Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Kedd, 1980. november 18. Befejeződött a vasasszakszervezet kongresszusa Vasárnap a központi veze­tőség írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés fölötti vi­tával, valamint a kongresz­szusi határozattervezet elem­zésével folytatta munkáját a Vas- Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak­szervezetének 28. kongresz­szusa. A vitában összesen 44 kül­dött kapott szót, és legalább ugyanennyien juttatták el írásban véleményüket a kongresszus titkárságára. A felszólalók közül többen hangsúlyozták: a képzési rendszer nem tart lépést a termelési szerkezet változá­sával, a műszaki-technikai színvonal emelésével. Üj ok­tatási rendszerre van szük­ség és anyagilag, erkölcsileg jobb megbecsülésre. A legtöbben behatóan fog­lalkoztak a szakszervezetek munkájával. Állást foglaltak amellett, hogy a bizalmiak még következetesebben szor­galmazzák: a vállalati tö­rekvések alapvető elve a munka szerinti elosztás le­gyen. A szakszervezeti akti­visták kapjanak nagyobb be­leszólást a vezetők kiválasz­tásába, a vezetői munka megítélésébe. Vitazárójában Koltai End­re főtitkárhelyettes, helyt adva a felszólalók több ja­vaslatának, módosításokat indítványozott a kongresszu­si határozattervezetben. Ezt a fenti kiegészítésekkel együtt a kongresszus elfogadta. Délután a kongresszus megválasztotta a 123 tagú központi vezetőséget és a különböző tisztségviselőket. Elnök: Borovszky Ambrus, alelnökök: Csenterics Sán­dor, Szabó Piroska, főtitkár: Herczeg Károly, főtitkárhe­lyettes: Koltai Endre, titká­rok: Baranyai Géza, Farkas Lajosné és Hidasi Lajos. A választással befejező­dött a vasas és ezzel az utolsó szakmai, iparági szak­szervezeti kongresszus. Továbbképző foglalkozás a megyei munkásőrségnél A kiképzési programnak megfelelően kezdte meg a korábbiakban a Csongrád megyei munkásőr-parancs­nokság az alegységek pa­rancsnoki állományának to­vábbképzését. Ennek kereté­ben tegnap, hétfőn újabb foglalkozásra került sor: a kiképzésre ellátogatott dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, és az alegységek parancsnoki állo­mányának előadást tartott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a további fel­adatokról, valamint válaszolt a felvetődött kérdésekre. Határ menti kereskedelmi társaságok Milliók, milliárdok... Tartalékok a szállításszervezés Két, közös érdekeltségen alapuló kereskedelmi társa­ság alapító okmányát írták alá hétfőn a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat 15 szövetkezeti kereskedelmi tár­sulás és vállalat vezetői. A határ menti árucsere-foraa­lom bővítésére létrehozott kereskedelmi társaságok cél­ja mindenekelőtt a belföldi áruválaszték növelése, a la­kosság jobb ellátása, A szov­jet. a szlovák és a román határ mentén levő területek ellátásának javítására 9 — a -többi közt a Skála-Coop, a nyíregyházi Keletszövker és a miskolci Északszövker —, a déli területek jobb ellátá­sára pedig hat szövetkezeti társulás, illetve vállalat fo­gott össze a Hungarocoop­pal. Az utóbbiban többek között ott van a pécsi Uni­verzum, és a szegedi Kon­kordia. A Hungarocoop tíz eszten­deje foglalkozik határ menti árucserével. Eddigi gyakorlat — a saját haszonkulcs és ár­rés alkalmazása — azonban — nem egyformán ösztönöz­te belföldi partnereit a for­galom növelésére. Az új szer­ződési forma megteremti a közös érdekeltséget, lehetővé teszi, hogy az értékesítés so­rán szerzett haszonból a tár­saság tagjai a forgalom ará­nyában osztozzanak Ennek ösztönző hatása és majd eredménye elsősorban a ha­tár menti megyék szövetke­zeti üzlethálózatának kínála­tában mutatkozik meg. de lehetőség nyílik az ország más területein levő szövetke­zeti üzletek választékának bővítésére is a ..cserélt" áruk­kal. A társaságok az árucse­rében eddig is forgalmazott textil-, ruházati, élelmiszer­cikkek választékának bővíté­sén kívül, esetenként a hazai hiánycikkek pótlására is vál­lalkoznak. A Hungarocoop a határ menti árucsere-forgalom ke­retében az idén 10 millió ru­bel értékű szovjet, szlovák és román, valamint ötmillió dollár értékű jugoszláv fo­gyasztási cikkel gazdagítja a hazai választékot. (MTI) Mennyit költöttünk beruházásokra? Zsebkönyv a kiadásokról Elhúzódott az őszi kam­pánymunkák ideje. A föl­deken még ma is dolgoznak a betakarítógépek, szágul­doznak a pótkocsis IFA-k, traktorok. Lassan-lassan téli betakarításról beszélhetünk. A nagyüzemek mindenesetre igyekeznek, hogy biztos fe­dél alá kerüljön a ter­més. Ezekben a napokban, va­jon hány mezőgazdasági gé­pészmérnöknek, üzemgaz­dásznak jut eszébe: a szál­lításban oly fontos a taka­rékoskodás, hogy már egy százalékkal kevesebb ener­giafelhasználás is népgaz­dasági szinten milliókat, mil­liárdokat jelent. Magyaror­szágon, az évenként fel­használt árutonna-kilométer 43 milliárd, az áruszállítás meghaladja a 650 millió ton­nát, amelyhez 4,1 milliárd kilométert kell lefutniuk a tehergépkocsiknak! Közgazdászok szerint: minél nagyobb egy ön­költségi szám, annál in­kább indokoltak a takaré­kossági intézkedések­Például, ha az anyagmozga­tásban csupán egyszázalékos javulást könyvelhetnénk el, nem kevesebb, mint 6 millió tonna megtakarítást jegyez­hetnénk a „nagykönyvbe". Országos szinten az egy kilométerre jutó tehergépko­csi-önköltség 5—10 forint között mozog. Az egyszáza­lékos megtakarítás szövet­kezeti szinten is jelentős, ám népgazdasági szinten az összeg 41 millió forintra „rúg". E számok is bizonyítják, hogy a szállításban óriási tartalékok rejlenek. Elsősor­ban a munkafolyamatok korszerű szervezése — mi­nimalis beruházási költséggel — a cél. Egy adott feladat — pél­dául a cukorrépa szállítása — elvégzéséhez mindig a megfelelő típu­sú, teherbírású gépkocsit kell kiválasztani. A fő szempont természete­sen, hogy minimális önkölt­séggel, maximális kapaci­táskihasználással üzemelje­nek a gépjárművek. A meg­változott termelésszerkezet maga után vonja a géppark átalakítását, kicserélődését, ahol a megfelelő típus ki­választása döntő. A felmé­rések alapján azonos szál­lítási feladatokhoz más-más típusú gépeket beosztva az eredmény 40—50 százalékos költségeltérést mutat ki. A helyes megválasztás 12—14 ezer kilométer megtakarítást eredményez, amely majdnem felér egy gépkocsi egész éves igénybevételévei. A szám a termelési ráfordítások szem­pontjából cseppet sem el­hanyagolható! Sok helyütt 6—8 évesnél idősebb szállítójárművek szolgálják ki a kombájno­kat, a betakarítógépeket. Üzemeltetési költségük 30— 40 százalékkal magasabb 3—4 közepes korú jármű­nél. Igaz ugyan, hogy csök­kent a beruházási ráfordítá­sok aránya, de a selejtezés ebben az esetben szükség­szerű. Hazánkban a még felújít­ható, de mégis „kidobott" al­katrészek száma oly nagy, hogy számokban kifejezhe­tetlen ... Tehát a tartalé­kok kihasználása, az üze­meltetési költség csökkenté­se közös érdek. A kilométer­és sebességkorlátozások be­vezetésével tovább „apadt" az önköltség. Ezzel szem­ben kevés mezőgazdasági nagy­üzemben érdekelt a gép­kocsivezető a jármű élet­korának, üzemképességé­nek növelésében. A szállításszervezés tartalé­kai közé tartozik a nagy­üzemi szintű fuvarozás. Itt a különféle társulási formák­nak jut jelentős szerep. Ha például két, esetleg három tsz összefog, hogy egy anyagbeszerző kocsi hozza le Budapestről az alkatrészeket, utanként 2000 forintot nyer­het egy-egy üzem. A zavartalan, zökkenő­mentes termelés érdekében alakult ki tulajdonképpen a gyakorlatban is realizálható fogalom: szállításszervezés. A társadalmilag legdrágább, mondhatni luxus az a tevé­kenység, „helyesebben" ha­nyagság, ahol a már meg­termelt terméket nem szál­lítják rendeltetési helyére. A korábbi évekhez képest ezek aránya — szerencsére — rohamosan csökken. A közúti árukár is minimá­lisnak mondható. A rugal­masan kezelt tehergépkocsi­kapacitás tehát alkalmazko­dik az országos és a me­gyei igényekhez. Az is fon­tos, hogy a gépkocsik üres platóval a lehető legkeve­sebbet száguldozzanak, bár az üres kilométerek a szál­lítás feltételeként nem se­lejtjeként — foghatók fel. Nagyobb távolságok esetén viszont az üres járatok leszűkítése energiatöbbletet szabadít fel, amelyet más, hasznos célra fordíthatnak. Ezért nem hanyagolható el a kihasználtság ellenőrzése üzemi szinten, Főleg ősszel-tavasszal, a mezőgazdasági munkacsú­csok idején, figyelemre mél­tó a szállításban rejlő tar­talékok kihasználása. Idő­szerű volt tehát a tegnap, Szegeden, a Technika Házá­ban megrendezett MAE- és TESZÖV-tanácskozás, ahol a részt vevők — mezőgazda­sági nagyüzemekből érke­zett szállítási szakemberek — barátkoztak a hármas feladattal: számolni, figyelni, intézkedni. A. É. Népgazdaságunk 66 száza­lékkal költött többet tavaly a beruházásokra, mint egy év­tizeddel ezelőtt, 1970-ben Ezzel az eredménnyel az eu­rópai KGST-tagországok be ruházási befektetéseinek nö­vekedésében a negyedik he­lyet foglalja el, ám a nemze­ti jövedelemhez viszonyított felhalmozás 31,9 százalékos arányával 1978-ban a máso­dik helyen állt. A nemzetkö­zi összehasonlításból az is ki­tűnik, hogy a beruházásokra fordított befektetések növe­kedésében valamennyi euró­pai KGST-tagország megelőz­te kontinensünkön a fejlett iparral rendelkező tőkés­államokat, hiszen közülük a legdinamikusabb fejlesztést megvalósító Ausztria is csu­pán 41 százalékkal növelte beruházási ráfordításait 1970. és 1977. között. Ilyen össze­hasonlításokat és beruházá­saink, építőiparunk, lakás­építkezéseink helyzetét, fej­lődését átfogóan és sokoldalú­an tükröző adatokat foglalja össze a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában most megjelent új kiadvány, a Beruházási, építőipari, lakás­építési zsebkönyv. A beruházási fejezetből egyebek között kitűnik, hogy a múlt évben már csaknem kétszer annyit költöttünk egészségügyi fejlesztésekre, mint 1975-ben, s mintegy 50 százalékkal többet ruháztunk be szociális fejlesztésekre is. A termelésfejlesztő beruhá­zásokra tavaly 160 milliárd forintot fordítottunk, 46 mil­liárddal többet, mint 1975­ben, s ebben a viszonyítás­ban 8 milliárd forinttal köl­töttünk többet lakásépítkezé­sekre is. Dinamikusan, tobb mint kétszeresére növekedtek 1976 óta a környezetvédelem­re fordított kiadások. A beruházások hosszabb időszakára visszatekintve az látható a statisztikai adatok­ból, hogy két évtized alatt az ipar fejlesztésére fordított be­ruházási kiadások majdnem nyolcszorosára növekedtek, a mezőgazdaságban és az erdő­gazdálkodásban pedig tizen­hétszeresére. Az utóbbi öt ev­ben már mérsékeltebb volt a fejlődés, de tavaly még így is 28 milliárd forint értékű be­ruházás segítette a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztését, 6 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint 1975-ben. (MTI) Géppel könnyebb A korszerű táplálkozásról Tanácskozás és besutati A korszerű táplálkozásnak megfelelő, növényi fehérjék­ben gazdag szója-, borsó- és rizsliszt. felhasználásáról szakmai tanácskozást és étel­bemutatót rendezett hétfőn a szolnoki Tisza-szállóban a Gabonaipari Tröszt és a me­gyei gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat. A magas biológiai értékű, fehérjedús termék, a szójaliszt, hántolt rizsből előállított őrlemény, továbbá a finom szemcséjű felesborsó-őrlemény egyre kedveltebb a fogyasztók kö­rében Nemcsak magas táp­értéke, hanem a termékek olcsóbb ára miatt is. Mint a tanácskozáson el­hangzott. a gabonaipari ter­mékszerkezet átalakításával a kukorica- és szójaliszten, valamint a borsóőrleményen kívül árpagyöngyöt és búza­csírát is forgalmaznak majd. Az utóbbiból készült kenyér, sütemény a jövő évben ke­rül az üzletekbe. Budapes­ten. a Soroksári úton jövőre nyílik meg a gabonaipar el­ső diétás mintaboltja, ahol gvógvkenyeret gyógytésztát. süteményeket, továbbá liszt­féléket árusítanak maid. A termékbemutatón Ne. rneskövi Dénes, a Duna In­tercontinental Szálloda sza­kácsa által készített ételfélé­ket: szóialiszt felhasználásá­val készült töltött káposztát, töltött kelkáposztát. töltött tojást, rizslisztből készített palacsintát, vietnami ételkü­lönlegesséaeket és más új. donságokat vonultattak fel. (MTI) Nagy László felvitelei Belföldön és külföldön egyaránt népszerűek cs keresettek a Szegedi Nívó Isz termékei: a játékok, kerti és gyermek­bútorok. A szövetkezetben egyre több modern gépet állí­tanak munkába, hogy áruikat iobb minőségben készíthes­sék. Képünkön: egy holland -ártmányú automata csiszoló­gép látható, amelyen percenként 15 méter hosszú, 93 centi­méter széles faanyagot lehet megmunkálni Ankét a minőségről Minőség, gazdaságosság, ér­dekeltség címmel \országos ankétot rendeznek szerdán az építők szakszervezetének -zékhózában — tájékoztatta hétfőn a sajtó munkatársait Sütő Kálmán. a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök­helyettese. A rendezvényen — melyet az MTESZ szab­vány- és minőségügyi bizott­ságával közösen rendez a szabványügyi hivatal — több mint 700 műszaki és gazda­sági vezető, illetve szakem­ber vesz részt, s a vállalato­kon és a minőségellenőrző intézeteken kívül a társadal­mi szervezetek is képviseite­tik magukat. Az ankéton megtárgyalják najd a nemzetközi gazdasági •apcsolatok hosszú távú fej­lesztésére, s a belső fogyasz­tási igények jobb kielégíté­sére vonatkozó minőséggel kapcsolatos feladatokat. s ismertetik a korszerű vállala­ti minőségszabályozási és ösztönzési módszereket Az esemény az első olyan orszá­gos fórum, amely kizárólag a minőséggel, a minőségellen­őrzés hazai helyzetével fog­lalkozik. mégpedig minden érdekelt szerv, intézmény be­vonásával. Nemcsak a termé­kek minőségéről lesz szó. hi­szen a minőség olyan gazda­sági kategória, amely a tár­sadalmi termelés minden fá­zisában 'elén van. legalábbis mint elsőrendű szempontot már az első munkafázisnál is figyelembe kellene venni. Az ankéton az előadások és az azt követő viták ered­ményességétől függően aján­lásokat is elfogadnak a résztvevők, melyeket eljut­tatnak az illetékes szervek­hez. (MTI) 1 > /

Next

/
Thumbnails
Contents