Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

4 Szombat, 1980, november 1-5. társszerzőnk az olvasó A Postaláda mai soros szerkesztőiét arra készteti a levelezési dossziéban egy hét alatt felszaporodott tekintélyes számú olvasói levél, hogy a lényeges gondolatok visszaadására. tolmácsolására törekedlek. Teszi ezt azért is. hogy ne vallanak időszerűtlenné társszerzőink észrevételei, mint történt az legutóbb, a Diákmunka a tées/.bon címmel közzétett levéllel is. A múlt héten ugyanis kissé megkésve közöltük az ílUésl M. J.-né sorait. Időközben azonban levélírónk lánya megkapta — több más diákkát eevütt — a téeszben végzett munká Iáért járó pénzt. A fizetést névre szólóan, az egvénl teljesítményeket figyelembe véve állapították meg. Korábbi Postaládánknak még egy társszerzője jelentkezett ezen a héten: a szőregl Kiss Józsefné. akinek nevében és címével más küldte el panaszát Olvasónk kérte: tejük meg. hogv noha a Napsugár bisztróval kapcsolatos észrevételekkel egvetért — ő ls a Maevar utcában lakik —. a levelet nem ő fogalmazta. Kívánságának eleget teszünk, s egvben kérlük olvasóinkat, ne hozzák llven kellemetlen helyzetbe szomszédaikat. S ezek előrebocsátása után lássuk, mi foglalkoztatja Szeged és környéke lakóit az év 47. hetében. Üzenetek, sorokban közzétett, válasz nélkül maradt kér'dég: a Idskerttulajdonoaok ő'tcl /.gcíctt köz*sgf/fi7ffszti Sl SWct mire /3rdjtják a tanácsok? A. R. Zs.' (teljes nevével és címevei) azt kérdi, a Sabin-cseppeket „osztó" rendelheti miért nem. kaphatott köhögő kislánuanak csillapító gyógyszert. A levélből kiderül: a tanácsadóban levélírónk a védőnővel találkozott, gyermekorvos nem is volt Jelen. Nos. a kérdésre előlegezett választ máris adhatunk: a védőnő nem írhat fel gyógyszert, s igaza lehetett, amikor a kérést így utasította vissza: „most tanácsadás van. nem betegrendelés". Csak talán nem magyarázta el pontosan, ő — nerh lévén orvos —vizsgálatra, receptirásra nem jogosaik Király István Rúzsáról a Tisza Gyöngye éitsivm disz'ktíjdnÍK - vendége volt október 28-án, s azt kérdi: ha szevzes italt nem árulnak hivatalosan, miért visz mégis a pincér „bélelt" kólát néhány vendégnek. Nos, az állítás igazát nem tudjuk így utólag ellenőrizni, ezért vlszszakérdezünk: miért nem reklamált levélírónk az üzletvezetőnél? Mikor lesz járható gyalogjárda a József Attila sugárút és az Északi körút keresztéződésében? — kérdi egy, s most mi kérdjük, miért névtelen olvasó...?! Észrevételek a közlekedésről A Csillag téri ABC dolgozói két levélnek is főszereplői. Az egyikben dicsérik őket, mert egy téves számlázást gyorsan kiigazítottak, a másikban pedig korholják őket, mert a vevőnek kellett figyelmeztetnie az eladót: 2 forint 60 fillérrel tévedett — a vevő kárára. Ez utóbbi levél Írójának, „az Idős asszonynak" üzenjük, nem életkara miatt, hanem névtelensége miatt vettük fontolóra, helyt adjunk-e lapunkban sorainak!... A köszönő levélhez ls fűznénk egy gondolatot — ezt üzenjük Szöllősy IsU vánnénak ls —: a vevőt jogosan megillető. visszajáró pénz szerintünk kevis ok a dicsérethez, mint ahogy azt Is rendjénvalónak tart. Juk, hogy az Északi városrészbeli háztartási bolt dolgozói a talált pénztárcát eljuttatták tulajdonosához. Sokadmagával kapott vasárnapi ebédmeghívást Pesti Lajosné és családja a Hági étteremtől. Az üzlet újfajta szolgáltatását — a névre szóló invitálást — mi ÍJ utánozható vendéglátóipari kezdeményezésvek tartjuk. (Legfeljebb zárójelben kérdeznénk meg az egyre szaporodó kedvezményes akciók ürügyén: nem lehetne az árengedményt: a hét minden napjára kiterjeszteni?...) G. I.-nének, a Francia utcába üzenjük: szomszédaival évek óta húzódó vitáját nem csupán levelezési rovatunk szerkesztői, hanem az illetékesek is jól ismerik. Tudomásunk szerint helyszíni vizsgálatok egész sorát tartották már. Ha ők nem tudnak levélírónknak megnyugtató megoldást találni, miképp sikerülne ez nekünk? Az újabb és újabb levelek olvastán sem tehetünk mást, mint hogy tehetetlenségünket elismerjük. Szomszédok vitáia Jogot Ismerő embernek kell annak lennie, aki H. M. Mikszáth Kálmán utcai, valamint teljes nevével és címével levelet író olvasónk (Jeligéje, mint kéri, a nagy R betű) sorai olvastán rögtön tisztán lát... Jómagam — ennek ellenére — a két történet megértésére törekedtem, bevallom, kevés sikerrel. Azt azonban nyilvánvalónak kellett tartanom: társszerzőink olyan ügyekben kérik segítségünket, amelyekben már ügyvédek ls „bedobták a törülközőt"... Ráadásul sem telekmegosztási kérdésekben, sem építési engedélyek ügyében nem vállalkozunk arra, hogy a hozzánk fordulók helyett járjuk végig a hivatalos ügyintézési utat. Ajánlani sem tudunk H. M.-nek olyan ügyvédet, aki egy levél elolvasása után vállalkozna arra, hogy esetleges ügyfeléhez házhoz menne. Az ,.Rügyben pedig legfeljebb tanácsot adhatunk: a sérelmesnek tartott építési engedélyt kiadó tanácsi osztályhoz nyújtsa be fellebbezését levélírónk. S végül: Postaládánk a közérdekű vagy közérdeklődésre számot tartó észrevételek fóruma. Olyan panaszok is helyet kaphatnak benne, melyek másokat ls foglalkoztathatnak. Szomszédok és rokonok jogvitája kívül esik ezen a körön. Fekete Györgytől türelmet kérünk: vitára késztető, s vitákról hírt adó levelét — amelynek témája közérdekűnek is tartható magánügy: a szanálás — önálló feldolgozásra érdemesnek tartjuk, s ezért szeretnénk alaposabban utánanézni. Kérjük olvasónkat. keresse fel a Postaláda mai szerkesztőjét. „Kiszedték a házak elől a termő .fákat. Nem szívesen, de belenyugodtam, mert gondoltam, rajtam is könynyítenek hogy ide a házunk elé tették az autóbuszmegállót" — írja Kiss Mihályné, a Horgosi út — ha jól olvassuk — 17-ből. „De csalódtunk: a mgi napig se jár ezen az úton a busz. Szeretnénk, ha a Horgosi utat bekapcsolnák az autóbuszközlekedésbe." A Volán tervei felől érdeklődik hát levélírónk. Borbola Istvánná kérdésére máris válaszolhatunk: a trolibuszpótló kék autóbuszra azért nem szállhat fel buszbérlettel, mert a járat a Szegedi Közlekedési Vállalaté, és nem a Voláné. „November 10-én 18 óra 15 perc körül a cipőgyárnál fölszálltam a 73-as buszra a Marx tér felé, a 11-es buszra szóló bérlettel. Korábban a Délmagyarország.jan olvastam, hogy amennyiben két buszjárat útvonala legalább három megálló hoszszúságban azonos útvonalon megy, az eltérésükig igénybe lehet venni mindkettőt az egyikre szóló buszbérlettel. Ez az én esetemben nem vált be, mert közben jöttek az ellenőrök, akik fölvilágosítottak, hogy ilyesmiről korábbról sem tudnak, és mutassam meg azt az újságot, amiben állítólag ezt közölték, és különben is: amit az újságban írnak, az nem hivatalos, meg egyébként annyi mindent ír az újság. Először az 1970-es év derekán olvastam a cikket, Jól megjegyezve magamnak. Hogy közben ezt a Volán megváltoztatta, arról nem volt tudomásom, azonkívül nem hordok magamnál semmiféle közleményt, mert az ilyenfajta nem hivatalosan kiadott akármiknek már utánfutót kellene kötnöm magam után, hogy azokat a kellő időben és helyen fel tudjam mutatni. Ennek viszont értelme nem sok lenne. A bérletemet elvették, a Bartók Béla téren aztán az orrom alá dörzsölték az új menetrendszabályzatot, amiben az áll, hogy a Tarjánból induló 11-es bérlettel csak a 21-es petőfitelepi járatot lehet igénybe venni a II. kerületi tanácstól a nagyállomásfg és vissza. Ebben sem látok semmi célszerű szervezést, sem a tarjánt, sem a petőfitelepi lakosoknak. Ugyan, miért széllnánk át egyik buszról a másikra a II-es tanácsnál? Azt hiszem, sokan vagyunk abban a téves hitben, hogy például a Víztorony térről a cipőgyárig 3 buszt vehet az utas igénybe, a 10, 11 és a 14-es járatot. Ha kimarad egy járat, akármelyik, miért nem lehet igénybe venni az éppen bentlevő kocsit? Miért kell ehhez összvonalas bérletet váltani, miért változtatta meg a Volán a korábbi rendelkezését? Erre szeretnénk választ kapni többen, a clpőgyárlak nevében is" — írja Cseh Lajosné (Tarján 61 l/A). Válaszol az illetékes A KÖ/AL is egyetértett Egy közérdekű panasz meg'"Mása! >an kérjük se-, giiségüket. Az idén szeptemberben levélben fordultunk a KÖTÁLhoz. kérve. hogy vizsgálják felül az algyői Piac téren üzemelő máasaház működését A mázsaház a lakóházakhoz közel van, a legközelebbihez csak néhány ITtéterre. Hetente több alknlommal jószágokat mernek, és ott tartják az elszállításig az állatokat. Nymon már reggel 4 órukor hajtják a jószágokat, akkora a zaj, hogy ott aludni nem lehet. Mivel a környéken elég sok a gyerek, ez eléggé kellemetlen. Töbször előfordult már, hogy a jószágok félnapig is ott voltak. A sertések az akolban. a szarvasmarhák pedig kívül a korláthoz kötve. Természetes, hogy a trágya felszaporodik, és olyan szaga van, hogy szellőztetni nem lehet a lakásokat. Rengeteg a légy. ami nagyon boszszántó dolog, mert a lakásba is beiutnak, akárhogyan próbálunk védekezni ellenük. Saját költségünkön igyekeztünk a Piac tér kornyékét szebbé tenni, így megépítettük a külső víz- és elektromos vezetékeket. Járdát. utut, vízelvezető árkot társadalmi munkával készítettünk. Korábban azt hallottuk, a múzsaház a falu szélén lesz, úgy látszik, ez az információnk téves volt. A KOJAL egyetértett a bejelentéssel, és .'elszólította a mázsaház üzemeltetőjét hathatós és gyors intézkedés megtétel ere. Ezt t levélben velünk is közölte. Rövid időn belül megjelent két ember, elkezdték a mázsaházat tatarozni, és lefestették az akol korlátját. Ml úgy gondoljuk, hogy nem ez az ügy elintézési módja. Nekünk nem a mázsaház állaga, hanem az ottléte ellen van kifogásunk, mivel egészségtelen, es nem lakott területre való. Kérjük segítségüket, hogy ezt a sok kellemetlensége! okozó ( mázsaházat mielőbb lakott területen kívülre helyezzék. Tar! István Algyő, Piac tér Kérdések - egyelőre válasz nélkül Gonda István Sándorfalváról, a Csikójárás 9-ből afelől érdeklődik, hogy „vidéklek", azaz nem Szegeden lakók miért nem vásárolhatnak meg bontásra kínált épületeket. Legutóbb a Lomnlcl utcában volt árverés, levélírónk ott sem Juthatott hozzá olcsó építőanyaghoz. A választ a Szegedi Beruházási Vállalattól, az árverések szervezőjétől várjuk. Détári József né magaültette virágai eltűntek abból a kis előkertből, ami a Kereszttöltés utcai házukat díszítette, mert jöttek a hivatásos parképítők és — olvasónk szerint — sokkal ke-, résbe szép növényeket, „száraz kórókat" ültetlek a virágok helyébe. Fájdalmas a csere, miért volt erre szűkség? — kérdi olvasónk. Nem ve-sszük el a válaszadók kenyerét ... Miért gyűlik fel a szemét a bíróság épülete és a Tiszaszálló közötti transzformátorház mögött? — kérdi Farkas Józsefné, a' Vedres utca 13ból. Egyszerű válasz lenne, hogy azért, mert a járókelők eldobálják, odadobálják felesleges papírjaikat. A. levélíró sorai persze nemcsak ezt a választ sugallják, hanem a kérést is: vigyázzunk a város tisztaságára. Társszerzőnk további kérdései: miért nincs utcanévtábla a múzeum felől a Tanácsköztársaság útja sarkán? Miért nem jelzik a hidak gyalogjárdáin, hogy melyik oldal milyen irányú közlekedésre valói S egy korábban már Az október 31-1 Postaláda rovatban egyik dócl levélírónk nekünk panaszolta el, hogy a sándorfalvi „felső" buszmegállóban sötét van, kellene oda égy lámpaoszlop. „A cikk megjelenése után üzemigazgatáságunk intézkedett. Vörös Lajos kirendeltségvezetőnk megkereste Bálint Sándorné dóci tanácselnöknőt. Megállapodtak abban, hogy a beépítésre váró területről helyeznek át közvilágítási lámpát a buszmegállóhoz, mivel a szóban forgó, beépítésre váró területen az építkezések megkezdéséig, illetve folytatásáig nélkülözni lehet a közvilágítási lámpát. Tárgyalásra a tanáccsal azért került sor, mert minden bizonnyal sokak által ismert, hogy a közvilágítás bővítése, fejlesztése a tanács feladatkörébe tartozik. Az áramszolgáltató vállalat a közvilágítást üzemelteti, és ha arra tanácsi fedezet rendelkezésre áll, fejleszti, illetve korszerűsíti. 1980. november 6-án a közvilágítási lámpát áthelyeztük" — tájékoztatta szerkesztőségünket Kovács János, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatója, akitől a november 10-1 Postaláda egyik társszerzője is választ kapott: „Szarka Béla tarjánl lakos kritikája a tarjáni közvilágítás egy-egy kisebb területet érintő lámpacsoportjának 22 óra utáni rendszeres üzemzavaráról — jogos. Sajnálatos, hogy a hibafelvevő szolgálatunknál többször is bejelentett hibát huzamos ideig nem javítottuk ki, de indoklásként bizonyára elfogadja a levélíró is a következőket: 1980 májusétól tanácsi megrendelésre dolgozóink nagy ütemben megkezdték a több fényforrásos lámpatestek egyik fényforrásának átszerelését olyan vezérlőkörre, mely a takarékosság érdekében — amikor már a forgalom egyébként is gyér — azokat lekapcsolja. Az új üzemeltetési mód új hibaforrást eredményezett. Lehetővé tette azt. hogy az egész éjjel működő fényforrások áramköri hibá.ia esetén 22 órakor automatikusan kikapcsolódjon a féléjszakás, addig hibátlan áramkör is. teljes sötétséget okozva egy-egv kisebb utcában vagy térségben. Hibaelhárító, illetve -felderítő dolgozóink folyamatosan csak 21 óráig tartanak szolgálatot. így nem tűnt fel nekik a 22 óráig megfelelőnek látszó közvilágítás rejtett hibája. A többször bejelentett hiba a munkajegvre minden alkalommal úgy került ffel, hogy az Építő utca környékén a közvilágítás hibás, szerelőink pedig 22 óra előtt mindig elfogadhatónak minősítették azt. Hibafelvevő dolgozóink figyelmét is elkerülte a bejelentés leglényegesebb része, hogy csak 22 óra után nem világítanak a lámpák. A bejelentett hibákat azóta kijavítottuk." A november 10-i Postaláda Kőbányai a szatyorban címmel közzétett panaszára dr. Azari István, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ elnöke válaszolt „Szövetkezetünk két algyői egységében a vezetők elismerték a cikkben leírtak valódiságát. Hivatkoztak arra, hogy időszakonként a sörellátás nagy része Importból történik, ha csak kőbányait árulnak, akkor az import sör rájuk romlik. Az üzlet dolgozóinak indokát mentségül nem fogadtuk el. A szabálytalanul eljáró algyői Bisztró és Cola büfé vezetőit, helyetteseit a történtekért írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. Egyben utasítást adtunk arra, hogy az üzletben található mindenkori áruválasztékból — a vendégek Igényeinek megfelelően — kötelesek kiszolgálni a vásárlókat. Intézkedtünk. hogy a vásárlók könyvét jól látható helyre függesszék, és az külön kérés nélkül is a vendégek rendelkezésére álljon." „ZomborI István szeptember 26-án megjelent panaszára válaszunk: a Ligetfürdőben a ruhatáros köteles a vendég ruházata mellett az iskolai és aktatáskákat is elfogadni megőrzés céljából. Valószínű tévedésből fordult elő, hogy panaszosunk aktatáskáját a ruhatáros nem fogadta el, ezért elnézését kérjük. Ismételten utasítottuk az uszoda művezetőjét és a ruhatárosokat a táskák elvételére és megőrzésére, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Itt szeretnénk felhívni vendégeink figyelmét, hogy értéktárgyaikat (pénzt, levéltárcát, ékszert) a pénztárnál szíveskedjenek leadni megőrzés céljából" — írja dr. Takács Antal, a vízművek igazgatója. A november 10-1 összeállításunkban „Parkolás óh" címmel megjelent panaszra a városi tanács szolgáltatóüzemének vezetője, Babinszky László válaszolt. „Nóvák Dezső panaszolta, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai fizető parkolóhelyen a parkolási díj ellenében a járműveket nem őrizzük. Azt is megemlíti, hogy a fizető parkolót elkerülő és díjmentes helyet keresgélő autósok nagymértékben szennyezik a levegőt. A fizető parkolóhelyeken szedhető díjakról, a várakozóhelyek létesítésének feltételeiről az 1/1976. (II. 17.) KPMrendelet intézkedik. E rendelet értelmében a helyi tanácsok jogosultak a fizető parkolóhelyek kialakítására, a díjak meghatározására, és a parkolási feltételek megállapítására. Szegeden — és más városokban, így Budapesten is — őrzés nélküli fizető parkolóhelyeket alakítottak ki a tanácsi szervek. A fizető parkolóhelyek rendjét a helyszínen levő táblák ismertetik. így van ez a Bajcsy-Zsilinszky utcában is. S hadd jegyezzük meg: a fizető parkolóhelyek rendszerét a parkolási gondok enyhítése érdekében alakították ki mindenütt, s ez autós körökben eléggé ismert. Kár panaszosunknak, vagy más autósnak a parkolási díj megtakarítása miatt díjmentes helyet keresve a környező utcákat járnia, hiszen — a levegő szennyezése mellett — az így felmerülő plusz üzemköltség esetleg több is, mint a parkolási díj." Balogh Imre, a Volán üzemigazgatőja válaszleveléből kiderül, hogy Éránk Istvánné, amikor egy korábbi Postaládánkban az üllési autóbuszok ünnepnapi zsúfoltságát szóvá tette, nem vette figyelembe, hogy épp a szóban forgó napon, október 19-én is indítottak mentesítő járatot. Méghozzá minimális várakozási időre kényszerítve az utasokat. „Az utazóközönség érdekei nem szenvedtek csorbát, sőt, a két kisebb befogadóképességű autóbuszban együttesen jóval több ülőhely van, mint a csuklós járműben." A 41-es járat megszűnéséről a Postaládában, s lapunk más helyén, önálló cikkben is volt már szó, ezért a Volántól ez ügyben érkezett válaszlevélnek csak egy részletét idézzük: „a Csongrádi sugárúton közlekedő helyközi autóbuszjárataink személyzetét utasítottuk, hogy mindkét irányban kötelesek elszállítani a megállókban utazásra jelentkezőket. Ez a rendelkezésünk ma is érvényes." összeállította: P«Ufy Katalin