Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

Hétfő, 1980. november 10. 3 Szentendre kapta a Hild-érmet Szentendrének adomá­nyozta az 1980. évi Hild Já­nos-érmet a Magyar Urba­nisztikai Társaság. A város­fejlesztésben, a művészeti hagyományok ápolásában, s az idegenforgalom fellendí­tésében elért eredmények elismeréseként kapott kitün­tetést az urbanisztikai világ­napon, november 8-án az ez alkalommal kezdődő kétna­pos eseménysorozat nyitó ülésén Bondor József, az urbanisztikai társaság elnö­ke adta át Marosvölgyi La­josnak, a városi tanács el­nökének. Az ülésen részt vett dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, Cservenka Ferencné. a Pest megyei pártbizottság első titkára. Jantner Antal épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, ott volt a város, il­letve a megye számos veze­tő tisztségviselője. Az urbanisztikai társaság 1968 óta évről évre odaado­mányozza a településfejlesz­tésben kiemelkedő eredmé­nyeket elért városoknak a Hild-érmet Az első ilyen kitüntetést Salgótarján kap­ta, tavaly Szeged vehette át; Szentendre a 17. Hild-ér­mes város. Amint Marosvölgyi Lajos tanácselnök is utalt rá a rendezvénysorozat megnyi­tása alkalmából tartott be­szédében — a régi építészeti emlékek ápolása, a képző­művészet fellendítése, az összehangolt városfejlesztés nem valamiféle idegenfor­galmi csalétek, az elsődle­ges cél, hogy az itt lakók számára a kultúra a min­dennapi élet részévé váljon. Hiszen „csak az lehet jó vendéglátó, aki jól is érzi magát otthonában". Az ünnepség alkalmából a városi tanács Szentendre fejlesztése terén végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réséül „Pro Urbe Szentend­re" kitüntetést adományo­zott: K. Ráduly Piroska Ybl-díjas építésznek, a VÁ­TI mérnökének, dr. Majláth Imrének, a Pest megyei múzeumok igazgatósága munkatársának és Oroszlán Lászlónak, a KPM budapesti közúti igazgatósága igazga­tóhelyettes főmérnökének. A Magyar Urbanisztikai Társaság nevében Bondor József ez alkalommal adta át az egyéni Hild János-ér­meket is: az idén dr. Kör­mendi Klárát, az Építésügvi és Városfejlesztési Miniszté­rium tanácsosát és dr. Var­ga Gyulát, a tatai városi tanács elnökét tüntették ki vele. Az ünnepi ülés után dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhelyettese fel­avatta a városközpontban elhelyezett Hild János-em­léktáblát. A rendezvénysorozat va­sárnap a Hild-éremmel ki­tüntetett városok tanácsko­zásával folytatódott. (MTI) Új szakasz a dunaújvárosi acélmű épilésétnen Döntő szakaszához érke­zett a Dunai Vasmű 10 mil­liárd forint értékű nagybe­ruházásának, a konverter­acélműnek szerelése; vasár­nap megkezdték a konver­terhajtómű beemelését. A 62 tonna súlyú hajtószerke­zet az új acélgyár lelke, ez a berendezés végzi majd a nyers vas beöntését és a konverter mozgatását A látványos emeléssel egy 180 tonnás daru három nap alatt készül el úgy, hogy a csarnokban helyére teszi a második konverter 160 ton­nás gyűrűjét, 120 tonnás serlegét és a második hajtó­művet is. A Dunai Vasmű első konverterén az év végéig el­végzik a kábelezést és a vil­lamos szerelést, a helyükre kerülnek a gépészeti beren­dezések. A próbaforgatásra előreláthatólag január köze­pén kerül sor. Az első acél­gyártó gépsor 1981 közepén, a második konverter pedig 1982-ben kezdi a próbaüze­melést Dunaújvárosban. (MTI) Hatékonyan politizálni Beszámoló taggyűlés a Szegedi Állami Gazdaságban Lakásgazd Szegeden Mint arról már beszámoltunk. Szeged megyei város ta­nácsa októberben soros ülésén megtárgyalta a lakásgazdál­kodás helyzetét és módosította a lakáselosztással összefüggő korábbi rendeleteit. A testület egyrészt az igazgatási osz­tály jelentése, má-részt a Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapián készített mérleget és hozott határozatot. A népi ellenőrzés közreműködését a tanács el­nöke kérte. A tanács üléséről szóló tudósításunkban jelez­tük olvasóinknak, hogy a maximálisan közérdekű téma részletes ismertetésére visszatérünk. 1. Elvek, célok, igények Az ásotthalmi központ ebédlőjében vágni lehetett a füstöt, amikor Varényi Zol­tán, a Szegedi Állami Gaz­daság 121 kommunistát számláló pártszervezetének titkára megkezdte beszámo­lóját az elmúlt mozgalmi évben végzett munkáról Fe­szült figyelemmel kísérték a párttagok, hogyan értékeli titkáruk éves tevékenységük eredményeit, a „hivatalos" értékelés megeggyezik-e az egyes dolgozók személyes vé­leményével. A partszervezet fő felada­tai közé tartozott a párt ve­zető szerepének erősítése, az V. ötéves te¥v fő feladatai­nak teljesítése, az alapszervi munka színvonalának emelé­se. Javítani kívánták a tö­megszervezetekhez fűződő kapcsolatokat, a pártépítés­ben pedig felelős nevelő munkával a megfelelő után­pótlás biztosítása volt a ki­tűzött cél. Ezeket a felada­tokat lényegében teljesítették az állami gazdaság kommu­nistái. A nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére — bár ágazatonként eltérő a szín­vonal —, elérhető közelség­be került az V. ötéves terv feladatainak teljesítése. Leg­eredményesebben a halága­zatban dolgoztak. Noha egészében javult a pártmunka, némely részte­rületen elmaradtak az ered­mények: az alapszervezeti rendezvényeket továbbra sem a munkatervben megha­tározott időpontban tartják. Továbbra sem kielégítő a nők és a fiatalok párttaggá nevelésének színvonala. Fej­lődött viszont a munkaver­seny-mozgalom, eredményes a politikai oktatás. Javult az állami gazdaság KlSZ-esei­nek munkája. Ez nagyrészt a jobb pártirányításnak kö­szönhető, hiszen a ma már jól működő ifjúsági szerve­zetben többnyire ugyanazok dolgoznak, akik pár éve még gyenge munkát végző alap­szervezetek tagjai voltak. Sztana János, a KlSZ-szer­vezet titkára is megerősítette a beszámolóinak az ifjúsági mozgalomra vonatkozó ré­szét. A gazdaság fiataljainak több mint 80 százaléka tagja a KISZ-szervezetnek. Mióta a pártszervezet függetlenített titkára lelkiismeretesen fog­lalkozik a fiatalok gondjai­val, eredményesebb a munka, bár még mindig előfordul, hogy a taggyűlések után, egymás közt mondják el vé­leményüket a fiatalok. Egresi István, a szakszer­vezeti bizottság titkára ki­fejtette, hagyományosan jó a kapcsolat az állami gazda­ságban a párt és a szakszer­vezet között. A pártszervezet vezetői rendszeresen ' részt vesznek a szakszervezeti ren­dezvényéken, előre mutató hozzászólásaikkal segítik a munkát. A pártfegyelem megszilárdítását össze kell kötni a fegyelem minden irányú megszilárdításával. Pásztói Lajos, az állami gazdaság vezérigazgatója fel­szólalásában főként a gazda­sági helyzetet elemezte. Vé­leménye szerint minden öt­éves tervnek megvannak a maga nehézségei: nem sza­bad azonban megijedni ezek­től. Ugyanúgy, ahogyan a korábbi ötéves terveket is si­kerrel teljesítette a gazdál­kodó egységek többsége, a VI. ötéves terv célkitűzései is teljesíthetők. Ezután egy nyugdíjas dol­gozó kért szót. Hiányolta a régi taggyűlések harcos szel­lemét, a konkrét tények konkrét elemzését. Ezektől függ ugyanis, hogy az egyes dolgozóknak milyen a han­gulata. Négyszemközt most is elmondják, ha például az a véleményük, a kisembere­ket felelősségre vonják, ha hibát követnek el, a maga­sabb beosztásban lévőket azonban ritkán. A dolgozók bíznak a pártban, azt szeret­nék, a párt bizonyítsa be, hogy a mi rendszerünkben korrupciónak, lopásnak, csa­lásnak helye nincsen. A nyil­vánosság előtt kellenne elis­merni, aki kiemelkedően dol­gozik, de szólni kellene az olyan súlyos mulasztásokról is, amilyenék például a kü­bekházi növendéküsző-tele­pen történtek. Egy másik hozzászóló elmondta, az utóbbi időben egyre gyak­rabban kerül az egyéni ér­dek a kollektív érdek elé. Dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának első titkára emelkedett ezután szólásra. Többek között kiemelte, hogy a járási pártbizottság értéke­lése szerint a Szegedi Álla­mi Gazdaság pártszervezete jó munkát végez, tevékeny­sége példamutatóan megfelel a felsőbb pártszervek elvá­rásainak. A mai körülmények közt a hatékony politikai munka záloga az okok feltá­rása, ennek alapján a meg­felelő cselekvési program kidolgozása és végrehajtása. Alkalmazkodni kell a válto­zó követelményekhez, ennek megfelelően minden párttag­nak konkrét feladatokat kell adni. A gazdaságszervező munkát nem lehet a politika egyéb területeitől, az ideoló­giai, kulturális és kádermun­kától elválasztani. Varényi Zoltán végül összefoglalta a vitában el­hangzottakat, majd a pártta­gok egyhangúan elfogdták a beszámoló taggyűlés határo­zatát, melyben a következő időszak feladatai szerepelnek. T. I. Magyarországon a lakás­építést kezdettől politikai rangon kezelik a párt- és kormányszervek. Mi más le­hetne kiindulópont napja­inkban is e téma vizsgálatá­nál, mint a XII. pártkong­resszus, amely ugyancsak fontos fejezetként szerepel­tette dokumentumaiban. Ter­mészetes tehát, hogy mind az igazgatási osztály, mind a NEB a kongresszusi célkitű­zésekkel szembesítve közelí­tette meg a lakásépítés, la­kásgazdálkodás és lakásel­osztás helyi jellemzőit. A je­lentés címszavakban említi, hogy: a lakáshelyzet javítá­sa változatlanul fontos tár­sadalompolitikai, szociális feladat. Az új lakások épí­tése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére került sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy má­sodmagukkal élő idős embe­rek részére meghatározott számú kisebb és olcsóbb la­kást is szükséges építeni. Növelni kell a nagyobb alap­területű lakások arányát is a többgyermekes családok, va­lamint az együttélő több nemzedék lakásigényének kielégítésére. A lakásépítés­ben és fenntartásban ará­nyosabbá kell tenni a teher­viselést, a lakáselosztási rendszer pedig jobban vegye figyelembe a családok jöve­delmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb feladat a mun­kások, a többgyermekesek és a fiatal családok igényének kielégítése, lakáshoz juttatá­suk feltételeinek javítása. Erősíteni kell a tanácsok szerepét a lakások szervezett cseréjében. Idézi a jelentés az országgyűlésen ismertetett kormányzati munkaprogram idevágó egyik passzusát is: A kormány programba vette lakásgazdálkodási rendsze­rünk átfogó felülvizsgálatát és egy olyan elosztási rend­szer kialakítását, amely job­ban megfelel a szociális szempontoknak, méltányo­sabbá teszi az építési terhek megosztását. Különös gondot kívánunk fordítani a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére és családi házak építésére, ennek támogatására." Ezek az elvek és célok tisz­ták, világosak. Kifejezik tár­sadalmi céljainkat és érzé­kenyek a szociális igazsá­gosságra. Érzékelhetjük ben­nük azt is, hogy a lakásépí­tésben és a lakásgazdálko­dásban néhány hangsúlyt igazítani kell. így története­sen minden eddiginél na­gyobb figyelmet követel a nemzeti lakásvagyon meg­óvása és korszerűsítése; az egyéni érdekeltség fokozása a lakásépítésben; a családok jövedelmi viszonyainak mér­legelése az elosztásban; az egyenlőbb teherviselés a la­kások építési költségeinek megosztásában. Amikor a Szeged városi pártértekezlet az év elején mérleget készített öt év munkájáról, ugyancsak gon­dosan elidőzött a lakásgaz­dálkodás témájánál. Megál­lapította, hogy: a lakáselosz­tásnak kiemelt jelentősége van az életszínvonal-politi­kában. Ezért a lakásgazdál­kodás korszerűsítése sürgető. Ennek két szorosan össze­függő követelménye, hogy egyrészt fokozatosan növe­kedjék a nyilvántartott igénylők között elosztható lakások száma, másrészt, hogy szervezett lakáscsere­rendszer segítse az igények differenciált kielégítését. Sze­geden közel 13 ezer lakás­igénylőt tartanak nyilván. A lakásgazdálkodásban megfe­lelően érvényesülnek a mun­kásosztályra, az ifjúságra, a sokgyermekes családokra és a gyermeküket egyedül ne­velő nőkre vonatkozó hatá­rozatok, valamint a népese­déspolitikai irányelvek. A pártértekezlet, szükségesnek tartotta, hogy a fiatalok és az egyedülállók lakásszük­ségleteinek kielégítését több és olcsóbb lakás (garzonház, albérlők háza) építésével se­gítsék elő. A népi ellenőrök összessé­gében ezeknek az elveknek és célkitűzéseknek az érvé­nyesülését állapították meg kiterjedt vizsgálódásaik so­rán. Idézzük: „Szeged me­gyei városban is elsődleges társadalompolitikai és város­politikai feladat a párt és a kormány lakásépítéssel, la­kásgazdálkodással és -elosz­tással kapcsolatos határoza­tainak megvalósítása. Meg­állapítottuk, hogy a lakás­helyiséggazdálkodásban, el­osztásban összességében meg­felelően .érvényesülnek a la­káspolitikai célkitűzések és a törvényesség. A lakásokat megfelelő arányban munká­sok, fiatalok, nagycsaládo­sok. régi igénylők kapják." Üj lakások tízezrei nőttek ki a földből Szeged utóbbi két-két és fél évtizedében. Sok ember megkérdezi: ho­gyan lehetséges hát, hogy az igénylők száma nemhogy csök­kenne — még inkább növek­szik is? Nézzük meg csak az utóbbi tíz év statisztikáját. A tanács kimutatásában sze­replő lakásigénylők száma 1971-től így következik egy­más után évenként: 6621, 8047, 9149, 9423, 9013, 10 494, 11 763, 12 672, 12 780 ... Csök­kenés egyetlen esetlen for­dult elő (1975) — óm a la­kásépítés legdinamikusabb évtizedében az eredmény: majdnem megduplázódott az igénylők száma! Ezekben az években pedig több mint 15 ezer lakást adtak át! Nem kell az okokért sokat ásni. Az igények termeszetes nö­vekedése révén mind többen elégedetlenek korábbi lakás­viszonyaikkal; az első lakás nem oldotta meg véglegesen a család gondjait, vagyis az egyszer kielégített igénylőből újra igénylő lett; a családok egyre inkább törekednek ön­álló lakásra; a városok von­zása nő; a természetes nép­szaporulat mutatói kedve­zőbbek ... És az igénylők számának emelkedése nem szegedi specialitás. Négy év­re visszamenőleg nézzük meg másik három vidéki nagyváros ilyen számait: Debrecenben 19 375, 20 584, 21 166, 22 482 ... Pécsett 14 890, 14 194, 15 427, 16 586... Miskolcon 17 973, 18 500, 20 606, 21 837 — vagyis a számoszlopok tendenciájú ugyanaz. Az igény szerkezet azonban sokat változott évek során Valamikor bármiféle lakás volt a tét — ma a szegedi igénylök 96,5 százaléka össz­komfortos lakást kér; 60 százaléknak legfeljebb a III. emeletig felelne meg kiutalt lakás; 30 százalék pedig két és fél szobás vagy ennél na­gyobb lakással lenne kielé­gíthető. „A jelenlegi lakás­állomány és a lakásigények közötti ellentét egyértelmű — írja az igazgatási osztály elemzése. A lakásállomány összetétele a nagyobb lakást igénylők igényeivel nem ta­lálkozik és ez jellemző a most épülő lakásállomány összetételére is. Az elmúlt évtizedekben a lakásépítés legfőbb ismérvei — helyesen — a mennyiségi mutatók voltak, tehát az, hogy minél több lakás épüljön, a lakás­sal nem rendelkezők minél hamarabb lakáshoz jussa­nak." Ha most visszatérünk még egyszer a 12 ezer igénylőhöz, összetételük jellemzésére még tudni kell: egy éve igényel lakást 2539 lakos; a négy­éves igénnyel rendelkezők száma 8362. Közel 2 ezren cserére pályáznak, vagyis van valamilyen lakásuk. És egy furcsa összefüggés: mind­össze tíz százalékuk tart igényt tanácsi bérlakásra! Könnyű summázni: a mt­nőség követelményei döröm­bölnek... Következik: Gép, bizottság, hivatal Ünnepen Is rielgoztak A folyamatosan termelő üzemekben, valamint bá­nyákban, erőművekben és a szállítási vállalatoknál, mun­kával telt el az ünnep és az előrehozott hét végi pi­henőnap. Teljes műszakot tartottak a Csepeli Fémmű finomkohászati szalaghen­gerdéjében. Ezúttal a villa­mos szigetelőréteggel be­vont, szilícium ötvözésű elektrotechnikai célszalagból készítettek több mint 20 tonnát. A pihenőnapokon 1,3 mil­lió téglát gyártottak a Bu­dai Tégla- és Cserépipari Vállalat 9 gyárában, össze­sen annyi építőanyagot ké­szítettek, amelyből 40, két­szoba' összkomfortos lakást lehet felépíteni. Éjjel-nappal dolgoztak a Mátraaljai Szénbányák Tho­rez üzemében. A visontai bányászok több mint 40 000 tonna szenet hoztak felszín­re, és szállították azt a szomszédos Gagarin Hőerő­műbe. A selypi és a hatvani cu­korgyárban a két nap alatt 12 500 tonna répából készí­tettek cukrot, ami termelé­si rekord. fi vasutasok szak­szervezetének kongresszusa Több mint 140 000 aktív és 50 000 nyugdíjas szerve­zett vasutas 243 képviselő­jének és a meghívott ven­dégeknek részvételével szombaton megkezdődött a Vasutasok Szakszervezeté­nek X. kongresszusa Duna­keszin, a gyártelepi József Attila Művelődési Központ­ban. A tanácskozáson meg­jelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Pullai Ár­pád közlekedés, és posta­ügyi miniszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A MÁV, a GYSEV és az Utasellátó Vállalat ötéves munkáját értékelő írásos je­lentésekhez fűzött szóbeli kiegészítésében Koszorús Ferenc főtitkár elsősorban a vasút gazdasági és mozgal­mi tennivalóiról beszélt. A beszámolókat követő vitában a vasút szakmai és mozgalmi munkájának hi­ányosságai, a következő idő­szak tennivalói egyaránt he­lyet kaptak. Felszólalt Övári Miklós is. aki a Központi Bizottság ne­vében köszöntötte a vasutas­szakszervezet legfelsőbb fó­rumának résztvevőit. A kongresszus vasárnap a vitával folytatta munkáját amelyben a felszólalások egyik központi témája a munkaverseny-mozgalom volt. A Vasutasok Szakszerve­zetének X. kongresszusa a vezető testületek és tisztség­viselők megválasztásával fejeződött be. A szakszerve­zet elnökévé ismét Gyócsi Jenőt, főtitkárává Koszorús Ferencet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemök Bélát vá­lasztották. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents