Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

4 Vasárnap, 1980. november 2. A Cenci-ház Főísko'ások vizsgabemufafó'a Szegeden Ruszt József kétségtele. nül vérbeli pedagógus. Vadonatúj rendezése. Shelley A Cenci-ház című drámajának kisszínházl bemutatója utón csak azt nehéz eldönteni. ki(k)nek az iskolázását viseli inkább a ven. a színésztpalántáklét avagy a közönségét? Talán nyers a kérdés, a szokatlan színházi helyzet és előadás téteti. A helyzet a következő: a nehéz problémákkal küzdő, az érdektelenség kátyú iából kievickélni törekvő színház egyik prózai bemutatója — végzős színinövendékek vizsgaelőadása. A „mestermunkájuk", ahogy a rendező nevezte. helyénvalónak találván a szónak manapság ritka értelmezését, hogy tudniillik: belépő a céhbe, olyan produktum, egyedülvalő darab, amelyen mérhető az összes, a többi „hétköznapi" darabhoz majdan szükséges szakmai fortély ismerete. Már most ami ebben a helyzetben kézenfekvőnek tűnik, s ami a növendékek és a mi iskolázásunkat illeti: Ruszt kiválasztott egy régi. ámde Magyarországon még nem (Európában is csak néhányszor) játszott drámát. Tipikusan olyan darabot, amelyhez nem kötődnek dogmák, szabványok, előírások tartalmát-funkcióját is lehet formálni egyéni invenció szerint, meg a „kinézetét", megjelenési módját is úgy. ahogy a választott funkció kívánja követni. Ki tagadná. hogy ilyen föl tételekadottságok között akár „mestermunka" is születhet Am ez az előadás magán viselte a sietség és a valódi erőket meghaladó nagyotákarás nyomait. Lelkiismeretes, de íiíkább biflázó típusú. semmint a megértés akadályait könnyein vevő diákok lámpalázas leckefelmondásának tünt Inkább amatőr mint mestermunkának. Kétségtelen, igen magasra állíttatott előttük a mérce, kifejezetten nehéz volt a vizsgafeladat. Shelley maga írta darabjáról: „... ha képzelőerő nélkül hoznák színpadra. a hatás elviselhetetlen lenne." Mi indíthatta a költőt arra, hogy ezt a valóságmagvú rémtörténetet, amelyről 250 évvel a megtörténte után is legendák keringtek Rómában, drámában dolgozza fel? A darab első közelítésben nehézség nélkül illeszthető a merész forradalmár Shelley világképébe: Beatrice az apai önkény ellen lázadó, tragikus sorsú Cenci-lány — a mindenkori zsarnokságot támadó. a mindenkori szabadságért harcoló ember mintájaDrámába kívánkozik a története azért is, mert nő. s mint ilyen, külön is szenved, és különlegesen súlyos helyzetében a küzdő erejének is nagyobbnak kell lennie. Ellenfele az apja, gondolhatnánk. Hiszen az öreg Cenci mint ádáz. kérlelhetetlen, a legelképesztőbb rémtetteket kéjes gyönyörrel végrehajtó, a családját folyamatosan rettegésben tartó szörny jelenik meg. örült ez az ember? Szadista rém? Minthogy tökéletesen tudatában van önnön borzalmasságának, gondolkodik, tehát ember. Megtestesülése, hússávérré formált változata a Shelley-l költőt világ versekben súlyos, általánosításokban megielenő zsarnokság-absztrakciójának. Mint a Kelemen-pápaság alatti olasz főnemes tulajdonképpen nem tesz mást. „csak" ami megengedett neki. az adott társadalmi-politikai konstrukcióban. Ha akarom: nagy formátumú ember, aki helyesen ismerve a hatalmi mechanizmus mozgatóit, törvényeit — I használja azokat. Jói tudja. ''«? • t ág. -íggyj 'lm m i vv-l * /i'**1 jv; v'/r'! • t £§II 1 Jg f , • i IfSfSVv r slfíSi Szalma Tamás (Cenci gróf) és Fehér Anna (Beatrice) hogy hatalma a pápáénak „árnyképe", rémtettei megtorlatlanul maradnak, hiszen újabb birtokokat fiadzanak a pápa őszentségének. Következésképpen: a drámai küzdőtéren Beatrice valódi ellenfele a világiasult egyházi hatalom maga, melyet az apa ősgonosszá növesztett alakja képvisel. Ilyen „ellenfényben" nő önmaga fölé aztán a Cencilány is. Az ő heroizmusát és az apa emberfeletti gonoszságát hivatottak hangsúlyozni a cselekmény mellékszálai a kétcsaládos testvérek, Giacomónak a kálváriája. a Beatrice hamvába holt románca az Őt eláruló pappal. Orsinóval. A misztikussá növesztett Jó és Rosz küzdelmének körülményei között aztán elhanyagolódnak alapvető dramaturgiai törvények. Cend borzalmas cselekedetei önmagukért valók, abszolút motiválatlanok, nincs más indítékuk és céljuk. csak a rémség maga; Shelley -meglehetősen hihetetlen eseményfordulatokra is ragadtatja magát. Avagy létezik-e olyan véletlen. hogy közvetlenül az apa meggyilkolása utáni percben 1ön a pápai követ, s leplezi le a még nyilvánvaló bűnt? Aztán, bár a darab a Beatrice egyszeriben naggyá nőtt küzdelme e gyors leleplezés révén folytatódhat, micsoda különös drámai helyzet: az egyik küzdőiéi egyszerűen nincs többé a színen! Talán látható, a Cenci-ház előadása többféle nézőpontból problematikus, nehéz vállalkozás. A Shelleykívánta képzelőerő jeleit mindazonáltal felfedezhettük Ruszt rendezésén. Nyilvánvaló. hogy az előadás megtervezésekor feidézte a „Kegyetlen Színház" 1935ös nyitásakor volt (lehetett) rituálét. Artaud Cencíadaptációjának azóta Európa színházaiban újra és újra előkerülő forma- és stílusjegyeit. Mi másnak a nyoma az előadás szereplőinek koreografált mozgatása. gonddal kimódolt gesztusaik rendszere, mint az Artaud-féle „különleges ördögűzés", színházi mágia hatása? A zenék, a verbális ritmusok a konkrét tárgyak nélküli térszervezés, a színes fényhatások nem azt célozták-e, amiben a nagyhatású francia hitt: hieroglifákká kell varázsolni mindent a színpadon, szertartást celebrálni, hogv rabul ejttődienek érzékeink, s a logika helyett a pórusaink-sejtjeink vezéreljék a megértést És mi sem érthetőbb, mint a /.mindent a szemnek"-jelszó, és az allegorikus némajáték idézése ebben az előadásban — a keresztény misztériumjátékokból. És csoda-e. ha a szertartásszínház eleméi ráadásul a görög klasszicizmus néhány vonásával is keveredtek? Hiszen adott az emelkedett költői nyelv is. az Antigonéformátumú hős, a „hírnök jő. s jel ént" lefietősége.= légióként meg a dráma tartalmi súlyossága. nehéZ veretessége. Könnyen idéződhetett a nagy előd Sha. kespeare — a drámai szerkezet, a jágóin is túltevő gonoszábrázolás okán. Ez az egyveleg persze a hatások. színháztörténeti nyomok ama bizonyos „rusztiádákban" megint egyénivé sajátíttattak, vörös leplek, többfunkciós térelemek (Csikós Attila terve, Bischof Sándor jjzcenikus ötletes munlcája volt a színpad), egyéni koreográfiák, zenék és a többi formájában. A leckét — a színháztörténetit — megkaptuk hát mi, a közönség is. De az élményt — a színházit — sajnos. nem. A bonyolult színpadi manővereket készségesen végrehajtó főiskolások jobbára képtelenek voltak megbirkózni a feladattal: színészi erőt ömleszteni. átsugároztatni a Ruszt által kreált képekre. megteremteni a szertartás belső ünnepélyességét. lelket adni a formának. Fehér Anna kivételével, aki különösen a második részben vívta sikeresen a maga harcát azért, hogy üres hieroglifa helyett ielképes, egyszersmind egyénített Beatricét játszón — valamennyien csak felmondták (helyenként jócskán akadozva is) a leckét. Még talán szerepe és képességei szerint Lesznek Tibor nak, Giacomo alakítójának adatott valódi színészi feladat. Legnehezebb lehetett Szalma Tamásnak, akire Cencit osztották; huszonévesen, mindenféle itt használható tapasztalat híján még az sem segített rajta, hogy igyekezett valamit gondolni erről a rettenetes vénségről. Közvetíteni nem tudta következetesen. A jelmezek (Szh'dffer Judit m. v. munkái), s a maszkok (Mánik László) egyértelműen a rendezői elképzelések alá rendelődtek. Rusztr.ak Benedek Gyula főiskolás volt a rendező munkatársa. Sulyok Erzsébet Fűzfőről Különleges miniséén papír Sikerrel mutatkozott be a Fűzfői Papírgyár különleges minőségű új papírja, az Aurora. Az újdonság formatartó, porzásmentes, szép, a legigényesebb kiadványok, például színes reprodukciók készítésére is alkalmas. Az első ezer tonna már elkészült az Aurorából, s ezt teljes egészében megvásárolta a debreceni Alföldi Nyomda, ahol exportra készülő könyveket nyomnak rá. A sikeres bemutatkozást követően a Fűzfői Papírgyár jövőre már 3000 tonnányit gyárt a kiváló minőségű papírból. Elsősorban a feleannyi nyereséggel gyártható fatartalmú papírok rovására növelik az újdonság arányát. (MTI) Tudományos diákkörök találkozója Szombathelyen, a Tanárképző Főiskolán szombaton, tegnap befejeződött a történelmi tudományos diákkörök kilencedik országos találkozója. A tanácskozáson az ország valamennyi tanárképző főiskolájáról vettek részt hallgatók: ismertették tudományos munkájukat, eddig elért eredményeiket, a különböző témákban írt dolgozataikat, terveiket. A diákkörök tagjain kívül a tanszékek oktatói is kicserélték tapasztalataikat, munkamódszereiket. .-. . Az j Egerből, Csepelről, Nyíregyházáról, Pécsről, és Szegedről érkezett oktatók, hallgatók • megismerkedtek Szombathely és Vas megye történelmi, kulturális értékeivel ls. (MTI) Politikai könyvnapok Napjainkban szélesedik a közéleti érdeklődés és ugyanakkor nő a társadalmi-politikai jelenségeket és problémákat közérthetően tudományos alapossággal feltáró, elemző művek iránti igény. E tény nap mint nap új feladatokat állít a politikai könyvkiadás és -terjesztés láncolatában dolgozók elé. Politikai munka ajánlani, kézbe adni is e köteteket, hiszen nélkülözhetetlen eszközei a műveltség emeléséért, a szocialista életmód kialakításáért és fejlesztéséért folytatott eszmei, ideológiai munkának. Ezt fejezi ki a húszezer politikai könyvet terjesztő aktivista legjobbjainak megjutalmazása az idei politikai könyvnapok alkalmából. A november harmadikától, tíz napon át tartó rendezvénysorozaton minden megyében lesznek könyvki állítással egybekötött ünnepségek, de a kis településeken, és az üzemekben is megemlékeznek a politikai könyvek szerepéről. Huszonegy újdonságot ad kl a Kossuth Könyvkiadó erre az alkalomra, hatszázezer példányban, de ez a mennyiség csak töredéke a tárgykörben évente megjelenő munkáknak. Szükség van a bővülő ajánlatra, hiszen a politika összetett jelenség; napjaink megértéséhez például a múlt jobb megismerésén át vezet az út E felismerés jegyében, társadalmunk előtörténetének jobb megismeréséhez járul hozzá Pintér István A Magyar Szociáldemokrata Párt tör•ténete 1933—1944 című tanulmánya Személyesebb hangú vallomás ugyanerről a korszakról Kállai Gyula Életem című könyve, amely az eseményekkel együtt, irodalmi színvonalon mutatja be a történések főszereplőit is. A múltból ismerős, de a jelenben is élő, a társada lom tudatában ható tényező a vallás. A tudat formáival foglalkozó munkák sorában Gecse Gusztáv Vallástörténete a vallásfejlődés törvényszerűségeit kutatja. Aligha érthetjük a politika kérdéseit úgy, hogy ne utalnánk kölcsönhatásaira a kultúrával. Ezt az izgal mas, sokakat foglalkoztató témát dolgozza fel a Pozsgai Imre 1968 és 1980 között megjelent tanulmányaiból, beszédeiből, interjúiból összeállított gyűjtemény, Demokrácia és kultúra címmel. A marxizmus klasszikusainak újrakiadása és újraolvasása is időszerű elha-j tározás. Napjaink változásai még mélyebb tartalmat adnak érvényes gondolataiknak, lehetőséget nyújtva értelmezésükhöz, újragondolásukhoz is. A társadalmi élet jelenségeit időben és térben elhelyező, a tudati élet öszszefüggéseit vizsgáló művek az új, cselekvően politikus magatartás kialakításához járulnak hozzá. Ezért az eligazodást segítő könyvek, és a könyvnapi rendezvénysorozat a korszerű politikai gondolkodás, a marxizmus—leninizmus propagandája ls egyben. Megelőzés - rehabilitáció Hazánkban évente 25 ezer körülire tehető a szívinfarktusban megbetegedettek száma. Megfigyelhető, hogy egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályoknál, sőt a nőknél is, és minden társadalmi réteget érint. Jelentősége a halálokok között szintén fokozódik. A fertőző betegségek visszaszorultával, a halálokok listájának vezető helyét 52 százalékkal a szív. és érrendszeri betegségek foglalják eL Ezek közül is leginkább veszélyezteti az életet az akut, heveny infarktus, amely egymagában annyi halált okoz, mint a rák összesen. Egy felmérésből kiderült, hogy tízezer 20 éven felüli férfi közül évente 56-an, nők közül 21-en betegedtek •neg infarktusban. Ezen belül férfiaknál 40, nőknél 55 éven felül meredeken emelkedő a gyakorisága. Ez a betegség veszélyezteti leginkább a produktív korú férfiak életét. Az utóbbi tíz évben a 45 éven felüli fér. fiak halálozásánál másfélszeres emelkedéséért is főképpen az infarktus a felelős. A balatonfüredi szívkórházi főigazgató szerint a rokkantak 40,7 százaléka szív. és érrendszeri betegség miatt vált munkaképtelenné. De vajon valóban azzá vált-e? Közülük sokan aktivizálhatóak lennének. Nagy hiba belenyugodni, hogy 40—60 éves emberek tétlenségre kényszerülnek. Hámi adatok sze-int az infarktuson átesett beteg"'' alig 19—20 százaléka áll munkába egv éven belül Nyugat-európai adatok szerint viszont ez az arány elA szívinfarktusról érheti az 50—80 százalékot is. A balatonfüredi statisztika azonban szintén biztató. Azok közül, akik itt részesülnek utókezelésben, 55 —63 százalék lenne ismét munkaképes. Csak lenne, mert a rehabilitáció megvalósítása nemcsak utókezelési letietőség, hanem orvosi szemlélet dolga. Az orvosnax nemcsak az a feladata, hogy vizsgálja, maradt-e a betegnek fájdalma, szívritmuszavara, hanem az ls, hogy mi módon segítheti elő a társadalomba való mielőbbi visszatérést Vizsgálni kell teherbíró-képességét, figyelve, hogyan viseli el a mozgást, a megterhelést Ez járóbeteg-ellátásban csak EKG-val, vérnyomásméréssel ellenőrizhető. Hogy mindez objektívebben értékelhető legyen, hogy ne csak egy-egy lelet álljon rendelkezésre, hanem az emberről alkotott teljes kép, ahhoz sokszor tartósabb szanatóriumi megfigyelés szükséges. Nyilvánvaló, hogy mindez a jelenleginél több Intézeti ágyat kíván. Az Egészségügyi Minisztérium programot dolgozott ki erre. A Balatonfüreden nemrégiben elkészült 200 ágyas új részleggel bővítve, az intézet cvi csaknem 10 ezer beteg fogadására válik alkalmassa. Emellett valamennyi megyében kardiológiai rehabilitációs osztályt szerveznek a tüdőgyógyintézetek e célra felkészített 30— 40 ágyán. Az infarktus heveny szakában a kezelő kórházi osztály kezdemény ezheti a beteg rehabilitációs osztályra való beutalását Leküzdve az esetleges maradi ragaszkodást. amely orvos-beteg részéről egyaránt megnyilvánulhat Az utókezelő orvosnak azonban mindent tudnia kell betegéről betegsége addigi lefolyásáról, nem kevésbé munkaköréről, hogy megítélhesse a rehabilitáció esélyeit. A szanatóriumi kezelés e kiterjesztése. - az infarktus utáni általánossá tétele igen nagyot lendíthet a rehabilitáció sikerén. Valójában a szokások ellen kell felvenni a harcot. A megelőzésben, rehabilitációban egyaránt megértetni, hogy nem rettegni kell a betegségtől, hanem okosan élni. L M. Több és jobb fim öld ' k Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói az év eleje óta 1600 tonna timföldet gyártottak esedékes tervükön felül. A többtermelés gazdaságilag előnyös, mert a timföld jó exportcikk, minden piacon gazdaságosan értékesíthető termék. Javították az idén a timföld minőségét is — annak ellenére, hogy a szokottnál rosszabb minőségű bauxitot dolgoznak fel. Ezt egy szovjet gyártmányú autoklávsor felszereléséve] és az úgynevezett adalél-os feltárási technológiával élték eL 4 k