Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA ':­70. évfolyam 259. szám 1980. november 4., kedd Ára: 1,20 forint / PROLETÁRJAI,£C YESŐLjETEK! / DELMAGYARORSZ szép, egyszerre három cso­port foglalkoztatására is al­kalmas tornatermen kívül a nagy udvart is szeretnék majd kiépíteni. A kézilabda­pálya már készül, s az isko­la vezetőinek nagy álma: az uszoda, összesen 34 pedagó­gus dolgozik az új iskolá­ban. többen pályakezdők. A város legújabb oktatási . intézményét a DÉLÉP épí­tette, 9 szegedi Magas- és Mélyépítő-, valamint a Vá­rosgazdálkodási Vállalattal együttműködve; 31 millióba került. A tegnapi ünnepélyes ava­táson Borbola István igazga­tó köszöntötte a vendégeket, a megye és a város párt- és állami vezető testületeinek, a tömeg- és társadalmi szer­vezeteknek a képviselőit. Az új iskolát. Papp Gyula, a vá­Eredményes a minőségi bérezés Kedvezőek a minőségi bé­rezés egyéves tapasztalatai a sütőiparban, ahol 1979 októ­ber 1. óta részben központi alapokból jelente® összegeket különítettek el a jó minőségű munka jutalmazására. Az adatok szerint mióta minő­ségi „díjazást" alkalmaznak a siiwdékben, pékségekben, or­szágosan 6 százalékkal ja­vult a minőség, s jelentősen csökkent a kifogásolt tételek száma. A sütőiparban szigorú pontrendszer alapján minő­sítik a termékeket. A szám­táblázat alapján minősítik a műszakok, a brigádok, sőt áz egyének teljesítményét is. Amennyiben a kenyér vagy a péksütemény nem felel meg a követelményeknek, a gyártókat — akár az egész műszakot — átmenetileg ki­zárják a minőségi bérezésből, mindaddig, amíg nem javí­tanak munkájukon. A tapasztalatok szerint a vállalati vezetők a központi alapból biztosított bérprefe­renciát valamint az ilyen célú saját bérforrásaikat jól használják fel. A MÉM és az ÉDOSZ együttes vizsgálata szerint sikerrel alkalmazták azt' az elvet, hogy a jobban dolgozók arányosan többet kapjanak anyagiakban. Örszá­gosan a sütőiparban dolgozók hozzávetőleg kétharmadánalt javult a keresete, de eltérő mértékbea A minőségi dif­ferenciálás mértéke 3,5—14 százalék között ingadozik. A vállalatokon belül nem egy­szer 500—800 forint kereseti különbségek jelzik. hogy jobban járnak azok, akik minőségi munkát végeznek. A sütőipari vállalatok or­szágosan a bérek összesen három százalékát fordították eddig a minőségi termelés jutalmazásóra. A gyakorlat szerint a műszakilag elma­radott munkahelyeken az átlagosnál nagyobb összegek állnak rendelkezésre, a mi­nőség honorálására. A tapasztalatok alapján a minőségi bérezést a sütő­iparban fenntartják, sőt to­vábbfejlesztik. (MTI) Csatornaelemek előkészítése Iskolát avattak Tarjánban Nagy tornaterem — Álmuk: az uszoda A hóesésben a „piros is­kolát", rengeteg ablakán frissen vasalt fehér függönye­ivel — kívülről is érdemes szemügyre venni. Hát még ha tudjuk, milyen nagy szük­ség volt rá Tarján város­részben! A tizenhat tanter­mes, korszerű, modern be­rendezésű, UNIVÁZ elemekből készült épületet 600 kisdiák vehette birtokba szeptemberben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 63. évfordulója alkal­mából tegnap, hétfőn ren­dezték meg az avatóünnep­ségét Az új iskola tágas előcsar­nokából két lépcsősor vezet az emeletekre. A játszóhely­nek is alkalmas, széles folyo­sókon, beépített szekrények szolgálnak öltöző- és tároló­helynek. A 16 tantermet a különféle tantárgyak okta­tásához szükséges eszközök­kel rendezték be, csak a magyar nyelv és irodalom, meg a matematika nem ka­pott még külön szaktanter­met Legvonzóbb talán a korszerű felszerelésekkel beépített természettudomá­nyi előadó. Több szertár, há­rom műhely, orvosi rendelő, két napközis terem, úttörő­éi könyvtárszoba, a város rész legnagyobb alapterüle­tű, versenyek rendezésére is alkalmas tornaterme (több öltözővel!) kapott he­lyet az épületben. A mele­gítőkonyha esztétikus és higiénikus, az ebédlőben 400­an férnek eL Ez az iskola az egyetlen Tarjánban, ahol minden di­áknak délelőtt tarthatják az órákat. (Pedig 6 tante­remben a Dózsa iskola alsó tagozatát helyezték el, ideig­lenesen.) Igaz. egyelőre olyan áron, hogy a napközis ter­meket sőt az úttörőszobát és a könyvtárat is tanterem­nek rendezték be. összesen 12 alsó-, és ? felsőtagozatos osztályt szer­veztek. a 600-as és a 700-as épületek lakói, valamint a baktói gyerekek tartoznak a körzethez. Nyolcadik osz­tály az idén még nem in­dul. Egy első, harmadik és ötödik osztály testnevelés ta­gozatos, a gyerekek a SZEOL különböző szakosztályaiban sportolnak. Érthető, ha a Elutazott hazánkból Pjotr Gyemicsev Csatorna a Torontál téren Befejezés eietf qz űjszeoedi Vasárnap elutazott hazánk­ból Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere, aki a szovjet kultúra napjai alkalmából kulturális kül­döttség élén tett látogatást Magyarországon. Pjotr Gyemicsevet látoga­tása során fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, vala­mint Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök­helyettes, a Politikai Bizott­ság tagja. A szovjet kulturá­lis miniszter találkozott a magyar művészeti szövetségéi: vezetőivel, a művésztársada­lom képviselőivel, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vezető aktivistáival. Részt vett a szovjet kultúra napjai több rendezvényén, s ismerkedett hazánk kulturá­lis életével. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, Pozsgay Imre Művelődési miniszter és Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. (Pjotr Gyemicsev elutazá­sa előtt adott nyilatkozatát lapunk 2. oldalán közöljük.) Országgyűlési bizottság tanácskozása Hétfőn az Országház go­belin termében kibővített ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. Az ülésre — amelyen Bognár József elnökölt, s megjelent Cservenka Ferenc­né, az országgyűlés alelnöke — hivatalos volt valamennyi bizottság elnöke is. A bizottság meghallgatta és megvitatta Faluvégi La­josnak. a Minisztertanács el­nökhelyettesének, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a hatodik ötéves terv irányel­veiről szóló tájékoztatóját (MTI) WP PP • Messziről látni a régi Ti­sza-híd újszegedi lábánál magasodó bakdaruk trapéz alakú csővázát, s az arra ha­ladó autósoknak szinte meg­szokottá válik a piros-fehér terelőkorlátok látványa. En­nél többet aztán aligha ér­zékel a járókelő, hiszen az igazi munka a mélyben zaj­lik. A Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat dolgozói befe­jezés előtt állnak az újsze­gedi főgyűjtőként emlegetett 290 méteres csatornaszakasz építésével A Szegedi Víz­művek és Fürdők Vállalat megrendelésére készülő be­ruházás a városi szennyvíz­elvezetési rendszer korsze­rűsítésének fontos eleme. Miután elkészült a szegedi oldal főgyűjtője, s rövidesen üzembe áll a hattyasi át­emelő, az újszegedi oldal fejlesztése is időszerűvé vált, hogv a távlati igényeket is kielégíthesse. A Torontál térre torkolló új csatorna a Népkert sor­ról a SZUE-uszoda előtt „el­fordulva" szállítja majd a szennyvizet kilenc méter mélységben. A csatornaépí­tést a sajtolásos technológiá­val végzik a vállalat ak­nászbrigádjai, vagy ahogyan „bányászul" mondják: csa­patai. Sietve önkritikát gyakorol a „csatornakrónikás", te­kintve, hogy korábbi tudó­sításában a sajtolásos eljá­rás ismertetésénél a szóis­métlések elkerülése okán használni merte a „prése­lik" szót, ahelyett, hogy szakszerűen leírta volna, hogy sajtolásos technológia annyi, mint sajtolással elő­re (saj)tolni a betonhenger­csatornaelemeket a föld alatt Egyszerűbb hát ha ugyan­ezt a legilletékesebb szak­ember, Kövesi György épí­tésvezető mondja el. í építése — Az indítóaknában két magasnyomású henger se­gítségével sajtoljuk a csöve­ket előre. Emellett épp a nagy 300—450 atmoszférás nyomás miatt a gyűrűk kö­zött úgynevezett közbeeső állomásokat, kisebb nyomó­hengsreket helyeztünk el. így aztán, az elején vágó­éllel ellátott első gyűrű és a hozzá csatlakozó további­ak araszoló mozgással ha­ladnak a föld alatt. — Mi lesz a földdel? — Kézi erővel kitermeiik — ez a hagyományosra emlékeztető bányászmunka —, s a munkagödörtől daru val felszínre emeljük. — Hol tartanak most? — Elkészült körülbelül 250 méternyi szakasz, ami annyit jelent, hogy a Nép­kert. sori rész után a strand előtti fordítóaknától kiin­dulva átjutottunk a hídpá­lya alatt. — Hogyan tudják irányí­tani ezt a hatalmas kígyót, ha a farkát tolják, és a fe­je halad? — A csatornában 40 cen­timéterenként ellenőrzik az egyes elemek haladásirá­nyát, s naponta az egész szakasz mozgását regisztrál­juk pontos méréssel. — Kik dolgoznak a szege­di munkálatokon? — A dorogi Bányászati Aknamélyítő Vállalat akná­szai. Eredetileg mind doro­gi és Dorog környéki bá­nyász, de miután Szegeden nem ez az első munkánk, már helyi emberek is hoz­zánk szegődtek. Ennek elle­nére azért igy is többen vannak a vidékiek. — ön is bányász? — Nem. Ez az aknamélyi­tő munka részben bányá­szat, részben mélyépítés. Én ez utóbbihoz állok közelebb: mélyépítő mérnök vagyok. I. 7,5. A IT. számú iskola üde színfolt Tarjánban Somogyi Károlyné felvételei Az ünnepi műsor szereplői a tornateremben rosi tanács elnöke avatta, harcosának nevét vette fel az beszédében megköszönte az úttörőcsapat, melynek a építők munkáját. Az avató- MÁV szegedi csomópont ünnepség egyszersmind az KISZ-bizottsága adományo­iskola úttörőcsapatának ün- zott csapatzászlót. Az iskola nepe volt: Dáni Jánosnak, a valamennyi tanulója szere­szegedi munkásmozgalom pelt az ünnepi műsorban.

Next

/
Thumbnails
Contents