Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

64 Csütörtök, 1980. november 6. A közgazdasági napok '80 nékány tapasztalatáról Ismeretes, hogy az Idén kollekciót állított össze, A »ét taglalta. Az agrárpiacon már kiemelkedő országos rendezvénysorozatba foglalt élesedik a verseny, egyre rendezvénnyel jeleskedett kiadói együttműködés ered- nagyobbak a minőségi köve­megyénk. amikor Szegeden menyeként ma mdr fóruma telmónyek. A termelés záró rendezték meg a XIX. Köt- van Szegeden a közgazdasági műveletének technikai czín­gazddsz Vándorgyűlést. Az szakkönyveknek. A szakom- vonala elmarad a követel­elmúlt hónapban viszont har- berek Ismerik és várják ezt ményektől, így az utolsó mariik alkalommal tartottuk az évi egy alkalmat Köszö- szakaszban jelentős értékrom­meg az MTESZ Csongrád me- net az együttműködésért a lás következik be, holott en­gyei szervezete, a Szakszer- kiadónak is. nek fordítottjának, vagyis a vezetek Csongrád megyei Anélkül, hogy szem elől tárolás, feldolgozás, manipu­Tanác.in és a KISZ Csongrád téveszteném, hogy a lap ol- lálás során az értéknöveke­megyei bizottsága közrcmű- vasótábora nem egy viszony- désnek kellene bekövetkez­ködésével a közgazdasági té- lag szűk szakmai közönség, nle! májú rendezvénysorozattal- mégis — érzékeltetönek — Több előadás foglalkozott kat A közgazdasági napok hadd álljon alább egy héza- munkaerő-gazdálkodási és '80 UiUt vdUuztékot kínált gos, a teljesség igénye nél- egyéni ösztönzési kérdésekkel, azokból a témákból, amelyek kűll áttekintés előadásokról Dr Rózsa József kandidátus napi vagy perspektivikus fel. felvetette problémákról. a MÜM főosztályvezetője á adatainkban megvannak. Kü- Az ez évi közgazdasági na- hatodik ötéves terv szociál­lónös Jelentóséget adott en- pok nyitó plenáris előadását pantikai céljait ismertető eló­nek az. hogy moet készül a Nyiirai Ferenc né dr. állam- adásában a bérek és társa­hatodik ötéves tervünk, né- titkár, a KSH elnöke tartót- daimi juttatások összefüggé­hány hónap múlva már az ta. Az crróforások — eszköz, „g^ szólva kiemelte hogy a űj tervciklus feladatainak munkaerő, természet — ha- bérek szociális tartalmának végrehajtása lest a legfőbb tékony felhasználása címmel (funkciójának) a vlsszaszorí­•ondunk. A korábbi évek gyakorlati- táaa< 1Uetve ösztönző szere­• nak megfelelően a megnyi- p^nek növelése a célunk ftnnek at írásnak nem cél. tón tárgyalt téma adta ez- Érdekes és Izgalmas kite­)a a témák aktualitását vagy úttal ls a rendezvénysorozat kinté«t nyújtott a világgaz­a választás helyességét Vizs- gerincét, alaphangját. Előadá- datógra dr Kovács Géza prO­gálnl, de szükségesnek tart- sában taglalta a hatékonyság (MKKE) Világmodel­juk egyrészt rámutatni a fogalmát, tartalmát és fej- lek globális problémái (te a szakmai és a tágabb közvé- lesztéséhez szükséges feltétel- hosszú távú hazai tervezés leménvre gyakorolt hatására, rendszert a mai magyar gaz- című előadása illetve az sz­tudatformáló erejére, más- daságban. Külön szólt az gei kapcsolatban megjelent részt pedig áttekinteni az Iparban és a mezőgazdaság- könyvének n vitája előadásokon, tanáeskozáao- ban előttünk álló konkrét űj kezdeményezés a Fiatal kon, vitákon elhangzottakat, feladatok megoldásáról, a Közgazdászok Bizottsága él­felmérni és értékelni a ren- termelési Struktúra, a ter- tal szervezett külpolitikai fó­dezvény szakmai színvonalát, mékszerkezet változtatási- pun. „melynek előadója Su­A társaságunk egyik alap- nak szükségességéről. Egyes gár 'András az MTV íőmun­Vető célkitűzése a közgazda- állításait a megye gazdasá- icatému volt ITiWt^^wS Uuí\?Ht példAkkal ÍMm- A napok záró elóa<lását dr. TZ^S n ; , „ J( , Csernok Attila, az MNB el­- gaadáltodd szervezetek- Dr Andrásty Adél adjunk- nökhelyettese tartotta a hato­A 'f™1*91 , ^yatAk dik ötévcg terv hitelpolitikai a mezőgazdaság- .Upeivel címmel. (Az elő­StASSS SSKS: JSSSSí -r gtnek. alkotó erejének össze, továbbfűzte a nyitó előadás- ^ . fogása, ápolása, a közvetlen tan felvetett gondolatot. A °*sz*g*tve megállapfthat­ísmeref. és tapasztalatcsere mezőgazdaságnál maradva juk, hogy a közgazdasági lehetőséoénefc a megteremte- meg kell említeni dr. Csen- napok '80 rendezvénysoro­»e. E célkitűzés megvalósító- des Béla, az OT főosztályve- Mt elősegítette a megyénk sára az MKT országos szín- ^tője előadását az USA me- AXl. ffa7dasáff00i|tlkal ten számtalan eszközzel él ^gazdaságának társadalmi- á"6 gazdaságpoliUKai Is. (Tudományos ülések, kon- gazdasági viszonyairól. Az célok n»K>*mert*tését. Egyre ferenclák, folyóirat, hetilap előadó tanulmányútján szer- többen vettek részt a vitában, stb.) A Csongrád megyei j.ett személyes tapasztalatai- s esetenként kritikus észrevé­^n LnbT^Ta tón," V*' ^^ f* aZ el" telek, felsőbb Szervek szántó­méra azonban ezek a fóru- mondottakat. Izgalmas nem- __ , . . mok nehezen érhetők cl. Az zetközi Összehasonlításra ls m 19 fl®'elcmbc vehető j&­Igény és az utóbbi felleme- sor került az előadásban, vaslatok hangzottak el. Most rés indított bennünket a me- a termelesi struktúra ala- és ezután a legfontosabb, gyei közgazdasági napok kulásával. fejlesztéséinek köz- hogy a vltázók, a hallgatók a rendezvénysorozatának meg- vetlen és távlati feladataival munkahelyükön, az alkotó tartására. Évi egy alkalom- foglalkozott előadásában tevékenységükben hasznosít­mal sűrített programot, de Klonkai László, a KSH «Ak az elhangzottakat egyben találkozási lehetősé- Csongrád megyei Igazgatósá­gét ls biztosit, ami a szak- gának Igazgatóhelyettese, embereink számára ma már Dr, Márton János főigaf­célkitűzéseink megoldásának gmó előadásában az élelmi­egyik alapvető formájává szer-gazdaság alapvető kérdé­váh. Dr. Kardos János, a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei Szervezetének titkára Új élet a régi műemlék házakban A Német Demokratikus Köztársaság mintegy 30 ezer épületén jelzi piros szám, hogy itt gondosan ápolt és megóvandó műemlékről van szó. Bármilyen változtatás az épületeken csak a Műem­lékvédelmi Intézet és a helyi hatóság engedélyével hajt­ható végre. A különlegesen értékes építészeti emlékek­nél ezenkívül még a Kultu­rális Minisztérium engedélye ls szükséges. Különösen sok műemlék található a türlngial váro­sokban. A színes homlokza­tú, korhűen helyreállított há­zak itt híven idézik a törté­nelmet. Az épületeknek azonban nemcsak a külsejére fordíta­nak gondot az NDK-ban, ha­nem arra is, hogy a régi fa­lak között megleRyen a kom­fortos élet lehetősége, hogy ezekben a szebbnél Szebb épületekben a ma embere Jól érezze magát Az erfurti belvárosi szép régi lakóépületek némelyi­kében vendéglők kaptak he­lyet. A Magas Liliom nevű fogadó, ahol egykor a svéd király ls lakott, a legkülön­félébb rendezvényeknek he­lyet adó étterem. Wieland, a nagy német költő egyko­ri lakóháza, az öreg Hattyú egyes helyiségeiben hangu­latos borozót rehdeztefc be. Az Engelsburg (Angyalvár) nevű épület, ahol valaha az erfurti egyetem humanista tudósai dolgoztak, ma diák­klub. ipari robotok A zeleznikl (Belgrád kör­nyéki) Ivo Lola Ribar szer­számgép- és gépipari válla­lat Ipari robotok sorozat­gyártfisát kezdte meg. Ezek a robotok egyenként 10 ezer műveletet jelentő három feladatot látnak el gyorsan, pontosan. Az első sorozatból négyet Franciaországnak és a Szovjetuniónak szállíta­nak, a többit pedig hazai piacon használják fel. A gyár újabb, még kor­szerűbb robotgépek gyártá­sára is készül, amelyek sok­kal összetettebb feladatokra is képesek. Ezek egy része az autóipar számára készül és a francia Renault-céggel együttműködésben fogják gyártani. Amikor a mostani, lezárult szakaszt értékeljük, ered­ményként könyveljük el, hogy mind a szélesebb, mind a szakmai közvélemény meg­ismerte ezt a programsoro­zatot és évenként számít rá, * • A pozitív vonások mellett szólni kell arról a kissé egy­oldalúságról is, hogy a prop­tamok túlnyomó többsége Szegedre koncentrálódott. Törekvésünk ellenére nem si­került az igazi, a szó szo­ros értelmében vett megyei programsorozat kialakítása. Ennek részint szervezeti hi­bából adódó okai ls vannak, de csak ezzel nem magya­rázható az aktivitás hiánya. Kivételként említhetjük Csongrúdot és Makót, ahol jó előadások hangzottak el. Annak ellenére, hogy ez az írás záró jellegű, mégis sze­retném felkérni a megye más városaiban és vonzáskörze­tükben élő, dolgozó közgaz­dászokat, hogy tegyenek töb­bet közös társasági céljaink megvalósítása érdekében. Külön szeretnék szólni a már szintén csaknem hagyo­mányként, a programsorozat Indításaként a Közgazdasági is Jogi Könyvkiadóval közö­4«n megrendezett könyv ki­állításról. A kiadó az idén az újdonságait hozta el és mutatta be, s az előadásso­rozat témáihoz kapcsolódó Uj mfidszerek kőolagtermelésben A Szovjetunió a kőolaj ki­termelésének éves mennyi­ségét tekintve a világon az első helyen áll. Ezt a helyet tartják azoknak a nehézsé­geknek az ellenére ls, me­lyek első sorban a régebbi le­lőhelyek elapadásával kap­csolatosak. A mezők kőolajhozama mindig aktuális kérdés. Je­lenleg az egyes medencék­ből a készletnek alig 40 százalékát nyerik. Az olaj­nak több mint a fele gya­koilntilog a rétegekben ma­rad. Ezért olyan új módsze­reket vezettek be, amelyek elősegítik a művelés alá vont lelőhelyek kőolajhozamának növelését. így jutottak el például az úgynevezett lelő­hely-elárasztásos módszerhez A rétegekben elhelyezkedő kőolajat magas nyomású víz­zel szorítják ki. E célból évente több mint egymil­liárd köbméter vízre lenne szükség. Ezzel a módszerrel az összes olaj 90 százalékát lehetne kitermelni. A vízellá­tás azonban nagy gond. Nincs más út, mint a fej­lettebb technikai és techno­lógiai módszerek alkalmazá­sa. A tizedik ötéves terv ele­jén (1976—1990) fogadták el a Szovjetunióban azt a komplex hosszú távú prog­ramot, melynek célja a kő­olajlelőhelyek másodlagos, harmadlagos feltárása. A program kidolgozásában nemcsak kőolajipari szál­emberek, de vegyészek, olaj­technikusok, energetikusok és gépészek is részt vettek. Napjainkban már előkészí­tettek néhány új, a kőolaj kihozatalát segítő módszert. Közülük a legjelentősebbek: a poltmeres oldattal való el­árasztás, marónátron, kén­sav, magas nyomású gáz, gőz bepréselése, rétegen be­lüli égetés stb. Az ország 45 lelőhelyén folytattak kísérle­teket, s megszülettek az el­ső eredmények. Az új mód­szerek bevezetésével a kő­olaj kitermelése a lelőhely jellegétől függően 10—15 százalékkal emelhető. Ez rö­vid időn belül néhány mil­liárd tonna többlettermelést fog eredményezni. A hagyományos kőolajki­termelő helyek kimerülése a szakképzett munkaerő fel­szabadulásához vezet. Az olaj munkások kénytelenek új foglalkozást keresni, vagy családostól áttelepülni — száz vagy ezer kilométerek­kel távolabb eső — más munkahelyekre. Az új mód­szerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a már kitermelt vagy éppen kimerülő lelő­helyek „életét" meghosszab­bítsák. Ez főképpen tatár, baskír, kujbisevi és azer­bajdzsáni területeket érint. És, amf igen fontos, a pót­lólagos kőolaj források kiter­melési költségei Jóval ala­csonyabbak. mint az új le­lőhelyek feltárása, hiszen rendelkezésre áll a gyakor­lott szakmunkásgárda és a szervezetten működő gazda­ság. Az elért eredmények re­ménykeltőek. A gyakorlat­ban bevezetett különböző módszerek — mint például a hő, kémiai, termokémiai eljárások — lehetővé tették a 'nehezen kitermelhető me­zők kiaknázását is. (APN) /—\ 1 1 ektor 1 STOP i rejl ektor \ / rejl Őszi, téli közlekedés Amikor a napfényes „in­dián nyár" után elóször összetört autók sorát látja az ember a biztosító gép­járműkár-rendezés! fiókja előtt, felvillan benne az asszociációs megállapítás: Itt van az ősz. Ez a kép min­den évben ugyanúgy Is­métlődik meg megyénkben Szegeden, a Tolbuhln su­gárúton. Ml is történik valójában, miért több a balosét az ősz beköszöntésével, mint korábban volt? Eleinte a látási viszonyok megváltozá­sa, a kora délutáni hosszú szürkületek csapják be a járművezetőket. Egyesek a még ki nem világított ke­rékpárokat, vagy lovas foga­tokat nem látják meg kellő Időben, míg mások a kőz­tük levő távolságot becBÜ­lik a ténylegesnél JŐVBI na­gyobbra, s már későn fé­keznek. A kisebb mérvű farkasvakságról járműveze­tők sora nem is tud. A nagyobb baj az, hogy az Ilyen típusú ember is Jó­szeműnek tartja magát, s minden óvatosság nélkül közlekedik. Ellenkező típus is van. Aki tudja magáról, hogy a szükségesnél gyen­gébben lát a gépkocsi or­szágúti, vagy tompított fényszórója mellett Is, s ezért eleve bekalkulálja az úttest jobb szélén kerékpá­rosok haladását. Az Ilyen járművezető az úttest fel­festett, vagy csak képzelet­beli felezővonalát Úgymond: lovagolja. Ezzel saját, és valamennyi szemben érkező járművezető testi épségét, létbiztonságát veszélyezteti. A karambolok ugrásszerű számbeit növekedése első­Sorban az útviszonyok meg­változásának eredménye; a síkosságé. A síkos utakon is a nyári közlekedési ritmus, követési távolság betartása eredményez „becsüszásokat", „koccanásos" baleseteket. Ml ls történik valójában? A nem éppen szigorú mű­szaki vizsgakövetelmények után a kezdő Járművezető hajlamos könnyedén értel­mezni a „gépjármű feletti uralom" fogalmát ls. Amfg arra természetesen emlé­kezik az illető, hogy a fék­út két részből tevődik ösz­sze — a veszély felismeré­sétől a fékezés megkezdé­séig tartó Idő, valamint a tényleges fékezés ideje —, elfelejt tovább számolni. Pe­dig egyszerű lenne, mert az előbbi, az úgynevezett cse­lekvési Idő egy embernél átlagosan egyetlen másod­perc. A többi, a konkrét fékezésre felhasználandó Idő viszont már a haladási se­besség függvénye. Csúszós úton „nyári" utazási sebes­ség és követési távolság al­kalmazása tehát már az el­ső elöl levő jármű féklám­pájának felvillanása után is csak egyetlen eredmény­hez vezethet: balesethez. A közúti közlekedés fel­tételeinek kedvezőtlen vál­tozásai ellen természetesen lehet védekezni. A rossz lá­tási viszonyok ellen például sok autós annyi lámpát szereltet autója elejére, mint valami karácsonyfá­ra. Pedig ezek a kiegészítő fényforrások a tompított fényszóróval egyszerre nem működhetnek: városban, s országúton szembe jövő for­i galom mellett nem hasz­nálhatók. Akkor meg, mi­nek? Helyettük többet ér a régi Izzók újra cserélése. I Érdemes próbát tenni. A j lámpák jó vílágftófeépessé­gét az elől haladó jármű­vek kerekeinek vékony sárfelszóródása ls jelentő­sen rontja. A lámpaburákra száradó sárréteg pedig akár a fényerő 80 százalékát Is elnyelheti. Ezért kell az el­ső és hátsó világítási fel­szereléseket is megtöröl­getni indulás előtt. Ne fe­lejtsük, nem sokat ér az, ha első lámpáink saját lá­tásunk segítése érdekében tiszták, de mondjuk, balra kanyarodási szándékunkat a vlllogóbúrát fedő sárréteg miatt nem látja a mögöt­tünk érkező Járművezető. Hát még, ha előzni is kezd?... A kedvezőtlen Időjárásra való felkészülés legfonto­sabb része napjainkban a gondos korrózióvédelem. Er­re ma már számos lehető­ség van. A hazánkban je­lenleg legkorszerűbb kor­rózióvédő anyagot éppen a szegedi MEDIKEMIA Vegyi­és Műanyagipari Szövetke­zet gyártja Dlnitrol ML elnevezéssel, a svéd Astra­dlnol-céggel kötött egyez­mény alapján, az ő licen­cükre. A Dinltrolt me­gyénkben ez Autóklub sze­gedi bázisállomásán hasz­nálják is, mér valamivel több mint egy éve. A szak­üzletekben általában több­féle alváz- és üregvédelem­re alkalmas korrózióvédő anyagot találnak a Jármű­tulajdonosok. A téli hóna­pok során • sózott utak miatt valóban az alvázvéde­lem tekinthető elsődleges­nek, de nem szabad meg­feledkezni az egész ka­rosszériáról sem. Főként a „eslllnggarázsban" éjszaká­zó autókat érdemes Jól át­nézni, a zománcrétegen lát­ható repedéseket tömítő­anyagokkal megszüntetni, s a bő választékban kapha­tó autóbalzsam-féleségek va­lamelyikével — egyéni íz­lésnek megfelelően — a tel­jes karosszériát bevonni. Apró, de nélkülözhetetlen kellékek sorára lesz még szüksége a járműtulajdono­soknak a közeli hónapok­ban. Ilyen például a tar­talék ablaktörlő lapát, pá­ratörlő kendő, jégoldó és zárolajzó, s lehetőleg a hát­só szélvédőre valamilyen páramentesítő. Ez utóbbiból többféle a választék, az egy­szerű felragasztható mű­anyag laptól kezdve egé­szen a fűtőszálas megoldá­sokig. Minden bizonnyal * rövi­desen ránk köszönt az a reggel ls, amikor az egyik autó nem akar majd elin­dulni, a másik pedig nem akar megállni. A gépjármű­vezetők évente e naptól számítják a telet. A sza­badban parkoló autók „kö­högése" mutatja ténylege­sen az első erőteljesebb le­hűlést. Tény, hogy a tél­nek csak jó erőforrással, Jó akkumulátorral érdemes ne­kimenni. A szabadban par­koló kocsi akkumulátoralt érdemes egy kicsit „öltöz­tetni" is télen. F, célra megfelel egy hungarocell la­pokból készített dobozka ls, mely akadályozza az akkumulátorsav megderme­dését. Természetesen az Artlka hidegindttó ls so­kat segít télen, kíméli sz akkumulátort. Az elindulni nem tudó autó még nem okoz bajt. csak bosszúságot. Annál több balesetet eredményez azonban a nem megfelelő gumiköpenyek használata. A Jó recézet alapvető bizton­sági követelmény, téli au­tózásra azonban a jó mi­nőségű diagonál gumik sem alkalmasak. Még egy­ről nem szabad megfeled­kezniük r. Járművezetőknek ősszel, illetve télen. Arról, hogy a fékpedál középen van. Azért, hogy használják ls, s a használt fék megfe­lelően fogjon ls. Zrínyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents