Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
4 Szerda, 1980. december 3. Változik a pályázati rendszer A Magyar Közgazdasági larsaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete vállalati igazgatók és szövetkezeti elnökök részére tanácskozást rendezett tegnap, Szegeden, a Technika Házáhan. Dr. Kapás Pál, az SZVTT titkára nyitotta meg az értekezletet, amelyen dr. Rácz Albert, munkaügyi minisztériumi államtitkár tartott tájékoztatót m VI. ötéves tervidőszak munkaügyi feladatairól. Az előadó többek között elmondotta, hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, különös tekintettel arra, hogy az ország egyes területein munkaerőhiány, más területeken viszont munkaerőfölösleg mutatkozik. Elmondotta, különösen nagy figyelmet kell ford'tani arra, hogy m pályakezdő fiatalok szakképzettségüknek megfelelő munkát kapjanak. Mivel az oktatás nem mindig van szinkronban a gyakorlati követeiményekkel, arra is szükség lesz, hogy az oktatási intézményekben rugalmasabban alkalmazkodjanak a gyakorlati igényekhez. Tervezik például, hogy az egyetemek és főiskolák második évfoiyalyamán tanulókkal ismertetik a várható elhelyezkedési lehetőségeket, a szakképzettség iránti igényeket, hogy szükség szerint időben szakot változtathassanak, olyan képzettséget szerezzenek, amely iránt nagyobb a kereslet A közeljövőben módosítják a pályázati rendszert is, s az egyetemet, főiskolát végzőknél megszüntetik az eddigi kötöttséget, amely szerint három évet szakmájukban kellett töleniük. Előtérbe kerül a pályaválasztásnál az egyéni kockázatvállalás is. Mindennek révén a kereslet és kínálat jobb összhangját kívánják megteremteni. Az előadó kitért a munkaés üzemszervezés jelentőségére is, beleértve az üzemen belüli átcsoportosításokat, a szakmai átképzést, s azt is, hogy a jövedelmek differenciálásával, az anyagi érdekeltség biztosításával is segíteni kell a szakemberellátoltság megoldását, a szükséges emberi feltételek biztosítását. A tanácskozás után a Munkaügyi Minisztérium vezetőinek egy csoportja megtekintette az NKFV szegedi üzemét, ahol Juratovics Aladár üzemigazgató tartott tájékoztatást munkaügyi és más, a termeléssel kapcsolatos kérdésekről Aczél György előadása Pártunk XII. kongresszusa egész népünk számára mozgósító erejű, világos programot adott mai es evekre szóló, távlati céljaink meghatározásakor. Egyszerre ösztönzött eddigi vívmányaink dinamikus cselekvést igénylő megőrzésére és a minden területen jobb, igényesebb munkát kívánó, alkotó szellemi megújulásra — hangsúlyozta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a budapesti pártbizottság Villányi úti oktatási igazgatóságán megtartott kommunista aktiván elhangzott eloadasának bevezetőjében. . A főváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, művelődési intézményeinek vezetői, aktivistái előtt ideológiai. kulturális életünk időszerű kérdéseiről szólott. A XII. partkongresszus útmutatásai és fejlődésünk mai követelményei tükrében elemezte a feladatok megoldásában oly fontos szerepet játszó emberi tényező. valamint a személyiség sokoldalú formálásában, a közösségi gondolkodásmód fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű kulturális területek. körtük a művészetek munkásainak feladatait. Rámutatott: rendszerünk stabilitása. politikánk fő elemeinek állandósága nemcsak hogy nem jelent változatlanságot a munkában, a gyakorlatban, hanem dinamizmust. haladást követel. Vívmányainkat nem tudjuk megőrizni továbblépés nélkül. Továbblépés azonban csak akkor lehet, ha megszilárdítjuk eddigi eredményeinket. A fejlődés — ma még inkább, mint eddig — arra kötelez bennünket, hogy tudjunk, akarjunk és merjünk szakítani mindazzal, ami fölött eljárt az idő, ugyanakkor keressük. tárjuk fel és alkalmazzuk minél szélesebb körben és minél nagyobb következetességgel a szigorúbb követelményeknek jobban megfelelő korszerű elveket és módszereket. Már a jelen feladataival is úgy kell megbirkóznunk, hogy közben távlatainkat is szem előtt tartsuk. Eközben arra kell törekednünk, hogv a szocialista fejlődés további szakaszaiban is fenntartsuk, sőt erősítsük a társadalom osztályainak és rétegeinek csele levési egységét csorbítatlanul megőrizzük és fejlesszük a pártunk és népünk közötti kölcsönös bizalmat Terveink. törekvéseink egyszerre építenek a fejlődés növekvő követelménveinek megfelelő általános és szakmai műveltségre, a korszerű világnézetre, erkölcsi felfogásra. közéleti kultúrára és a személyiség gazdagítására. A tudomány munkásainak is arra van szükségük, hogy tudást, tehetséget próbáló. értelmes, hasznos és ösztönző feladatokat kapjanak. Ezen a területen eredményeinkkel még messze nem lehetünk elégedettek, de látva a kibontakozás útját megtesszük a tudomány és a termelés érdekeinek megfelelő lépéseket. Kettős cél vezet bennünket Az egyik: ne legyenek fölösleges, illetve magukat fölöslegesnek érző szakemberek a tudományos műhelyekben, a kutatóintézetedben. A másik: megfelelő szellemi kapacitás álljon az anyagi javakat termelő, előállító üzemek rendelkezésére a korszerű technika és technológiák minél gyorsabb és hatásosabb bevezetéséhez. A kozoktatás és a felsőoktatás korszerűsítése az előttünk álló egy-két évtized egyik legnagyobb vállalkozása lesz. amelynek körvonalai már kirajzolódnak. A tervek a bevált formák. az oktatás stabilitásának megőrzése mellett a képzés minőségének erőteljes javítását ígérik. A közoktatásban az iskolai munka tartalmi megújítása kerül előtérbe. Az utóbbi években megnőtt az ideológia jelentősége — állapította meg a továbbiakban Aczél György, s aláhúzta: a fejlődés során felvetődő új kérdésekre új válaszokat keü adnunk: intenzív ideológiai munkát igényel egyes zavaró jelenségek, téves, esetleg káros nézetek értelmezése, visszaszorítása is. Mindez megkívánja a marxizmus hegemóniájának szüntelen erősítését A marxista ideológia segít abban, hogy az emberek természetesnek érezzék: a fejlődés nem mentes az ellentmondásoktól, egyben megkönnyíti, hogy el tudják választani a törvényszerűt az esetlegestől. Pártunk több mint két évtizede kialakított és azóta töretlenül érvényesülő művelődéspolitikai irányelveinek helyességét az élet igazolta. Bizonyos tartalmi elemeiket, s gyakorlati módszereiket azonban tovább kell fejlesztenünk, Életünk más területeihez hasonlóan ebben is a minőség javítására kell a hangsúlyt tennünk. Megértjük az alkotók őszinte, a ha'adás nehézségein vívódó, felelős szavát, ám határozottan feliénünk az olykor művekben is jelentkező felületesség, olcsóság, történeimietlenség, hamis általánosítás ellen. A művészet támogatásában ezután is a szocializmust, a népet magas színvonalon szolgáló, szocialista szellemű alkotások élveznek elsőbbséget. Aczél György nyomatékká' szólt a kulturális műhelyek és vezetőik felelősségéről. .Tó ügyünk, az egész nép művelődésének szolgálata érdekében biztosítsák az alkotó szabadságot, de senkinek ne engedjek, hogy visszaéljen vele. önállóságuk párosuljon ennek megfeleld felelősséggel, igényességük jusson kifejezésre a minőség, a valódi értékek felkarolásában, a tehetségek támogatásában. A helyes irányú kezdeményezések felkarolásában, az új értékek felkutatásában, a művészeti élet demokratizmusának, az alkotás szabadságának fejlesztésében a művészetek és a közönség kapcsolatának erősítésében nélkülözhetetlen szerepe van a marxista kritikának. Hivatását azonban csak akkor tölthet be, ha kezdeményezőbb, bátrabb lesz az értékelésben a jó dicséretében és az elvetnivaló bírálásában. Az előrelépéshez az alkotó erők jobb összefogására, a valódi értékek elkötelezettebb és nyíltabb támogatására, s a művészeti műhelyek irányításának javítására van szükség — mondotta beszéde végén Aczél György. Kevesebb baleset Az üzemi balesetek es ezen belül a halálos üzemi balesetek az utóbbi öt évben 12— 13 szá-alékkal mérséklődtek az 1971—1975-ös évek átlagához viszonyítva. Az elmúlt öt esztendőben, az előző középtávú időszakhoz viszonyítva mintegy 80 ezerrel kevesebb üzemi baleset következett be, és 350-nel kevesebb emberélet esett áldozatul. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a beruházások, rekonstrukciók, fejlesztések nyomán javultak a dolgozok munkakörül "lényei, korszerűbb munkafeltételek teremtődtek az egészéges és biztonságos munkavégzéshez — hangsúlyozta Fócze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője kedden az országos munkavédelmi aktívaértekezleten. A SZOT társadalombiztosítási főigaz gatóságának székházában megtartott tanácskozáson értékelték az 1980-as esztendő munkavédelmi helyzetét, és meghatározták a jövő év munkavédelmi feladatait. A beszámolási időszakban újabb lendületet kapott a munkavédelem ügye, nőtt társadalmi kerete, nyilvánossága — állapították meg. Mindehhez alapot jelenteit a Minisztertanács 1979-ben a munkavédelmiről hozott rendelete, amely rögzítette a munkavédelem alapkövetelményeit. A minisztertanácsi rendelet végrehajtása megkezdődött, a szakszervezel i választások során több és felkészültebb társadalmi munkavédelmi felügvelő kanott megbízást, emellett nőtt a munkavédelem ügyéért tevékenykedő társadalmi aktivisták köre is. Az elmúlt időszakban — állapították meg — erősödött a munkavédelem és a rokon szakterületek egyiitnlűködése, munkakapcsolata — A válla'átok a hatodik ötéves tervidőszakra szóló terveikbe — a szociális tervfeiezet részeként — mindenütt építsék be a munkavédelmi fejlesztéseket szolgáló feladatokat — emelte ki Főcze Lajos. 1981-tól az üzemi balesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának új rendje lép életbe. (MTI) erm rr E gyik ismerősöm szívbeteg lett. másik izületes. Fiatalok, valamikor tele voltak lelkesedéssel. Érnek éppen négy esztendeje. Azóta felépült a táísashazuk. de gyűlölettel néznek a falakra, ök ketten a magánépítők hatalmas táborából szinte belerokkantak a vái'alkozásukba. De vajon e mozgalom „szürke katonái" meg 1980-ban is a feketelevest kanalazzák? A kérdés már azért is érdekfeszítő. mert az elkövetkezendő években a magánépítők készítik el a lakások kétharmadát, mig az egyharmad állami beruházásból épül. Tehát könnyű-e ma házat építeni? Ha valakinek félmillió forint készpénz nyomja a zsebét. jó barátja egy kőműves kisiparos vagy szövetkezeti elnök, akad néhány ismerőse TÜZÉP-telepen. akkor magas vérnyomás, neurózis és kellemetlen közérzet nélkül bonthatja a pezsgősüveget a házszentelőn. De ha valami hiánySzületésnapi köszöntés Fehér Andrást, a munkásmozgalom régi szegedi harcosát 75. születésnapja alkalmából tegnap, • kedden délelőtt a városi pártbizottságon fogadta és köszöntötte Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. Az ünnepeltet üdvözölte Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, és átadta a megyei pártbizottság elismerő levelét, ajándékát és vörös szekfűrsokrot. Fehér András t9?l-ben asztalosíanulóként került a munkásmozgalomba. 1924ben belépett a szociáldemokrata pártba és a famunkások szakszervezetébe. E'őtte mar tagja volt a Szegedi ÁltaláNagy László felvétele nos Munkás Dalegyletnek. A felszabaduláskor tagja volt a polgárőrségnek, azt követően pedig a BM állományába tartozott, s mint főhadnagy ment nyugdíjba. Bárhová is sodorta az élet, a pártmunkát a kórust nem hagyta el. Jelenleg is az MSZMP tarjáni Il-es számú alapszervezetben tevékenykedik. Az általános Munkás Kórusnak 22 éve titkára. Kitüntetései: a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulási Jubileum' Emlékérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata és még több más kitüntetés. Képünkön: (balról jobbra!: Török Józ=ef az ünnepelt és Papdi József. zik.... Nézzük sorjában a lehetőségeket. Az ötödik ötéves tervben Csongrád megvében várhatóan 15 ezer magánerős lakás készül eL azonban a magánlakások között igen nagy a különbség. Más a gond Dorozsmán. Újszegeden, Tarjánban. Makón vagy Csongrádon. Mert magánerős lakásnak számít a felsővárosi tízemeletes OTP-paneltársasház és a petőfitelepi családi ház is. De mennyivel idegesebben pislog a petőfi telepi fiatalember, aki esetleg áthidaló gerendák után nyomoz, mint az, aki OTP-től átveszi a kulcsot, és csak az a gondja, a Komforttal vagy Volán-teherautóval költözködjön. Sokszor költői a kérdés. A lenni vagy belerokkanni határán mozog * felelet. Ugyanis nem mindegy, hogy ki, vagy kik. melyik vállalat és milyen technológiával készíti el a házat. A hivatalos adatok szerint az elmúlt négy év alatt a magánlakások 36 százalékát állami építőipari vállalat. 35 száza! lékát .kisiparos, 2 százalékát pedig szövetkezet építette. A többi kalákában készült, összefogtak az ismerősök, barátok, rokonok, kontárt fogadtak, vagy... Mindenesetre szívbeteg és reumás ismerősöm ilyen „egyéb" módon hozta tető alá otthonát Hozzá kell tenni, ez a legolcsóbb, de a legfárasztóbb és leghosszabb kivitelezés. Az adatok arra is rávilágítanak, hogv a magánépítők táborának egyharmada éppen a bizonytalan kivitelezés miatt sokkal többet idegeskedik. mint a sorstársak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a panel még nem nyert polgárjogot a magánépítőknél, aligalig népszerű, a házak 64 százaléka hagvománvos technológiával. tégláról téglára épült akkor nem kel] nyomozni, miért nincs elegendő falazóanyag. cement, vagv ablak. Így már jobban érthető, az építő, sok ezer fiatal miért utazik, rohan annyit az építkezés hosszú, keserves esztendei alatt A korszerű technológia nagyon lassan teried. és ez hozzájárult ahhoz, hogy a magánépítők helyzete nehéz legyen. Ám az igazsághoz tartozik: eddig az állami vállalatok nem is keresték a magánosok kegyeit Jól megéltek az állami megrendelésből, a tömeges lakásépítkezésből, amit alig győztek munkaerővel és anyaggal. Most fordult a kocka, a hatodik ötéves tervben változik a helyzet és ezt idejekorán megérezték az építők is. Szinte nincs olyan vállalat, amelyik házgyárra] rendelkezik, hogy ne rukkolt volna elő ezekben a hónapokban a csoportos, korszerű családi vagy társasházak tervével. Az árak — 800 ezer—1 millió forint — első pillanatra meghökkentőek. Még nem tudni, hogy az otthont alapító fiatalok mennyiben szavaznak a panelra, s milyen arányban vá'asrtiák az otthonteremtés régi. hagvománvos formáját, ami báír gyakran csigalassú építkezés, valamivel olcsóbb. Nehéz jósolni. A korszerű panelos családi és társasházak iránt elsősorban azok érdeklödnek, s elég <szép számban, akiknek már van otthonuk. De mert a másfél vagy két szoba már szűk. vagy össze akarnak költözni a szülőkkel, lakásuk az indulótöke a következő beruházáshoz. A régi lakást 3—500 ezer forintért el lehet adni ós ez a saját erő, amivel nekivághatnak a drága építkezésnek. Nem szabad elfelejteni, igénybe vehetik a telepszerű, többszintes sor- és társasházépítésnél a maximális 300 ezer forintos kölcsönt. Egv biztos, mindenképp csökken a hagvománvos építkezési mód aránya, így kevesebben rohanják meg a TÜZÉP-telepeket és talái a hagyományos módszerekkel kivitelezők biztonságosabban vállalnak, pontosabban dolgoznak. A korszerű technológia elterjedése máról holnapra egyensúlyt teremthet a magánépítés piacán. A régi építkezési forma nem lesz egyeduralkodó, de súlya megmarad a kővetkező ötéves tervben is. S ebből következik, a mai gondok némelvike túléli az ötödik ötéves tervet, mert nem könnyű azokat megszüntetni. Miről van szó? A helyi tanácsok nagvon sokat költöttek a telkek közművesítésére. házhelyek kia'akítására. Természetesen egyik város és község sem rendelkezik Dárius kincsével. A csatornázás. útépítés, villany-gázvezeték egv-két kilométerré szakaszon is milliókba kerül. Ezért szűnni nem akaró panasz: nincs elegendő építési telek. Pontosabban: hiánycikk a telek. A megvei tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint Szegeden Makón, Balástván. Domaszéken. Szatvmuzon, Rösskén és Üllésen volt is és egve'őre lesz is telekhiány, még az énítési tilalmak feloldása sem sokat envhíte't a gondokon. Meglepő fordulat, illetve a nagyvárosi urbanizáció következménye, hogy a Szeged kömvéki községekben egvre többen építenek családi házat, egyre többen kö'töznek ki a városból a csöndesebb, egészséges környezetbe. H ogv mi a teendő? Ezt szinte mindenki tudia. Közművesíteni kellene és jól gazdálkodni az építési területekkel. Az előbbihez még több pénzre 'enne szükség, az utóbbi nedig: az elmúlt négy év alatt feloarcel'ázott közel 3 ezer háznorta átlagos nagysága 600—2000 négyzetméter között váltakozik. Ez. a nagvság az országos normát jóval fe'iilmúlia és ezért igen magas a közművesítés költsége. A mezvei tanács vb javaslata: megfelelő választékban, differenciált nagyságú és 400—1000 négyzetméternyi telkeket alakítsanak ki. A közigazgatás méltán várja, hogy a hatékonyabb területgazdálkodás a magánépítők vállalkozói kedvét is jobban serkenti. Ha már a serkentést említem, vo'na még egv megjegyzésem: nem szabad megfe'edkezni arról, hogv nemcsak házat, hanem egvúítal vái-ost és köz-éget is építünk Talán érdemes lenne azzal még lobban törődni, hogv az esztétikusabb városkép követelményeit a magánépítők is mindinkább elfogadják. Halász Miklós