Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

4 Vasárnap, 1980. november 16. fi lakosság szolgálatában Kisiparosokról, kiskereskedőkről — Ui adóztatási rendszer Kérdem a kis község „aranykezű ezermesterét" — foglalkozása szerint a szakszövetkezet tagja —, hogy miért nem váltja kl az iparengedélyt? Ha mór egyszer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzá fordulnak, persze csak „feketén", amolyan kontár módra; s ha mér egyszer a községben nincs egyetlen kisiparos sem, leszámítva a női fodrászt. „Miért, miért?" — szól a viszontkérdés. „Azért, mert kisiparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhatnék, amit az adóhatóság élhinne, vagyis, az adó miatt nem éri meg, hogy kiváltsam az ipart". Ez a kis beszélgetés jutott eszembe a kormány legutóbbi döntésének olvastán, miszerint módosították a jövedelemadó-rendeletet. S jut eszembe annak kapcsán ls, hogy az utóbbi években sorra-rendre jöttek a hírek:* a szó valódi értelmében „kis ipart" űző emberek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgyis fehér foltoknak minősülő kis települések még inkább kifehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még Inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — a vfzmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, a kis- és nagy motorkerékpár (az autóról nem ls beszélve) — aminek javítása, karbantartása gyakorlatilag megoldatlan: Ha elromlik egy tévékészülék, azt a legközelebbi városba kell szállíKi volt Ortega? Csejtei Dezső könyve Az átlagolvasó keveset tud a spanyol kultúráról, de még annyit sem tud a spanyol filozófiáról A szegedi JATE filozófiai tanszékének oktatója Csejtei Dezső most ablakot nyit a mediterrán világra. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kismonográfiája réRi hiányt pótol. A nagy spanyol filozófusról, Jose Ortega y Gasseforől. g&digjaég. masyai a! nem jelent meg a njMjúUiShagát összefoglaló, eFwkélŐ könyv. 'Pedig a hispán gondolkodó nagy hatással volt Európa, sőt a üOwas, 40-es évek. magyar értelmiségére is. Németh IAsZló ismerte a legjobban a spanyol filozófus nézeteit. Csejtei ls felveti: Ortega bölcselete és Németh László eszméi között fennálló, de még nagyrészt felderítetlen érintkezési pontok a két ország kultúrájának — legalábbis részbeni — rokonhelyzeteVel, illetve az ebből eredő program hasonló mozzanataival magyarázható. A két kultúra közötti szerkezeti hasonlóság egyebek közt abban is megmutatkozik, hogy a magyar irodalom népiesek— urbánusok megosztottsága emlékeztet a spanyol kultúra „hasadására",a a hispánisták és modernisták szembenállására. De,' ami u legfontosabb és az egybevágóságot bizonyítja: mindkét ország heroikus erőfeszítést tett, hogy az európai kultúra élvonalába feltornázza magát. Ez a feladat Ortega és Németh László szerint is egy magasan kvalifikált, autentikus értelmiség segítségével képzelhető eL Néhány gondolatban lehetetlen vázolni a spanyol filozófus magyarországi hatásét, ami Csejtei könyvében csak egv fejezet. Anynyt bizonyos, hogy a szegedi szerző az irodalomtörténetnek is számos fogódzót ad. néhány homályos kérdés tisztázásához. A monográfia azonban nem irodalmi eszmefuttatás, hanem veretes filozófiai esszé. Csejtei elegánsan fogalmaz. könyve ahhoz az esszéista Irányzathoz sorolható, ami nem a fontoskodással. a keresettséggel. a nehezen érthetőséggel bélyegezhető Könnyen us gyorsan olvasható a tanulmány és annak is érdekes, aki a filozófia mezsgyéin ritkán kalandozik. A huszadik századi polgári filozófia eredeti és robusztus alakját, Ortegát úgy mutatja be a szerző, hogy részletes áttekintést ad a spanyol történelem és kultúra főbb áramvonalairól és a spanyol gondolkodó helyét abbéin megkeresi. így kiderül, hogy a kezdeti évek neokantlanizmusa után Ortega bölcseletére főként az olyan élet- és egzisztenciái-filozófiák hatottak, mint Spengleré, Dilthey-é és Heideggcré. Ortega történetfilozófiájának egyik alapgondolata: — amit a magyarul is megjelent, A tömegek lázadása című könyv jól reprezentál —, minden társadalom tömegekre és irányuló kisebbségekre bontható fel. Csejtei felfedezése és nagyon fontos megállapítása, hogy a tömeg és a kisebbség Ortegánál nem osztály, vagy réteg nem szociológiai meghatározás, hanem az emberi minőséget jelöli. Az értelmiségi is lehet „tömegember", vagy autentikus egyén aszerint, képes-e felnőni a kor feladatainak megértéséhez. illetve mennyire tudja felkészültségét, intelligenciáját felhasználni, energiáit mozgósítani a nemes célok megvalósítására. v Csejtei színvonalasan elemzi Ortega munkásságát. és rámutat arra, hogy a spanyol gondolkodó sajátos színfoltja korunk szellemi életének, aki élesszemű bírálója a fokozatosan dekadenciába hajló polgári demokráciának. Kritikája legalább annyira érvényes napjaink manipulált kapitalizmusára. mint a néhány évtizeddel ezelőtti időszakban. Halász Miklós tani, s á javításra várni vagy két hetet. Ha „lerobban" a kerti traktor, olyannyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire csak a városba behúzatva remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezermester jóvoltából is, aki miért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekintettel a hatóság. Érthető. A kqntármunka, az iparengedély nélkül végzett munka —, ha egyszer nincs meg az az engedély — a hatóság által nem szívesen látott tevékenység. A tanács csak a számára mérvadó jogszabályok szerint ítélkezhet és értékelhet... A kormány mostani döntése —, amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnek — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos korábbi határozat megvalósítása irányában. E döntés értelmében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok, több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek. Magyarán; érdemes vállalkozni, s ha valaki elszánja magát a vállalkozásra, akkor lehetősége nyílik „bevezetni" az üzletet. Az adóhatóság lojális. Beszámítja a kezdeti nehézségeket, megértően kezeli az első esztendők hullámzó üzletmenetét, közvetve lehetőséget ad a műhely jobl felszerelésére, a vevő-, illetve a megrendelőkör kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely sí 'adómegállápítás éljárSKl szabályait is egyszerűsíti. S éz nemcsak a kisiparosokat érinti majd, hanem például a magánkereskedőket is, akiknek léte, működése meglntcsak a kistelepülések ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert, nem biztos, hogy a kis falvakban, kis városokban, lakótelepeken csakis a nagy, kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek" kell működniük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetességgel igazodik a „központ" előírásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes.) Egy magán zöldségbolt, egy magán vegyeskereskedés, uram bocsá' egy magán pékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. Egy feltétellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési lehetőségeit nem nehezítik különböző megkülönböztetésekkel. Ha ÍZ áruellátásért — s egyáltalán: a magánkisipar- és kiskereskedelem működéséírt — felelős intézményekés jzakemberek is felismernék azt, ami a kormány hatá.•ozatából egyértelműen kiderül : ösztönözni, segíteni sell a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosi és magánkereskedői tevékenységet. V. Cs. Egyetemi előkészítő Az MTESZ Csongrád megyei szervezetének oktatási bizottsága egyetemi előkészítő tanfolyamot- indít december 1-től matematikából és fizikából, esti vagy levelező tagozaton érettségizett, vagy ebben a tanévben érettségiző érdeklődőknek. A tanfolyam heti három órában, úgynevezett kiscsoportos foglalkozásokon készíti fel az egyetemen továbbtanulni szándékozókat, akiknek jelentkezni — csak az egyik tárgyból is lehet. A jelentkezési lapokat az MTESZ Technika Háza Titkárság címére (6720 Szeged, Kígyó u. 4.) kell elküldeni, a határidő: november 20. A tanfolyam költsége tantárgyanként 730 forint. Az első foglalkozás időpontja: 1980. december 1., délután fél 5 óra, a Technika Házában. Boccanegra Verdi-bemutató a Zenés Színházban Többen kérdik: Simon vagy Simoné. Is-is. A partitúra címlapján Simon néven szerepel Boccanegra, a darabban viszont általában úgy szólítják, Simoné. Lényegtelen. Másutt van a bibis, minek okán Verdinek ez a kétségtelenül nagy formátumu zenedrámája népszerűségben ma sem vetekszik a- legismertebbekkeL 0 A monográfus Vincent Sheean például „elképzelhetetlenül , rossznak" tartja Piave szövegét Maga Arrigo Boito — aki viharos szakításuk óta ismét vezekelt a maestrónál, hogy aztán közös gyermekükkel, az Otellóval végképp megtérjen, mint té kozló fiú az apai házhoz — „ferdelábú asztalnak" fitymálta, szakmai tapintatod csak inkognitóban vállalva az átdolgozását Nem tudni persze, hogy az ilyenkor óhatatlan vérveszteségben menynyit gyengült az alapmű. A spanyol Gutierrezé, akitől való a Trubadúr is. Annyi azonban bizonyos, meg a muzsika elvitathatatlan szépségei sem tarthatták színpadon az első változatban, az 1857es bukást követően negyedszázadig borította a feledéi jótékony fátyla, hogy aztán Boitóval karöltve a maestro, élete alkonyán, hattyúdalaihoz készületben, megint nekilásson — így a Boccanegrának ugyanúgy két változata van, mint A végzet hatalmának, vagy a Macbeth nek, sőt egyes kritikusok hajiamcsak két műnek tekinteni, jóllehet az alapos elemzések szerint, a tanácstermi jelenetet leszámítva, nincs köztük akkora különbség. Sheean precízen látja, a változtatások dacára sem sikerült kiküszöbölni a darab feltűnő gyengeségeit, a- lényeges dolgok színpadon kívül zajlanak, ezért aztán nehéz ka lauzolni a nézőt a cselekmény labirintusaiban. Először is: ebben az operában annyi emberrablást követnek el, hogy mai terrorszervezeték, messzebb ne menjünk, a Vörös Brigádok se győznék. Az még hagyján, ha a patrícius Fiesco saját lányát rabolja el. Hiszen tűrhetetlen, hogy a plebejusnak, Boccanegrának legyen az apósa. Hanem a szerelmesek gyermekét, aki később Améliaként jelenik meg, s a változatosság kedvéért azon nyomban elrabolnak, miért veszi magához egy bizonyos Grimaldi grófnő — talány: Magányos özvegyünk céltala. nul bolyong a világban, s pont ezen a kislányon akad meg a szeme, akit a papa Boccanegra rejteget, a jelek bői ítélhetően nem valanu körültekintően: meglátniamegszeretnie pillanat műve, s mivel éppen arra jár, ellopja. örökösévé teszi, majd dolgavégezten örök álomra szenderül. Másodszor. Boccanegrát (már amennyiben rajta áll) az a vágya emeli a dogéi méltóságba, hogy végre szabaddá teheti elrabolt szerelmesét — az akciót egyébként tébolynak tartja. Te szem azt, a republikánus Rónáid Reagan azért pályázta minap az amerikai elnöki széket, hogy házastársi viszonyát legalizálja valamely de mokrata olajmágnás lányával, kit a soviniszta apuka Californiai birtokán tart háziőrizetben. Harmadszor. Annyi viszontagságos esztendő (pontosan 25 év) után apa és lánya, Boccanegra és Amélia, egymásra lel. Mit fogadnak meg szentül? Mire esküdnek nyomban? Családi kapcsolatukat födje teljes titok. Vajh az állam első embere nem engedheti magának a luxust, hogy törvényes, természetes gyermekét nyilvánosan elvállalja? Mi másra gondolhatnánk: ellenkező esetben nincs félreértés, a pártok kellete-korán kibékülnek, a kancellár Paolo nem lesz renegát, a dogé gyilkosa, Gabriele sem rar.t tőrt Boccanegrára, egyáltalán — akkor nincs darab. Am van darab, jelesül a zenéjétől; Ideje hát e helyütt is ámulattal vegyes csodálattal adóznunk Verdinek, fantáziáját a gyengécske librettó is lángra lobbanthatta. S minő lángra! Ha van zene, opera, mely az egyetemes békevagy (mikor nem időszerű?) eleven dekrétuma, a Boccanegra az. Politikai és emberi érzelmek, szenvedélyek parltalan áradása, hullámainak interferenciája, Mindjárt az előjáték, a maga hajmeresztő dramaturgiai ötletével. Simoné kitántorog a halottas házból, hol kedvesét ravatalon látta, s a szaggató fájdalom minden keserűségét borongtató zene egyszerre frivol örömujjongásba csap át, a beözönlő tömeg dogének kiáltja ki a szerencsétlen férfit Hasonló érzelmi kontrasztok bőségesen találhatók a partitúrában: a meghitt dalolással a szerelmesek lírai vallomásaival, tépelődésével, vagy az apa és lánya bizalmas kettősével szemben a tanácsterem indulatos tengerháborgása. a pártütők settenkedése, a kórusoknak hol a dogét éltető, hol átkozó beviharzása, stb. A hangulatok komor szőttesén látnoki erővel rajzolja ki Verdi a belvillongásokkal terhes 14. századi Genova történelmi freskóját. Dús hangszerkezelése messze több mint drámai hozzájárulás a vokálisokhoz. Az orchester önmagában hordoz tragikumot, fájdalmat, lírát. Az olyan cantilenák pedig, mint amelyek Fiesco vagy Amélia első áriáinak ékel, beszédesen hírlelik: Verdink kifogyhatatlan a szép dallamokban, szívesen gyönyörködteti hallgatóját ne mondjk az előképben nem mutatja meg a ravatalon fekvő Máriát (az albérletszinpadon nehezen is mutathatná), hiszen a következő jelenetben a lánya szerepel, 25 évvel később, s minthogy előbb Boccanegra kecseséről, utóbb gyermekéről van, szó, a megértést zavarná. Apróság, jellemző. Miként a Boccanegráért korteskedő Paolo akciójára a zenei fogékonyság: motívumok, hangszerek belépésére sürgeti színpadra a kóruscsoportokat A rendezés igazán persze az intim pillanatok bensőségességének megkomponálásában jeleskedik. Varga Mátyás mozdítható elemekkel változékony, praktikus, háttérvstítésekkel hangulatolt díszletképetnek láttán alig hinné az ember, ennyi lépcsősor is elfér anélkül, hogy a figurák sokszor kényszerűen kicenlizett mozgását erőszakosan korlátozná. 0 E A drámai veretességet, mégis szívet-lclket melengető muzsikát Pá.1 Tamás impulzív belső tartással, ízzékonyan tolmácsolja. Tegyük hozzá rögvest, szépen bokro sodó repertoár birtokában immár; Boccanegrája, ha jól számolom, a tizenegyedik Verditől, módja-alkalma volt hát alámerülni a stílus melyrétegeibe. Még az első eresz.. tésben, nagyjából a Johannáig, mozarti hangvétellel incselkedett, annak operai ismérveiből fürkészte az olasz nagyromantíkus rejtelmeit. Mostanra viszont nincs szüksége bekötő utakra. Néhány tempóvétellel ugyan vitatkoznék, egészében viszont biztos kézzel uralja, szervezi egységbe a színpadot és az orchestert, s anélkül ügyel az arányokra, hogy pillanatra is azt a képzetet keltené, önkényesen fogja vissza a zenekarát. A szegedi szimfonikusok ápolt, kimunkált hangzásképe sem vall másról: odafigyeltek alaposan az idei sziniévad, némileg megkésve jelentkező, első operapremierjére. Ami a látnivalókat illeti. Horváth Zoltán mindent elkövet, hogy szereplői megfeledkezzen e szűk térben nyomasztó klausztrofóbláról. Noha a Boccanegra nem egy kifejezetten kamaramű. Drámai csúcspontja a tanácstermi jelenet, azért ígv is zsúfolt (a kórus lélekszáma alább nem szorítható), kivált hogy Vágvölgyi Ilona egyébként szemléletesen korfestő jelmezei nem tesznek szembeötlő különbséget patrícius és plebejus között, az eseménye plasztikusabb megjeleni tésére. Amelyre azért Horváth érzékenyen ügyel, mást A plebejus Boccanegra és a patricius Fiesco a darab két tartópilllére. Az előadasé Gyimesi Kálmán és Gregor József. Személyes összecsapásukra mindössze két alkalom adódik," az opera elején és ve gén, mégsincs kétsége a nézőnek, ebben a mágneses mezőben az áramot ők gerjesztik, indukálják. Ha bármelyikük gyengébb volna, föl billennek a zenei egyensúly. Simonénak 25 évet kell öregednie egyetlen függönyrántásra, s a prológus oan még hevülő, szerelmes fiatalemberből lehiggadt, tapasztalt uralkodót varázsol a színpadra Gyimesi. Baritonjának sugárzó intenzitása, körültekintő, bölcs szerepjátéka tekintélyt parancsoló. „ Megrendítően magasztos az érett férfi legszemélyesebb vallomásaiban, a lányára találó apáéban és a dogének a tanácsteremben fölhangzó békeszózatában. Egyszerre ember és államfő. Gregor József Fiescója, a voce kivételes adományával, egyenesen fennséges, kikezdhctetlenül jó. őszinte örömünkre szolgál, hogy birtokba veszi az eleddig töle távolabbnak hitt, úgynevezett súlyos basszus szerepkört, a basso prof ondót is: látványos nyeresége operakultúránknak. Az utóbbi időben magasságainál nem egyszer bizonytalankodó Réti Csabit most Gábrielével zabolázza meg a tamáskodókat: kilábalt a hullámvölgyből. Sőt! Érzékletesen bizonygatja, tenorja sűrűbbé vált, a hősi szférához közelít. Gondtalanul énekel, amiképpen így van ez rendjén. Amélia: Vámossy Éva. Energiahordozói, meglehet, éppen csak elégségesek a szólam teljes üzemben tartásához, viszont minden rezdülésben muzikális, természetesen, hajlékonyan énekel, ha Időnként még el-elfogy a levegője hozzá. Kettőse Gyimesi vei, Rétivel, az előadás forró pillanatai. Általában tetszik Kenesey Gábor Paolója, jóllehet a jágói előtanulmányból keveset éreztet. Ám megvan mindene a szerephez, több meggyőződéssel felszínre juttathatná sátáni hajlamait is. Szakály Péter Pietrója karakterisztikus, nem különben Fekete Imre Kapitánya, s nincs vesződsége a Szolgálólány leheletnyi szerepével Halászi Évának sem. A kórus. Molnár László előkészítésében, kívülről-belülről megbízhatóan lájta el nem lebecsülendő föladatát. A Boccanegrának tehát sikere van a szegedi operában. Remélhetően hosszan eltartó sikere. Nikolényi István