Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

. V 21 6 S * v* * VftÁC MtOLÉTÁRJAI,€«Yfí<HfÉTÉIt! 70, évfolyam 269. szám 1980. november 16., vasárnap Ára: 1,60 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTT S ÁGÁN A K LAPJ A irányok, célok, teendők H

árom éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi•ottsága. amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — e egyben a széles körű társadalmi vita otán — a társadalmi, haladásunk gazdasági alapiát erősítő, a középtávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vesető párttestület elé kerülhetett s a most úiár jóváhagyott irányelvek alapián megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az. országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé. hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981 és 1985 közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata. Azaz szembetűnő a program keret jellege, s ezzel az is. a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére. », rugalmasság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét hogv a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a főhelyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat irányokat jelölt meg a vezető párt testület ülése. Akár azt is mondhatjuk. az aktuális társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta. ugyanakkor a teendők részleteit a hogyan az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire. szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet felté1-aléket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagv felelősséget Ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra. ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak oblektív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilven. tőlünk független tényező a nyersanyagok. az energiahordozó szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogv az irányelvek szerint a nemzeti iövedelem belföldi félhasználása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat javíthatjuk a népgazdaság egvensúlvát Meghatározó jelentőségű seemoantiait említettük a tervezésnek az előző mondattak Ennek ismeretében már érthető, az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tart iák. hogv fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálóképessége és készsége. Itt ugvanls tetemes adósságok halmozódtak fet mert bár megtesszük végül, amit kell. amit a külgazdasági hatások követelnek. de jelentós késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá. hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos bővítése ls tartogat kemény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben szintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a mo&t elfogadott irányelvekhez. s a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sokféle részterület fejlesztésének külön kidolgozott.— végső kialakítás alatt most levő — programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálelünk új elemekre. így egyebek között arra. hogy a központi fejlesztési programok mellé — mint amilven az alumíniumipari, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafelhasználás pilléreinek ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés — szintén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program készül. Figyelmet érdemel hogy a hatodik ötéves tervben — az iránytívek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására. 40—50 ezer korszerűsítésére s a munkaidőalap csökkenése nélkül fokozatosan bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Évi több mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az iránytívek. itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztás. csökken a fölhalmozás aránva, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek szerepe is jelentős. N

yíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Ami éppúgy igaz a termelőágazatok állóeszköz-állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem emelkedésére is. Irányokat, célokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket cselekvési, vezetési stílust követel, amiben éppúgy sűrűsödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, s az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt Ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. E cselekvés hogvanja holnapunk mikéntiét határozza meg. Takarékos kohászok Magyarországon első ízben Özdon alkalmazzák a nagyolvasztókban az oxigén befúvatásos módszert, amely lehetővé teszi az értékes import koksszal való takarékoskodást. A módszert a gyárban többlépcsős kísérlet során próbálják ki, és a termelés növekedését, valamint a faj. lagos kokszfelhasználás csökkenéséi. várjak tőle. Az ózdi gyárban a kísérlet, sorozat első szakasza október második felében kezdődött. A kísérlet második szakaszában tovább fokozzák az oxigén beadagolását., és ekkor várhatóan tovább javulnak a kokszfelhasználás fajlagos mutatói. CMTT) Környezetvédelem A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat balatoni kirendeltsége befejezte a keszthelyi szigetstrand iszaptalanítását. Átlag egy méter vastag iszapréteget távolítottak el a tónak ebből a térségéből. A kiemelt iszapot a strand feltöltésére használták fel, a hidegre fordult idő beálltáig elkészültek a partfalépítéssel is. Minőség, ösztönzés Eredményes gyártásközi ellenőrzés a gumigyárban Ha egy termék határidőre és kifogástalan minőségben kerül a felhasználóhoz, akkor sem biztos, hogy gyártása . körül minden rendben van. Mindig az elérhető lehetőségekhez kell viszonyítani: lehet, hogy a mégoly jó terméket is elő lehet állítani kevesebb anyag és energia felhasználásával. Annak megállapításához azonban, hogy egy szerteágazó. bonyolult termelési folyamat melyik pontján lehet javítani a munkát, az egész termelést nagyító alá kell venni. Ez történt a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárában is, ahol 1977-ben mintegy 70 millió forintra rúgott a gyártási folyamat hibáiból keletkező veszteség. Családi pénztárcánkhoz mérve mellbevágóan magasnak tűnik az összeg, a viszonyítás kedvéért tegyük hozzá ez a gumigyár éves termelési értékének nem egészen 5 százalékát tette ki 77-ben. Aki dolgozik, hibát is követ el, s a gumigyártásban kis hiba is az anyag jelentős értékcsökenését vonhatja maga után. A 70 millió azonban még így is sok. így gondolták a gyár vezetői is, amikor elhatározták. földerítik a termelés gyenge pontjait, elemzik a sorozatosan előforduló hibákat, hogy az okok ismeretében megtalálják a megoldásokat. Technológusok, munkavédelmisek, karbantartók sok munkája fekszik a gyártásközi ellenőrzés ezután kidolgozott rendszerében. 41 kulcsfontosságú munkahelyet tartanak állandó megfigyelés alatt. Minden munkahelyre összeállítottak egy kérdőívet, amely tartalmazza a technológiai előírások betartására, a gép állagára, a dolgozó munkájára és a munkavédelmi előírások betartására vonatkozó szempontokat. Az egyes részlegek gyártásközi ellenőrei körbejárnak, rendszeresen megvizsgálják a kijelölt munkahelyeket, megfigyeléseiket számítógéppel is feldolgozható adatlapon rögzítik. Ezek az adatlapok a Taurus számítóközpontjába kerülnek, aljol a számítógép különböző szempontok szerint készít belőlük statisztikákat. Ezekből a kimutatásokból a nagy számok törvénye alapján kiderül, hol vannak ismétlődő hibák, mire kell a jövőben figyelni. Fölmerül a kérdés: nem valami bürokratikus látványosság-e ez az adatgyűjtés. számítógépes statisztikagyártás? Nem tudná-e ugyanezt egy iószemű üzemvezető elvégezni? Tímár Mátyás, a gyári minőségfelügyelet vezetője szerint a gyártásközi ellenőrzés lényege a sok és szisztematikus megfigyelés: az üzemvezetőknek rengeteg más elfoglaltságuk is van. Lényeges ebben a munkában az eredmények hoszszabb távon való összehasonlítása. tipikus hibaforrások felderítése. Nem szabad például a guminak idő előtt vulkanizálódnia. A gyártásközi ellenőrök megfigyelték, hogy az egyik extruder — hurkatöltőhöz hásonlóan műkődő préselő masina — elővulkanizálja, ezzel további felhasználásra alkalmatlanná teszi a gumi mind nagyobb részét. Az elővulkanizálásnak sokféle oka lehet, de mivel a statisztikákból kiderült hogy a Szállításra készen Somogy) Károlvné felvétele A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben két év óta gyártanak gépsorokat a szovjet vasutak számára. Tizenkét gépből áll egy olyan gyártósor, amely a vasútvonalak felújításához, építéséhez szükséges. Képünk a legértékesebb szerkezetekről — tömörítő vibrátorokról — készült amelyeket szállításra készítenek elő * szövetkezet ndvaran selejt mennyisége egyenletesen emelkedik, rájöttek; a hűtőrendszerben van a hiba: vízkőréteg rakódott a falaira. Savazás után ismét kifogástalanul dolgozott a gép. Az is kiderül ' az ellenőrzés során, ha egy dolgozó nem alkalmas bizonyos munkák elvégzésére. Az acél körszövógépen például nagy kézügyesség szükséges a szálak befűzéséhez. Van. aki ügyetlenebb. Sorozatos hibák alapján leveszik arról a gépről és olyan munkát adnak neki, amely kevesebb kézügyességet. igényel. Az is előnye a módszernek, hogy objektív értékelést biztosit A cikkíró szerint lehet hogy „saccra" is meg lehet állapítani valakiről hogy rosz. szul dolgozik, ezt azonban manapság nemigen merik megmondani neki a középszintű vezetők. A rendszeres ellenőrzés alapján készülő statisztika hivatkozási alapot teremt a pontos értékeléshez. a differenciált bérezéshez. Folyamatban van a gyártásközi ellenőrzés eredményeit figyelembe vevő ösztönző rendszer kidolgozása a gyárban. Eddig a hengerüzemben vezettek be valóban objektív értékelésen alapuló bérezést. A gumikeverék előállítása rendkívül fontos része a gyártásnak: ha rossz az adalékok. alapanyagok aránya, sőt ha nem az előírt sorrendben keverik őket össze, veszít értékéből a keverék. Állandóan ellenőrzik minőségét, ha a megadott hibaszázalékot nem haladja meg a selejttermék aránya, akkor óránként tíz forint minőségi prémiumot kapnak a dolgozók. A begyakorlás időszakában valamivel alacsonyabb volt a mérce, később folyamatosan emelték a minőségi követelményeket. A .tízforintos kiegészítést jelenleg csak az kaphatja meg. aki a keveréknek legalább 97 százalékát kifogástalan minósegben adja tovább. A termelés során keletkező veszteség 1978-ban 50 millió, 79-ben 40 millió forintra csökkent. Idén az első félévben 77-es árakon számítva már csak 15,5 millióra rúgott. Ezt a csökkenést teljes egészében a gyártásközi ellenőrzés hatékony munkájának tulajdonítják. T. I. Kommunista műszakok Kétezer olajbányász, szállítómunkás, irodai dolgozó jelent meg az alföldi olajmezőkön a Kőolaj Kutató Vállalat társadalmi műszakján. A gépek, berendezések karbantartása mellett rendbe hozták a munkásszállók, bányászlakótelepek környékét, a környezet szepitésére több száz facsemetét, cserjét ültettek el. A Szolnokon, Szegeden. Orosházán. Komádiban, Egerben működő olajipari egységek' dolgozói munkabérüket teljes egészében a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották feL