Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

Hétfő, 1980. november 10. 3 Szentendre kapta a Hild-érmet Szentendrének adományozta az 1980. évi Hild János-érmet a Magyar Urbanisztikai Társaság. A városfejlesztésben, a művészeti hagyományok ápolásában, s az idegenforgalom fellendítésében elért eredmények elismeréseként kapott kitüntetést az urbanisztikai világnapon, november 8-án az ez alkalommal kezdődő kétnapos eseménysorozat nyitó ülésén Bondor József, az urbanisztikai társaság elnöke adta át Marosvölgyi Lajosnak, a városi tanács elnökének. Az ülésen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Cservenka Ferencné. a Pest megyei pártbizottság első titkára. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, ott volt a város, illetve a megye számos vezető tisztségviselője. Az urbanisztikai társaság 1968 óta évről évre odaadományozza a településfejlesztésben kiemelkedő eredményeket elért városoknak a Hild-érmet Az első ilyen kitüntetést Salgótarján kapta, tavaly Szeged vehette át; Szentendre a 17. Hild-érmes város. Amint Marosvölgyi Lajos tanácselnök is utalt rá a rendezvénysorozat megnyitása alkalmából tartott beszédében — a régi építészeti emlékek ápolása, a képzőművészet fellendítése, az összehangolt városfejlesztés nem valamiféle idegenforgalmi csalétek, az elsődleges cél, hogy az itt lakók számára a kultúra a mindennapi élet részévé váljon. Hiszen „csak az lehet jó vendéglátó, aki jól is érzi magát otthonában". Az ünnepség alkalmából a városi tanács Szentendre fejlesztése terén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül „Pro Urbe Szentendre" kitüntetést adományozott: K. Ráduly Piroska Ybl-díjas építésznek, a VÁTI mérnökének, dr. Majláth Imrének, a Pest megyei múzeumok igazgatósága munkatársának és Oroszlán Lászlónak, a KPM budapesti közúti igazgatósága igazgatóhelyettes főmérnökének. A Magyar Urbanisztikai Társaság nevében Bondor József ez alkalommal adta át az egyéni Hild János-érmeket is: az idén dr. Körmendi Klárát, az Építésügvi és Városfejlesztési Minisztérium tanácsosát és dr. Varga Gyulát, a tatai városi tanács elnökét tüntették ki vele. Az ünnepi ülés után dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökhelyettese felavatta a városközpontban elhelyezett Hild János-emléktáblát. A rendezvénysorozat vasárnap a Hild-éremmel kitüntetett városok tanácskozásával folytatódott. (MTI) Új szakasz a dunaújvárosi acélmű épilésétnen Döntő szakaszához érkezett a Dunai Vasmű 10 milliárd forint értékű nagyberuházásának, a konverteracélműnek szerelése; vasárnap megkezdték a konverterhajtómű beemelését. A 62 tonna súlyú hajtószerkezet az új acélgyár lelke, ez a berendezés végzi majd a nyers vas beöntését és a konverter mozgatását A látványos emeléssel egy 180 tonnás daru három nap alatt készül el úgy, hogy a csarnokban helyére teszi a második konverter 160 tonnás gyűrűjét, 120 tonnás serlegét és a második hajtóművet is. A Dunai Vasmű első konverterén az év végéig elvégzik a kábelezést és a villamos szerelést, a helyükre kerülnek a gépészeti berendezések. A próbaforgatásra előreláthatólag január közepén kerül sor. Az első acélgyártó gépsor 1981 közepén, a második konverter pedig 1982-ben kezdi a próbaüzemelést Dunaújvárosban. (MTI) Hatékonyan politizálni Beszámoló taggyűlés a Szegedi Állami Gazdaságban Lakásgazd Szegeden Mint arról már beszámoltunk. Szeged megyei város tanácsa októberben soros ülésén megtárgyalta a lakásgazdálkodás helyzetét és módosította a lakáselosztással összefüggő korábbi rendeleteit. A testület egyrészt az igazgatási osztály jelentése, má-részt a Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapián készített mérleget és hozott határozatot. A népi ellenőrzés közreműködését a tanács elnöke kérte. A tanács üléséről szóló tudósításunkban jeleztük olvasóinknak, hogy a maximálisan közérdekű téma részletes ismertetésére visszatérünk. 1. Elvek, célok, igények Az ásotthalmi központ ebédlőjében vágni lehetett a füstöt, amikor Varényi Zoltán, a Szegedi Állami Gazdaság 121 kommunistát számláló pártszervezetének titkára megkezdte beszámolóját az elmúlt mozgalmi évben végzett munkáról Feszült figyelemmel kísérték a párttagok, hogyan értékeli titkáruk éves tevékenységük eredményeit, a „hivatalos" értékelés megeggyezik-e az egyes dolgozók személyes véleményével. A partszervezet fő feladatai közé tartozott a párt vezető szerepének erősítése, az V. ötéves te¥v fő feladatainak teljesítése, az alapszervi munka színvonalának emelése. Javítani kívánták a tömegszervezetekhez fűződő kapcsolatokat, a pártépítésben pedig felelős nevelő munkával a megfelelő utánpótlás biztosítása volt a kitűzött cél. Ezeket a feladatokat lényegében teljesítették az állami gazdaság kommunistái. A nehéz gazdasági körülmények ellenére — bár ágazatonként eltérő a színvonal —, elérhető közelségbe került az V. ötéves terv feladatainak teljesítése. Legeredményesebben a halágazatban dolgoztak. Noha egészében javult a pártmunka, némely részterületen elmaradtak az eredmények: az alapszervezeti rendezvényeket továbbra sem a munkatervben meghatározott időpontban tartják. Továbbra sem kielégítő a nők és a fiatalok párttaggá nevelésének színvonala. Fejlődött viszont a munkaverseny-mozgalom, eredményes a politikai oktatás. Javult az állami gazdaság KlSZ-eseinek munkája. Ez nagyrészt a jobb pártirányításnak köszönhető, hiszen a ma már jól működő ifjúsági szervezetben többnyire ugyanazok dolgoznak, akik pár éve még gyenge munkát végző alapszervezetek tagjai voltak. Sztana János, a KlSZ-szervezet titkára is megerősítette a beszámolóinak az ifjúsági mozgalomra vonatkozó részét. A gazdaság fiataljainak több mint 80 százaléka tagja a KISZ-szervezetnek. Mióta a pártszervezet függetlenített titkára lelkiismeretesen foglalkozik a fiatalok gondjaival, eredményesebb a munka, bár még mindig előfordul, hogy a taggyűlések után, egymás közt mondják el véleményüket a fiatalok. Egresi István, a szakszervezeti bizottság titkára kifejtette, hagyományosan jó a kapcsolat az állami gazdaságban a párt és a szakszervezet között. A pártszervezet vezetői rendszeresen ' részt vesznek a szakszervezeti rendezvényéken, előre mutató hozzászólásaikkal segítik a munkát. A pártfegyelem megszilárdítását össze kell kötni a fegyelem minden irányú megszilárdításával. Pásztói Lajos, az állami gazdaság vezérigazgatója felszólalásában főként a gazdasági helyzetet elemezte. Véleménye szerint minden ötéves tervnek megvannak a maga nehézségei: nem szabad azonban megijedni ezektől. Ugyanúgy, ahogyan a korábbi ötéves terveket is sikerrel teljesítette a gazdálkodó egységek többsége, a VI. ötéves terv célkitűzései is teljesíthetők. Ezután egy nyugdíjas dolgozó kért szót. Hiányolta a régi taggyűlések harcos szellemét, a konkrét tények konkrét elemzését. Ezektől függ ugyanis, hogy az egyes dolgozóknak milyen a hangulata. Négyszemközt most is elmondják, ha például az a véleményük, a kisembereket felelősségre vonják, ha hibát követnek el, a magasabb beosztásban lévőket azonban ritkán. A dolgozók bíznak a pártban, azt szeretnék, a párt bizonyítsa be, hogy a mi rendszerünkben korrupciónak, lopásnak, csalásnak helye nincsen. A nyilvánosság előtt kellenne elismerni, aki kiemelkedően dolgozik, de szólni kellene az olyan súlyos mulasztásokról is, amilyenék például a kübekházi növendéküsző-telepen történtek. Egy másik hozzászóló elmondta, az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül az egyéni érdek a kollektív érdek elé. Dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára emelkedett ezután szólásra. Többek között kiemelte, hogy a járási pártbizottság értékelése szerint a Szegedi Állami Gazdaság pártszervezete jó munkát végez, tevékenysége példamutatóan megfelel a felsőbb pártszervek elvárásainak. A mai körülmények közt a hatékony politikai munka záloga az okok feltárása, ennek alapján a megfelelő cselekvési program kidolgozása és végrehajtása. Alkalmazkodni kell a változó követelményekhez, ennek megfelelően minden párttagnak konkrét feladatokat kell adni. A gazdaságszervező munkát nem lehet a politika egyéb területeitől, az ideológiai, kulturális és kádermunkától elválasztani. Varényi Zoltán végül összefoglalta a vitában elhangzottakat, majd a párttagok egyhangúan elfogdták a beszámoló taggyűlés határozatát, melyben a következő időszak feladatai szerepelnek. T. I. Magyarországon a lakásépítést kezdettől politikai rangon kezelik a párt- és kormányszervek. Mi más lehetne kiindulópont napjainkban is e téma vizsgálatánál, mint a XII. pártkongresszus, amely ugyancsak fontos fejezetként szerepeltette dokumentumaiban. Természetes tehát, hogy mind az igazgatási osztály, mind a NEB a kongresszusi célkitűzésekkel szembesítve közelítette meg a lakásépítés, lakásgazdálkodás és lakáselosztás helyi jellemzőit. A jelentés címszavakban említi, hogy: a lakáshelyzet javítása változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladat. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére került sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy másodmagukkal élő idős emberek részére meghatározott számú kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni. Növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a többgyermekes családok, valamint az együttélő több nemzedék lakásigényének kielégítésére. A lakásépítésben és fenntartásban arányosabbá kell tenni a teherviselést, a lakáselosztási rendszer pedig jobban vegye figyelembe a családok jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb feladat a munkások, a többgyermekesek és a fiatal családok igényének kielégítése, lakáshoz juttatásuk feltételeinek javítása. Erősíteni kell a tanácsok szerepét a lakások szervezett cseréjében. Idézi a jelentés az országgyűlésen ismertetett kormányzati munkaprogram idevágó egyik passzusát is: A kormány programba vette lakásgazdálkodási rendszerünk átfogó felülvizsgálatát és egy olyan elosztási rendszer kialakítását, amely jobban megfelel a szociális szempontoknak, méltányosabbá teszi az építési terhek megosztását. Különös gondot kívánunk fordítani a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére és családi házak építésére, ennek támogatására." Ezek az elvek és célok tiszták, világosak. Kifejezik társadalmi céljainkat és érzékenyek a szociális igazságosságra. Érzékelhetjük bennük azt is, hogy a lakásépítésben és a lakásgazdálkodásban néhány hangsúlyt igazítani kell. így történetesen minden eddiginél nagyobb figyelmet követel a nemzeti lakásvagyon megóvása és korszerűsítése; az egyéni érdekeltség fokozása a lakásépítésben; a családok jövedelmi viszonyainak mérlegelése az elosztásban; az egyenlőbb teherviselés a lakások építési költségeinek megosztásában. Amikor a Szeged városi pártértekezlet az év elején mérleget készített öt év munkájáról, ugyancsak gondosan elidőzött a lakásgazdálkodás témájánál. Megállapította, hogy: a lakáselosztásnak kiemelt jelentősége van az életszínvonal-politikában. Ezért a lakásgazdálkodás korszerűsítése sürgető. Ennek két szorosan összefüggő követelménye, hogy egyrészt fokozatosan növekedjék a nyilvántartott igénylők között elosztható lakások száma, másrészt, hogy szervezett lakáscsererendszer segítse az igények differenciált kielégítését. Szegeden közel 13 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván. A lakásgazdálkodásban megfelelően érvényesülnek a munkásosztályra, az ifjúságra, a sokgyermekes családokra és a gyermeküket egyedül nevelő nőkre vonatkozó határozatok, valamint a népesedéspolitikai irányelvek. A pártértekezlet, szükségesnek tartotta, hogy a fiatalok és az egyedülállók lakásszükségleteinek kielégítését több és olcsóbb lakás (garzonház, albérlők háza) építésével segítsék elő. A népi ellenőrök összességében ezeknek az elveknek és célkitűzéseknek az érvényesülését állapították meg kiterjedt vizsgálódásaik során. Idézzük: „Szeged megyei városban is elsődleges társadalompolitikai és várospolitikai feladat a párt és a kormány lakásépítéssel, lakásgazdálkodással és -elosztással kapcsolatos határozatainak megvalósítása. Megállapítottuk, hogy a lakáshelyiséggazdálkodásban, elosztásban összességében megfelelően .érvényesülnek a lakáspolitikai célkitűzések és a törvényesség. A lakásokat megfelelő arányban munkások, fiatalok, nagycsaládosok. régi igénylők kapják." Üj lakások tízezrei nőttek ki a földből Szeged utóbbi két-két és fél évtizedében. Sok ember megkérdezi: hogyan lehetséges hát, hogy az igénylők száma nemhogy csökkenne — még inkább növekszik is? Nézzük meg csak az utóbbi tíz év statisztikáját. A tanács kimutatásában szereplő lakásigénylők száma 1971-től így következik egymás után évenként: 6621, 8047, 9149, 9423, 9013, 10 494, 11 763, 12 672, 12 780 ... Csökkenés egyetlen esetlen fordult elő (1975) — óm a lakásépítés legdinamikusabb évtizedében az eredmény: majdnem megduplázódott az igénylők száma! Ezekben az években pedig több mint 15 ezer lakást adtak át! Nem kell az okokért sokat ásni. Az igények termeszetes növekedése révén mind többen elégedetlenek korábbi lakásviszonyaikkal; az első lakás nem oldotta meg véglegesen a család gondjait, vagyis az egyszer kielégített igénylőből újra igénylő lett; a családok egyre inkább törekednek önálló lakásra; a városok vonzása nő; a természetes népszaporulat mutatói kedvezőbbek ... És az igénylők számának emelkedése nem szegedi specialitás. Négy évre visszamenőleg nézzük meg másik három vidéki nagyváros ilyen számait: Debrecenben 19 375, 20 584, 21 166, 22 482 ... Pécsett 14 890, 14 194, 15 427, 16 586... Miskolcon 17 973, 18 500, 20 606, 21 837 — vagyis a számoszlopok tendenciájú ugyanaz. Az igény szerkezet azonban sokat változott évek során Valamikor bármiféle lakás volt a tét — ma a szegedi igénylök 96,5 százaléka összkomfortos lakást kér; 60 százaléknak legfeljebb a III. emeletig felelne meg kiutalt lakás; 30 százalék pedig két és fél szobás vagy ennél nagyobb lakással lenne kielégíthető. „A jelenlegi lakásállomány és a lakásigények közötti ellentét egyértelmű — írja az igazgatási osztály elemzése. A lakásállomány összetétele a nagyobb lakást igénylők igényeivel nem találkozik és ez jellemző a most épülő lakásállomány összetételére is. Az elmúlt évtizedekben a lakásépítés legfőbb ismérvei — helyesen — a mennyiségi mutatók voltak, tehát az, hogy minél több lakás épüljön, a lakással nem rendelkezők minél hamarabb lakáshoz jussanak." Ha most visszatérünk még egyszer a 12 ezer igénylőhöz, összetételük jellemzésére még tudni kell: egy éve igényel lakást 2539 lakos; a négyéves igénnyel rendelkezők száma 8362. Közel 2 ezren cserére pályáznak, vagyis van valamilyen lakásuk. És egy furcsa összefüggés: mindössze tíz százalékuk tart igényt tanácsi bérlakásra! Könnyű summázni: a mtnőség követelményei dörömbölnek... Következik: Gép, bizottság, hivatal Ünnepen Is rielgoztak A folyamatosan termelő üzemekben, valamint bányákban, erőművekben és a szállítási vállalatoknál, munkával telt el az ünnep és az előrehozott hét végi pihenőnap. Teljes műszakot tartottak a Csepeli Fémmű finomkohászati szalaghengerdéjében. Ezúttal a villamos szigetelőréteggel bevont, szilícium ötvözésű elektrotechnikai célszalagból készítettek több mint 20 tonnát. A pihenőnapokon 1,3 millió téglát gyártottak a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat 9 gyárában, összesen annyi építőanyagot készítettek, amelyből 40, kétszoba' összkomfortos lakást lehet felépíteni. Éjjel-nappal dolgoztak a Mátraaljai Szénbányák Thorez üzemében. A visontai bányászok több mint 40 000 tonna szenet hoztak felszínre, és szállították azt a szomszédos Gagarin Hőerőműbe. A selypi és a hatvani cukorgyárban a két nap alatt 12 500 tonna répából készítettek cukrot, ami termelési rekord. fi vasutasok szakszervezetének kongresszusa Több mint 140 000 aktív és 50 000 nyugdíjas szervezett vasutas 243 képviselőjének és a meghívott vendégeknek részvételével szombaton megkezdődött a Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa Dunakeszin, a gyártelepi József Attila Művelődési Központban. A tanácskozáson megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A MÁV, a GYSEV és az Utasellátó Vállalat ötéves munkáját értékelő írásos jelentésekhez fűzött szóbeli kiegészítésében Koszorús Ferenc főtitkár elsősorban a vasút gazdasági és mozgalmi tennivalóiról beszélt. A beszámolókat követő vitában a vasút szakmai és mozgalmi munkájának hiányosságai, a következő időszak tennivalói egyaránt helyet kaptak. Felszólalt Övári Miklós is. aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte a vasutasszakszervezet legfelsőbb fórumának résztvevőit. A kongresszus vasárnap a vitával folytatta munkáját amelyben a felszólalások egyik központi témája a munkaverseny-mozgalom volt. A Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa a vezető testületek és tisztségviselők megválasztásával fejeződött be. A szakszervezet elnökévé ismét Gyócsi Jenőt, főtitkárává Koszorús Ferencet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemök Bélát választották. (MTI) t