Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

hkfilGo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 272. szám 1980. november 20., csütörtök Ára: 1,20 forint a^* V AZ MSZMP SZEGED IZOTTSÁGÁNAK LAPJA en erőt ÖSSZÍ a szocialista epiiesoen Tanácskozott a m&gyei népfrontbizottság A közeljövőben sorra kerülő küldöttértekezlet előtti utolsó ülését tartotta az 1976-ban megválasztott megyei népfrontbizottság tegnap, szerdán Szegeden. Ket téma szerepelt a tanácskozás napirendjén. Egymásmellettiségük egy kicsit jelképes is volt: hiszen miközben megvonták a megye népfrontmozgalma — a HNF VL kongresszusa óta végzett — munkájának mérlegét, egyben kitekintettek a jövőbe is, véleményt mondva Csongrád megye VI. ötéves tervre vonatkozó költségvetési és fejlesztési célkitűzéseinek tendenciáiról. Ezzel is mintegy példázva: a népfronttevékenység nap mint nap életközeiben van, elválaszthatatlan a fejlett szocialista építés gyakorlatától. Eredmények* további tervek Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke bevezető előadásában utalt arra, hogy dinamikusan, az országos ütem élvonalában haladva fejlődött megyénk az ötödik ötéves terv időszakában. Az elért eredményekben benne foglaltatik a népfrontaktivisták munkája, önzetlen társadalmi áldozatvállalása is. A tervidőszakban végzett, mintegy 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munka jól példázza, hogy az itt élők nem csupán az elvekkel értenek egyet, hanem hajlandók személyes cselekvéssel is hozzájárulni a szocialista építéshez. Az összefogásnak, az erősödő nemzeti egységnek is egyik szép bizonyítéka ez a nagy értékű munka. Mindez jelentékeny hozzájárulás volt ahhoz, hogy korlátozott anyagi lehetőségek között is viszonylag gyorsabban haladhassunk előre, feszítő gondokat enyhítsünk vagy oldjunk meg (például a gyermekintézményi és a szociális otthoni helyek számának növelését, életkörnyezetünk szépítését). A megyei tanács elnöke hangsúlyozta: az önkéntes társadalmimunka-vállalásra az elkövetkezendőkben is szükség lesz ahhoz, hogy terveinket megvalósíthassuk. Cél az, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is tovább fejlődjék megyénk, javuljanak, komfortosabbá váljanak az életkörülmények. A végleges tervek még nem készültek eb a fejlesztés fő céljai, tendenciái azonban már körvonalazódtak. Alapvető érdek, hogy a rendelkezésünkre álló — korlátozott mérvű — pénzzel minél tervszerűbben, mentől hatékonyabban gazdálkodjunk, az itt élő lakosság érdekében a lehető legcélszerűbben használjuk fel azt. Igen fontos az igények, a megoldásra váró gondok rangsorolása is. El kell érnünk, hogy valóban reális, a legfontosabb megoldásra váró problémákat tartalmazó fejlesztési elképzelések kerüljenek az élre, valósuljanak meg előbb. A népfrontmozgalom, annak aktívahálózata sok segítséget adhat ehhez. Kérte, ismertessék meg a lakossággal a fejlesztési elképzeléseket. Gyűjtsék össze, juttassák el az illetékesekhez azokat a véleményeket, javaslatokat, észrevételeket és a rangsorolásra vonatkozó megjegyzéseket, amelyek a népfronfórumokon elhangzanak. Hiszen — hangsúlyozta • — csak ezek ismeretében, kizárólag ezekkel együtt lehet majd annak idején a végleges terveket összeállítani. Az előzetes elképzelések szerint továbbra is a fejlesztési koncepció középpontjában áll majd a lakásépítés, keretein belül pedig erőteljesebb hangsúlyt kap az úgynevezett magánerős építkezés, valamint a már meglevő lakásállomány — és az intézményhálózat — eddiginél fokozottabb karbantartása, felújítása, rekonstrukciója. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése — telek, kapacitás, építőanyag, hitel — folyamatos teendője napjainknak. A gyermekintézmények fejlesztése is változatlanul a figyelem centrumában szerepel — különös tekintettel az iskolai tantermek számának növelésére. Ezen a területen is keresni kell az egyszerű, gazdaságos, költségcsökkentő megoldásokat, hogy a rendelkezésre álló összegből több tantermet tudjunk építeni. — Céljaink közösek, csak erőink összefogásával tudunk gyorsabban előre haladni — e gondolattal fejezte be mondandóját a megyei tanács elnöke. tartalmas eszmecsere Mint az várható is volt, a tanácskozáson körvonalazott fejlesztési elképzelések igen élénk vitát váltottak ki. Nagy Sándor (Szegvár) községe példájával illusztrálta, hogy az előrehaladás milyen sokoldalú, bonyolult folyamat, amelyet olykor szubjektív tényezők is gátolhatnak. Dr. Tényi Mária (Szeged) örömmel nyugtázta, hogy az előzetes elképzelések szerint a hatodik ötéves terv során is erőteljes támogatást kap megyénkben az egészségügy. Mint hangsúlyozta: ha növeljük a kórházi ágyak számát, elsősorban az úgynevezett „krónikus ágyak" számát kell gyarapítanunk. Borbás István (Zákányszék) a községi hatáskörbe tartozó úthálózattal való törődés gondjairól szólt. Katona Sándor (Makó) is az egészségügy fejlesztéséhez kapcsolódott felszólalása első felében. Felvetette a makói kórház rekonstrukciója mielőbbi befejezésének szükségességét. A továbbiakban arról beszélt, hogy a feladatokat akkor tudjuk jól megoldani, ha mindenki maximális odafigyeléssel és erőösszpontositással dolgozik. Beszélt a zöldség-, gyümölcsforgalmazás jelenleg tapasztalható gondjairól, ellentmondásairól is. Olyan szisztémát kellene már végre kialakítani — utalt rá —, amely egyaránt megfelel a termelő, a forgalmazó és nem utolsósorban a fogyasztó érdekeinek is. Kulcsárné Kiss Piroska (Szeged) a megyeszékhely fejlődésével kapcsolatban jelentkező gondokról beszélt. Többek közt megemlitve azt is, hogy az új lakótelepek parkosításánál alapvető a társadalmi összefogás, ám nem lebecsülendő a kivitelezéshez szükséges anyagi eszközök meglétének szerepe sem. Dr. Gyanyi Lajos (Szeged) szerint az ilyen tanácskozásoknak igen pozitív szerepük van, és lehet a jó alkotó légkör kialakításában, Szólt a szanálásokról is, hangsúlyozva: nagyon meg kell fontolnunk mindenütt, mit bontunk le. Vigyázzunk, hogy használható érték ne menjen veszendőbe itt sem. Dr. Major Tibor (Szeged): cél, hogy a környezetvédelemben minél kisebb ráfordítással mentől nagyobb eredményt érjünk el. Sokat segíthet a tudatformáló munka, valamint az összehangolt társadalmi akciók sorozata. Dr. Szabó János (Szeged): rokonszenves az itt ismertetett elképzelések realitása, a hozzájuk kapcsolódó őszinteség. Az emberek nem szeretik a bizonytalan ígérgetéseket, s általában megértőnek bizonyulnak, ha őszintén elmagyarázzák nekik, mit miért nem lehet most megvalósítani. Dr. Szántó Imre (Szeged) a megyei monográfia kiadása előkészületeinek gyorsítását szorgalmazta felszólalásában. Dr. Márton Sándor (Szentes) a kisebb települések — községek — fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ugyanerre utalt Vörös László (Derekegyház) is, hozzátéve: a helyi fejlődés segíthet abban is, hogy a fiatal szakemberek nagyobb számban telepedjenek le fglun. Balogh László (Szentes) a vezetékes hírközlés fejlesztésének fontosságáról, lehetőségéről és behatároltságáról szólt. Dr. Abonyi Gyuláné (Szeged) hozzászólásában az iskolai fejlesztés témaköréhez kapcsolódott, különös tekintettel a tornaterem-építésre. Nagy Tibor (Szeged): a katolikus hivők örömmel nyugtázzák a megye fejlődésének szép eredményeit. Dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) a több célú létesítmények szükségességét elemezte. Az általa felvetett témához kapcsolódva mondta el Deák Ferenc (Szeged), hogy a tervezők igyekeznek munkájukat minél teljesebben szinkronba hozni a ma általános és lakossági követelményeivel, a kor igényeivel. Vannak elképzelések mind a lakástípusok terveinek korszerűsítésére, mind pedig a több célú létesítmények terveinek kimunkálására vonatkozóan. Fontos az ő munkájukban is a költségek csökkentése. Ezért, mind nagyobb szerep juthat az úgynevezett alternatív tervezésnek, amikor többen kapnak különkülön megbízást egy-egy terv elkészítésére. S a legcélszerűbb, legolcsóbb megoldásokat tartalmazó terv valósul végül meg. Véleménye szerint ezzel a módszerrel, 0,5—1,5 százalékos költségtöbblettel, 10—30 százalékos költségmegtakarítás is elérhető, ami mindenképpen előnyös, A vitában felvetődött kérdésekre Szabó Sándor válaszén., hangsúlyozva: sok hasznos, megszívlelendő javaslat hangzott' el már ezen a tanácskozáson is, amely hozzájárult a tervezéshez szükséges ismeret- és véleményanyag gazdagításához. Egyben kérte a népfronttestületek és -aktívák további véleményét, támogatását. Az eddigi munka mérlege Ezt követően Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára ismertette a HNF VI. kongresszusa óta végzett munka mérlegét. A számvetés pozitív. Az 1976 óta eltelt időszakban Csongrád megyében is sokoldalúbbá, módszereiben rugalmasabbá, tartalmában elmélyültebbé vált a népfront tevékenysége. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy szűkebb pátriánkban is erősödött a népi egység, az itt élők öszszefogva tevékenykedtek a helyi célok megvalósításáért. Nőtt a mozgalomban részt vevő munkások, fiatalok és nők száma, erősödött a gazdaságpolitikai, a településfejlesztéshez kötődő tevékenység, a rétegpolitikai, valamint a lakóterületek életéhez kapcsolódó munka. Ugyanakkor nagyok az elkövetkezendő feladatok is. A népfrontnak is növelnie kell erőfeszítéseit, hogy a holnap terveit megyénkben is megvalósíthassuk. Az eredményekről és a tervekről sok szó esik majd a közeljövőben, a Hazafias Népfront j Csongrád megyei küldöttér- ] tekezletén. Az e tanácskozás^ napirendjén szereplő beszámolótervezetet szintén jóváhagyta a megyei népfrontbizottság, amelynek tegnapi ülése Nagy István elnöki zárszavával ért véget. Losonezi Pál Eótoaaiása A főváros mozgalmi hagyományokban gazdag munkáskerületébe, Kőbányára látogatott szerdán Losonezi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Programja — amelyre elkísérte Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára — délelőtt i a X. kerületi pártbizottságon kezdődött. Itt Zarnóczi József első titkár, Barta Györgyné tanácselnök és Buncsák Lászlóné, a kerületi népfrontbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatták a kerület politikai, társadalmi életéről, az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredményekről, és a legközelebbi fejlesztési tervekről. Kőbánya lakói, munkahelyi kollektívái — miként a tájékoztatókban is elhangzott — reálisnak tartják és a magukénak tekintik a XII. kongresszuson megerősített politikai irányvonalat, a kormány munkaprogramjában kitűzött célokat, s minden igyekezetükkel támogatják ezek megvalósítását Nem szennyezi a levegőt a SZOIE-ÍI Már évekkel ezelőtt nyilvánvaló volt: a SZOTE apró mosodái képtelenek eredményesen megbirkózni a rájuk zúduló feladatokkal. Nehezen összeverbúválható személyzetük korszerűtlen körülmények között, elavult gépekkel dolgozik. A legnagyobb igyekezet mellett sem kifogástalanul. Az egyetem epületeinek fűtési rendszerét ugyancsak a korszerűtlen' jelzővel illethetjük. A széntüzelésű kazánmatuzsálemek épphogy ellátják feladatukat, s mellesleg — de szembetűnő módon — koromszemcséket permetező füstoszlopaikkal a ievegőt is szennyezik. Az új kazánház és a hozzá kapcsolódó mosoda építésének szükségességéről szólva nem véletlenül fogalmazott dr. Deák Ferenc, a SZOTE gazdasági főigazgatója így: „Az utolsó huszonnégy órában vagyunk." A Bánomkert soron készülő létesítmény fontosságát aligha kell bizonygatni, annál inkább érdemes az építkezés előzményeit felidézni. A kivitelezés — meglehetősen hosszú huzavona után — 1977 augusztusában kezdődött. Némi döccenővel: egyéb fontos, s felelősségteljes megbízatásai miatt a DÉLÉP nem vállalta a generálkivitelező szerepét. A munkálatok koordinálása így lett a beruházó, a budapesti központú Egészségügyi Beruházó Vállalat feladata. A három nagy teljesítményű kazánnal felszerelt, óránként körülbelül 15 millió kalória hőt termelő fűtőmű. s a műszakonként 5 tonna textíliát tisztító mosoda építésében tizenkét vállalat érdekelt. A kivitelezés elhúzódása miatt a terveket időközben némileg módosítani kellett Ezért, s az építőanyagok arának változása miatt, a béruházás 165 millió forintra tervezett költsége 341 millióra emelkedett. Az epi'lk.v.es ütemtervéhez kepest várhatóan fél évet késnek a munkálatok. Idén, december vége helyett igy a jövő esztendő második negyedévében kerülhet sor a fűtőmű átadás ára. Az új létesítmény elkészültével feleslegessé válnak a régi, széntüzelesü kazánok, s az elavult mosodák. Felszámolásuk azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre várható. A klinikák és a SZOTE Dóm téri intézeteinek hőenergiával való ellátásához új, föld alatti vezetékrendszert és fogadóállomásokat kell kiépíteni. Mindez körülbelül 27 millióba kerül majd, két évet vesz igénybe. Jelenleg még javában dolgoznak a Bánomkert soron az építők, jóllehet munkájuk jelentős részét — kilencven százalékát — már elvégezték. Elkészült a fűtőmű 36 méteres kéménye, helyükön a kazánok. Hátra van még az úgynevezett finomszerelés, s az égőfejek beállítása. A mosodai részben már megkezdték az NSZKbeli szakemberek az egészségügyi és higiéniai szempontból rendkívül korszerű gépek szerelését. L. Zs. Somogyi Károlyné felvétele Szerelik a riiiőmű kazánjait