Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

8 Péntek, 1980. november 21: Rusztikus bútorok Külföldön is nagy sikert aratott stílbútoraival bővíti a hazai választékot a Pécsi Fa­ipari Szövetkezet. A mecsek­aljai üzem megkétszerezi a belkereskedelemnek szállí­tott, tömörfából készült stíl­és rusztikus bútorok gyártá­sát. A BÜTORÉRT-tel kö­tött megállapodás értelmé­ben jövőre már harminc­millió forint értékű, szépen megmunkált, masszív fabú­tort készítenek Pécsett. A különböző szekrények, ko­módok, szekreterek, ágyak, kisbútorok és ládák — ösz­szesen mintegy húszféle bú­tor — a Domus áruházak útján jut a magyar vásárlók­hoz. A vezetés kérdései a fogyasztási szövetkezetekben Erdei múzeum Az ország első, és eddig egyetlen ' erdei szabadtéri múzeuma Szilvásváradon, a Szalaika völgyében van. He­ves megye múzeumai közül ez — a hajdani erdei munka megmentett értékeit bemuta­tó szabadtéri tárlat — a leglátogatottabb. Érdekes kérdést tárgyalt tegnap Szegeden a Fogyasz­tási Szövetkezetek Csong­rád megyei Szövetségének elnöksége. A szövetkezeti ve­zetésről, a vezetők helyzeté­ről. az irányító munka ta­nasztalatairól. továbbfejlesz­tésének feladatairól volt szó. A SZÖVOSZ ez év június 3-i ülésén tárgyalt e témá­ról és kiadta azt az irány­elvet, amely hosszú távon megszabla a szövetkezeti mozgalomban tevékenykedők feladatait. Legfontosabb ten­nivalók közé tartozik; az intenzív gazdálkodás rend­szerének fellesztése. a szö­vetkezetek általános lellegé­nek erősítése, a kereslet—kí­nálat készletösszetétel ősz­szehangolásg, a termeltetés —felvásárlás, integrátori sze­rep megszilárdítása és a kor­szerű munka- illetve üzem­szervezés, munkaerő-gazdál­kodás megteremtése. Tu­lajdonképpen ezen összete­vők alapián határozható meg a vezetés színvonala, s egy­szersmind konkrétan meg­jelöli a káder- és személyi, valamint az oktatási tovább­képzési munka irányát is. Ezen a téren a megyei MESZÖV-höz tartozó szö­vetkezetekben még bőyen akad tennivaló. Az irányítási, gazdálkodási hiányosságok sokszor, vagy legtöbbször személyi problémákra vezet­hetők vissza, amelyek „or­voslását" időben megkezd­te a megyei apparátus. A tartalékfeltáró vizsgálatok, netán indokolt személycse­rék. sőt a differenciált pre­mizálás előbb-utóbb ered­ményhez vezetnek. Felvetődik a kérdés: mi­lyen elgondolások vezérlik az elnökséget az elkövetke­zendő időben a vezetésre al­kalmatlan, ám vezető állást betöltő dolgozókkal kapcso­latban? Ocskó Imre, a megyei MÉSZÖV elnöke tájékoztat­ta a jelenlevőket arróL hogy a vezetők alkalmasságát jövő év június 30-ig mind szak­mailag. mind politikailag felülvizsgálják. Premierláz A fogszuvasodás megelőzéséről Ismét Itt a fogászati és testápolási hónap. Ismét sok szó esik a fogak védelméről, ám joggal kérdezi meg bár­ki, ez ügyben mi történt a valóságban? Nem minden a fogorvoson múlik. Mert mit tud tenni ő? Felvilágosító előadást tart a helyes táplálkozásról, de ennél „hatásosabb" meg­előző eljárás nincs a kezé­ben. Igaz, hogy az utóbbi időben igyekeztek eredmé­nyesebbé tenni a gyermek­fogászatok működését, a igaz, hogy a szuvas fogak jó tömése meggátolja a további fogromlást. Az alapvetően jó megoldás az lenne, ha minél kevesebb fog válna szuvassá. Van-e erre lehe­tőség? A válasz: határozott igen. Hatásos az az eljárás, amellyel nagy tömegeket, viszonylag könnyen lehet el­érni, automatikus (vagyis az egyén közreműködése nélkül is működik), veszélytelen és lehetőleg olcsó. Ezeknek a követelményeknek eddigi vizsgálatok szerint csupán két módszer felel meg: az ivóvíz és a háztartási* só fluordúsítása. Az ivóvíz fluorozásának nagyobb a múltja, mert az ivóvizvizsgálátok __ vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy­ha a víz mérsékelt égövi kö­rülmények között literen­ként 1 milligramm fluort tartalmaz, akkor, függetle­nül az egyéni vízfogyasztás­tól, a fogazat állapota jó, kevesebb a szuvas fog. Ma már igen sok országban, így az USA-ban, a Szovjet­unióban, Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban fluorral dúsított vizet fogyaszt mintegy 300 millió ember. Ugyanilyen ered­ményt lehet elérni a fluoro­zott sóval, de csak akkor, ha a sófogyasztás rendsze­res, vagyis a bölcsődékben, az óvodákban, a napközis általános iskolában, otthon és a közétkeztetés céljait szolgáló helyeken (éttermek, menzák stb.) is fluorozott sót használnak az ételek Íze­sítésére. A sófluorozás mód­szere ma már az Egészség­ügyi Világszervezet által is elismert hatékony eljárás. Mindemellett annyira ol­csó, hogy az összegből, amelyből Szeged ivóvizét fluorozni lehetne, az egész országot el lehetne látni fluoros sővaL Az előbbi leírt két, tö­megmegelőzésre alkalmas módszeren kívül nagyon sok másodrendű jelentőségű és egyéni eljárás ismeretes. Talán először a fluortablet­tákról kell szólni. Az ada­golást pontosan be lehet ál­lítani, de a gyógyszer sze­dését legalább 18 évig kell végezni. Rendkívül követke­zetes ember (szülő, óvónő, tanító, tanár) kell legyen, aki ezt a követelményt tel­jesíteni tudja. Ilyen követ­kezetes ember azonban ke­vés akad, ezért a fluorozott tabletta a tömeges megelő­zésben nem vált be. Megkísérelték a fluort a tejjel is a szervezetbe jut­tatni. Ahol ez sikerült, ott szintén van eredmény. Si­ker azonban csak akkor ész­lelhető, ha a gyermekek ott­honokban laknak. Szegeden egy részleges közvélemény­kutatás szerint az általános iskolások 12 százaléka nem szereti a tejet. A 6—14 éve­sek száma körülbelül 17 ezer, közülük az iskolatej­akcióban mintegy 700 gyer­mek vesz részt. Itt is akad néhány szervezési kérdés: ki viszi el a tejet az iskolá­ba, ki ellenőrzi a tej fluor­tartalmát, ki gondoskodik arról, hogy a tejet a gyer­mekek megigyák? Fontos a helyes szájápo­lás is: a jó fogkefe, a lehe­tőleg fluortartalmű fogkrém. Ezek eladási mennyisége az utóbbi években javult. Fog­keféből azonban nem elég évente egy. De ezen túlme­nően a fogkefe helyes hasz­nálatára ls meg kell taníta­ni a gyermeket, és ez nem is olyan egyszerű. A fogon tapadó lepedék eltávolítása gyakran igen nehéz. Ha pe­dig ez nem történik meg. akkor nem csináltunk sem­mit. Lehet a fogakat helyileg fluortartalmú anyagokkal (oldat, zselé stb.) is bevon­ni. Ez is hasznos, de nagyon munkaigényes. Igen fontos a helyes táp­lálkozás is. Mindenkinek tudnia kell, hogy a főétkezé­sek közötti, továbbá a va­csora utáni cukorka és édes­ségek fogyasztása a legve­szedelmesebb. Téves az a felfogás, hogy a kemény, rá­gós ételek (sárgarépa) étke­zés után fogyasztva pótol­ják a helyes fogmosást. Jobb, mint a semmi, de ön­ámítás lenne erre bízni ma­gunkat. összefoglalva: a fogszuva­sodás megelőzhető, erre ha­tásos módszerek vannak. A legeredményesebb a komp­lex eljárás: valamilyen au­tomatikus, tömegmegelőző módszer alkalmazása, a gyermekfogászati munka ja­vítása, a helyes szájápolás és táplálkozás, valamint az egészségügyi felvilágosítás. Ha csak az egyéni módsze­reket választjuk, nem tu­dunk Jelentős eredményt el­érni, a tömegmegelőző eljá­rások nélkülözhetetlenek. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár Rejtélyes lelet Az utóbbi évek legrejté­lyesebb lelete került napvi­lágra Pécsett: egy emberi koponyákkal színültig meg­töltött Sírgödör. A szakem­berek szerint római kori te­metőhelyről van szó. A ko­ponyákat a haláluk után választották le a törzsükről és nagy gondossággal — szinte kultikus módon — he­lyezték a földbe. A leletre a Móricz Zsig­mond téren épülő Domus Áruház közműárkában buk­kantak rá, s a munkások azonnal értesítették róla a Janus Pannonius Múzeumot. A jelenlegi járószint alatt csaknem másfél méter mé­lyen tárták fel a nyolcvan­szor nyolcvan centiméteres sírgödröt. Benne egymás mellé és fölé rakva több ré­tegben sorakoztak az emberi koponyák, mint hajdan a gúlába rakott ágyúgolyók. A koponyák azonos típu­súaknak látszanak, ugyan­azon embercsoportokból va­lók, a döntő szót azonban az antropológusok mondják ki az 1800—1900 éves emberi maradványok kérdésében. A régészek lehetségesnek tart­ják, hogy egy lázadó katonai egység tagjait kaszabolták le, avagy barbárok, rabszolgák, esetleg keresztények egy cso­portját végezték ki. Ma este a Szegedi Nem­zeti Színház operatársulatá­nak művészei — köztük én is — a közönség elé állnak, és bemutatják Verdi Simon Boccanegra című operáját. Vajon a premier szokásos Izgalma adja most a kezem­be a tollat, vagy más aggo­dalom késztet, hogy színhá­zunkról szóljak — döntse el az olvasó. Nem kétséges, egy ilyen grandiózus mű színre hoza­tala férfimunka a javából, megérdemli, hogy szó essék róla. Hadd soroljam föl váz­latosan. mi minden kell hoz­zá. Kotta, magyar szöveggel, a szólistáknak, rendezőnek, karmestereknek, muzsiku­soknak, ügyelőknek. Precíz próbaterv, külön és együtt a szólistáknak, énekkarnak, zenekarnak, díszletterv, jel­mezterv, díszlet, jelmez, vi­lágítási próba, műsorfüzet, plakát, propaganda stb. Ez a produkció még ennek a kis operaegyüttesnek is 140 tagját mozgatja meg. pró­báról próbára, estéről esté­re. Természetesen a darab színre hozatalához és sike­réhez — ami a célunk — a fentlek pusztán nélkülöz­hetetlen kellékek, a művé­szi munka kellékei. A művészi munka Pedig szinte felmérhetetlen. Ha a közreműködők túlnyomó többsége nem lenne taoasz­talt professzionista, szeptem­bertől november közepéig — ennvi időnk volt — a fel­adatot nem tudnánk megol­lani. Csak markoliunk bele. Ér­elmezri kell a történetet, kinek-kinek szerepe szerint, •üdönteni és kialakítani a ;araktereket, zeneileg és színpadilag. Ne gondoljuk, tiogv a szerző mindent e«v­értelműen meghatározott. Torokba kell ültetni a dal­lamokat, össze kell csiszolni a zenekari hangzást, jelme­zeket a maszkokkal és a vi­lágítással, s mindezt a vég­telenségig sorolhatjuk. Ebben a pár hónapban különösen az utolsó izgal­mas hetekben frissebben működnek az agyak, fel­gyorsul a vérkeringés, a közreműködők indulatai egyre szenvedélyesebbek lesznek — egymás ellen és egymásért —, hogy a bemu­tató óráira minden éppen a legjobb Iegven, minden kér­désre kerüljön meg a leg­jobban odaillő megoldás. C C Azt gondolhatja a kedves olvasó, hogy a szegedi szín­házigazgató belebetegedett a premier izgalmaiba, ezért sorolja elő a színházi mun­ka hétköznapi kötelességeit, amelyek említésre sem mél­tóak, azért művész a mű­vész, hogy ezeket megold ía, akár a kazánfűtő a lapáto­lást. Talán azért írom eze­ket a sorokat, hogy ezt a félreértést eloszlassam. A látszat ellenére ugyanis a művészetben az a kontár, aki munkáját sabionosan, rutinszerűen és gondolkodás nélkül végzi. A« igazi mű­vész és az értő közönség meglepően hasonló érzéssel közelednek a nagy műalko­tásokhoz. Ez az érzés a cso­dálat. A nagy művek sze­szélyesen és kiszámíthatatla­nul szeszélyesek, és hatal­masak, meghódításukért szinte minden alkalommal újra kell tanulnunk a szak­mát, gyakran csak a tapasz­talat ösztöne segít, mint a hegymászót ismeretlen me­redélyeken. A művel való birkózás során csodálatunk és alázatunk egyre nő, egyre inkább felismerjük, hogy a mű mindig nagyobb, mint előadója, s hogy nincs ár­talmasabb, mint a művész magamutogatása. Ennek a csodálatnak a művészetben lelt örömnek kell összekötnie a művészt közönségével. Nagy baj, ha ez nincs jelen a színházban, de éppen olyan bajt okoz­hat, ha a színházlátogatók mást keresnek az előadásia­kon, mint a művel való ta­lálkozás örömét Érdemes szólni erről, mert a mindnyájunkat felforrósí­tó premierlázon kívül olyan aggodalmaink is összeszorít­ják szívünket, hogy talán mást várnak tőlünk, mint amit adni tudunk és adnunk kell. Talán tűi sokszor ké­rik számon az ismert arco­kat és az ismert dallamokat, s elzárkóznak az ú.Ual való találkozás kalandja elől. Ta­lán túlságosan csak az új élmények izgatószerére vágy­nak, s unják hallgatni a ré­gi meséket, pedig azok na­gyon szépek. Talán elvesztik szemük elől az alkotó és a mű gondolatait, s elveszi az élményt egy-egv döcögő, rosszabbul sikerült előadás. €» ® Premier előtt művészkol­legáimmal együtt a csodála­tukat várjuk, kedves közön­ség. Nem, ne minket cso­dáljanak, hanem csodálják velünk egvtitt a XIV. szá­zadbeli Itália véres és meg­rendítő figuráit. Boccanegra és Fiesco engesztelhetetlen gyűlöletét, és késői ktbékü­lését, Amél'a jóságát és szépségét, Verdi muzsikáié­nak kimeríthetetlen és fel­emelő gazdagságát Ezt cso­dálják, mi megelégszünk azzal, ha csak becsülnek minket. Jó szórakozást kí­vánok I Pá! Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója Aüampolgáriisnierelek-Ie'sőfokon Az egyetem két tanárkép­ző karán a múlt tanévben megkezdődött az állampolgá­ri és jogi ismeretek oktatása. E tárgyat egy 1979-ben ki­adott miniszteri utasítás- ve­zette be valamennyi pedagó­gusképző intézménybe azért, hogy a leendő tanárok — kö­zöttük is kiemelten a törté­nelem szakosok — kellő is­mereteket szerezzenek az ál­talános és középiskolai okta­tásra. A minisztérium által ki­adott kerettanterv a követ­kező főbb témaköröket tar­talmazza: az állam és jog kialakulása és alapfogalma; az alkotmány, az állampol­gárság, a választási rendszer, ! a központi és helyi szervek különösen a tanácsok; az ál­lamigazgatási eljárás; a gaz­daságirányítás és gazdálko­dás főbb kérdései; a polgá­ri-, munka-, a család- és a büntetőjog, valamint a pol­gári és büntető eljárásjog alapintézményei; a nemzet­közi jog néhány kérdése és az Ifjúság jogai és kötele­zettségei az ifjúsági törvény tükrében. A cél természetesen nem a jogászképzés kiterjesztése. (Bár a tananyagban hang­súlyozottan szerepelnek bizo­nyos állami és jogi intézmé­nyek is.) A tárgy előadói ed­dig maguk töltötték kl a Félmillió forint- értékű bé­lyeg — teljes sorozatok, gyflj­teményrészek stb. — kerül kalapács alá szombaton és vasárnap a MABEOSZ (Bu­dapest, Vörösmarty utca 65. szám alatti) székházában sorra kerülő aukción. Szom­baton 16 órától az utóbbi 50 év, vasárnap 10 órától ko­rábbi évtizedek bélyegeiből árvereznek. megadott tanterv kereteit, formálták a tananyagot. A hallgatók csakis saját jegy­zeteik alapján készülhetnek a vizsgákra, illetve beszámo­lókra. Segítségükre a közel­jövőben jegyzetpótló tör­vénygyűjteményt ad ki a bölcsésztudományi kar; egye­lőre ezt fogják használni a természettudományi kar, sőt a tanárképző főiskola hall­gatói is, de készül a főisko­lai jegyzet ls. A tananyagnak csupán egy részét fogja át a Hazafias Népfront kezdeményezésére a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó által ez év tavaszán kiadott, Ádám Antal pécsi államjogász professzor szer­kesztette Állampolgári Alap­ismeretek című könyv. Ame­lyet avatott szerzők — dr. Ádám Antal, dr. Névai László, dr. Schmidt Péter, dr. Szentistványl Gyuláné, dr. Szíjártó Károly, dr. Ta­kács Imre, dr. Varga József, dr. Varga—Sabján László ír­tak elsősorban a téma iránt érdeklődő szélesebb olvasó­közönség részére. A könyv foglalkozik a tár­sadalmi szervezetekkel — közöttük az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a Hazafias Nép­fronttal és a szakszerveze­tekkel —, a demokrácia kér­déseivel. a képviseleti (vá­lasztási) rendszer intézmé­nyeivel. Megismerheti az ol­vasó az országgyűlés, az El­nöki Tanács, a Miniszterta­nács, a tanácsok mint a nép­képviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek, a bírói és az ügyészi szervek szervezetét és működését. Végül külön-külön fejezetek szólnak a rendőrségről, a honvédelemről és az állami ellenőrzésről is. Az államjogi és állam­igazgatási ismereteket tudo­mányos szinten népszerűsí­tő kötet egyik-másik meg­állapításával érdemes vitat­kozni. Így például azon, hogy a népszavazás mint „a köz­vetlen demokráciának nem elsődleges — mégis alkot­mányos! — eszköze" miért csak a NET jogkörénél kerül 6zóba, a közvetlen demokrá­ciáról szóló fejezetben miért nem. Ez rendszerbelileg ak­kor sem helyes, ha ennék az intézménynek nálunk sem előzménye, sem gyakorlata nincs. Hlányolhatók a kötetből a történeti-jogtörténeti .gyö­kerek", az viszont tény. hogy a hatályos anyag kifejtése nem csupán jogdogmatikai, hanem gyakorlati igényű is; Egy-két megállapítása min­denképpen újszerűen hat Ilyen például az, hogy a képviselőkkel és tanácsta­gokkal szemben összeférhe­tetlenségi vagy visszahívási eljárás helyett .az érintett társadalmi és állami szervek szívesebben alkalmazzák a lemondás, illetőleg a lemon­datás eszközét olyan esetek­ben is amikor a küldött — képviselő vagy tanácstag — méltatlanná válása alap­ján ... a visszahívást, eset­leg az összeférhetetlenségi eljárást kellene igénybe ven­ni". Végül kiemelném az újságok által gyakran hely­telenül értékelt szerepet, amit a kollektív államfői testület, a NET elnöke be­tölt; ő ugyanis egyszemély­ben nem államfő, pusztán e testület kiemelkedő funkció­jú tagja: „az állam első tisztviselője". Dr. SaUó Terézia ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents