Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Szombat, 1980. november 1. 3 Dr. Hollán Zsuzsa kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Hollán Zsuzsa állami díjas akadé­mikusnak, egyetemi tanár­nak, az Országos Haematoló­giai és Vértranszfúziós Inté­zet igazgató főorvosának a magyar vérellátás szervezé­sében kifejteit tevékenysége és tudományos munkássága elismerésekéit a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést y ózta. A kitüntetést Lcsonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken, tegnap adta át. Jelen voltalt a kitüntetés átadásá­nál Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. (MTI) Munkásmozgalmi veteránok, pártmíiÉásol köszostése A Nagy Októberi Szociális- ban részesült: Fogas János, ta Forradalom közelgő 63. Tóth Antalné, Tácsi József, évfordulója alkalmából kö- Vngi István, Gacsó Lajos, szöntötték a Szocialista Ha- Forgó László, Csikós Rudolf, záért Érdemrenddel kitünte- Körmöczi Piroska, Eiler tett régi szegedi harcosokat Mártonná, Tanács Erzsébet. tegnap délelőtt, a rókusi Faragó Imre, Ambrus Péter, pártház nagytermében. Del- dr. Lőbb Endréné, Márton után a városi pártbizottság Károly, Mison Nándor, Rovó vb-termében a pártbizottság István, Lovász István, Viv­osztályai mellett dolgozó tár- cze György. Pálfi Sándor, sadalmi aktivistáknak mond- Csikós János, dr. Pataki La tak köszönetet pártmunká- josné, Buti Mihály, Mártáné jukért. Mindkét helyen Ber Major Julianna, Rácz István, ta István, az MSZMP Szeged Rébék Mihály, Nyilasi Péter, városi bizottságának titkára Keller József né. Varga Fe­mondott elismerő szavakat, renc, dr. Kakuszi László. A munkásmozgalom régi sze- Gunczer Andor, Kispál An­gedi harcosainak három kis- tal, Sulyok Erzsébet, Barna filmet vetítettek, Szeged és Károlyné, Tóth Bacsó Lajos. Odessza testvérvárosi kap- Nagy István, Kovács Gyula, csolatáról, a Szegedi Szabad- Megyeri Arpádné, Kószó Jó téri Játékokról, valamint egy zsef, dr. Csölle Tibor, Farkas folklór-összeállítást. Utána Imre, Krizsány Lászióné, fehér asztal mellett tartott a Marosi László, Kiss Ferenc, baráti beszélgetés. A sok száz szegedi társa­dalmi aktivista közül párt­munkájáért tárgyjutalom­Siili György, Mihály Lajos. Körmöczi Alajos, Zákány Ist­ván, Mészáros Ferenc, Szabó Károlyné. Szitás Ágoston. A" kevesebb reklamáció Maradtak a választékgondok Mit tett, tesz az ipar, a cipő; a fővárosban és hat és a kereskedelem feltételei, kereskedelem, hogy jó mi- megyében kérték ki a rend- javult a cipőket készítő és a nőségű. szép formájú cipők szeresen vásárlók véleményét, háttéripar együttműködése. nagyobb választékát találja A KNEB megítélése sze- Ezt igazolja, hogy a vásár­a vásárló a boltokban? Er- rint a két tárca illetékes ve- lók feleannyi esetben kifo­ről tájékoztatták a Központi zetői — az 1977. évi kor- gásolták a minőséget, mint Népi Ellenőrzési Bizottságot mányhatározat és az ennek három évvel ezelőtt, s az idő Bakos Zsigmond könnyűipari nyomán készült ágazati in- előtt pántjukat veszítő, sar­államtitkár és Lauthán Fe- tézkedési tervelt végrehaj- kukat elhagyó lábbelik egy­renc belkereskedelmi minisz- tásának eredményeit, egy- harmadát ma már gyorsan terhelyettes a testület pénte- szersmind az akadályozó té- megjavítják az ilyen műn­kén, tegnap tartott ülésén. A nyezőket összegezve — tár- kákra szervezett szavatossá­KNEB három esztendővel ez- gyilagosan mérték fel a hely- gi javító hálózat műhelyei­előtt vizsgálta a cipőellátást zetet. A népi ellenőri tapasz- ben; természetesen, ha na­talatok is megerősítik, hogy gyobb a hiba. kicserélik az a vizsgálat óta eltelt időben árut. fejlődött az ipar technológiája, A tájékoztatóból kitűnt, kedvezőbbe valtak a gyártás hogy a nyersanyagárak vi­lágpiaci és hazai emelkedése ellenére, kellő mennyiségű cipőt küldött a boltokba az ipar, a választék azonban még elmarad a kívánatostól. A korábbinál jóval többféle bébi- és gyermekcipő kerül az üzletek polcaira, de a női cipőkből, olcsóbb lábbe­likből többféle kellene. A KNEB a tájékoztatást tudomásul vette. Leszögezte: változatlanul szükséges, hogy a két tárca intézkedési ter­vébe foglalt feladatokat to­— a fölmérést kormányhatá­rozat követte —, s a népi ellenőrök azóta is figyelem­mel kísérték: hol szorít a Budapesttől auíópálp Átadták az M3-as újabb szakaszát Elkészült Gödöllő és Hat­van között is az M3-as au­tópálya — jelentette az épí­tők nevében Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igaz­gatója Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ternek pénteken, a Bagi völgy­híd előtt rendezett ünnepsé­gen, amelyen Borbándi Já­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese a kifeszített szalag átvágásával átadta a forgalomnak az M3-as újabb, 21,4 kilométeres szakaszát. A kétszer kétsávos, a le­álló- és a választósávokkal együtt 28 méter széles, érde­sített homokaszfalt-felületű pályán biztonságosabb, gyor­sabb az utazás a főváros és Hatvan között. A műszaki átvétel tanúsága szerint ki­váló munkát végeztek az épí­tők, akik az újabb szakaszon egyebek között 3,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 390 ezer tonna aszfalt­burkolatot és védőréteget te­ritettek el az előírt minőség­ben. Az autópálya melletti települések és a hozzájuk ve­zető utak, két vasúti keresz­teződés és számos vízfolyás miatt 20 hidat, felül- és alul­járót építettek, közülük hasz­nosságán túlmenően látvány­nak sem megvetendő a 256 méter hosszú Bagi völgyhíd, amely a 3-as főút és egy földút, valamint a Besnyői­patak és a budapest—mis­kolci vasútvonal fölött ível át Az M3-ason Budapest­Hatvan között a 12. kilomé­ternél épül a Shell-töltőállo­cs a bisztró, ezeket ké­sőbb étteremmel és motellel egészítik ki, és ott lesz az j vábbra is összehangolják, autóklub javítóállomása is. j tervszerűen oldják meg. A 36. kilométernél újabb ét­terem, az 51. kilométernél ÁFOR-üzemanyagtöltő állo­más lesz. Magát az autópá­lyát is tovább építik, várha­tóan 1983-ra eljutnak Gyön­gyösig. * Az M3-as autópálya építé­se 1973-ban kezdődött. A Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres első sza­kaszt 1978-ban adták át a forgalomnak. Hazánkban ez az első, amely egyszerre na­gyobb szakaszokon, kétszer két sávval, teljes értékű au­tópályaként épül. Gyöngyös I után Mezőkövesd érintésével Eger, Leninváros, Miskolc, Kazincbarcika, Özd és Nyír­egyháza irányában is javítja majd a közlekedést, meg­könnyíti a Mátra és a Bükk üdülőhelyeinek elérését. Csapatzászló­átadás Csapatzászló-átadásra so­rakozott fel pénteken a Bács­Kiskun megyei rendőr-főka­pitányság díszegysége. A csa­patzászlót a kecskeméti ba­romfi-feldolgozó adományoz­ta a megyei rendőr-főkapi­tányságnak. A csapatzászló-átadási ün­nepségen részt vett dr. Hor­váth István belügyminiszter is. (MTI) z exportterméket többféleképpen le­het értékesíteni. Eladható, példának okáért, egy nagykereskedőnek, aki a helyi piac igényei szerint kiszereli, cso­magolja. hogy azután továbbadja a kiske­reskedőknek. Exportálhatunk oly módon is. hogy egy kisebb-nagyobb, tőkével rendel­kező külföldi céget egyedárusítási, vagy képviseleti joggal ruházunk fel. azzal a céllal, hogy megfelelő jutalék, közvetítői díj ellenében piacot, vevőt szerezzen a magyar .áru , számára. Mindkét esetben mentesülünk a külső piaci szervezet létesí­te^enek és fenntartásának költségeitől ám az is nyilvánvaló, hogy ez bekalkulálódik az árba. amelyet meg a nagykereskedő, a közvetítő haszna is megrövidít. Ősrégi tapasztalata ez a nemzetközi ke­reskedelemnek. s ezért mindenki igyekszik t íacközelbe jutni. kiépíteni saját, külpiaci értékesítő szervezetét. Ez a törekvés a magyar külkereskedelemben is érvényesül. Tíz évvel ezelőtt mintegy 40 külföldi érde­keltséggel — elsősorban vegyesvállalattal — rendelkeztek a külkereskedelmi szak­vállalatok. s ezek száma azóta több mint kétszeresére nőtt. A vegvesvállalalok több­sége a magvar áruk külpiaci értékesítésé­vel foglalkozik, néhánv esetben termelő­tevékenységgel kiegészítve. A vegyesválla­la+ok .szereoe a külpiaci értékesítésben ma már jelentős: a nem rubel elszámolású ki­vitelnek mintegy egvhatodát, a fejlett tő­késorszásokba irányuló exportnak Pedig több mint egyötödét a vegyesvállalatok ér­tékesítik. Nap'ainkban. amikor az export maga­sabb árszintje nemcsak a cserearányrom­lást mérsékelheti, hanem a külgazdasági egyensúly javításához is hozzájárulhat, lo­gikusnak tűnik az a következtetés, hogv indokolt úiabb és újabb vegves vállalatot alanítani. nem rubel elszámolású kivite­lünk zömét a külföldi képviseletek. az ügynökök, a nagykereskedők kiiktatásá­val értékesíteni. A megoldás azonban nem ilyen egyszerű. Részletekkel is kiegészítve a fenti nagy­vonalú képet, az állapítható meg hogy a magyar exDort értékesítésével foglalkozó vegyesvállalatok mintegy fele néhány kö­zéli nyugat-európai országban tevékenyke­dik. Jellemző az is, hogv a vegyesvállala­tok a hagyományos, a bevezetett magyar exporttermékek — például textiláruk, gyógyszerek, élelmiszerek, izzólámpák — külpiaci értékesítésében töltenek be fon­tos szerepet, tehát megbatározott árukhoz, árualaphoz kötődnek. Tovább elemezve a helyzetet: a vegyesvállalatok szerény vál­lalkozások, nem rendelkeznek jelentős for­gótőkével. csak elvétve tudnak raktárról szállíiani. tulaidonképDen ők is közvetítői, ügynöki funkciókat látnak el. Alapításuk, működésük gazdasági haszna leginkább az. hogy hívebben és folyamatosan tolmácsol­ják a piaci igényeket, s az ahhoz alkal­mazkodó kínálattal kedvezőbb .ár érhető el. A vegyesvállalatok nyújtotta előnyök kihasználása sem akadálytalan, mert az említett áruprofilokban a vegyesvállalatok is többet tudnának értékesíteni, ha lenne elegendő exportáru. Ilyen körülmények között aligha célsze­ni nyakra-főre alapítani az újabb vegyes­vállalatokat, a külpiaci szervezet nem sza­kadhat el a magyar gazdaság tényleges export- és szállítóképességétől. Ám ennek figyelembevételével is van mód a kül­piaci, a vegyesvállalati szervezet fejlesz­tésére. A vegyesvállalatok a külkereskedelmi szakvállalatok, illetve az önállóan expor­táló ipari vállalatok érdekeltségei. Ennek következtében áruprofiliuk kötött, s bizo­nyos értelemben exoort ehetőségeik is. Elvben semmi akadálya annak, hogv egv­egy vegyes vállalatnak több magvar részt­vevőié legyen, azaz. ne csak egy hanem több terméket, termékcsoportot értékesít­sen. tehát egyazon piacon amolvan keres­kedőháza legyen a magyar külkereskede­lemnek. S a vegyesvállalatok alapításának ed­dig is az exportbővítés volt az eevik indítéka; ennek érdekében és szolgá­laiában — de csak az adott vállalat ex­portjának növelése céliából — alapították a vegyesvállalatokat. Ügv tűnik, hogv a külpiaci szervezet fejlesztésében a vállalati piacpolitikát indokolt beilleszteni valami­lyen koncepcióba, külgazdasági stratégiába. Példával illusztrálva: vannak feilődő orszá­gok. amelvek iparuk védelmében az érté­kesítés feltételéül szabják a külföldi cé­gek számára helyi ki- és összeszerelő, ál­talában termelőtevékenység végzését Ezekben az országokban, amennyiben a lövőben is piacon akarunk maradni, ter­melő és értékesítő vegyesvállalatokat kéU alapítani, működtetni. Végezetül azt sem felesleges hangsú­lyozni hoev a külföldi vegves- és saját tu­lajdonú vállalatalapítás csak az egvik módia és lehetősége a külpiaci szervezet és az exoort fejlesztésének amelyet a kö­rülmények gondos elemzésével lehet a versenyképesség javítására hasznosítani. Garamvölgyi István Győri Rába önlvényminiák úi motorhoz a Győrött, Vagon- és megkezdődött Karbantartás Rába Magyar terveit az osztrák List Ter­Gépgy árban vező intézet szakemberei minták készítése az^Tí- ké6zítették el- A R4ba-gyár pusú Rába motorokhoz. Az ot alaptípus kifejlesztésére új motorokhoz az eddigiek- adott megbízást az osztrák tői lényegesen eltérő du- intézetnek, s ezekből majd gattyút, hengerfejet és más 240, 280, 300, 320 és 375 ló­fontos alkatrészeket konst- er& motorok készülnek, ruálnak. Az öntvényminták Sorozatgyártásukat a VI. öt­^m éves tervidőszakban kezdik el. Az új típusú motorok gyorsabban égetik el az üzemanyagot, és ezáltal növekszik teljesíményük. A kipufogó gázok kevesebb káros anyagot tartalmaz­nak, így alkalmazásuk kör­nyezetvédelmi szempontból is előnyös lesz. (MTI) Hulladékok hasznosítása Az energiatakarékosság é» a környezetvédelem egyr* szigorúbb parancsára világ­szerte a figyelem középpont­jába kerül napjainkban a hulladékok újrahasznosítása, másodnyersanyagként vak1, felhasználása. A hulladékfeldolgozás lesztésének lehetőségeivel, S hulladékgazdálkodás kutatá­saival, a már hasznosított hulladékanyagok kereskedel­mi forgalmazásának tanul­mányozásával foglalkozó Bu­reau International de la Recupation (BIR) Budapes­ten tartja idei őszi konfe­renciáját. A november 3—6­ig tartó tanácskozáson a nemzetközi egyesülésben tö­mörülő 36 ország 430 tag­szervezetének képviselői elemzik a hulladékfeldolgo­zás eddigi eredményeit, nem­zetközi tapasztalatait. Nagy László felvétett Időszerű őszi karbantartási munkákat végeznek városszerte a villamosok felsővezetékein az SZKV dolgozói A tartóoszlo­pokra felszerelt ú.i szorííóbilincsek seeítségével a hideg idő­nek megfelelően szabályozzák a hőingadozás miatt elmoz­dult kábeleket. Képünkön: munkában a vállalat dolgozói Hőkezelő kemence eioreyyártott elemekből Magyar szabadalom Egy magyar szabadalom vastag elemek azon kívül, újabb területet nyitott hogy a külső és belső ke­meg az előre gyártott ele- mencefalazatot alkotják, elő­mek felhasználására. A re beépítve magukba foglal­lakóházak, közintézmények ják mindazokat a tartozéko­után ezekből ma már hőke- kat, amelyeket eddig külön­zelő kemence is felépíthető, külön szereltek be a kemen­teszés szeriti nagyságban, kü- cékbe. A blokkok egymás lönféle célokra. A nagy so- mellé illesztésével ily mó­rozatban előre legyártható don a kemence működését kemenceelemeket a Tüzelés- biztosító telje6 rendszer is technikai Kutató Intézetben összeáll. A radiblokk soro­fejlesztették ki. A radiblokk zatgyártását jövőre kezdik nevű egy négyzetméternyi, meg a kohászati gyárépító mindössze 35 centiméter vállalatnál. (MTI) 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents