Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

4 Szombat, 1980, november 1-5. társszerzőnk az olvasó A Postaláda mai soros szerkesztőiét arra készteti a levelezési dossziéban egy hét alatt felszaporodott tekintélyes számú olvasói levél, hogy a lényeges gondolatok vissza­adására. tolmácsolására törekedlek. Teszi ezt azért is. hogy ne vallanak időszerűtlenné társszerzőink észrevételei, mint történt az legutóbb, a Diákmunka a tées/.bon címmel köz­zétett levéllel is. A múlt héten ugyanis kissé megkésve közöltük az ílUésl M. J.-né sorait. Időközben azonban le­vélírónk lánya megkapta — több más diákkát eevütt — a téeszben végzett munká Iáért járó pénzt. A fizetést névre szólóan, az egvénl teljesítményeket figyelembe véve álla­pították meg. Korábbi Postaládánknak még egy társszer­zője jelentkezett ezen a héten: a szőregl Kiss Józsefné. aki­nek nevében és címével más küldte el panaszát Olvasónk kérte: tejük meg. hogv noha a Napsugár bisztróval kap­csolatos észrevételekkel egvetért — ő ls a Maevar utcában lakik —. a levelet nem ő fogalmazta. Kívánságának eleget teszünk, s egvben kérlük olvasóinkat, ne hozzák llven kel­lemetlen helyzetbe szomszédaikat. S ezek előrebocsátása után lássuk, mi foglalkoztatja Szeged és környéke lakóit az év 47. hetében. Üzenetek, sorokban közzétett, válasz nélkül ma­radt kér'dég: a Idskerttulaj­donoaok ő'tcl /.gcíctt köz­*sgf/fi7ffszti Sl SWct mire /3r­djtják a tanácsok? A. R. Zs.' (teljes nevével és címevei) azt kérdi, a Sa­bin-cseppeket „osztó" ren­delheti miért nem. kapha­tott köhögő kislánuanak csil­lapító gyógyszert. A levélből kiderül: a tanácsadóban le­vélírónk a védőnővel talál­kozott, gyermekorvos nem is volt Jelen. Nos. a kérdésre előlegezett választ máris ad­hatunk: a védőnő nem írhat fel gyógyszert, s igaza lehe­tett, amikor a kérést így utasította vissza: „most ta­nácsadás van. nem beteg­rendelés". Csak talán nem magyarázta el pontosan, ő — nerh lévén orvos —vizs­gálatra, receptirásra nem jo­gosaik Király István Rúzsáról a Tisza Gyöngye éitsivm disz­'ktíjdnÍK - vendége volt októ­ber 28-án, s azt kérdi: ha szevzes italt nem árulnak hivatalosan, miért visz még­is a pincér „bélelt" kólát né­hány vendégnek. Nos, az ál­lítás igazát nem tudjuk így utólag ellenőrizni, ezért vlsz­szakérdezünk: miért nem reklamált levélírónk az üz­letvezetőnél? Mikor lesz járható gyalog­járda a József Attila sugárút és az Északi körút kereszté­ződésében? — kérdi egy, s most mi kérdjük, miért név­telen olvasó...?! Észrevételek a közlekedésről A Csillag téri ABC dol­gozói két levélnek is fő­szereplői. Az egyikben di­csérik őket, mert egy téves számlázást gyorsan kiiga­zítottak, a másikban pedig korholják őket, mert a ve­vőnek kellett figyelmeztet­nie az eladót: 2 forint 60 fillérrel tévedett — a vevő kárára. Ez utóbbi levél Író­jának, „az Idős asszonynak" üzenjük, nem életkara mi­att, hanem névtelensége miatt vettük fontolóra, helyt adjunk-e lapunkban sorai­nak!... A köszönő levélhez ls fűznénk egy gondolatot — ezt üzenjük Szöllősy IsU vánnénak ls —: a vevőt jo­gosan megillető. visszajáró pénz szerintünk kevis ok a dicsérethez, mint ahogy azt Is rendjénvalónak tart. Juk, hogy az Északi város­részbeli háztartási bolt dolgozói a talált pénztárcát eljuttatták tulajdonosához. Sokadmagával kapott va­sárnapi ebédmeghívást Pes­ti Lajosné és családja a Hági étteremtől. Az üzlet újfajta szolgáltatását — a névre szóló invitálást — mi ÍJ utánozható vendéglá­tóipari kezdeményezésvek tartjuk. (Legfeljebb záró­jelben kérdeznénk meg az egyre szaporodó kedvez­ményes akciók ürügyén: nem lehetne az árenged­ményt: a hét minden napjá­ra kiterjeszteni?...) G. I.-nének, a Francia ut­cába üzenjük: szomszédai­val évek óta húzódó vitá­ját nem csupán levelezési rovatunk szerkesztői, ha­nem az illetékesek is jól is­merik. Tudomásunk szerint helyszíni vizsgálatok egész sorát tartották már. Ha ők nem tudnak levélírónknak megnyugtató megoldást ta­lálni, miképp sikerülne ez nekünk? Az újabb és újabb levelek olvastán sem tehe­tünk mást, mint hogy te­hetetlenségünket elismerjük. Szomszédok vitáia Jogot Ismerő embernek kell annak lennie, aki H. M. Mikszáth Kálmán utcai, va­lamint teljes nevével és cí­mével levelet író olvasónk (Jeligéje, mint kéri, a nagy R betű) sorai olvastán rög­tön tisztán lát... Jómagam — ennek ellenére — a két történet megértésére töre­kedtem, bevallom, kevés si­kerrel. Azt azonban nyilván­valónak kellett tartanom: társszerzőink olyan ügyek­ben kérik segítségünket, amelyekben már ügyvédek ls „bedobták a törülközőt"... Ráadásul sem telekmegosz­tási kérdésekben, sem építé­si engedélyek ügyében nem vállalkozunk arra, hogy a hozzánk fordulók helyett járjuk végig a hivatalos ügy­intézési utat. Ajánlani sem tudunk H. M.-nek olyan ügyvédet, aki egy levél el­olvasása után vállalkozna arra, hogy esetleges ügyfelé­hez házhoz menne. Az ,.R­ügyben pedig legfeljebb ta­nácsot adhatunk: a sérel­mesnek tartott építési enge­délyt kiadó tanácsi osztály­hoz nyújtsa be fellebbezését levélírónk. S végül: Posta­ládánk a közérdekű vagy közérdeklődésre számot tar­tó észrevételek fóruma. Olyan panaszok is helyet kaphat­nak benne, melyek másokat ls foglalkoztathatnak. Szom­szédok és rokonok jogvitája kívül esik ezen a körön. Fekete Györgytől türelmet kérünk: vitára késztető, s vitákról hírt adó levelét — amelynek témája közérdekű­nek is tartható magánügy: a szanálás — önálló feldolgo­zásra érdemesnek tartjuk, s ezért szeretnénk alaposabban utánanézni. Kérjük olvasón­kat. keresse fel a Postaláda mai szerkesztőjét. „Kiszedték a házak elől a termő .fákat. Nem szívesen, de belenyugodtam, mert gondoltam, rajtam is köny­nyítenek hogy ide a házunk elé tették az autóbuszmegál­lót" — írja Kiss Mihályné, a Horgosi út — ha jól ol­vassuk — 17-ből. „De csa­lódtunk: a mgi napig se jár ezen az úton a busz. Sze­retnénk, ha a Horgosi utat bekapcsolnák az autóbusz­közlekedésbe." A Volán ter­vei felől érdeklődik hát le­vélírónk. Borbola Istvánná kérdésé­re máris válaszolhatunk: a trolibuszpótló kék autóbusz­ra azért nem szállhat fel buszbérlettel, mert a járat a Szegedi Közlekedési Vállala­té, és nem a Voláné. „November 10-én 18 óra 15 perc körül a cipőgyárnál fölszálltam a 73-as buszra a Marx tér felé, a 11-es busz­ra szóló bérlettel. Korábban a Délmagyarország.jan ol­vastam, hogy amennyiben két buszjárat útvonala leg­alább három megálló hosz­szúságban azonos útvona­lon megy, az eltérésükig igénybe lehet venni mind­kettőt az egyikre szóló busz­bérlettel. Ez az én esetem­ben nem vált be, mert köz­ben jöttek az ellenőrök, akik fölvilágosítottak, hogy ilyesmiről korábbról sem tudnak, és mutassam meg azt az újságot, amiben ál­lítólag ezt közölték, és kü­lönben is: amit az újságban írnak, az nem hivatalos, meg egyébként annyi min­dent ír az újság. Először az 1970-es év de­rekán olvastam a cikket, Jól megjegyezve magamnak. Hogy közben ezt a Volán megváltoztatta, arról nem volt tudomásom, azonkívül nem hordok magamnál sem­miféle közleményt, mert az ilyenfajta nem hivatalosan kiadott akármiknek már utánfutót kellene kötnöm magam után, hogy azokat a kellő időben és helyen fel tudjam mutatni. Ennek vi­szont értelme nem sok len­ne. A bérletemet elvették, a Bartók Béla téren aztán az orrom alá dörzsölték az új menetrendszabályzatot, ami­ben az áll, hogy a Tarján­ból induló 11-es bérlettel csak a 21-es petőfitelepi já­ratot lehet igénybe venni a II. kerületi tanácstól a nagyállomásfg és vissza. Eb­ben sem látok semmi cél­szerű szervezést, sem a tar­jánt, sem a petőfitelepi la­kosoknak. Ugyan, miért széllnánk át egyik buszról a másikra a II-es tanácsnál? Azt hiszem, sokan va­gyunk abban a téves hit­ben, hogy például a Vízto­rony térről a cipőgyárig 3 buszt vehet az utas igény­be, a 10, 11 és a 14-es jára­tot. Ha kimarad egy járat, akármelyik, miért nem lehet igénybe venni az éppen bentlevő kocsit? Miért kell ehhez összvonalas bérletet váltani, miért változtatta meg a Volán a korábbi ren­delkezését? Erre szeretnénk választ kapni többen, a cl­pőgyárlak nevében is" — ír­ja Cseh Lajosné (Tarján 61 l/A). Válaszol az illetékes A KÖ/AL is egyetértett Egy közérdekű panasz meg'"Mása! >an kérjük se-, giiségüket. Az idén szep­temberben levélben fordultunk a KÖTÁL­hoz. kérve. hogy vizs­gálják felül az algyői Piac téren üzemelő má­asaház működését A mázsaház a lakóházak­hoz közel van, a legkö­zelebbihez csak néhány ITtéterre. Hetente több alknlommal jószágo­kat mernek, és ott tart­ják az elszállításig az állatokat. Nymon már reggel 4 órukor hajtják a jószágokat, akkora a zaj, hogy ott aludni nem lehet. Mivel a kör­nyéken elég sok a gyerek, ez eléggé kel­lemetlen. Töbször elő­fordult már, hogy a jó­szágok félnapig is ott voltak. A sertések az akolban. a szarvasmar­hák pedig kívül a kor­láthoz kötve. Természe­tes, hogy a trágya fel­szaporodik, és olyan szaga van, hogy szel­lőztetni nem lehet a lakásokat. Rengeteg a légy. ami nagyon bosz­szántó dolog, mert a lakásba is beiutnak, akárhogyan próbálunk védekezni ellenük. Saját költségünkön igyekeztünk a Piac tér kornyékét szebbé ten­ni, így megépítettük a külső víz- és elektro­mos vezetékeket. Jár­dát. utut, vízelvezető árkot társadalmi mun­kával készítettünk. Ko­rábban azt hallottuk, a múzsaház a falu szé­lén lesz, úgy látszik, ez az információnk téves volt. A KOJAL egyet­értett a bejelentéssel, és .'elszólította a mázsaház üzemeltetőjét hathatós és gyors intézkedés meg­tétel ere. Ezt t levélben velünk is közölte. Rö­vid időn belül megje­lent két ember, elkezd­ték a mázsaházat tata­rozni, és lefestették az akol korlátját. Ml úgy gondoljuk, hogy nem ez az ügy elintézési mód­ja. Nekünk nem a má­zsaház állaga, hanem az ottléte ellen van kifogá­sunk, mivel egészségte­len, es nem lakott te­rületre való. Kérjük se­gítségüket, hogy ezt a sok kellemetlensége! okozó ( mázsaházat mi­előbb lakott területen kívülre helyezzék. Tar! István Algyő, Piac tér Kérdések - egyelőre válasz nélkül Gonda István Sándorfalvá­ról, a Csikójárás 9-ből afe­lől érdeklődik, hogy „vidé­klek", azaz nem Szegeden la­kók miért nem vásárolhat­nak meg bontásra kínált épületeket. Legutóbb a Lom­nlcl utcában volt árverés, levélírónk ott sem Juthatott hozzá olcsó építőanyaghoz. A választ a Szegedi Beruhá­zási Vállalattól, az árveré­sek szervezőjétől várjuk. Détári József né magaül­tette virágai eltűntek abból a kis előkertből, ami a Ke­reszttöltés utcai házukat dí­szítette, mert jöttek a hiva­tásos parképítők és — olva­sónk szerint — sokkal ke-, résbe szép növényeket, „szá­raz kórókat" ültetlek a virá­gok helyébe. Fájdalmas a csere, miért volt erre szűk­ség? — kérdi olvasónk. Nem ve-sszük el a válaszadók ke­nyerét ... Miért gyűlik fel a szemét a bíróság épülete és a Tisza­szálló közötti transzformátor­ház mögött? — kérdi Farkas Józsefné, a' Vedres utca 13­ból. Egyszerű válasz lenne, hogy azért, mert a járóke­lők eldobálják, odadobálják felesleges papírjaikat. A. le­vélíró sorai persze nemcsak ezt a választ sugallják, ha­nem a kérést is: vigyázzunk a város tisztaságára. Társ­szerzőnk további kérdései: miért nincs utcanévtábla a múzeum felől a Tanácsköz­társaság útja sarkán? Miért nem jelzik a hidak gyalog­járdáin, hogy melyik oldal milyen irányú közlekedésre valói S egy korábban már Az október 31-1 Postaláda rovatban egyik dócl levél­írónk nekünk panaszolta el, hogy a sándorfalvi „felső" buszmegállóban sötét van, kellene oda égy lámpaosz­lop. „A cikk megjelenése után üzemigazgatáságunk intézkedett. Vörös Lajos ki­rendeltségvezetőnk megke­reste Bálint Sándorné dóci tanácselnöknőt. Megállapod­tak abban, hogy a beépítés­re váró területről helyeznek át közvilágítási lámpát a buszmegállóhoz, mivel a szó­ban forgó, beépítésre váró területen az építkezések megkezdéséig, illetve folyta­tásáig nélkülözni lehet a közvilágítási lámpát. Tár­gyalásra a tanáccsal azért került sor, mert minden bi­zonnyal sokak által ismert, hogy a közvilágítás bővítése, fejlesztése a tanács feladat­körébe tartozik. Az áram­szolgáltató vállalat a közvi­lágítást üzemelteti, és ha arra tanácsi fedezet rendel­kezésre áll, fejleszti, illetve korszerűsíti. 1980. novem­ber 6-án a közvilágítási lámpát áthelyeztük" — tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket Kovács János, a DÉ­MÁSZ szegedi üzemigazga­tója, akitől a november 10-1 Postaláda egyik társszerzője is választ kapott: „Szarka Béla tarjánl lakos kritikája a tarjáni közvilá­gítás egy-egy kisebb terüle­tet érintő lámpacsoportjá­nak 22 óra utáni rendszeres üzemzavaráról — jogos. Saj­nálatos, hogy a hibafelvevő szolgálatunknál többször is bejelentett hibát huzamos ideig nem javítottuk ki, de indoklásként bizonyára elfo­gadja a levélíró is a követ­kezőket: 1980 májusétól ta­nácsi megrendelésre dolgo­zóink nagy ütemben meg­kezdték a több fényforrásos lámpatestek egyik fényfor­rásának átszerelését olyan vezérlőkörre, mely a takaré­kosság érdekében — amikor már a forgalom egyébként is gyér — azokat lekapcsol­ja. Az új üzemeltetési mód új hibaforrást eredménye­zett. Lehetővé tette azt. hogy az egész éjjel működő fény­források áramköri hibá.ia esetén 22 órakor automati­kusan kikapcsolódjon a fél­éjszakás, addig hibátlan áramkör is. teljes sötétséget okozva egy-egv kisebb utcá­ban vagy térségben. Hibaelhárító, illetve -fel­derítő dolgozóink folyama­tosan csak 21 óráig tartanak szolgálatot. így nem tűnt fel nekik a 22 óráig megfelelő­nek látszó közvilágítás rej­tett hibája. A többször beje­lentett hiba a munkajegvre minden alkalommal úgy ke­rült ffel, hogy az Építő utca környékén a közvilágítás hi­bás, szerelőink pedig 22 óra előtt mindig elfogadhatónak minősítették azt. Hibafelve­vő dolgozóink figyelmét is elkerülte a bejelentés leglé­nyegesebb része, hogy csak 22 óra után nem világítanak a lámpák. A bejelentett hi­bákat azóta kijavítottuk." A november 10-i Postalá­da Kőbányai a szatyorban címmel közzétett panaszára dr. Azari István, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ elnöke vála­szolt „Szövetkezetünk két al­győi egységében a vezetők elismerték a cikkben leírtak valódiságát. Hivatkoztak ar­ra, hogy időszakonként a sörellátás nagy része Im­portból történik, ha csak kő­bányait árulnak, akkor az import sör rájuk romlik. Az üzlet dolgozóinak indokát mentségül nem fogadtuk el. A szabálytalanul eljáró al­győi Bisztró és Cola büfé vezetőit, helyetteseit a tör­téntekért írásbeli figyelmez­tetésben részesítettük. Egy­ben utasítást adtunk arra, hogy az üzletben található mindenkori áruválasztékból — a vendégek Igényeinek megfelelően — kötelesek ki­szolgálni a vásárlókat. In­tézkedtünk. hogy a vásárlók könyvét jól látható helyre függesszék, és az külön ké­rés nélkül is a vendégek rendelkezésére álljon." „ZomborI István szeptem­ber 26-án megjelent pana­szára válaszunk: a Ligetfür­dőben a ruhatáros köteles a vendég ruházata mellett az iskolai és aktatáskákat is elfogadni megőrzés céljából. Valószínű tévedésből fordult elő, hogy panaszosunk akta­táskáját a ruhatáros nem fo­gadta el, ezért elnézését kér­jük. Ismételten utasítottuk az uszoda művezetőjét és a ruhatárosokat a táskák el­vételére és megőrzésére, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Itt szeret­nénk felhívni vendégeink fi­gyelmét, hogy értéktárgyai­kat (pénzt, levéltárcát, ék­szert) a pénztárnál szíves­kedjenek leadni megőrzés céljából" — írja dr. Takács Antal, a vízművek igazga­tója. A november 10-1 összeál­lításunkban „Parkolás óh" címmel megjelent panaszra a városi tanács szolgáltató­üzemének vezetője, Ba­binszky László válaszolt. „Nóvák Dezső panaszolta, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai fizető parkolóhelyen a parkolási díj ellenében a járműveket nem őrizzük. Azt is megemlíti, hogy a fizető parkolót elkerülő és díjmentes helyet keresgélő autósok nagymértékben szennyezik a levegőt. A fi­zető parkolóhelyeken szed­hető díjakról, a várakozóhe­lyek létesítésének feltételei­ről az 1/1976. (II. 17.) KPM­rendelet intézkedik. E ren­delet értelmében a helyi ta­nácsok jogosultak a fizető parkolóhelyek kialakítására, a díjak meghatározására, és a parkolási feltételek megál­lapítására. Szegeden — és más városokban, így Buda­pesten is — őrzés nélküli fizető parkolóhelyeket alakí­tottak ki a tanácsi szervek. A fizető parkolóhelyek rend­jét a helyszínen levő táblák ismertetik. így van ez a Bajcsy-Zsilinszky utcában is. S hadd jegyezzük meg: a fi­zető parkolóhelyek rendsze­rét a parkolási gondok eny­hítése érdekében alakították ki mindenütt, s ez autós kö­rökben eléggé ismert. Kár panaszosunknak, vagy más autósnak a parkolási díj megtakarítása miatt díjmen­tes helyet keresve a környe­ző utcákat járnia, hiszen — a levegő szennyezése mel­lett — az így felmerülő plusz üzemköltség esetleg több is, mint a parkolási díj." Balogh Imre, a Volán üzemigazgatőja válaszlevelé­ből kiderül, hogy Éránk Istvánné, amikor egy koráb­bi Postaládánkban az üllési autóbuszok ünnepnapi zsú­foltságát szóvá tette, nem vette figyelembe, hogy épp a szóban forgó napon, októ­ber 19-én is indítottak men­tesítő járatot. Méghozzá minimális várakozási időre kényszerítve az utasokat. „Az utazóközönség érdekei nem szenvedtek csorbát, sőt, a két kisebb befogadóképes­ségű autóbuszban együttesen jóval több ülőhely van, mint a csuklós járműben." A 41-es járat megszűnésé­ről a Postaládában, s lapunk más helyén, önálló cikkben is volt már szó, ezért a Vo­lántól ez ügyben érkezett válaszlevélnek csak egy részletét idézzük: „a Csong­rádi sugárúton közlekedő helyközi autóbuszjárataink személyzetét utasítottuk, hogy mindkét irányban kö­telesek elszállítani a meg­állókban utazásra jelentke­zőket. Ez a rendelkezésünk ma is érvényes." összeállította: P«Ufy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents