Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

8 Péntek, 1980. november 21: Ili oiafQzem Jól ismerik a háziasszonyok a Tiszatáj Tsz tápéi húsüzemének te mékelt. Rendszere icn szállítanak készárut az üzIc'ckbe, javítva a küzclláiást, s igyekeznek is kitűnő, házias termékekkel ellátni vásárlóikat. Kénünk a húsüzemben készült ahol egy úi félautomata gép segítségével hetenként 1500 comag fél ki'o-rammos sertészsírt csomagolnak az ÉLIKER üzletei számára Megkezdték a termelést a Komáromi Kőolajipari Vállalat új olajkeverő üzemében. A vállalat almásfüzitői gyáregységében épített új létesítményben az iddiginél 50 százalékkal többet, évi 120 000 tonna olajféleséget készítenek. Itt keverik össze az alapolajokat a minőséget javító különféle adalékanyagokkal. itt kapják meg végleges összetételüket az olajtermékek. Az új üzemben lényegesen iobb körülmények között és magasabb termelékenységgel dolgoznak a munkások, mint a régi olajkeverőben. Korszerű műszerekkel teljesen automatizálták a hordók töltését, bevezették a számítógépes termelésirányítást. Olyan üzemanyagok gyártását kísérletezték ki, amelyek többféle célra is alkalmasak. hatásosabbak és iobb minőségűek. (MTI) Árok és csomagolásuk Fontos a termékek „öltöztetése" Hazánkban az utóbbi év- forgalomba. A hazai fo- ám szeptemberig csak 10 tizedben megduplázódott a gyasztási cikkek gyártói — ezret szállítottak. Emiatt a csomagolóanyag-felilaszná- amint azt az OMFB egy tűzálló tégla versenyképeslás. s jelenleg évi 17 milli- nemrég készült tanulmánya sége csökken, hiszen sok árd forintot fordítunk erre megállapította — gyakran külföldi vásárló ragaszkodik a célra, a nemzeti jövede- megfeledkeznek a csomago- a fóliázáshoz lem mintegy 3 százalékát, lés műszaki és esztétikai Ez megfelel a fejlett ipari alapkövetelményeiről, s a országok mutatóinak, de in- külkereskedelmi szervek is kább csak arányában — vég- elsősorban a termékre összeredményében nem. Egyt*- pontosítanak, a csomagolasi lőre még nem beszélhetünk kérdések háttérbe szorulnak, magas színvonalú csomagold- Mindez a haszon elmaradást kultúráról, az exportcso- sával jár. Számítások szemagolas csak részben, nem rint exportbútorainknál és egyszer hiányosan elégíti ki textilipari termékeinknél 10 a követelményeket. Pedig —15 százalékos, a gyógyszekorszerű csomagolás nélkül reknél pedig nem kevesebb, . , . nem exportálható a külföl- mint tízszeres árnövekedés }!epek, lavar««t sérülten ér-j. — . 1 _ ...... .. a L-iilfíUH; A csomagolás — az áru reklámozása, könnyű szállítása és raktározása mellett — a termek megóvását szolgálja. A biztosítási statisztikák szerint a szállításnál előforduló károk 10 százaléka közvetlen a csomagolási okokra vezethető vissza. A Technoimpex tapasztalatai szerint a ládákba csomagolt di eladásra szánt termék, lenne elérhető korszerű csokülönösen mostanság, amikor magolással. A csomagolás az áru megjelenési formája, hiányának fő oka a hazai kaesztétikai színvonala soha pacitás hiánya, vagy a kornem tapasztalt mértékben szerűtlen ipari háttér. De befolyásolja a vásárlási szán- nem minden esetben ez a Magnezit zsugorfólia-zsákba kei méltán világhírűek, de csomagolná a tűzálló 4églábármennyire is kedvelik kül- kat mert a fólia nemcsak földön a dobozolt sonkát, esztétikusabb a hagyomávagy a téliszalámit. gyulai ny0s burkolóanyagnál. kolbászt, aligha vásárolnák dákot a külpiacon. fö ok. A A magyar húsipar termé- Például keznek a külföldi kikötőbe. A lécek eltörnek, a pántolás elszakad. A külföldi kikötőben történő javítás nagy költséget jelent. Hamburgban például egy láda javíláMűvek sáért több mint 2000 márkát fizetnek. természetesen a magyar szállítók. Az Egyesült Izzó például inkább vállalja, hogy a terde méked árában mintegy 15 százalékot képviseljen a csoHUIUUÍÍl. CUHiBl UU.SU.TUl TKÍIS ___ _ , „ —— A T ' nwuocijm a. meg korszerűtlen formában. meR 15 ovia a termeket, es magolási költség mert ha A Pápai Húskombinát — az öntapadó cimke révén egya Terimpex közvetítésével — szerűsíti a nyilvántartást, idén például 5600 tonna dobozolt sonkát, lapocka konzervet szállít több mint 30 , . ... , országba, s a másfél milli- megkezdődött a polietilén es az üzemi sele.ithányad is árd forint várható export- zsugorfóliák és zsugorsapkák nőne. beyétel — szamokkal ugyan gyártása, s megoldották a nem kimutathatóan, de nagy ..... . ** foliak többszínű melynyo- tot szerveztek, amelynek temását. ígértek is a Magne- vékenységét a gyártmányfejzitnek 40 ezer fóliazsákot, lesztés folyamatába építették. nem vállalná, az évi többszáz millió darab izzó, fénygyors raktári munkát, A Ti- cső, halogénlámpa nagy részai Vegyi Kombinátban már sze eladhatatlanná válna, az üz« A Medicor-ban külön csomagolástechnikai csoporrészben mégis — annak köszönhető. hogy igazodtak a vevők csomagolási igényeihez. nem egyszer furcsa szokásaihoz. Korábban például kiderült, hogy a hengeres dobozból neíiéz kivenni a sonkát, ezért megváltoztatták a doboz formáját, ugyanakkor azzal is számoltak, hogy legnagyobb piacukon, az Egyesült Államokban nem kedvelik a sonkadoboz címkéién a sertés képi megjelenítését. A Gyulai Húskombinát — ugyancsak Terimpex közreműködéssel — másfél milliárd forint exportbevételre számit idén, de hogy a sikert el is könyvelhesse, arra volt szükség, hogy a párosgyulai vákumcsomagolását megoldják, mert így keresik külföldön. Az egyébként szívesen vásárolt pickszalámi nyomtatott celofánfóliás megjelenése is a vásárlói érdeklődés csökkenését előzte meg . E példákkal szemben áll viszont az a tény, hogy a magyar exporttermékek komoly hányadát fogyasztói csomagolás nélkül R' endszeressé váltak a vevők vagvunk jelszavú kiállítások. Ezeken kereskedelmi vállalatok partnert keresnek a hiánycikknek számító seregnyi termék készítésére. Ugyanakkor sok vállalat panaszolja, hogy megcsappant a kereslet Igaz, a mákdaráló vagy a kalapács iránti kielégítetlen kereslet nem húzza ki a bajból a beruházási javakat előállító nagy gépipari céget. Bizonyos, hogy a következő középtávú tervben nem lehet számolni a belső piac gyors bővülésével, s ezt a vállalati programok kidolgozásánál is figyelembe kell venni. A lehetőségek mégsem annyira szűkösek, amint azt némely termelőhelyen vélik. A tagadhatatlan korlátokon belül nyílik azért tér a mozgásra, ehhez azonban sok tekintetben szakítani szükséges a megszokott gazdálkodási stílussal, módszerrel. Elgondolkoztató ellentmondás, hogy a lassuló belföldi kereslet mellett seregnyi árucikk hiánynak számít például a szőnyegek. bútorok, az automata mosógép, alsóruházati kötöttáru. Ahogy az sem mindig érthető, hogy bár van azonos értéKŰ belföldi áru. a fölhasználó mégis változatlanul importál. Azért mert fogalma sincs róla. hogy idehaza is készítik azt amit ő dollárért vásárol. Ha ennyire kezdetleges a piaci munka akkor joggal állítható-e, hogv minden tekintetben korlátozottak a belföldi értékesítési lehetőségek? Mind a minisztérium, mind a vállalatok vizsgálatai azt bizonyították, hogy a nemzetközi mezőnytől több területen elmarad a könnyűipar, ám legjelentősebb mértékben a költséggazdálkodásban. Egészen az idei esztendőig meglepően kevés figyelem jutott a fejlesztés, a gyártás állóeszközigényességére. az energia-, anyag- és élőmunka-ráfordítások szükséges és fölös mennyisége arányainak alakulására. Ezért azután vannak műszakilag korszerű, használati értéküket tekintve a nemzetközi átlagot meghaladó termékek — például bizonyos kötöttáruk, cipők, női csizmák, faáruk — .amelyek az indokolatlanul magas ráfordítások miatt csak kis mennyiségben, bizonyos presztízsfogyasztás kielégítéseként adhatók el a hazai piacon. Külföldön végképp nem értékesíthetők, mert az eladók éles versenyében senki sem juthat úgy vevőhöz, hogv indokolatlanul magas termelési költségeket a vásárióval akarja megfizettetni. Itt és más területen is viszonylag egyszerű módia nyílna a belső kereslet bővítésének; a költségek mérséklésével reális ár kialakítása, s ezzel új fogyasztói kör meghódítása. Gyakran viszonylag nem jelentős beruházások segítségével lényegesen növelni lehetne az áruk tetszetősségét, használati értékét — felületkezelés, színezés stb. —, ám erre alig ügyelnek a termelők, miközben panaszkodnak, kevés a megrendelés. Az úgynevezett piacképesség elemzése folvtonos teendő lenne a vállalatoknál, de sajnálatosan mindennapos tapasztalat, hogv csak nagyon ritkán foglalkoznak ezzel. hanem szidják a nehézkesen dolgozó — s van. amikor tényleg nehézkes — külés belkere kedőkot. Mintha az eladások növelésének lehetősége csakis azokon múlna! Idén a nehézipar 223 új termék előállítását kezdte, kezdi meg. s ugyanakkor 153 árufajta készítését számolja fel. Lehet így is szelektálni, s dolgozókat, termelőeszközöket átcsoportosítani a kelendő áruk gyártásához. A híradástechnikában, a műszeriparban a gvártmánvok elavulási ideje öthét esztendő. Ehhez a nemzetközi mércéhez mégiscsak a legutóbbi két-három évben kezdtek igazodni az érintett területeken ... ! Nyugodt szívvel mondhatja akkor bárki is. hogv kizárólag a mérséklődő belföldi kereslet állít fel a cég pályáján korlátokat?! A könnyűipar teljes termelésének kétharmadát a belföldi piacon adja el. Ugyanakkor nyers- és segédanyagainak szintén kétharmadát — berendezéseinek, gépeinek nyolcvan százalékát — külföldön, jórészt doliárelszámolású területeken vásárolja Ennek döntő szerep kellene, hogy jusson a tervezéskor, de jut-e? Az élelmiszeriparban a kereslet folyamatos növekedése tapasztalható a jól eltartható és a könnyen elkészíthető áruk iránt. A hatodik ötéves tervben várható, belföldi értékesítésre szánt egy-, másfél százalékos termelésemelkedésen belül tehát ki lehet ugrani a mezőnyből, de csak olvan árukkal, amelyek éppen növekvő keresletnek felelnek meg. A szakemberek szerint ilyen értelemben szinte korlátlanok a lehetőségei a tejiparnak, ha valóban érzékeli a fogyasztói kereslet mozgását, s gyorsan követi e mindig változó keresletet. falójában arról van szó. hogy a vállalatok jó részének folyamatosan csökkenő létszám mellett kell megoldaniuk a termekszerkezet folytonos, s a legtöbb területen gyorsuló iramú korszerűsítését, viszonylag mérsékelt kereslet közepette. Ami korlátokkal teli. bonyolult haladási pálya, ám tágítható, a kezdeményezőkészség. a fajlagos ráfordítások mérséklése, a fejlesztések megrostálása, a használ ti értékkel összehangolt ár. s ezernyi más, eddig csak kevés figyelemre méltatott forrás, módszer, eszköz segitségéveL Veress Tamás V hűtve Kiürült a szegedi Ligetfürdő — majdnem. Elmaradtak az utóbbi napokban azok a vendégek, akiknek nem elég a faggyal dacolva úszkálni a fedetlen nagymedencében, hanem egy-két hossz után huszáros rohammal „beveszik" az üldögélőt, a kis gyógymedencét. Most azonban azzal a huszáros rohammal — messze elkerülik a SZUE öreg lubickolóját, mert hogy üres. Betegállományban van, meghűlt. Panaszkodtak is régi kedvelői, hogy nem Kisüzemek expesrtr& Kerámiaüzem, betonelemgyár, autójavító műhely — jelenleg már 25—30-féle komplett kisüzemből áll a szövetkezeti ipar exportkínálata. Teljes üzemet először a hatvanas években exportáltak, azóta a választék jelentősen bővült. Egyre növekszik ugyanis, elsősorban a fejlődő országok igénye a gyorsan termelésbe állítható, termelékeny, s viszonylag nem bonyolult technikaitechnológiai követelményeket kívánó termelőegységek iránt. Az V. ötéves tervidőszak kezdete óta az Interag rt. tált a Prizma Tervező és OKISZ anyagi támogatásával Fővállalkozó Szövetkezet, a referenciaüzemet létesít azBudapesti Epítőanyagipari zal a céllal, hogy míg a Szövetkezet és a Technocoop Szövetkezeti közös vállalat, főként Tanzánia, ]}élJemen és Nigéria számára. Az afrikai országokban 13 ilyen „magyar kisüzem" működik már, de ezenkívül a szövetkezetek szakmunkástanuló-intézeteket is „szállítottak". i A' kisüzemek komplett exmegrendelő országban felépítik és felszerelik a termelőberendezéseket, addig a munkások hazánkban sajátíthassák el a szakmai ismereteket. Jelenleg mintegy hárommillió dollár értékű különböző komplett kisüzemek exportjáról folynak tárgyalások," melyekbe az Interag-portjához a tervezésen és a gépek szállításán kívül a oA kívül bekapcsolódott a a szakemberek, munkások Technoimpex és a Chemolkiképzése, az üzemeltetéshez impex Külkereskedelmi Válszükséges ismeretek átadása lalat is. Ennek alapján a is hozzátartozik. A Miskolci jövőben várhatóan egyebek közreműködésével mintegy Vasipari Szövetkezet például, közt szappangyártó és galnégymjllió dollár értékű mely elsősorban fémtömeg- vanizáló üzemeket is exporhozzáJt komplett kisüzemet expor- cikküzemet exportált, az tál a hazai szövetkezeti ipar. — És ha nem? — Akkor is lesz meleg víz, mert a Partfürdőről átvezetünk — nem kis költséggel! — az ottani 42 fokos vízből. Csakhogy az nem az a közkedvelt barna víz lesz. Sisák Géza, a városgazdálkodási vállalat főmérnöke: — A SZUE kismedence vize valóban a lakótelep fűtőrendszeren megy keresztül, mielőtt a Tiszába engednénk, csak épp az nem igaz. hogy csupán ezzel fűtünk. Most is használunk gázenergiát az odesszai 5 ezer lakás fűtéséhez. Ahhoz igen! De nem a strandra jutó fáradt vízhez! — Vagyis az üldögélő nem lesz melegebb ... — De lehet. Megbeszélés kérdése. Ha megkeres a vízmű, egyeztethetünk. A fűtésnek ára van. Vagyis: abban mindenki egyetért, hogy a sokak hite szerint csodatévő vizre szükség van, s a SZUE varázsát adó „meleg zug" hiányzik, dencéhez. A 36 fokos test- de nemsokára újra felszáll nek ez hűvös. Ugyanakkor a fehéc párafüggöny. oly tüzes már, mint hajdan volt, s hűvösségét nem tudták mire vélni. Csak azt tudták. lehűlt, s azóta kiürült A kátrányszagú, barna víz nyomába eredtünk olvasóink kívánságára. Vizet fakasztani ugyan nem tudunk, információt szerezni viszont igen. Ezek szerint pedig: nincs, de lesz víz az üldögélőben. Dr. Takács Antal, a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat igazgatója mondta: — Azt hiszem, kevesen tudják, hogy a SZUE kismedencéjébe az Odesszalakótelep fűtéséhez használt termálvizet engedjük. Ez lényegében a radiátorokat megjárt, hőjének nagy részét leadott „fáradt viz". A városgazdálkodási vállalattól, mint hulladékvizet ingyen kapjuk. Ebben az időszakban a vállalat még csak ezzel a vízzel melegíti a lakásokat, tehát nem fűt rá a kazánházában, így aztán 30 —35 fokosán érkezik a mea vízben üledékek képződtek, amit pedig a KÖJÁL kifogásolt. Így aztán a két ok miatt leállítottuk a kismedence feltöltését. — Mikor lehet újra fürödni? — Talán már ezen a héten, ha a városgazdálkodás „ráfűt". A gazdasági realitások viszont itt is közbeszóltak: a melegnek is ára van. S ha egyszer az új, helyettesítő megoldás is súlyos tízezreket emészt, megérné a régit megmenteni. Csak egy telefonba kerül, hogy elinduljon. L Zs. *