Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

4 Szerda, 1980. december 3. Változik a pályázati rendszer A Magyar Közgazdasági larsaság, valamint a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete vállalati igazgatók és szövet­kezeti elnökök részére ta­nácskozást rendezett tegnap, Szegeden, a Technika Házá­han. Dr. Kapás Pál, az SZVTT titkára nyitotta meg az értekezletet, amelyen dr. Rácz Albert, munka­ügyi minisztériumi ál­lamtitkár tartott tájékoztatót m VI. ötéves tervidőszak munkaügyi feladatairól. Az előadó többek között el­mondotta, hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálko­dást, különös tekintettel arra, hogy az ország egyes terüle­tein munkaerőhiány, más te­rületeken viszont munkaerő­fölösleg mutatkozik. Elmon­dotta, különösen nagy figyel­met kell ford'tani arra, hogy m pályakezdő fiatalok szak­képzettségüknek megfelelő munkát kapjanak. Mivel az oktatás nem mindig van szinkronban a gyakorlati kö­veteiményekkel, arra is szük­ség lesz, hogy az oktatási in­tézményekben rugalmasab­ban alkalmazkodjanak a gya­korlati igényekhez. Tervezik például, hogy az egyetemek és főiskolák második évfoiya­lyamán tanulókkal ismertetik a várható elhelyezkedési le­hetőségeket, a szakképzettség iránti igényeket, hogy szük­ség szerint időben szakot vál­toztathassanak, olyan kép­zettséget szerezzenek, amely iránt nagyobb a kereslet A közeljövőben módosítják a pályázati rendszert is, s az egyetemet, főiskolát végzők­nél megszüntetik az eddigi kötöttséget, amely szerint há­rom évet szakmájukban kel­lett töleniük. Előtérbe kerül a pályaválasztásnál az egyé­ni kockázatvállalás is. Mind­ennek révén a kereslet és kí­nálat jobb összhangját kíván­ják megteremteni. Az előadó kitért a munka­és üzemszervezés jelentőségé­re is, beleértve az üzemen be­lüli átcsoportosításokat, a szakmai átképzést, s azt is, hogy a jövedelmek differen­ciálásával, az anyagi érde­keltség biztosításával is segí­teni kell a szakemberellátolt­ság megoldását, a szükséges emberi feltételek biztosítá­sát. A tanácskozás után a Mun­kaügyi Minisztérium vezetői­nek egy csoportja megtekin­tette az NKFV szegedi üze­mét, ahol Juratovics Aladár üzemigazgató tartott tájékoz­tatást munkaügyi és más, a termeléssel kapcsolatos kér­désekről Aczél György előadása Pártunk XII. kongresszu­sa egész népünk számára mozgósító erejű, világos programot adott mai es evekre szóló, távlati célja­ink meghatározásakor. Egy­szerre ösztönzött eddigi vív­mányaink dinamikus cselek­vést igénylő megőrzésére és a minden területen jobb, igényesebb munkát kívánó, alkotó szellemi megújulás­ra — hangsúlyozta Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a budapesti pártbi­zottság Villányi úti oktatási igazgatóságán megtartott kommunista aktiván elhang­zott eloadasának bevezető­jében. . A főváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, művelődési intézményeinek vezetői, aktivistái előtt ide­ológiai. kulturális életünk időszerű kérdéseiről szólott. A XII. partkongresszus út­mutatásai és fejlődésünk mai követelményei tükré­ben elemezte a feladatok megoldásában oly fontos szerepet játszó emberi té­nyező. valamint a személyi­ség sokoldalú formálásában, a közösségi gondolkodásmód fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű kulturális terü­letek. körtük a művészetek munkásainak feladatait. Rá­mutatott: rendszerünk sta­bilitása. politikánk fő ele­meinek állandósága nem­csak hogy nem jelent válto­zatlanságot a munkában, a gyakorlatban, hanem dina­mizmust. haladást követel. Vívmányainkat nem tudjuk megőrizni továbblépés nél­kül. Továbblépés azonban csak akkor lehet, ha meg­szilárdítjuk eddigi eredmé­nyeinket. A fejlődés — ma még inkább, mint eddig — arra kötelez bennünket, hogy tudjunk, akarjunk és merjünk szakítani mindaz­zal, ami fölött eljárt az idő, ugyanakkor keressük. tár­juk fel és alkalmazzuk mi­nél szélesebb körben és mi­nél nagyobb következetes­séggel a szigorúbb követel­ményeknek jobban megfe­lelő korszerű elveket és módszereket. Már a jelen feladataival is úgy kell meg­birkóznunk, hogy közben távlatainkat is szem előtt tartsuk. Eközben arra kell törekednünk, hogv a szocia­lista fejlődés további szaka­szaiban is fenntartsuk, sőt erősítsük a társadalom osz­tályainak és rétegeinek cse­le levési egységét csorbí­tatlanul megőrizzük és fej­lesszük a pártunk és népünk közötti kölcsönös bizalmat Terveink. törekvéseink egyszerre építenek a fejlődés növekvő követelménveinek megfelelő általános és szak­mai műveltségre, a korsze­rű világnézetre, erkölcsi fel­fogásra. közéleti kultúrára és a személyiség gazdagí­tására. A tudomány munkásainak is arra van szükségük, hogy tudást, tehetséget próbáló. értelmes, hasznos és ösztön­ző feladatokat kapjanak. Ezen a területen eredmé­nyeinkkel még messze nem lehetünk elégedettek, de lát­va a kibontakozás útját megtesszük a tudomány és a termelés érdekeinek meg­felelő lépéseket. Kettős cél vezet bennünket Az egyik: ne legyenek fölösleges, illet­ve magukat fölöslegesnek érző szakemberek a tudo­mányos műhelyekben, a ku­tatóintézetedben. A másik: megfelelő szellemi kapacitás álljon az anyagi javakat termelő, előállító üzemek rendelkezésére a korszerű technika és technológiák mi­nél gyorsabb és hatásosabb bevezetéséhez. A kozoktatás és a felső­oktatás korszerűsítése az előttünk álló egy-két évti­zed egyik legnagyobb vál­lalkozása lesz. amelynek körvonalai már kirajzolód­nak. A tervek a bevált for­mák. az oktatás stabilitásá­nak megőrzése mellett a képzés minőségének erőtel­jes javítását ígérik. A közoktatásban az isko­lai munka tartalmi megújí­tása kerül előtérbe. Az utób­bi években megnőtt az ideo­lógia jelentősége — állapí­totta meg a továbbiakban Aczél György, s aláhúzta: a fejlődés során felvetődő új kérdésekre új válaszo­kat keü adnunk: intenzív ideológiai munkát igényel egyes zavaró jelenségek, té­ves, esetleg káros nézetek értelmezése, visszaszorítása is. Mindez megkívánja a marxizmus hegemóniájának szüntelen erősítését A mar­xista ideológia segít abban, hogy az emberek természe­tesnek érezzék: a fejlődés nem mentes az ellentmondá­soktól, egyben megkönnyíti, hogy el tudják választani a törvényszerűt az esetlegestől. Pártunk több mint két év­tizede kialakított és azóta töretlenül érvényesülő mű­velődéspolitikai irányelveinek helyességét az élet igazolta. Bizonyos tartalmi elemeiket, s gyakorlati módszereiket azonban tovább kell fejlesz­tenünk, Életünk más terü­leteihez hasonlóan ebben is a minőség javítására kell a hangsúlyt tennünk. Megértjük az alkotók őszinte, a ha'adás nehézsé­gein vívódó, felelős szavát, ám határozottan feliénünk az olykor művekben is je­lentkező felületesség, olcsó­ság, történeimietlenség, ha­mis általánosítás ellen. A művészet támogatásában ezu­tán is a szocializmust, a né­pet magas színvonalon szol­gáló, szocialista szellemű al­kotások élveznek elsőbbsé­get. Aczél György nyomatékká' szólt a kulturális műhelyek és vezetőik felelősségéről. .Tó ügyünk, az egész nép mű­velődésének szolgálata érde­kében biztosítsák az alkotó szabadságot, de senkinek ne engedjek, hogy visszaéljen vele. önállóságuk párosuljon ennek megfeleld felelősség­gel, igényességük jusson ki­fejezésre a minőség, a való­di értékek felkarolásában, a tehetségek támogatásában. A helyes irányú kezdemé­nyezések felkarolásában, az új értékek felkutatásában, a művészeti élet demokratiz­musának, az alkotás szabad­ságának fejlesztésében a művészetek és a közönség kapcsolatának erősítésében nélkülözhetetlen szerepe van a marxista kritikának. Hiva­tását azonban csak akkor tölthet be, ha kezdeménye­zőbb, bátrabb lesz az érté­kelésben a jó dicséretében és az elvetnivaló bírálásá­ban. Az előrelépéshez az alkotó erők jobb összefogására, a valódi értékek elkötelezet­tebb és nyíltabb támogatá­sára, s a művészeti műhelyek irányításának javítására van szükség — mondotta beszé­de végén Aczél György. Kevesebb baleset Az üzemi balesetek es ezen belül a halálos üzemi balese­tek az utóbbi öt évben 12— 13 szá-alékkal mérséklődtek az 1971—1975-ös évek átla­gához viszonyítva. Az elmúlt öt esztendőben, az előző kö­zéptávú időszakhoz viszo­nyítva mintegy 80 ezerrel kevesebb üzemi baleset kö­vetkezett be, és 350-nel ke­vesebb emberélet esett áldo­zatul. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a beruhá­zások, rekonstrukciók, fej­lesztések nyomán javultak a dolgozok munkakörül "lényei, korszerűbb munkafeltételek teremtődtek az egészéges és biztonságos munkavégzéshez — hangsúlyozta Fócze Lajos, a SZOT munkavédelmi osz­tályának vezetője kedden az országos munkavédelmi ak­tívaértekezleten. A SZOT társadalombiztosítási főigaz gatóságának székházában megtartott tanácskozáson értékelték az 1980-as eszten­dő munkavédelmi helyzetét, és meghatározták a jövő év munkavédelmi feladatait. A beszámolási időszakban újabb lendületet kapott a munkavédelem ügye, nőtt társadalmi kerete, nyilvános­sága — állapították meg. Mindehhez alapot jelenteit a Minisztertanács 1979-ben a munkavédelmiről hozott rendelete, amely rögzítette a munkavédelem alapkövetel­ményeit. A minisztertanácsi rendelet végrehajtása meg­kezdődött, a szakszervezel i választások során több és felkészültebb társadalmi munkavédelmi felügvelő kanott megbízást, emellett nőtt a munkavédelem ügyé­ért tevékenykedő társadalmi aktivisták köre is. Az elmúlt időszakban — állapították meg — erősödött a munka­védelem és a rokon szakte­rületek egyiitnlűködése, munkakapcsolata — A válla'átok a hatodik ötéves tervidőszakra szóló terveikbe — a szociális terv­feiezet részeként — minde­nütt építsék be a munka­védelmi fejlesztéseket szol­gáló feladatokat — emelte ki Főcze Lajos. 1981-tól az üzemi balese­tek bejelentésének, nyilván­tartásának és kivizsgálásá­nak új rendje lép életbe. (MTI) erm rr E gyik ismerősöm szívbeteg lett. másik izületes. Fiata­lok, valamikor tele voltak lelkesedéssel. Érnek ép­pen négy esztendeje. Azóta felépült a táísashazuk. de gyűlölettel néznek a falakra, ök ketten a magánépítők hatalmas táborából szinte belerokkantak a vái'alkozásuk­ba. De vajon e mozgalom „szürke katonái" meg 1980-ban is a feketelevest kanalazzák? A kérdés már azért is ér­dekfeszítő. mert az elkövetkezendő években a magánépítők készítik el a lakások kétharmadát, mig az egyharmad ál­lami beruházásból épül. Tehát könnyű-e ma házat építeni? Ha valakinek félmillió forint készpénz nyomja a zse­bét. jó barátja egy kőműves kisiparos vagy szövetkezeti elnök, akad néhány ismerőse TÜZÉP-telepen. akkor magas vérnyomás, neurózis és kellemetlen közérzet nélkül bont­hatja a pezsgősüveget a házszentelőn. De ha valami hiány­Születésnapi köszöntés Fehér Andrást, a munkás­mozgalom régi szegedi har­cosát 75. születésnapja alkal­mából tegnap, • kedden dél­előtt a városi pártbizottságon fogadta és köszöntötte Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első tit­kára. Az ünnepeltet üdvözöl­te Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, és átadta a me­gyei pártbizottság elismerő levelét, ajándékát és vörös szekfűrsokrot. Fehér András t9?l-ben asztalosíanulóként került a munkásmozgalomba. 1924­ben belépett a szociáldemok­rata pártba és a famunkások szakszervezetébe. E'őtte mar tagja volt a Szegedi Általá­Nagy László felvétele nos Munkás Dalegyletnek. A felszabaduláskor tagja volt a polgárőrségnek, azt követően pedig a BM állományába tar­tozott, s mint főhadnagy ment nyugdíjba. Bárhová is sodorta az élet, a pártmunkát a kórust nem hagyta el. Je­lenleg is az MSZMP tarjáni Il-es számú alapszervezetben tevékenykedik. Az általános Munkás Kórusnak 22 éve tit­kára. Kitüntetései: a Szocia­lista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulási Jubileum' Emlékérem, a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozata és még több más ki­tüntetés. Képünkön: (balról jobbra!: Török Józ=ef az ünnepelt és Papdi József. zik.... Nézzük sorjában a lehetőségeket. Az ötödik ötéves tervben Csongrád megvében várha­tóan 15 ezer magánerős lakás készül eL azonban a magán­lakások között igen nagy a különbség. Más a gond Do­rozsmán. Újszegeden, Tarjánban. Makón vagy Csongrádon. Mert magánerős lakásnak számít a felsővárosi tízemeletes OTP-paneltársasház és a petőfitelepi családi ház is. De mennyivel idegesebben pislog a petőfi telepi fiatalember, aki esetleg áthidaló gerendák után nyomoz, mint az, aki OTP-től átveszi a kulcsot, és csak az a gondja, a Kom­forttal vagy Volán-teherautóval költözködjön. Sokszor köl­tői a kérdés. A lenni vagy belerokkanni határán mozog * felelet. Ugyanis nem mindegy, hogy ki, vagy kik. melyik vállalat és milyen technológiával készíti el a házat. A hi­vatalos adatok szerint az elmúlt négy év alatt a magán­lakások 36 százalékát állami építőipari vállalat. 35 száza­! lékát .kisiparos, 2 százalékát pedig szövetkezet építette. A többi kalákában készült, összefogtak az ismerősök, barátok, rokonok, kontárt fogadtak, vagy... Mindenesetre szívbe­teg és reumás ismerősöm ilyen „egyéb" módon hozta tető alá otthonát Hozzá kell tenni, ez a legolcsóbb, de a leg­fárasztóbb és leghosszabb kivitelezés. Az adatok arra is rá­világítanak, hogv a magánépítők táborának egyharmada ép­pen a bizonytalan kivitelezés miatt sokkal többet ideges­kedik. mint a sorstársak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a panel még nem nyert polgárjogot a magánépítőknél, alig­alig népszerű, a házak 64 százaléka hagvománvos techno­lógiával. tégláról téglára épült akkor nem kel] nyomozni, miért nincs elegendő falazóanyag. cement, vagv ablak. Így már jobban érthető, az építő, sok ezer fiatal miért utazik, rohan annyit az építkezés hosszú, keserves esztendei alatt A korszerű technológia nagyon lassan teried. és ez hozzájárult ahhoz, hogy a magánépítők helyzete nehéz le­gyen. Ám az igazsághoz tartozik: eddig az állami válla­latok nem is keresték a magánosok kegyeit Jól megéltek az állami megrendelésből, a tömeges lakásépítkezésből, amit alig győztek munkaerővel és anyaggal. Most fordult a kocka, a hatodik ötéves tervben változik a helyzet és ezt idejekorán megérezték az építők is. Szinte nincs olyan vállalat, amelyik házgyárra] rendelkezik, hogy ne rukkolt volna elő ezekben a hónapokban a csoportos, korszerű csa­ládi vagy társasházak tervével. Az árak — 800 ezer—1 mil­lió forint — első pillanatra meghökkentőek. Még nem tud­ni, hogy az otthont alapító fiatalok mennyiben szavaznak a panelra, s milyen arányban vá'asrtiák az otthonteremtés régi. hagvománvos formáját, ami báír gyakran csigalassú építkezés, valamivel olcsóbb. Nehéz jósolni. A korszerű panelos családi és társasházak iránt első­sorban azok érdeklödnek, s elég <szép számban, akiknek már van otthonuk. De mert a másfél vagy két szoba már szűk. vagy össze akarnak költözni a szülőkkel, lakásuk az indulótöke a következő beruházáshoz. A régi lakást 3—500 ezer forintért el lehet adni ós ez a saját erő, amivel neki­vághatnak a drága építkezésnek. Nem szabad elfelejteni, igénybe vehetik a telepszerű, többszintes sor- és társasház­építésnél a maximális 300 ezer forintos kölcsönt. Egv biz­tos, mindenképp csökken a hagvománvos építkezési mód aránya, így kevesebben rohanják meg a TÜZÉP-telepeket és talái a hagyományos módszerekkel kivitelezők biztonsá­gosabban vállalnak, pontosabban dolgoznak. A korszerű technológia elterjedése máról holnapra egyensúlyt teremt­het a magánépítés piacán. A régi építkezési forma nem lesz egyeduralkodó, de súlya megmarad a kővetkező ötéves tervben is. S ebből következik, a mai gondok némelvike túléli az ötödik öt­éves tervet, mert nem könnyű azokat megszüntetni. Miről van szó? A helyi tanácsok nagvon sokat költöttek a telkek köz­művesítésére. házhelyek kia'akítására. Természetesen egyik város és község sem rendelkezik Dárius kincsével. A csa­tornázás. útépítés, villany-gázvezeték egv-két kilométerré szakaszon is milliókba kerül. Ezért szűnni nem akaró pa­nasz: nincs elegendő építési telek. Pontosabban: hiánycikk a telek. A megvei tanács végrehajtó bizottságának megál­lapítása szerint Szegeden Makón, Balástván. Domaszéken. Szatvmuzon, Rösskén és Üllésen volt is és egve'őre lesz is telekhiány, még az énítési tilalmak feloldása sem sokat envhíte't a gondokon. Meglepő fordulat, illetve a nagyvá­rosi urbanizáció következménye, hogy a Szeged kömvéki községekben egvre többen építenek családi házat, egyre többen kö'töznek ki a városból a csöndesebb, egészséges környezetbe. H ogv mi a teendő? Ezt szinte mindenki tudia. Közmű­vesíteni kellene és jól gazdálkodni az építési terü­letekkel. Az előbbihez még több pénzre 'enne szük­ség, az utóbbi nedig: az elmúlt négy év alatt feloarcel'á­zott közel 3 ezer háznorta átlagos nagysága 600—2000 négyzetméter között váltakozik. Ez. a nagvság az országos normát jóval fe'iilmúlia és ezért igen magas a közmű­vesítés költsége. A mezvei tanács vb javaslata: megfelelő választékban, differenciált nagyságú és 400—1000 négyzet­méternyi telkeket alakítsanak ki. A közigazgatás méltán várja, hogy a hatékonyabb területgazdálkodás a magán­építők vállalkozói kedvét is jobban serkenti. Ha már a serkentést említem, vo'na még egv megjegyzésem: nem szabad megfe'edkezni arról, hogv nemcsak házat, hanem egvúítal vái-ost és köz-éget is építünk Talán érdemes len­ne azzal még lobban törődni, hogv az esztétikusabb város­kép követelményeit a magánépítők is mindinkább elfo­gadják. Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents