Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

4 Szombat, 1980, november 1-5. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (folytatás az 1. oldalról.) reálisan foglalkozzék gaz- oldását, a dolgozó osztályok, állami és a társadalmi szerdasági helyzetünkkel, is- rétegek érdekeinek egyezte- vek összehangoltabb együttlehetosegek, a tartalékok mertesse a gazdaságpolitikai jobb kihasználására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítására. az ésszerű takarékosságra. az anyagi és a szellemi erőforrások jó hasznosítására, gazdálkodásuk nalának emelésére helyezzék a hangsúlyt Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé a kezdeményező, a változásokra Idejében reagáló vezetési munkamódszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politikai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően célokat. Támogassa a he- tését; a társadalom alkotó működése, a magasabb kölyes törekvéseket, lépjen fel er®t a szocializmus építésé- vetelményeket támasztó fela negatív Jelenségekkel nek legfontosabb feladataira adatok megoldása mindenekszemben, mozgósítson a nép- szervezi, mozgósítja. előtt azt igényli, hogy a Közgazdasági terv megvalósítá- A Központi Bizottság meg- ponti Bizottság folytassa beerősítette a párt felső vezető vált gyakorlatát, fejlessze totestületeinek eddigi gyakor- vább irányító, ellenőrző munlatát, amely hasznosítja a káját. párt sok évtizedes munkájá- Központi nak elvi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az A tervkészítés szempontszinvo- Iából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére az előzetes elképzeléseket megtárgyalták, véleményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magj 'ar Tudományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának Bizottság a munkarendjéről és munkamódszeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. (MTIJ MSZMP—OKP Közlemény a megbeszélésekről © Róma (MTI) A küldöttséget fogadta Az Olasz Kommunista Enrico Berlinguer, az OKP Párt Központi Bizottságának főtitkára. Az MSZMP képvimeghívására november 10— selői találkoztak és megbe14. között látogatást tett szélést folytattak Giorgio Olaszországban az MSZMP Napolitanóval, Glancarlo PaKB küldöttsége Óvári Mik- jettável, Luciano Barcaval, lósnak, a Politikai Bizottság Tullio Vecchiettivel, a vezetagjának, a Központi Bízott- tőség tagjaival, s az OKP ság titkárának vezetésével, több más tisztségviselőjével. A delegáció tagjai voltak: A delegáció látogatást tett a Lukács János, a Baranya képviselőházi és a szenátusi megyei pártbizottság első kommunista csoportnál, vatitkára Horn Gyula, a KB lamlnt Perugiában. A ma. külügyi osztályának helyet- gyar vendégeket fogadta tes vezetője és Verók Ist- Amintore Fanfani, a szenávánné, a KB munkatársa. tájékoztatni kell a vállalat elnöksége, a Termelőszövethelyzetéről, munkájáról:job- kezetek Országos Tanácsában be kell vonni őket a n6k elnöksége, az Ipari Szötennlvalók meghatározásába, vetkezetek Országos TanáEzzel ls elő kell segíteni a csának elnöksége, a Fogyaszkollektívák mozgósítását és tási Szövetkezetek Országos összefogását a társadalmi és Tanácsának elnöksége, a a vállalati célok megváló- Magyar Kereskedelmi KaA szakosítás és a KGST 8. sítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést A tanácsok tervel, gazdálkodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék a gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községpolltlkal céIpk valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit A pártszerveknek és -szervezeteknek a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A tömegpolltlkal munka, a sajtó, a rádió és a televízió Közös megállapodások — cializáció — sokféle formája, hajók kibocsátásának fokoelőzetesen egyeztetett elkép- bár itt sem csekélyek a len- zását, ugyanakkor egyebek zelések majd programvázla- nivalók, a további haladás között a személyszállító és iotok, végül az érintett albl- érdekében. Az országhatárt lyami kotróhajóknak a Szovzottságok és bizottságok ult- túllépő ilyen tevékenység jetunióból történő beszerző, sein megvitatott és Jóváha. azonban még friss, alig más- sét. Az érintett felek idén mar gyott megállapodások — so fél-, két évtizedes, s valója- ciusban újabb egyezményt irrozatára épül az a terv, ban most van kibontakozo- tak alá, tíz esztendőre érveamely a KGST-tagállamok ban. Ennek ellenére is már nyesen. közös hajótervek kiáruszállításának hogyanját változatos a KGST-tagálla- alakítására, ennek segítségelényegesen átalakítja, elsőbb- mok. népgazdasági területeik, vei közös részegységek alkalséget adva a nagy ürtártal- vállalataik szakosítási gya- mazására. 140 tonnás uszódamü konténereknek. Amihez korlata. Találhatunk egyez- ruk együttes fejlesztésére és természetes módon kap. ményeket egész termékcsalá- gyártására. Hasonló ehhez az csolódnak olyan, szakosilasi dókra —. mint például a me- a megállapodás is, amely és kooperációs egyezmények, zőgazdasági gépgyártásban energetikai berendezések szamlnt a KGST-tagországok —, alkatrészekre, és részegy- kosított előállítására vonat,:o egységes konténeres szállitá- ségekre éppúgy, mint tech- zik. Mindezek alátámasztják: sl rendszerének a megterem- nológiákra, kutatási témákra, gazdasági fejlődésünk jelenkéri a tömegszervezeteket és ' tésel a résztvevők konténe- az új kutatási eredmények tős forrása lehet az, ami e _ _ , , , _ , . rétnek — a vagonparkhoz ha. termelésbeni alkalmazásara, rövid híradásokban úgy fo sonló — közös használata az Gazdag tapasztalatok bizo galmazódik meg. hogy újabl országok közötti fuvarozás- nyitják: a szakosítás segilsá- szakosítási egyezményt irtaid mara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége. • A Központi Bizottság felmozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyt gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaverseny, a dolgozók munkamozgalmai segítsék elő a terv céljainak az elérései.' A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekelt, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyüjtva vegyen részt a terv végrehajtásában. A Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően, Időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott testületeinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson megválasztott KözA Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus-leninizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következetesen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott testületek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a munka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli kl; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai Irányítással gondoskodik arponti Bizottság első ülésén, n)i, hogy társadalmunkban 1980. márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából kiindulva megvizsgálja a párt vezető testületeinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyomán a munkamódszer jó Irányban . fejlődött. érvényesüljenek a szocializmus elvei és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellentmondások felban; a konténergyártas fej- gével fölgyorsul a tudomá lesztése; a nagy átbocsátó né- nyos- technikai haladás az pességű terminálok — konté érintett területen —, de nerrakodó pályaudvarok — gyakran a kapcsolódó más hálózatának létrehozása. Apró tevékenységükben is —, mérpéldája ez annak, miként nö- séklcdnek a fajlagos ráfordívelheti a szakosítás — a faj- tások, megnő az áruklbocsálagos beruházások egy-egy tás — termékegységre veiiországra jutó legkedvezőbb tett — gazdaságossága, aránya mellett — lényeges Ilyen nyomós érvek teszik mértékben a legkülönfélébb kölcsönös érdekké —. s egygazdaságl tevékenységek ben érthetővé —, hogy 1970hasznosságát. S azért, hogy ben a KGST-tagországok egyne egyetlen példára hagyat- más közötti gép- és berendekozzunk, említhetjük azt a zés szállításainak már harmár bevált gyakorlatot, minchat százalékát szakooiamely nagy teljesítményű tott termékek alkották. Entextllipari gépeknek részegy- nek súlyát akkor érzékelhetségeként történő szakosított jük igazán, ha hozzátesszük gyártásában alakult ki. Ered- például 370 ezer szerszámgé ményeként hazai üzemek so. pet, 723 ezer traktort gyárra Jutott korszerű — belföldi tottak a KGST-tagországalelőállítás esetén csak rendid- ban. S ami szintén ide tarlovül drágán, azaz gazdaságla zlk, mert a szakosítás nyit lanul előteremthető — eszkö- utat hozzá: ugyancsak tavaly zökhöz. 593 KGST-szabványt fogadTavaly a KGST-tagállamok tak el, s vezettek be a tagálközött százhúsz több oldalú, lamok. s az ezret meghaladó két ol- . , ... . ... . .. dalú szakosítási, valamint „ A, . szakosítá8 fő területeit kooperációs egyezmény volt ™£?inÍban a "erszumgepalá... Veress Tamás tus elnöke is. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyarországi és az olaszországi helyzetről, a két párt tevékenységéről. Az MSZMP és az OKP képviselői széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet főbb időszerű kérdéseiről. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi helyzet súlyosbodása, a feszültség növekedése, a világbékét fenyegető veszélyek miatt. Hangsúlyozták az erőfeszítések fokozásáriak szükségességét az atom fegyverkezési verseny megfékezése, az államok közötti tárgyalások, a nemzetközi együttműködés, az enyhülési folyamat előbbre vitele, a világbéke biztosítása érdekében. Az MSZMP és az OKP képviselői egyetértettek abban, hogy tovább erősítik a két párt közötti elvtársi viszonyt. a baráti együttműködést., s elősegítik a magyarolasz politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok to'-ábbi fejlődését. • * gyártásban, a rádiótechnikai mar ég elektronikai iparban, a hidraulikus és pneumatikus berendezések előállításában, a hajók, az energetikai gépek, a gépjármű főegységek és alkatrészek stb. termelésében Jelölhetjük meg. A szó ba hozott részterepeken tízezer fölött van azoknak a terméktípusoknak a száma, amelyeket szakosítási egyezmények alapján készítenek i az érintettek és forgalmaznak az egymás közötti kereskedelemben. de egyre gyakrabban nem KGST-tagországokban is. érvényben. Ez a Jellemzi, hogy a gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszában — az ésszerűségből, a nemzetközi munkamegosztás fölkínálta gazdaságosságból kiindulva — gyorsan növekvő szerephez jut a szakosítás. Kézenfekvő ugvams, hogy minél több. s minél bo nyolultabb eszközre van szüksége egy-egy népgazdasági részterületnek, annál inkább igénybe kell vennie a szakosításban rejlő tartalékokat. Így van ez azért is, mert egy-egy népgazdasági részterület önmaga nem, vagy csak igen drágán tudja előállítani mindazt, amire igénye van. Ma már szokványos, természetes a belföldi szaköSÍ- fennmaradását, tás, — vagy más szóval, spe ruk, a folyami A hajógyártásban például a szakosítás tette lehetővé e nagymultú iparterület hazai az úszóda toló-vontató Megállapodás Madridban lljicsov felszólalása © Madrid (MTI) Pénteken délután megszületett a megállapodás a madridi találkozó ügyrendiéről, napirendjéről és időbeosztásáról. Az erre a célra alukitott munkacsoportban létrejött konszenzus (egyetértés) alanján elfogadták a nek beszéde Wián hangzott el. lljicsov beszédében, amelyet feszült figyelemmel követtek. mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a madridi találkozó sikere természetesen nem közömbös az európai és nemcsak az európai csütörtök este nyilvánosság- népek számara. ra hozott javaslatot, amelyet „Vannak erők, amelyek az európai semleges és el nem szereinek a madridi talalKOkötelezett országok terjesz- zót tárgyszerű tanácskozás tettek elő. E javaslat elkiilö- helyett valamiféle propagannített és arányos időt biztosít dafórummá, afféle szóparvla helsinki záróokmány vég- adallá változtatni" — hanrehaltása áttekintésének, va- goztatta a szovjet külügymilamint a béke és a bizton- nisxter-hclyettes. Értetlenség. az együttműködés erősí- ségének és tiltakozásának tését is elősegítő új lnditvá- adott hangot az amerikai nyok megvitatásának. küldöttségvezető csütörtöki A munkabizottságnak si- beszéde kapcsán, mert az — került megoldani azt a fel- megsértve a helsinki záróadatot. amelyet az előkészi- okmányt — nyíltan beavattő tanácskozás egyes NATO- kozott a Szovjetunió és más körök ellenállása következ- országok belügyeibe, tében nem tudott elvégezni. lljicsov rámutatott, hogy a A most létrejött konszenzus Szovjetunió következetesen megteremti a madridi talál- munkálkodott és munkáikokozó eredményes munkája- dlk a helsinki záróokmány nak szervezetig kereteit. ajánlásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül Az európai biztonsági és elsőnek foglalta alkotmányáegyüttműködési értekezlet ba a záróokmány államközi részvevőinek madridi talál- kapcsolatokra vonatkozó kozóján pénteken folytató- megfogalmazásalt. A Szovdotl a bevezető politikai nyi- jetunió — szögezte le Iljilatkozatok sorozata. Nagy csov _ határozottan ellenzi várakozás előzte meg a s?ov- a záróokmány felülvlzsgálalet felszólalást, amelv az tára irányuló kísérleteket. ENSZ-főtitkár képviselőiéMagyar-mongol gazdasági együttműködés © Ulánbátor (MTI) Ulánbátorban november 11—13. között tartotta XIV. ülésszakát a magyar—mongol gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság. A bizottság két tagozata ső elnökhelyettesének, a bi- gazdasági kapcsolatok minzottság két társelnökének vezetésével áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálta az 1980. évi külkereskedelmi áruforgalom teljesítésének den területén eredményesen fejlődtek. Az ülésszakkal egyidejűleg aláírták az 1981—1985. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapo-„v*. helyzetét és intézkedéseket Borbándi Jánosnak, a Mi- fogadott el az együttműködés dást is, valamint annak 1981 nisztertanács elnökhelyette- továbbfejlesztésére. Megálla- évt Jegyzökönyvét, sének és Tümenbajarin fíag- pították. hogy a jelenlegi öt- A Borbándi János vezette csának, a Mongol Népköz- éves népgazdasági tervperió- magyar küldöttség pénteken társaság Minisztertanácsa el- dúsban a két ország közti este hazaérkezett Budapestre, lönböző előfeltételekkel A szovjet küldöttség vezetője emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés szervezete a katonai enyhülés és a leszerelés érdekébon. a háború kitörésének veszélyét csökkentő -endszabályokra vonatkozóan tett. A madridi találkozó hivatott dönteni az európai ka'onai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról, megtartásának helyéről, időpontiáról és egyéb módozatairól. E kérdés megoldható, ha az értekezlet összehívását nem bástyázzák körül kü-