Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

Szerda, 1980. november 12. Nyulászok A bordányi Előre Szakszö­vetkezet nyulászal ebédhez terítenek. Horváth Zoltán he­lyet keres a rezsónak. Varga Tibor ölébe veszi az abrakot táskát, Papái Imre pedig el­árulja: Terdi Karoly élve eszi a nvulat. Mielőtt a toll kiesne a ke­zemből, gyorsan megmagya­rázzák: mindenki él, aki eszik. Csak ugratnak. Komoly beszédre It futja uz időből. Terdi Károly a messzi Dunavarsányból jött segíteni. Egyike azoknak, kik tanácsokkal látják el az It­tenieket Náluk már hagyo­mánya van a nyulászatnak. Pár éve nagy fába vágták a fejszét, ketrecet állítottak, anyanyulakat tettek bele. s azóta évente csaknem 3 ezer tonna nyulat visznek tőlük a kamionok. Mivel a házinyúl nagyon szapora és keresett a nyugati piacon, a dunavarsá­nvi Petőfi Tsz „ráállt" a tar­tására. Híre lett. Átjártak hozzájuk a bor­dányi gondozók ls. Tanult szakemberük nem volt, fiata­lokat toboroztak. Érettségi­zettek is hallgattak a hívó szóra. Horváth Zoltán Sze­gedről, Papdi Imre pedig Asotthalomról jelentkezett. Gyorsan — két hét alatt — betanulták a „szakmát", s most már a kívülállót ls be­avatott módjára tájékoztat­ják: — Bőrben adjuk el az álla­tokat. Ebben még nincs ak­kora haszon, mintha földol­goznánk. Ugyanis a nyúlból 13—14 fajta konzerv is ké­szíthető ... Mi még nem is­merjük, milyenek, mert a prospektust most fordítják magyarra. Más példából ítél­ve minden okunk megvan a bizakodásra, előbb-utóbb a vásárlók is válogathatnak a nyúlhúskonzervek között. • Ladányi András ágazatve­zető mondja: — A telep, az Indulás ősz­szegét — a hat és fél millió forintot —, ha minden a szá­mításunk szerint alakul — öt éven belül visszaadja. Hat istállót és a hozzávalókat — udvari lámpát, betonutat, ke­rítést — a dunavarsányi min­ta alapján a ml brigádjaink építik. Kettőben már tartunk anyákat — Igénytelen állat a nyúl? — Szinte követeli a lelkiis­meretes gondozást és a tiszta Istállót — Van gyakorlatuk a bor­dányiaknak? — Tagjai vagyunk a nyúl­tenyésztő rendszernek — amelynek a dunavarsányiak az irányítói —, s ők meg­mondják, mit hogyan csinál­junk. Szerződést is kötöttünk öt évre. — A kezdet? — Most még csak 800 anyát tartunk, s két és fél ezer kisnyulunk van. Mond­, halom — apró-cseprő hibák­tól eltekintve —, elégedettek v vagyunk az indulással. Ahogy elérik a nyulak a kívánt súlyt, visszük őket a piacra. Ha itt megtelik a kocsi, a rendszer hozzánk küldi a külföldi vevőt — Erre sokat kell még várniuk? — Decemberben már meg tudjuk rakni a kamiont A hosszú panelistállóban a ketrec emeletén fehér nyulak bajuszolják a takarmányt. Kordát Lászlőné és Simon Károlyni éppen etet. Tápot szórnak a kis vályúkba, herét raknak a rácsra. Megmond­ják, hogyan kell vemhes­séget tapogatni, a fiókát le­választani. Egy csapatban hárman dolgoznak. Hevenyészett számítással ls kimutatható: gazdaságos a nagyüzemi nyúltartás. Egy anyanyúl évente ötven-hat­vanat fial. azok 80—90 nap alatt híznak meg átadásra. Két év alatt 14—15 hasznos ellés is számolható egv anya­állattól. Lényegében fillérek­ből kitelik a tartásuk — mi­vel kis állatok —, és valutát hoznak a házhoz. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tájé­koztatója szerint a legjobb ve­vők az olasz, a svájci és az NSZK-beli kereskedők. A szakemberek azt mondják, ha egy tonna élő nyúlért 1500, a földolgozott nyúlhú­sért 2600 dollárt kapnak, elé­gedettek lesznek. Létre ls hoztak egy társaságot — Nyúltermelési és Külkereske­delmi Társaság —, hogy ösz­szehangolják a termelést szervezők a feldolgozók és az értékesítők munkáját. Szeret­nék kikapcsolni ra láncból" azokat, akik csak a felvásár­lás hasznából élnek. A piacra kerülő házinyula­kat majdnem mind házaknál nevelik. Eddig több mint 120 ezer udvarban állítottak ket­recet a kistermelők. Téesz­tagok háziasszonyok, diákok, tanárok, orvosok is találha­tók az állattartók között. Tő­lük vásárolja föl évente az ÁFÉSZ a 35—36 ezer tonna vágónyulat Öpusztaszeren Tass Feren­céket végül ls a kényszer vitte a nyúltartásra. Nehezen kaptak embert a disznószálH­táshoz, így évről évre súlyo­sabb lett a táoos zsák U. és azért döntöttek így. Nem bánták meg. mert most már kéthetente kapják a pénzt. — Persze nemcsak ebből áll a termelő é'ete — Int a gazdasszony. — Naoiában há­romszor etetünk, trágyázunk, de Jöjjenek beljebb, megmu­tatjuk az állományt. A kerítésen belül rend — ránézésre ls szénét szerető emberek a tanvn lakőí. A ház körül kert. gyümölccsel meg­rakott fák. zöldség, vlrácok. Kiskocsin bekészítve a takar­mány. A nvulak óljához tol­dották a Trabant garázsát. — Fabrikáltam egv ládát, ami éooen belefér a kocsiba — mondja a tisztviselőből lett nvulász —. és azzal hor­dom az állatokat. Az átvevő már vissza se méri, tudja fej­ből. milyen súlyú. Sorra vesszük a nyulakat, melyik, mit szeret, melyik szórta szét a fialt, s melyik nem akarja megenni az al­mahéjat Kartont vezetnek, hocv pontosan tudják, meny­nyibe ls vannak az állatok. Nem fizetnek rá még akkor sem, ha 20—25 zsák abrakért 7 ezer forintot aclnak. Csak a legszükségesebbet veszik meg. a többit kiadja a kert. Majoros Tibor Jugoszlávia — Lengyelor­szág után — Európa második legnagyobb réztermelője. A világ réztermelésének X.7 százaléka innen származik. Az utóbbi években -y más országokhoz hasonlóan — Jugoszláviát ls befolyásolta a termelési költségek növe­kedése Mindehhez hozzájá­rult még a tavalyi kedve­zőtlen időjárás, aminek kö­vetkeztében nem sikerült megtermelni és feldolgozni j az eredetileg tervezett réz­mennyiséget. A már ismert és a poten­ciálisan számbavehető rézle­lőhelyek azonban derűlátásra jogosítanak. Szakemberek becslése szerint az évszázad végére — a meglevő bányák korszerűsítésével, újak fel­tárásával — a réztermelési sikerül a mostaninak csak­nem a kétszeresére, 220 ezer tonnára növelni. A tovább­fejlődést már az Idén ls biz­tosítja a macedóniai Buílm­ban megnyílt új rézbánya, jövőre pedig újabb lehetősé­geket aknáz ki a „Velikt Krivelj" bánya, amelynek a kezdeti kapacitását évi 30 ezer tonnára becsülik, és amely előreláthatólag hat­van esztendőre elegendő ér­cet rejt magában. Az itteni érctelérek viszonylag kevés rezet tartalmaznak, viszont más értékes anyagokat is rejtenek: mollbdént, pirltet. ezüstöt, aranyat. A föld mélyében rejlő érc­készlet feldolgozására álltai mas üzemek, ércdúsítók is rendelkezésre állnak. Kor­szerűsítésükről, a termékek exportjáról,' a termeléshez szükséges Importról a ,yJugobakar" gazdasági egyesülés gondoskodik. A rézipar egészét átfogó szerve zet 26 vállalatot és gazdasá­gi egységet foglal magába, 32 ezer dolgozóval. Lengyel „Emigránsok A krakkói Stary Teatr vendégjátéka Budapesten Családtagi évek beszámítása Jfí. 1074-ben lett termelőszö­vetkezeti tag K. J.-né sze­gedi olvasónk. Előzőleg 1968-tól, mint családtag szintén a termelőszövetke­zetben dolgozott férjével együtt. Nyugdíjazás előtt áll és szeretné, ha a csa­ládtagként eltöltött Idejét is a nyugdíjnál, mint szol­gálati időt elismernek. Kérdezi: van-e lehetőse* erre. s ha igen, hogy kell azt rendezni? A családtagi Időket szolgá. lati időként történő elismeré­sére a társadalombiztosítási törvény rendelkezései adnak lehetőséget A rendelkezések szerint a mezőgazdasági szö­vetkezetnek az a tagja, aki korábban, mint családtag a közös munkában részt vett, a szövetkezetbe történő belépé­sétől számított két éven be­lül kérheti azoknak a naptá. ri éveknek — legfeljebb üt naptári évnek — szolgálati időként való beszámítását, amelyben, mint segítő csa ládtag a közös gazdaság­ban végzett munkával férfi 150, nő pedig 100 tízórás munkanapot — 1987. január 1. előtt a férfi 120, a nő pe­dig 80 munkaegységet, szak­szövetkezetnél a férfi 120, a nő pedig 80 munkanapot tel­jesített, és amelyre a nyug. díjjárulékot utólag megfizeti. A gyakorlati tapasztalatok szerint az érdekeltek ezt a kérelmet megfelelő tájéko zottság hiányában gyakran a két év eltelte után nyújtják be a társadalombiztosítást szervekhez. Ilyen esetben az engedélyezésre nem kerülhet sor. Az 52/1979. (XII. 30.) M. T. számú rendelet 5. pa­ragrafusával kiegészített ren­delet szerint a társadalom­biztosítási bizottság külön méltánylást érdemlő kivéte­les esetben az említett két évi határidőtől eltekinthet. Ez a kedvezmény nem alkal­mazható azoknál, akik már nyugdíjat terjesztettek elő. vagy már nyugdíjasok. Te­hát azok a mezőgazdasági szövetkezeti tagok, akik tag­sági viszonyuk létesítése előtt a közös munkában, mint csa. ládtagok rendszeresen részt vettek, kérhetik a fentiek alapján a segítő családtag­ként eltöltött idejük, de leg­feljebb öt naptári év elisme rését. A kérelmet a termelő­szövetkezet útján kell a tár sadalombiztosításl igazgató. Sághoz beadni. Dr. V. M. Szinte nem ls lepődik meg a színházlátogató, hogy a vi­lághírű filmrendező, Andrzej Wajda Mrozek: Emigránsok című darabjának előadásához eltűntette a színpadot, helyet­te széles keretbe foglalt mo­zivászon fogadja a nézőt. A zenével aláfestett reklámkó­pek — luxusautó, cigaretta­márkák — a filmvetítést megelőző helykeresés meg­szokott kísérete Aztán feltűnnek az első filmkockák ls: szerző neve, cím, szereplők, rendező — ám rövid „sötétszünet" után eltűnik a vászon, megeleve­nedik a látvány: a színpadon ócska bútorok rajzolódnak ki homályosan. Két vaságy, egy rossz asztal, valami polcféle, s — a nagyvárosi házak alag­sorát jellegzetesen eléktelení­tő — hatalmas csővezetékek. Fojtott levegőjű pincemély­ség. ahol két emigráns él kényszerű és szükségszerű összezártságban. A vendég­munkás (Jerzy Stuhr) — szükségleteit a legminimáli­sabbra leszállítva — gyűjti a pénzt arra, hogy hazatérve házat építhessen, vendégül láthassa barátait; megte­remtse egy boldog, nyugodt élet — illúzióját. Az értelmi­ségi (Jerzy Byatrlczky) en­nek az életmódnak ember­nyomorító rabságát tanulmá­nyozza társában, hogy majd a szabadság nevében — élete nagy műveként — megírja. Voltaképpen erről szól Mrozek abszurd drámája, melyet három honi bemu­tatója után (Veszprémi Jó­kai Színház, Dudapesti Já­tékszín. Szegedi Egyetemi Színpad) most a Budapesti Művészeti Hetek keretei kö­zött a krakkóiak kitűnő elő­adásában láthattunk. A lengvel ősbemutató első sajtóvisszhangja „egy nagyon lengvel tragikomédiát" kö­szöntött Mrozek darabjában. Holott a történet — a konk. rét helyszín ellenére — Ját­szódhat akárhol, Európa bár­melvik nagyvárosában; sze­replői pedig — a maguk hús­vér valóságában és karakte­res egyénítettségében ls — modellek: a munkás és az értelmiségi helyzetének, vagy a kirekesztettség különböző magatartásformálnak, avagy az ember egymásra utaltsá­gának kifejezői. Andrzej Wajda nem elő­ször mutatkozott be színházi rendezőként. Jóllehet, ml In­kább filmjeiből ismerjük. Ta­lán ezért éreztük úgy, hogy „filmfogásokkal" élt a színpa­don is. A színpadnyílást — mozlvászonkeretbe feszített — áttetsző függöny zárt le mindvégig, így a megvilágí­tástól függően néha élesen, mintegy premier planban rajzolódtak kl a figurák, né­ha elmosódott sziluettként Árnyékuk Időnként felna­gyítva megjelent a függö­nyön, s ezáltal különös hang­súlyt kaptak a színpad mé­lyéről elhangzó mondatok. A fény és árnyék, a sötétség és világosság pontosan váltoga­tott fllmtechntkai eszközeivel teremtette meg Wajda a drá­ma vibráló képelt, hangula­talt gondolatalt. A befejezés ugyancsak a maga filmhatá­sában értelmezhető. Az író rádöbbenti a mun­kást céljainak értelmetlensé­gére, mire az megsemmisíti keservesen összegyűjtött Pén­zét s most már éppen olyan kifosztott és kiábrándult mint társa. De ezzel az értel­miségi is elvesztette „nagy témáját", számára sem ma­rad más, mint egy eljövendő értelmes közösség hite vagy illúziója. Mrozek drámája nyitva í hagyja a kérdést; Wajda ren­dezése pedig fogódzót ad mindkét lehetőségihez. A szín elsötétül, a munkás már hor­kolva alszik, az értelmiségi zokogva kiáltja kl: „... ha mindannyian egyet akarunk, ml gátolja meg, hogy Jó és értelmes közösséget alkos­sunk?" — az altón lassan be­ömllk a halnal fénye, amely mindent kitisztázhat ben­nünk és a világban is. Dr, Kovács Mlklósné Tó az Antarktisz jege alatt Szovjet tudósok egy körül­belül 27 négyzetkilométer nagyságú tavat fedeztek fel. amely az Antarktisz jege alatt 3560 méter mélyen ta­lálható! A kutatócsoport ve­zetője a szokatlan tóról a leningrádi Arktisz- és An­tarktisz-kutató Intézetnek számolt be rádióadáson ke­resztül. A víz a 77 fok 0.5' és a 94 fok 50" koordináták­kal határolt területen helyez­kedik el. Az Antarktisznak ezt a részét a kutatók „B kupolának" nevezik. A tó fenekét őskőzet alkotja. A tavat rádiós helymegha­tározással tudták behatárol­ni. Ez a módszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a különböző kőzetek vastagsá­gát meghatározzák, hanem azt is. hogv egyértelműen megkülönböztessék a víz és a Jég közti határt. A szovjet tudósok már ko­rábban is feltételeztek vizet az Antarktisz iege alatt, és kisebb vízfelgvülemjéseket ls találtak. Ezek azonban partközeiben voltak. A most felfedezett tó óriási területet foglal el. amely fölött kupo­laként hatalmas léghegyek emelkednek. A tó képződésé­re vonatkozóan még kutatá­sokat kell végezni. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat pályázatot hirdet önálló üzem­és munkaszervező munkakör betöltésére. Fettételek: felsőfokú végzettség és legalább hároméves énftőinarl gvr.korlnt. Fizetés a kollektív szerződés szerint, részletes önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni: Ingatlankezelő Vállalat. Szeged, Dáni J. u. 14—16. személyzeti és oktatási osztály. 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents