Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Péntek, 1980. december 19. 5 Kubai kongresszus Magyar felszólalás e Havanna (MTI) A Kubai Kommunista Párt második kongresszusá­nak küldöttei nagy tapssal fogadták dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát aki a kongresszus csütörtöki ple­náris ülésén lépett a szóno­ki emelvényre, hogy átadja Kádár János üzenetét, tol­mácsolja a magyar kommu­nisták és a magyar nép jó­kívánságait. Dr. Korom Mi­hály hangoztatta: A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolója és a kongresz­szus munkájának alkotó lég­köre megerősíti azt a meg­győződésünket, hogy a kubai kommunisták és a kubai nép magabiztosan halad előre a szocializmus építésének út­ján. Magyarországon tiszte­let és megbecsülés övezi a kubai nép történelmi vív­mányait, a nemzeti függet­lenség és a társadalmi ha­ladás önfeláldozó kubai har­cosait. A függetlenség aposto­lának. Jósé Martinak és esz­mei örököseinek, a Monca­da laktanya ostromlóinak nevét a magyar nép és ifjú­ság, a nemzetkőzi munkás­mozgalom legkiemelkedőbb személyiségeivel együtt vés­te szívébe és emlékezetébe. Julio Antonio Mella, Camilo Cienfuegoo és Ernesto „Che Guevara a magyar nép és a magyar kommunisták szá­mára is az emberi méltó­ságért, az elnyomott népek ügyéért vívott harc jelképé­vé váltak. — A forradalom győzelme óta eltelt évek során a ku­bai nép kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a szocializmus építésében. A kubai kom­munista párt hűen szolgálja a munkásosztály, a dolgozó nép és a szocialista forrada­lom ügyét, a nép magáénak vállalja a párt politikáját, és lendületesen munkálkodik gazdasági, politikai és társa­dalmi céljainak valóraváltá­sán. t A Kubai Köztársaság ma méltán megbecsült tagja a szocialista országok testvéri közösségének, tevékeny részi vállal a szocialista országok együttműködésének elmélyí­tésében, aktívan küzd a bé­kéért, az enyhülési folyamat megvédelmezéséért, a nem­zetközi biztonság megszilár­dításáért. További sikereket kívánunk a Kubai Köztársa­ságnak az el nem kötelezett mozgalom elnöki tisztével összefüggő feladatok megol­dásában, a mozgalomban tö­mörült országok igazságos céljaiért, az önálló, függet­len fejlődésért, a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen vívott küzdelemben. Sándorfalván Ülést tartott tegnap, a Sán­doríalva Nagyközségi Kö­zös Tanács. A napi­rend előtt a tanácselnök beszámolt a tanács lejárt ha­táridejű határozatainak vég­rehajtásáról, majd a tanács­tagok összegezték a végrehaj­tó bizottság idei munkáját. Ezután meghatározták a ta­nács 1981. évi feladatait, és megtárgyalták a végrehajtó bizottság munkatervét. A ta­nácsülés előterjesztésekkel, a tanácstagok kérdéseivel, bejelentéseivel zárult. Teljesítene tervét a kábelgyár A Magyar Kábelmüvek szegedi gyára már teljesí­tette az idei évre megha­tározott tervét, összesen 1 milliárd 649,7 millió forint értékű terméket készítettek. Elsősorban híradástechnikai kábeleket gyártanak a sze­gedi és a kisteleki üzemek­ben. Az újfajta koaxiális ká­beleiket exportra is szál­lítják, legnagyobb vásárló­juk a Szovjetunió. A kor­szerű töltött-terű telefonká­belekből ugyancsak nagyobb mennyiséget készítettek, el­sősorban a Magyar Posta megrendelésére. Lengyelország Gazdasági reform előkészítése | SZMT­elnökségi ülés # Varsó (MTI) Varsóban csütörtökön Sta­nislaw Kania, a LEMP KB első titkára fogadta a len­gyel diákok szocialista szö­vetsége főtanácsának vég­rehajtó bizottságát, amelyet a szövetség néhány nappal ezelőtt tartott kongresszu­sán választottak meg. A találkozón tájékoztatták a LEMP KB első titkárát a kongresszus munkájáról. Szó volt az ország helyzetéről és a diákság tennivalóiról. Sta­nislaw Kania beszélt a komplex gazdasági reform előkészítő munkálatairól, ar­ról, hogy a reform elsőd­leges célja: a nehézségektől függetlenül megőrizni a dol­gozók életszínvonalát, el­sőbbséget biztosítani a me­zőgazdaságnak, a lakásépí­tésnek. Mint Kania mondotta, a jövőt illető derűlátás a bo­nyolult feladatok megoldá­sának megértésén, a szerte­ágazó problémák megoldá­sa iránti készségen alapul. „Ilyen értelmű optimizmus­ra megvan az alap — mon­dotta és hozzátette: a töb­bi között ezt bizonyítja, hogy a pártszervezetek ta­nácskozásain az ország szá­mára hasznos kezdeményezé­sek születnek". Stanlslaw Kania elége­detten szólt arról, hogy a diákszervezet — mint azt a harmadik kongresszus ki­fejezte — tudatában van az ország iránti felelősségének, s hogy olyan légkör meg­teremtésén munkálkodik, amely a szocialista alapok erősítését szolgálja. BREZSNYEV KITÜNTETÉSE Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét 74. születésnapja küszöbén. A kitüntetést azokért a kima­gasló érdemeiért adomá­nyozták, amelyeket az SZKP és a szovjet állam szolgála­tában szerzett, azért a rend­kívüli mértékben eredmé­nyes munkásságáért, ame­lyet a szovjet haza gazda­Sági, politikai és védelmi erejének megszilárdítása ér­dekében, a békéért vívott küzdelemben fejtett ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Miniszter­tanács külön üdvözölte Leo­nyid Brezsnyevet a magas kitüntetés alkalmából. IRÁN — TÜSZÜGY Mohammad Ali Radzsal Iráni miniszterelnök csütör­tökön bejelentette, hogy ha­marosan eljuttatják Wa­shingtonba Irán „végső vá­laszát" a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatos amerikai követelésre. Az ok­mányra, amelyet a minisz­terelnök és a kormány tag­jai keddre készítettek el, időközben „áldását adta" Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vezetője is. MONGOL PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG Az MSZMP KB meghí­vására a Mongol Népi For­radalmi Párt pártmunkás­küldöttsége C. Gurbadam, az MNFP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője vezetésével de­cember 11—18. kőzött Ma­gyarországon tartózkodott. A küldöttség a könnyű- és élelmiszeripar pártlrányítá­lának tapasztalatait tanul­mányozta. Havasi Ferenc, az MSZMP PS tagja, a KB tit­kára fogadta a küldöttséget. Gsongrád megye VI. ötéves tervre szóló költségvetési és területfejlesztési célkitűzéseit véleményezte tegnap délutáni ülésén az SZMT elnöksége. Az erről szóló előterjesztés vitáját követően értékelték a szakszervezetek gazdaságpo­litikai szervező munkáját, meghatározva a jövő évi fel­adatokat is. A testület érté­kelte a Táncsics Könyv- és Folyóiratkiadó megyei kiren­deltségének 1980-ban végzett munkáját, s meghatározta a szakszervezeti aktivisták ten­nivalóit a Népszava terjeszté­sében. az MTESZ einiilsÉge Tegnap, csütörtökön , a Technika Házában ülést tar­tott az- MTESZ megyei szer­vezetének elnöksége. A ta­nácskozáson egyebek között megvitatták az MTESZ tag­egyesületeinek keretében működő üzemi csoportok helyzetéről, fejlődéséről szó­ló beszámolót. Az utóbbi két évben az üzemi csoportok száma tíz­ről 16-ra emelkedett. KGST-együttműködéssel Öltözködéskultúra Hatvanöt 1982-es modell — ebből tíz kifejezetten a középkorú nők számára. A Magyar Divatintézet szerdán bemutatta a hazai ruházati ipar képviselőinek a KGST öltözködéskultúrával foglal­kozó munkabizottsága idei tanácskozására készített kol­lekcióját. Vámos Magda az MDI di­vatterjesztési főosztályának vezetője elmondotta: az utób­bi esztendőkben egyre szo­rosabbá vált a KGST-orszá­gok divatintézeteinek együtt­működése. A divatkoordi ná­ció, a rendszeres információ­csere, a főbb divat irányza­tok. a divatszínek, vonalak és formák egyeztetése jól szolgálja a tagország/A öl­tözködéskultúrájának fejlesz­tését, segíti a ruházati ipar gyorsabb felzárkózását a leg­újabb divatigényekhez. Az öltözködéskultúrával foglal­kozó állandó bizottság mun­kájának kedvező hatása a piaci kapcsolatok bővülésé­ben, az egyes országok ruhá­zati választékának gazdago­dásában is megmutatkozik. A Magyar Divatintézet 1982-es. négy évszakra aján­lott modelljeit a sportos ele­gancia, a mértéktartó klasz­szikus szabásvonalak és szí­nek jellemzik. A munkabi­zottság legutóbbi. Prágában megtartott tanácskozásán si­ker) arattak az egyeztetetl program alapján a női kö­zépkorosztálynak külön ter­vezett divatos modellek, ame­lyek főképpen a klasszikus városi stílust képviselték, egymással jól kombinálható ka bútokkal, kosztümökkel és egybeszabott ruhákkal. Jö­vőre a KGST-országok divat­intézetei a gyermekruházati választék bővítésére az e korosztálynak szánt model­lek tervezését jelölték meg közös célfeladatként. (MTI) Ezer konyhabútor terven felül A karácsonyi ünnepekig éves tervén felül ezer kony­habútor-garnitúrát gyárt és ad át a kereskedelemnek a Tisza Búioripari Vállalat 4-es számú szolnoki gyáregysége. Az üzem a nagy fogyasztói keresletre tekintettel éves programját már december 10-én teljesítette, de az év hátralévő időszakát is fel­használja a legkeresettebb tí­pusok gyártására. A vásárlók körében különösen népsze­rűek a Nikoletta néven az idén forgalomba került, vari­álható konyhaberendezések, ezért a terven felüli termelés nagyobb hányadát ezek a tí­pusok képezik. A színes ele­mekből összerakható garnitú­rák bármilyen méretű kony­hában praktikusan, jól elhe­lyezhetők. egyes típusai közé a hűtőgép, a gáz é6 a villany­tűzhely is beépíthető. Emlékezés Gyorfly Istvánra Ma száz esztendeje, 1880. december 19-én született Hi­dasnémetiben Győrffy István, a szegedi egyetem egykori bo­tanikus professzora (1921— 1940), aki hazánk virágtalan növényeivel foglalkozó tudo­mányos iskolát teremtett, s egy 20 holdnyi puszta terüle­ten megalapította Újszegeden az egyetemi füvészkertet. Mint kisgyermek, Kassa környékén, a gömöri erdők­ben ismerkedett meg, s je­gyezte el magát a természet­tel. A növények iránti érdek­lődése aradi gimnazistakorá­ban kezdődik. Kolozsvárott végzi el az egyetemet, öt éven át gyakornokoskodik az Er­délyi Múzeumnál, majd ta­nársegéd Richter Aladár és Borbás Vince mellett. Termé­szetrajzot tanít a makói glm náziumban, 6 a lőcsei főreál­iskolában. Ekkor kezdődik 42 esztendőn át tartó Tátra­járása. 1912-ben már a Ma­gyar Botanikai Lapok főmun­katársa. 1914-ben elnyeri a kolozsvári egyetemi katedrát. Átéli az egyetem ínséges, há­borús esztendeit. A román megszállás idején kevesed magával Szeged pártjára áll, küzdve az egyetemnek Deb­recenbe való költöztetése el­len. Pályáján sokfelé sodorta a sors vihara, de ennek a ter­mészet tanulmányozása során hasznát is vette, összehason­lítva állandó kutatóterületét, a Tátrát, az ország merőben ellentétes jellegű területeivél. így jött rá arra, hogy az ed­dig elhanyagolt Alföld milyen becses kutatási terület. Sze­gedre kerülése első évében, 1921-ben már sürgeti, hogy ennek a városnak vezető sze­repet kell juttatni az Alföld tudományos tanulmányozásá­ban. Azok közé tartozott, kik elsőnek szakítottak az elavult felfogással, miszerint ez egy­hangú. kutatásra érdemtelen, ún. „melegteknő". öt meg­fogta az „ezerarcú, minden­ben szertelen" rónaságunk szépséges orcája. Szabad ide­jében Szeged környékét járta, szöges bakancsával, kirándu­lóruhában, hátizsákkal, táv. csővel — amiért sokan meg is mosolyogták. Pedig csak az alkalmakat leste, hogy az Al­föld klímájához adatokat szol­gáltathasson (növények virí­tása, állatok megjelenése), a virágok és madarak életéből — akkor is, amikor „nincs rajta kendő" — minél többet elleshessen. Kora tavasztól késő őszig gyűjtötte a fontos phaenológiai adatokat. Min­dig büszkén emlegette, hogy qt maga Hermán Ottó bízta meg madarak figyelésével. Mély barátság fűzte Kiss Ferenc crdőtanácsoshoz, akit ő nevezett el a „szegedi erdők atyjának". A természet őszin­te rajongóját ismerte meg Móra Fercncben, kihez halá­lig tartó barátság kapcsolta. Professzori pályáján sok eset­ben az elsők közt adta meg az elismerést olyan neves kuta­tóknak, akikkel szemben a hivatalos kormányzat szűk­markúan bánt. (Dcgen Árpád, Jávorka Sándor, Gáyer Gyu­la, Polgár Sándor*, vagy az Üj-Guinea-kutató Bíró Lajos stb.) A tudomány terén nem ismert faji, vagy vallási kü­lönbségeket. Tanítványai bi­zonyíthatják, hogy az elmúlt rendszerben szokatlan mó­don, növénytani előadásai al­kalmával elismerően nyilat­kozott a szovjet-orosz kuta­tók eredményeiről, azokat — különösen a geobotanika, ta­lajtan terén — méltatva, pél­daképül állította a magyar ifjúság elé. ötvenkét éves irodalmi működése során so­kat foglalkozott a reábízott ifjúsággal, hirdetve, hogy a „fiatalságnak mindig az él­vonalban kell lennie". Sze­rette szaktárgyát (mohák, nö­vény-rendellenességek), s buz­dított a természet megbecsü­lésére. Egyik utolsó írásának címe is ez volt: „A termé­szetiek védése — enmagunk nevelése." A sors jóvoltából még egyszer, négy évre visz­szatérhetett oda. ahova min­dig 'visszavágyott — Kolozs­várra, s tanítványainak be­mutathatta az Erdélyi hava­sok. s a Székelyföld szépsé­geit 1959-ben halt meg. A Vér­tes hegység lábánál, a csák­vári temetőben nyugszik, s a sírján mindig található egy kis tátrai virágcsokor. Az évek múlnak, lassan elmen­nek a tanítványok is. A meg­maradtak egy kis csoportja ma tisztelettel koszorúzza meg a füvészkertben meste­rének domborművét... Csongor Győző Garázdaságtól az emberölésig Kiállítás a bűnözésről Ülést tártott tegnap, csü­törtökön a Magyar Vöröske­reszt megyei vezetőségi. Dr Gál György egyetemi tanár, a Vöröskereszt megyei elnöké­nek üdvözlő szavai után dr. Kiss Imréné, a szegedi járási Vöröskelreszt titkára beszá­molt a Járás mezőgazdasági üzemeiben megszervezett el­sősegélynyújtást tanfolyamo­kon szerzett tapasztalatokról. Pádár Lászlóné megyei tit­kár a Vöröskereszt V. kong­resszusa határozatainak me­gyei végrehajtásáról tartott tájékoztatót, majd Javaslatot tett az 1981. évi munka irány­elveire. Végül a Járásban es a Szegeden megrendezett tit­kári tanfolyamok tanulságait tárgyalták meg a résztvevők. Csütörtökön Ladvánszky Károly rendőr vezérőrnagy, miniszterhelyettes Garázda­ságtól az emberölésig cím­mel kiállítást nyitott meg a Belügyminisztérium Népköz­társaság úti bemutatótermé­ben. A tablók és fotók az el­múlt évek legsúlyosabb bűn­cselekményeiről szólnak. Ha­zánkban a törvénysértések tíz százalékát a garázda, erő­szakos bűncselekmények te­szik ki, ezek oka hetvenöt százalékban az alkohol, to­vábbi előidézője pedig a csavargó életmód, a közve­szélyes munkakerülés és a rendezetlen családi élet. Bár emelkedett a súlyos bűncse­lekmények száma, a növeke­dés mégsem számszerúségé­ben, hanem az elkövetés brutalitása miatt veszélyes. A kiállítás rendezői, hűen a címhez, a kisebb súlyú ve­rekedésektől, a garázdasá­gon és a megrontáson át a rablásig, emberölésig bemu­tatják a bűnözés útját. Be­mutatják a közvéleményün­ket hónapokon át élénken foglalkoztató rendőrgyilkos­ságot és a papgyilkosságot. Ezeknek a kiemelt társadal­mi veszélyességú bűnügyek­nek a felderítési eredmé­nyessége nemzetközi összeha­sonlításban is jó. 1979-ben például valamennyi szándé­kos emberölés tettesét fel­derítették. E bűnesetek tanulságai ar­ra figyelmeztetnek — mon­dotta megnyitó beszédében a miniszterhelyettes —, hogy az emberi élet és a testi ép­ség biztonsága érdekébea to­vábbi tervszerű és átgondolt intézkedésekkel olyan hely­zetet kell teremteni, amely egyre Jobban megfelel a szo­cialista Jogrendnek, hazánk politikai, társadalmi fejlődé­sének. A március közepéig nyitva tartó kiállítást csak tizen­négy éven felüliek látogat­hatják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents