Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

Vasárnap, 1980. november 50. 3 Á világpiac és az élelmiszeripar Az élelmiszeripar 1981-ben módosuló pénzügyi szabályozó rendszere — amely a Magyar Közlönyben jelent meg — arra ösztönöz, hogy a szigorúbb külkereskedelmi feltételeket az üzemek tudatosabban építsék be belső gazdálkodási rendjükbe. A szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi egyes iparágak kedvezményeinek fokozását, összefüggésben korábbi elkötelezettségeikkel, illetve esetenként — önhibájukon kívüli — szorultabb helyzetükkel. A hús- és a baromfiiparban. ahol a külpiaci értékesítés lehetőségei szinte évről évre változnak, az üzemek úgynevezett kockázati alapot képezhetnek. Ebben annak a többletnyereségnek egy részét tartalékolhatják a „roszszabb évekre", amelyet például az idei év kedvező piaci viszonyai hoztak. A rendelkezésre ugyanakkor — szigorításként — előírja, hogy az üzemek a fejlesztési alapból az amortizáció 20 százalékát kötelesek befizetni. Tavaly ilyen kötelezettségük nem volt; a szabályozás nyilvánvalóan igyekszik most visszafogni az üzemi beruházásokat, amelyek az anyagi lehetőségeket az elmúlt években alaposan kimerítették. Fáradtolajakció Hazánkban évente mintegy 130 ezer tonna kenőolajat használnak fel, amelynek tekintélyes része a hasznosulás után megmaiad, de már nem felel meg eredeti rendeltetésének. Ezért ösztönzi az AFOR a lakosságot és a vállalatokat a fáradt olaj összegyűjtésére. Az idei akció sikeresnek bizonyult: az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 23 százalékkal több fáradt olaj gyűlt össze az ÁFOR-nóL Hétfőtől „Ezen csak nyerhet" jelszóval újabb akciót indítanak annak érdekében, hogy még több fáradt olaj .kerüljön vissza az ÁFOR-telepekre, illetve újrahasznosításra. fiz első lépése! Megcsapott a kender illata, amikor beléptem a fonodába. A levegőt kissé nedvesnek éreztem; páratartalmát klímaberendezés szabályozza. Ebben a műhelyben igen szigorú szabályok uralkodnak, minden nagyon pontos. A Gill-típusú gépek hihetetlen gyorsasággal sodorják fonallá a szőke kenderszálakat. A fonónők mozdulataiban semmi fölösleges nincs. A művezető csöndes hangját magukkal ragadják a sebesen pörgő fonógépek és eltüntetik a monoton zajban. Nézem a sokasodó gombolyagokat és a gépek mellett álló lányokat, asszonyokat s eltűnődöm magamban. Vajon milyen indítékok, tervek játszanak közre akkor, amikor egy fiatal lány ezt a szakmát választja. Korábban is gyakran megfordultam a szegedi kenderfonógyárban, s minden alkalommal átfutott fejemben egy gondolat: holnap. vagy holnapután lesznek-e vállalkozók, akadnak-e olyan fiatal lányok, akik a fonógépek mellé állnak 7 A zajt kívül hagyjuk a műhelyben, becsukjuk a művezető irodájának ajtaját A magas termetű férfi harminc éve dolgozik a gyár-: ban. Bölcselkedve mondia: — A társadalom rostaián átszóródunk. és jut belölünk mindenhová. Ide is jönnek. — Kinéz az iroda üvegfalán es rámutat két fiatal lányra — Sebestyén Katalin és Lotonczi Melinda idén szerezték meg a szakmuunkás-bizonyítványukat. Kezdők. S a kezdetet nem is mondhatják nehéznek majd elválik, milyen lesz a folytatás. Maradiunk a kezdetnél. Kik is ezek a lányok, honnan jöttek és merre tartanak? Sebestyén Katalin tizenhat éves. csinos. értelmes lány. Alma vagya az volt, hogy fonónő lesz? — Nem voltak ilyen terveim — mondja határozottan. Bar lehettek volna, hiszen két nővére textilipari szakmunkás a kiskunhalasi kötöttárugyárban. Vagy éppen azért nem kívánkozott tizennégy éves korában a textiles szakmába? Pálmonostora közsegben született. A települes közel esik Kiskunhalashoz és Kiskunfélegyházához is. Édesapja „ingázó" munkás, a budaoesti Földgép dolgozója. édesanvta a helybeli óvodának a konyháján talál munkaalkalmat Katalin tanulni akart. Az általános iskola utolsó évét négves átlaggal végezte és fól is vettek a makói kereskedelmi iskolába. A tanulásból akkor mégsem lett semmi. — Nem kaptam kollégiumi elhelyezest. az albérlet pedig anyagi okok miatt nem jöhetett számításba — magvarázza. — Ezután döntöttem úgy hogy Szegedre jövök. Ez a nagyváros jobban tetszett mint a szomszédos városok. Színesebbnek. érdekesebbnek ígérkezett. A döntő természetesen az volt hogy kollégiumban lakhattam, térítést nem kértek. A kaja is lényegében ingyen volt. s még ötszáz forint zsebpénzt is kaptunk, amelyhez hozzájött a tanulmányi átlagtól függően újabb ötszáz forint. Ez volt a meghatározó. így lettem fonónő. Persze, a továbbtanulásról nem mondtam le. most kezdem a gimnáziumot. Hogyan lesz később? Még nem tudom. Munkatársának. Losonca Melindának az életútja alig különbözik Katalinétól. ö is Bács megyei. Kiskunmajsán született de jó ideig tömörkényi nagymamájánál nevelkedett. Szülei földművesek voltak ma is a mezőgazdaságban dolgoznak. Ök aligha ajánlották Melindának a fonodát. Akkor miként történt a választás? — Az általános iskolában nem strapáltam magam különösképpen. Lehettem volna jobb tanuló, de csak hármas átlagot értem eL Egyszer fölkereste az iskolánkat egy munkaügyis hölgy, az agitálta a lányokat hogy válasszák a textiles szakmát Tetszett nekünk a sok kedvezmény, a kétesztendős tanulmányi idő. Osztályunkból négyen igent mondtunk. A szakmunkásképzés ideje alatt Melinda szorgalmasan tanult jeles eredménnyel végzett Az eltelt két esztendő megkedveltette vele a tanulást. ő is tovább akar lépni. tal szalagba rendezett szálakat miként sodorja fonallá gépük, és mit ielent az. hogy valamely fonal egyes, kettes vagy ötös számozást kap. „Egy méter hosszúságú fonal hány gramm, aszerint számozzák. Ha egyes, akkor 1 méter 1 gramm." Adok cs adozok Állampolgári kötelességünk az adózás. Fizetünk a gépkocsi, a lakás, a telek a ház. a kutya ... után Szinte nincs olyan városlakó, aki valamilyen formában ne lenne kapcsolatban a tanács pénzügyi osztályával. Nem lebecsülendő összeg, ami ily módon a város kasszájába kerül. Ez a summa — az ötödik ötéves tervben 115 millió forint — a város üzemelésének egy részét fedezi. Ebből fizetik a közvilágítást, parkosítást, útfenntartást, a köztisztaságot. Az adózás tehát összefügg a várospolitikával — többféleképpen is. ban 24-en, 1977-ben 76-an, addig tavaly már 161-en váltották ki az ipart. Egy másik rendelet, ami még néhány hetes, pedig már arra szeretné ösztönözöl a kisiparosokat, hogy fokozzák termelésüket Az eddigi tapasztalatok szerint egy határon tál már nem voltak érdekelve, -ogy tevékenységüket kiterjesszék, több munkát vállaljanak. Az új adókulcsok, remélhetőleg majd kedvező változásokat eredményeznek." A kormány intézkedése nagyobb teret biztosít a vállalkozói kedvnek. Nehéz-e a fonónő munkája? — Attól függ — mondják a lányok —. hogy milyen az anyag. A nyújtóból érkező kenderszálak minősége a meghatározó. Természetesen sok függ a gépek beállításától. a karbantartástól. Sokat számít még az ember figyelme, gyorsasága. Jó itt a fonodában? — Egyelőre minden oké. a keresettet- elégedettek vagyunk — válaszol Katalin. — Én is megszerettem ezt a szakmát, sőt ajánlottam egy másik barátnőmnek, aki hamarosan jön is. Biztos vagyok benne, hogy ő se bánja meg — így Melinda. Szokták mondani, hogy amilyen a kezdet, olyan a folytatás. Ez most következik... Gazdagh István A helyes adópolitikával javítani lehet az ellátást, fellendíteni a kiskereskedelem forgalmát, növelni a szolgaitatás színvonalát. A közelmúltban több rendelet lépett életbe, amelyek gazdaságunk fokozottabb fejlesztését célozzák, az adópolitikával is. (Néhány éves tapasztalat bizonyítja, hogy a helyes adópolitika, a különböző kedvezmények miképp serkentették a háztáji és kisgazdaságokban a termelési kedvet.) A differenciált adóztatás az állami elvárások szerint segíti a gazdaságpolitikát. Nézzük, hogyan? Az adók és illetékek alapvetően szociális jellegűek. Ahol rossz az ellátás, elsősorban a külvárosokban és a peremkerületekben, ott a kisiparosok és kiskereskedői; könnyebben kapnak engedélyt, mint a belvárosban. Két évig pedig adómentességet élveznek, s ezt a kedvezményt megkapják azért is, mert az iparkezdők valóban a lakossági szükségletet elégítenek ki. Ezzel is magyarázható, egyre többen nyitnak üzletet az Északi városrészben, Újszegeden, Szőregen, vagy T;'vén... A kezdő mesterek szama állandóan emelkedik. Míg 1976Az állam az adózással a jövedelmeket is szabályozza. Igen • fontos, hogy a hatóságok a valóságnak megfelelően határozzák meg az adóalapot. Ezért adatokat gyűjtenek, ellenőrzéseket tartanak. Az adólajstromot pedig közszemlére teszik ki, s így bárki, mondjuk a szomszéd, akár kolléga, vagy a tisztelt ügyfél is észrevételt tehet, hogy a kirótt adó kevés-e vagy sok. A közhiedelem szerint a kiskereskedők és a kisiparosok meses jövedelmeket szereznek. A pontosabb tájékoztatás miatt és állampolgári kíváncsiságból utánanéztem, mit lehet keresni a jó üzletekben. Az egyikben például 3 millió forint az évi forgalom. A tiszta jövedelem 750 ezer forint, ebből az adó 600 ezer forint — így marad a havi 12 ezer forintos „fizetés" Hozzáteszem, hogy a kisiparos énért a pénzért nem nyolc órát, hanem jóval többet dolgozik, és gyakran a család egy-egy tagja is besegít. Nem szólva a kockázatvállalásról. Egy másik ügyes kisiparos 400 ezer forint tiszta jövedelem után 265 ezer forintot adózik, s így évente 135 ezret tehet zsebre. A legjobbak jövedelmét ismertettem. Kevesen keresnek ennyit. Az adóztatott 884 szegedi kisiparos közül csak 84-nek haladja meg a 100 ezer forinA művezető azt mondta, hogy a fiatal szakmunkások lényegében nem pályakezdők. hiszen tanulmányaik két évében az elméleti kép* zés mellett a kendergyár fonodájában gyakorlati munkát. is végeznek, tapasztalt fonónök mellett ismerkedtek meg a szakma fogásaival. Mit. mondanak erről a lányok? — Engem Sípos Istvánné tanított a fonógépek kezelésére — mondja Katalin. — Türelmesen, kedvesen foglalkozott velem, amiért ma is hálás vagyok. Az üzem vezetőjétől és a segédmüvezetőtól is sok segítséget kaptunk. Ügy érzem, ők is elégedettek voltak a tanulókkal. megszerettek minket, hiszen ballagasunkra is eliöttek. és virágcsokrot, hoz. tak. Melindát Úrban L ásztóné vezette be a szakma reitelmeibe. Beszélgetésünk során elmondták a lánvok. hogy megvan ugyan a bizonyítványuk. teljes iogú szakmunkások. de ma is szívesen megfogadják az idősebb és tapasztaltabb fonónők tanácsait. Elismerik, hoev tanítómestereik iobban értenek mindenhez, mint ők. Nekem szakszerűen elmagyarázzák a fonás alaovetö jellemzőit. A nyújtógépek álp:acon Rózsám ha kimegyek a viacra... A nóta szerint ilyenkor kisgarabolyt kell akasztani a jobb karunkra és venni >ele sargarépát. csokoládét. Még csak messzire se érdemes nenni. elegendő, ha a Marx térre vesszük utunkat. Itt aztán szombatonként kedvére válogathat, alkudozhat, aki a kar. Fotóriporterünk nem akart venni se tyúkot, se kacsát. A káposztát, zellert, meg a dinkatököt is csak azért kapta lencsevégre, hogy más is kedvet kapjon a kavargó piachoz. tot az adóalapja, és ez a 84 kisiparos fizeti az összes kivetett adó 49 százalékát. A magán-kiskereskedőknél is hasonló a helyzet, az adóztatott 154 magánkereskedő közül 32-nek adóalapja több mint 100 ezer forint. A terhükre kivetett adó az öszszesnek 71 százaléka. Nincs tehát mesés jövedelem, és ha a tényleges munkát órabérre átszámítjuk, keresetük az átlagfizetést éppen hogy csak meghaladja. Egy népszerű nőgyógyász csak „a hálapénzből" talán dupláját megkeresi, mint egy közepes jövedelmű kisiparos, viszont az orvos ezután nem adózik, örök téma, valóban annyi a maszekoknak a jövedelme, amennyit bevallanak, illetve, amennyi az ellenőrzésnél kiderül? A pénzügyi szakemberek szerint megbízható pontossággal csak a magánpraxist folytató orvosok adóalapját nehéz megállapítani. Sokszor valóban csak a becslésekre szorítKoehatnak ennél a szakmánáL Néha furcsa dolgok derülnek ki. Amikor az egyik neves orvos magánrendelője után a tiszta jövedelmét az évi 80 ezer forintnál többre becsülték, az illető az otthoni praxist megszüntette. Erre mondják belvárosiasán: aki a magánrendelőjében nem keres évi 80 ezret annak nem érdemes otthon praktizálni. Általában jó az adómorál. Az állampolgárok ismerik kötelezettségeiket és egyetértenek az adópolitikával. Egyre inkább nagyobb az összhang az egyéni és a közösségi érdek között. A hatóságok érvényesítik a jogpolitikai elveket, gyakran megadják az adómentességét, a kedvezményeket. (Az idén a kisiparosok egynarmada nem fizet jövedelemadót, a magas koruk és más jogcím alapján.) Igen széles a kedvezmenyek köre. A családi házak, a társas- vagy szövetkezeti lakást építők 25—35 évig adómentességet élveznek. Két éve a lakóház vagy a lakás cseréje esetén csak az értékkülönbözet után kell II százalék illetéket fizetni. 1979. január 1-től a lakottan örökölt lakásingatlanoknál csak 30—40 százalék az öröklési illeték az egyébként fizetendő illetékhez képest Ugyancsak egy rr#-ik kedvezmény: ha tanácsi kás bérlője otthonát családi házra vagy öröklakasra cseréli, 17 százalék helyett 1 százalék illetéket fizet Ez a rendelet 1980. január 1-én i'épett életbe, s a haromnk \jyed év alatt közel 2.5 mii-: lió forint illetékmegtakaritást jelentett az állampolgároknak. Halasz Miklós Karácsonyi képaukció Szombaton a MOM Szakasits Árpad Művelődési Központban megnyílett a Bizományi Áruház Vállalat karácsonyi képaukciójának kiHlítása, amely december 7-ig tart nyitva Az árverésre december 9-én és 10-én délután 5 órakor kerül sor. Az aukción 302 festményt állítanak ki, összesen 6 millió forint kikiáltási áron. A kiállítás naponta 10—18 óra kőzött tart nyitva.