűnik az úgynevezett továbbdolgozásra ösztönző évi haroms/ázalékos nyugdíjpótlék. Egyetértett azzal, hogy a munkaügyi miniszter 1981. január l-l hatállyal módosítsa a bértarifarendszert. A Minisztertanács elhatározta. hogy 1980. december 31-1 hatállyal megszünteti az Ütépítő Trösztöt A 14 újonnan alakuló vállalat felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja el. A kormány módosította az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. (MTI) • • i9y eh icajw Hotel - lob/to's Óvoda épül Domaszéken Az országos .„A szükség parancsolta — a falu epiti az óvodát-Domaszéken. Egyetlen község a szegedi tárásban, ahol eddig nem volt közös hely a kicsiknek. A Szőlőfürt Szakszövetkezetben vigyáztak ugyan a gyerekekre, de a rendszeres foglalkozás, hozzáértő nevelés a családra maradt. Alti nek a gyermeke jár a közösségbe, a maga bőrén érzi. saját tapasztalatából tudja, mennyit segít a szülőknek az óvoda. A bölcsődék, óvodák segítenek a szülőkön. Részt vállalnak a nevelésben. Sőt a második otthon szerepét töltik be. Ilyenkor, amikor otthon az ünnepi asztalnál szépen eszik a gyerek, s rendesen megtörli a száját, illedelmesen megköszöni az ebédet, mindnyájan büszkék vagyunk. Lám. milyen okos a kisfiú, vagy a kislány. S ha tovább visszük a gondolatot a mindennapok zaklatottságún, akkor derül ki. hogy ezért éppen ml, szülők tettünk. a legkevesebbet. Hiszen -reggel korán -..leadjuk'' a gyerekünket és este későn visszük haza a bölcsődéből, óvodából. Otthon sietünk agyba dugni, hogy legyen végre nyugalmunk. S közben a csetlő-botló gyerek iskolássá cseperedik. Formálja a közössége, alakttja jellemét a bölcsödé, az óvodaJobban mondva, a gondozónő. a dajka, a dada. az óvónéni. Az effajta közösségi előnyökből eddig a domaszéki apróságok nem részesültek. Érezték és tudták ezt. Végül aztán megtalálták a módját, hogyan segítsenek magukon. Mert hiába kértek az állam kasszájából nem kaptak. Indokolván: máshova még lobban kell a pénz. A domaszékiek a falu erejére alapozták óvodáinkat. A szó szoros értelmében, mert az idén, októberben lerakták az alapokat. Némi szakmai segítséggel — teljesen társadalmi munkával kezdték építeni hétvenöt 'gyéreknek az új otthont: -VoK a tanácsnak is megtakarított pénze, s a hívó szóra a falubeliek lapátot, csákányt, kőműveskanalat fogtak. A mórahalmi költségvetési üzem és az ottani Szőlőfürt Szakszövetkezet is bekapcsolódott az építkezésbe. Fuvarosok, háztáji kocsisok hordták a téglát kilométerekről. Népfrontosok, tanácstagok járták a házakat, fölírták, ki mikor ér rá segíteni. Kisiparosok vállalták, hogy az embereikkel szombaton. vasárnap falat húznak. Ügy hogy mostanra már látszik az épület az Ady Endre utcában. A 33 méter hosszú és 25 méter széles épület tervére három foglalkoztatót rajzolt a tervező, s ha továbbra sem lankad a falubeliek buzgalma. két, év múltán valóság lesz az elképzelés. i Különben miért is ne lenne így? Hiszen a gyermek talán a legnagyobb parancso ló ... M. T. Emlékezés Bartók Bélára részlege. Ezekből is látható, hogv e tál és népe is magáénak "allin öt. Ezért is tekintjük megtiszteltetésnek hogv az országos emlékünnepségek e engos rendezvényét — a tudományos ülésszakot — itt tartják meg. Köszönjük mindazon nak. akik szerepet vállaltak e rendezvény megszervezésében és lebonyolításában. A Bartók Béla-emlékbizottság a zeneszerző születésének közelgő 100. évfordulója alkalmabo! felhívást tett közzé, amely Bartók életútjára visszatekintve méltatja életmüvének jelentőségét a modern zene megteremteseben, s az egyetemes baladás szolgálatéban. A dokumentum felhívja közvéleményünket arra, hogy a centenáriumi ünnepségsot cizat keretében méltóképpen emlékezzék meg a magyar kúltúranak, s a világ zeneműveszetenek kima- I gusló alakjáról. Bartók Béla szülelesének 100. évfordulóját készül ünnepelni hazunk és a nagyvilág. Műveinek sorozatos előadásával, tudományos tanácskozásokkal, könyvekkel. írásokkal, képzőművészeti alkotásokkal és még számos mó. don idézi fel századunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének alkotó géniuszát, tisztelegem beri nagysága előtt. 1881 március 25-én született. Szűcsipari szaion A szegedi bzuts- es Szaboipari Szóvetkezet üzletet [ nyitott Csongrádon, u Felszabadulas utcában nemrég átadott lakóház földszintjén. Helyben vallalják bundák méretre szabását és javítását. Az irha. es velúrkabátok festését továbbra is Szegeden, a korszerűen leiszerelt műhelyben végzik. Virsli, szilveszterre A Pápai Húskombinát belt oldj feldolgozó üzemében fokozott ütemű a munka n/ ünnepek előtt: az esztenc/ utolsó napjaiban csaknem 30 vagon füstölt-, főtt- és töltelékárut készítenek és szállítanak az uziclek.be, a kiváló termékeiről ismert avar 1300 fővárosi e, vidéki boltba szállít tőkehúst, illetve húskészítményt. A napi /.állítmánybkon felül szilveszterre — az év utolsó három napián — 70 tonna virslit készítenék Fapan.