Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

Péntek, 1980. november 21. 3 Külkereskedelmünk szolgálatában Nemzetközi biztosítás Az Állami Biztosító nem­zetközi tevékenységéről tar­tottak sajtótájékoztatót csü­törtökön az intézet székházá­ban. Szántó Arpádné vezér­igazgató helyettes ismertette azokat a biztosítási formákat, amelyeket a külkereskedelmi forgalomban érdekelt vál­lalatok vehetnek igénybe. A nemzetközi kereskedelem, és az egész világgazdaság fejlődésének új tendenciái, a nyersanyagok és félkészter­mékek egyre növekvő forgal­ma, az ár- és inflációnöveke­dés, a devizák gyakori árfo­lyamváltozása világszerte bizonytalanná teszi a külön­féle kereskedelmi akciókat, azaz a külkereskedelem egy­re nagyobb kockázattal jár. Ezt a kockázatot részben a biztosító társaságok vállalják magukra. Hazánkban azon­ban egyelőre nem érzékelik a nemzetközi biztosítás je­lentőségét a vállalatok, a nem rubelelszámolású ma­gyar külkereskedelmi árufor­galomnak például csupán 23—25 százalékát biztosítják. Igaz, a nemzetközi biztosítás fontossága csak akkor kerül előtérbe, amikor valamilyen kár éri egy-egy külföldi szál­lítmányunkat, erre egyre több példa akad. Néhány év­vel ezelőtt például a ham­burgi kikötőben tárolt biz­tosítatlan árukban — a szö­kőár miatt — mintegy két­millió dollár kár keletkezett. Idén nyáron pedig a Zenóbia komphajó szenvedett balese­tet, ami elsősorban a Hun­garocamionnak okozott nagy veszteséget Egyik külkeres­kedelmi vállalatunk egyik napról a másikra csődbe ju­tott amerikai vevője maradt adós 685 ezer dolíáro6 ösz­szeggel. A kockázat nagysá­ga népgazdasági méretekben is igen nagy, hiszen hazánk 150 országgal áll kereskedelmi kapcsolatban, s tavaly mint­egy 600 milliárd forint ér­tékű forgalmat bonyolítot­tunk le. Ezért az export- és importczállítmányok, a fu­vareszközök, az itthon kül­földi részvételiéi megvalósu­ló beruházások, s az export­hitelek biztosítása végülis — noha a vállalati költséget terhelik — az építtetőket, a szállítókat, s a termelővál­lalatokat szolgálja. A sajtótájékoztatón beje­lentették. hogy már készül az a szabályozási tervezet, amelynek értelmében komp­lex berendezések, gyárak ex­portjánál az építés- és sze­relésbiztosltás megkötését a finanszírozási feltételek közé soroljálc. Számos szocialista és tókés országban az építés­szerelésbiztosítás megkötése már régóta a bankhitel fel­tételei közé tartozik. (MTI) Megállapodás A SZÖVOSZ elnökének meghívására november 17— 20 között Magyarországon tartózkodott a lengyel Spo­lem fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének kül­döttsége, amely JadwigaLok­kaj elnök vezetésével tanul­mányozta a városokban mű­ködő fogyasztási szövetkeze­tek tevékenységét A SZÖVOSZ és a Spolem közötti együttműködés 1981— 85 évi továbbfejlesztéséről csütörtökön megállapodást írt alá Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke és Jadwi­ga Lokkaj. (MTI) Meteorológiai napok Meteorológiai tudományos napok kezdődtek csütörtö­kön a Magyar Tudományos Akadémia szókházában, me­lyen több mint 100 hazai szakember az emberi tevé­kenység és az éghajlat inga­dozásának kölcsönhatásai tűzte napirendre. A kétnapos esemény témája jelzi, hogy aj időjárás előrejelzés helyett egyre inkább az éghajlat vizsgálata kerül előtérbe. A találkozón az éghajlat elmé­leti kérdéseit éppen úgy meg­vitatják a tudósok, mint pél­dául a levegő széndioxid kon­centrációjának hatását a nö­vények fejlődésére. (MTI) Napirenden a szakmunkásképzés A szakma szépiében járnak? A szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónapja kere­tében kerekasztal-beszélgetést szervezett a KISZ Csongrád megyei bizottsága, ahol a megye szakmunkásképzésének irá­nyítói mondták el véleményüket abban a vitában, amely­nek összefoglalását lapunk november 20-i számában közöl­tük. De hogy a szakmunkásképzésről, a fiatal sza'.imunká­sok munkába állásáról alkotott kép valóban teljes legyen, megkérdeztünk néhány szakmunkástanulót, pályakezdő szakmunkást, szakoktatót és közismereti tárgvat tanító pe­dagógust is. akik — bár más oldalról — szintén illetékes­ként nyilatkozhattak a munkásosztály utánpótlásának hely­zetéről. Az alábbiakban az ő lényegesebb gondolataikat ad­juk közre. A példa kötelez Fiatalemberként, 25 évesen került annak idején ördógh László a Fémfeldolgozó Fi­nommechanikai Vállalathoz munkaügyi osztályvezetőnek. Ennek közel tizenhét eszten­deje Vállalata akkor tanácsi hatáskörben 13 teleppel ren­delkezett és leginkább szol­gáltatási jellegű volt. 1988­ban ismét változott az elne­vezés, Fémipari Vállalattá olyan profil változással, hogj a szolgáltató üzemrészek kö­zül a motortekercselő, a ház­tartási és az ipari hűtőgép­javító részleget átadták a GELKA-nak. Irodagepjavitö részlegüket átvállalta az Iro dagéptechnikai Vállalat, de megmaradt a jövő év január­jáig töltőtoll-javító részlegük, amelyet átadnak majd a PIÉRT-nek. Eközben érződött az új idők szele, az, hogy ez a termelő­üzem másra és többre is ké­pes, hozzá kötődni, beleol­vadni egy budapesti, világ­szerte ismert nagyüzem, az Ikarus vérkeringésébe. Ez megtörtént 1976-ban. Az át­állás, a szolgáltatások és kü­lönböző, a lakosság ellátását segítő gyártmányok átadása vállalatoknak és ipari szövet­kezeteknek nem ment olyan simán, egyik napról a má­sikra. A profilváltoztatásra, hogy csak az Ikarus buszok­hoz készítsenek alkatrészeket, tetőszellőztetöt, lépcsőket stb., másfél évi türelmi időt kap­tak. Az Ikarus szegedi gyára — és nem gyáregysége — ak­kor és azóta is megállta a helyét A termékszerkezet át­állására egy esztendő is ele­gendő volt mert a munkások és a szellemi foglalkozásúak, párt- és gazdasági vezetők egy emberként álltak a nagy feladat végrehajtásához. Ak­kor a teljes létszám 422 fő volt ma közel 500, hozzávéve 20 nyugdíjas szakmunkást es 13 iparitanulót. A gyár fejlődésével, kiépi lésével együtt haladt ördogh László is, aki eredeti beosz­tása mellett üzemszervezési feladatokat is ellátott Kózel tíz esztendeig választott tiszt­ségviselő a KISZ-ben, 19Q4 óta párttag. Az idei választá­sokig a gyár egyik alapszei­vezete vezetőságében szervező titkár. Akkor még két alap­szervezet volt Az idő megé­rett arra, hogy a több mir.t 70 főnyi alapszervezetet ket­téválasszák a munka célsze­rűbb irányítása, a párttagok fokozottabb aktivitása vé­gett úgy, hogy mindkét alap­szervezet a termelő terület­hez kapcsolódjék, munkahe­lyekhez kötődjék, a fizikai dolgozókkal tartva a munká­jukkal odatartozó szellemi munkások is. Az idei választáson a párt­munkában több mint két év­tizeden át bizonyított Fekete Mihály párttitkártól vette át a stafétabotot Ördögh László Rászavaztak, mint a párive­zetöség titkarára, mert min­den energiájával, munkájá­val, idegszilával a gyárhoz kötődött, s legfőbb erényt: közvetlen közelségbe tudott kerülni mindig a gyár dol­gozóival, velük érzett gond­jaikban, örömükben. Nem­csak a gyár fejlődésével nőtt tekintélye, hanem az emberek szemében is. Ezért kapott bi­zalmat és azért, mert szak­mailag és politikailag jól képzett. Elektrotechnikai szakképe­sítése van, felsőfokú mun­kaügyi szakvizsgával rendel­kezik. Elvégezte a marxiz­mus—leninizmus egyetem há­roméves esti tagozatát és si­keresen vizsgázott, a szakosí­tón is. Főiskolai végzettséget szerzett, és a tanulást ma sem hagyta abba. A politikai főiskola elsőéves hallgatója. Munkásőr volt tíz évig A vállalat és a KGM Kiváló Dolgozója. Megkapta az Ifjú­ságért Érdemérmet, az Árvíz­védelmi Emlékérmet. Mint úttörő került közel az ifjúsági mozgalomhoz, s an­nak idején katonáskodása alatt az ezred KISZ bizottsá­gában dolgozott. Beszélgetés közben kiderült, hogy anyai ágon nagyanyja é6 nagyapja a Magyar Tanácsköztársaság időszakában és utána is részt vett a munkásmozgalomban. Mint családi ereklyét kereste már párttagsági könyvüket, vagy más becses írásos anya­got tevékenységükről. Már nem találta. Így maradt az emlék róluk, akik előtte jár­tak és akikre büszke az unoka. Lődi Ferenc A katonai hivatásról Csütörtökön a Honvédel­mi Minisztériumban orszá­gos tanácskozást tartottak a hivatásos katonai pályára irányítás időszerű feladatai­ról. A tanácskozáson Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes tartott vi­taindító előadást. Ezután a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, pedagó­gusok és katonai szakembe­rek elmondták véleményü­ket, javaslataikat a hivatá­sos katonai pálya társadal­mi vonzerejének, a tiszti, tiszthelyettesi hivatás iránti érdeklődés erősítésének, az utánpótlás nevelésének idő­szerű kérdéseiről. A tanácskozás alkalmából többen kitüntetést kaptak a katonai pályára irányítás te­rületén végzett kimagasló munkásságukért (MTI) — Hogyan lesz valakiből szakmunkástanuló? Álta­lános iskolába meg együtt jár jövendő gimnazista, szakközépiskolás, szakmun­kástanuló Hogyan dől el, ki melyik iskolatípusba kerül? Szakmunkástanuló fiú: — Egy tizennégy éves gye­rek is tud választani, mert látja, mi van a családjában, a környezetében. Látja, hol mennyit lehet keresni, lát­ja, mi mennyibe kerül. Nagy divat most a kis Sim­son. Az egyiknek van, a másik is szeretne. Nézi a gyerek, hogy egy ilyen kis­motort tizenegyezerért árui­nak. Meg azt a gitárt is jó lenne megvenni. Egy jobb cipő 7—800 forintba kerül. Kimegy az ember a piacra, 900—1000 forintért árul­ják ezeket a csempészett kvarcórákat. Az a menő, aki egy olyat hord. Rengeteget számít, ha a szülő neim ke­res annyit, hogy ilyesmit megvehessen a gyerekének. Mi is elmentünk paprikát szedni, mert azt mondták kisfiam, erre most nincs pénz, de ha keresel, majd megtoldjuk. Látják a gye­rekek, hogy alá jó helyre kerül, jól forgatja magát, húszéves korára akár 1500­as Ladát is szerezhet. Mond­jon ki mit akar, szerintem ezek befclyásciják leg­jobban a pályaválasztást Autószerelő szakmunkás: — A szüiók meg a tanárok tudnak legjobban hatni a gyerekre. Nekem végig 4— 4,5 volt a bizonyítványom. Azt mondta az osztályfőnö­köm, ennek a gyereknek a Rózsában a helye. Autó­szerelő lettem. Slágerszak­ma, divatszakma, dói • a pénz! Ahogy ez messzi­ről látszik! A Volánnál dol­gozom, 13,10-es órabérrel kezdtem. Udvarsöprőt nem kapnak annyiért. Ha meg­mondom egy lánynak, hogy autószerelő vagyok, azt mondja, á, menő szakma. De amikor meglátja hogy fülig olajosan mászkálok az aknában, elhúzza a száját Szeretem csinálni, különben már rég otthagytam volna. Szakmunkástanuló lány: — Szerintem nem a leg­rosszabb tanulók mennek ipari tanulónak. Általános­ban én is négyes—ötös ta­nuló voltam. Volt kéz­ügyességem, úgy gondoltam, ezzel is megkeresem a ke­nyerem. A szakmunkás­képzőben nem kell örökké tanulni, szabadabb az em­ber. Elmehet szórakozni, diszkóba, hamarabb, meg­keresi a rávalót is. — Bekerült a gyerek a szakmunkásképzőbe. Azt tanulja-e szerintetek a köz­ismereti és a szakmai órá­kon, aminek később hasz­nát is veszi? Villanyszerelő szakmun­kás: — Amikor a szak­munkásképzőbe jártam, nem érdekeltek a közismereti tárgyak. Ügy voltam vele, mint az inasok többsége: a gép nem kérdezi meg, mi az alany, mi az állítmány. Az órabérem sem lesz ma­gasabb. ha megtanulom, mi­nek gyötörjem magam ve­le? Egy ismerősöm a Rad­nótiba járt, ők ugyanazt tanulták, amit mi. csak ap­ró részletekre szétfejtették. Megtanultam, ami a szak­mához kellett. fordulat­számot, meg ilyesmit, de egyébként nem strapál­tam magam. Most, utólag jövök rá, hogy az embernek általános műveltségre is szükségé van: ha nem is olyan magas fokon, de azért hozzá tudjon szólni min­denhez. Szaicrnunkáslanuió fiú: — Alialánosoan olyan jóí­zű magyaroruitat tartottak nekünii, hogy elvezet volt hallgatni. Azon a tanáron látszott, hogy szereti, amit csinál. Akkor sem erdekeit különösebben a magyar, de odafigyeltünk, mert érdeke­sek voltak az orák. Most meg mi van? Unalom a kö­bön. Elhanyagolják a ma­gyart, meg a történelmet a szakmunkásképzőben. Magyartanár: — Csak meg kell nézni a heti óraszámot: elsőben heti egy óra, máso­dikban és harmadikban ket­tő jut a magyarra. Egy hó­napig irodalom, egy hóna­pig nyelvtan A könyv úgy csoportosítja az irodaimi anyagot, hogy szerelmes verseK, haza es haladás, meg hasonlók. A gyerekek többségét eleve nem érdekli az egész. Legnagyobb részük semmire sem emlékszik az általános iskolai tananyag­ból, a tankönyv pedig fel­tételezi, hogy maradéktala­nul ismerik, amit ott ta­nítottak. Nincs kitűzve sem­milyen cél, hogy mi végre és milyen szinten kell egy szakmunkásnak elsajátíta­ni a magyar nyelvet és az irodalmat. Történelemből a görög—római korra egyet­len órát szán a tanterv: ezalatt kellene megtanítani egy csomó alapfogalmat, az athéni demokráciát, a csá­szárságok történetét. Leve­szem a kalapom az előtt a tanár előtt, aki szakmun­kástanulóknak negyvenöt perc alatt ezt úgy elma­gyarázza, hogy megértik, és még egy hét múlva is em­lékeznek rá. Szakoktató: — A közis­mereti tanárok gyakran túl komolyan veszik a tár­gyukat Nálunk megbuk­tattak egy gyereket, akinek a szakmai vizsgája négyes lett. Mi szükség van erre? Az a gyerek szövőgépen fog dolgozni, nem fontos r.eki irodalomelméletből disz­szertációt írni. Magyartanár: — Nekem is volt ilyen tanítványom: ötös volt gyakorlatból, de minden szót egybe irt. Mit csináljak vele? Valamikor úgyis át kell engedni. De ha minimális követelmé­nyeket sem támaszthatunk, akkor semmi értelme az egésznek. Örát is kár tarta­ni! Ebbe fásul bele az em­ber. Villanyszerelő szakmunr kás: — A szakmai oktatás jóval színvonalasabb. A szakmai elméletet. elismert szakemberek tanítják. El­vileg először jon az elmélet, aztán a tanműhelyben a hozzá tartozó gyakorlati feladatok. Van iskolai tan­műhely. ahol félévig kala­pácsot reszelgetnek. Meg üstházat készítenek, mert arra van szerződése a mű­helynek. A vállalati tan­műhelyekben pedig az il­lető vállalat magának kép­zi a melósokat Hogy csak a magam szakmájáról be­széljek: aki a DÉLÉP-hez kerül gyakorlatra, az több­nyire belső vezetéket szerel, aki a DÉMÁSZ-hoz, az há­lózatot. Az a gyakorlat még arra is jó, hogy ne nagyon tudjon munkahelyet változ­tatni az illető: csak ahhoz ért igazán, amire annak az egy vállalatnak szüksége van. Szakmunkástanuló lány: — A textilesek közül sokan végleg ottmaradnak a gyár­ban. Szerződést kötnek, kapnak kedvezményt, ők is jól járnak, a vállalat is. Autószerelő szakmun­kás: — Sok iparitanulót megfognak a szerződéssel. JönneK a vállalattól csábí­tani: szerződjetek le, ennyi pénzt, annyi kedvezmény jár érte. Csillog-villog az a pár­száz forint, mit csinál az inas, belecsap nagy öröm­mel a tenyerükbe. Sokan megbánják aztán, amikor fölszabadulnak és kanják jobbról-balról a jobb aján­latokat. Aki leszerződött, az már nem diktálhat, hogy ez vagy az á munka nem tet­szik neki. Oda teszi a vál­lalat, ahová akarja. Keve­sebbet is fizetnek neki, mint annaK, aki még nem kötöt­te le magát. Szakoktató: — Valamit valamiért. A vállalat azért fizette az ösztöndíjat, hogy stabil embereket szerezzen. Addig ió a szerződés, amed­dig csak ad a vállalat, ami­kor már kérne is, az nem tetszik? Autószerelő szakmunkás: — Az nem tetszik, amikor visszaélnek a szerződésseL — Megvan a bizonyítvány. Hogyan helyezkedik el az újsütetű szakmunkás? Villanyszerelő szakmun­kás: — Akinek szerződése van, tiszta ügy. A többség simán elhelyezkedik bár a boTavalós helyekre pro­tekcióval lehet csak bejut­ni. — Sok, vagy kevés ná­lunk a szakmunkás? Szakoktató: — Szerintem kevés. Autószerelő szakmunkás: — Sokan elmennek a szak­mából, mert nincs jól meg­fizetve a szakmunka Ná­lunk, aki teheti, megszer­zi a hivatásos jogosítványt és otthagyja a műhelyt, így fordul aztán elő, hogy a műszerészmunkát géphor­dó segédmunkásokkal vé­geztetik. — Hogyan tud a mun­kába illeszkedni a pálya­kezdő szakmunkás? Hogyan segítenek például a munka­helyi KISZ-szer vezetek? Villanyszerelő szakmun­kás: — Névleg minden munkahelyen van KISZ­szervezet. A tagdíjat össze­szedik. de rendezvényeket nemigen tartanak Annak a pár telkes KISZ-esnek sem könnyű. Mindenkinek meg­van a maga baja: kevés a fizetés, nincs lakás, vidék­ről kell bejárni. Gyűlésre mozgósítani olyan, mint kézzel halat fogni. Az külön kérdés, mit tudna a KISZ segíteni a gyűlésezésen kí­vül. Mennyit lehet elvárni egy fiataltól, aki hajnali négykor kel, esetleg munka után tanfolyamra jár, túl­órázik, résztvesz a kom­munista műszakon. Ott a munka számít meg a fize­tés. Autószerelő szakmunkás: — Bekerül a kezdő egy bri­gádba. Ha szerencséje van, jó brigádba osztják be, ahol segítenek neki. Engem az első nap odahívtak egy Rá­bához: akkor láttam először közelről a motorját. A há­rom év jó es,e: i en is csak alapokat ad, munka köz­ben lehet, a szakmát igazán megtanulni Nekem segítet­tek. mert. odafigyeltem, amikor mutattak valamit. Jött egy másik újjonc, le­ült a ládára, 0> ..zsugoro­dott alatta. Na. 1. is komám, ragadd meg a söpűt. majd jelentkezzél, ha koszén vagy a műhellyel. Ritka, de na­gyon jó dolog az, amikor 10—12 ember, mindegy, öre­gebb vagy fiatalabb. úgy kerül egymás mellé hogy egyformán tudnak örülni, amikor a szakma szépjében járnak. Tanács István 6

Next

/
Thumbnails
Contents