Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Vasárnap, 1980. október 12. Alkotói támogatások A városi tanács az idén író, Katona Judit költő, Lő­Szeged felszabadulásának di Ferenc költő. Bárdi Sán­évfordulóján másodízben dor magánénekes, Szelesi adta át új formájú alkotói Zoltán művészettörténész. támogatását. A pályázatra Sz. Simon István és Tandi 32 kérelem érkezett, melyet a városi pártbizottság, a városi KISZ és a Művészeti Szövetségek helyi vezetősé­Lajos szakírók. Vámossy Éva magánénekes és Veres Mihály festőművész. Az átadási ünnepségen gének véleményezésével melyen részt vett dr. Koncz egyeztettek. János, a megyei pártbizott­A döntés alapján három ság titkára és Török József, fiatal művész részesült pá- a városi pártbizottság első lyakezdő alkotói támogatás- titkára Papp Gyula iá­ban: Lucs Ilona zongoramű- nácselnök méltatta Szeged vész-tanár. Tóth Magdolna művészeti életének fejlődé­kerámikus-iparmúvész Vass Gábor színművész. Egyszeri alkotói támoga­tásban tízen részesültek: Dér Endre író, Fülöp János sét, az alkotók tevékenysé­gét, a város és a kultúra­művészet munkásainak ered­ményes kapcsolatát. Elektro '80 A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat szervezésé­ben három magyar iparvál­lalat, a Diósgyőri Gépgyár, a Csepel Művek Híradás­technikai Gépgyára, vala­mint a Pest vidéki Gépgyár kiállít Moszkvában a jövő héten nyíló Elektro '80 nemzetközi szakvásáron. Immár hagyományosan azo­kat a korszerű technológiai sorokat és egyedi gépeket vonultatják fel ezen a nagy­szabású bemutatón a hazai és a külföldi kiállítók, ame­lyek az elektronikai és elektrotechnikai gyártmá­nyok egyre nagyobb tömegű termeléséhez szükségesek. (MTI) Á munkapacitól a vezérigazgatóig A Délmagyarország vitafóruma A belső irányítás problémái Mindig megborzongok, ha egy értekezleten azt hallom: nem befolyásolja az üzemi ton belüli okokra vezethető kollektívák részesedését „Csatlakozom az előttem vállalati eredményből; — a szólóhoz!" Most mégis „csat­vissza. Többek között arra hogy nem kellően ismert, hogy az irányítás és a ter­részesedési alap képzésére, lakozásra" kényszerültem... tervezésére, keretszerű le- melés számos tényezőcso­Azzal kezdem, hogy zömé- bontására a vállalati központ portját együttesen kell ma­ben — kisebb pontatlansá- nem biztosít üzemei számá­ra lehetőséget; — a fejlesz­tési alappal kapcsolatban még előirányzott keretszerű goktól éltekintve — egyetér bek a leírtakkal. gasabb szintre emelni. Visszatartja az érdekeltsé­gi rendszer bátrabb fejlesz­tését az is. hogy a vállalat üzemi szinten. Munkahelyemet, a Nagy- .... ,, ..... , — ..„„., _ alföldi Kőolaj- és Földgaz- tortenhet vezetői még mindig idegen termelő Vállalat szegedi üze­mét. aligha hiszem, hogy be kell mutatni a lap olvasói­nak. Sokat írnak az olajipar­ról. Kevesen tudják viszont, hogy vállalatunk tröszti vál- , érvénves tröszti kor latot, s hogy az Országos Kő­kednek az indirekt irányítás bérszabályozási önálló- fokozottabb alkalmazásától. További probléma. hogy _ több hónappal (gyakran féí­bértömeg-szabályözási évvel) az év megkezdése után határozzák meg az ér­ságot korlátozó tényezők: — A vállalatra a rela­tív olaj és Gázipari Tröszt irá­nyítási rendszerére a terve­zes és szabályozás direkt közvetlen módon országos elemei jellemzőek. mivel igényeket kell kielégítenie. Ezen felül az is megállapít' ható. hogy működésére a pia­ei mechanizmus — előállí­látozással. Az üzemekre dekeltség alapját képező sza­meghatározott bérszabályozá­si forma tulajdonképpen a bályokat. Az érdekeltségi rendszer tutt termékeire figyelemmel "lértAkel,?s a bérszínvonal­— kevésbé érezteti a hatá­sát. ugyanis nincs beilső konkurrencia. versenyhely­zet. Ezek előrebocsátása után az NKFV belső irányítására jellemző sajátosságokról, problémákról szeretnék szólni. Alapállásban az önállósá­got korlátozó tényezőként je­lentkezik, hogy a üzemei nem „jogi szemé­lyek". nincs mérlegkészítési . ... , , kötelezettségük, önálló bank- m"sxakl' termelesi tevékeny központi bérszínvonal szabá- működésével együttjáró koc­lyozási formának felel meg kázat túlzottan óvatos ma­a gyakorlatban; — a válla- gatartást váltott ki. a válla­lati központ minden évben lat túlzott mértékű tartalé­egységesen (üzemek között) kolásra törekszik. (Üiraelosz­meghatározza a bérfejlesztés tás — ösztönzés nélkül!) ' Miben látom a továbbfej­lesztés irányát? Korszerű szervezeti forma, döntésiogi rendszer kialakí­tásában. tervet. Előírja az alapbére­sítésre felhasználható bér tömegét, színvonalát, a ki­adás időpontját. Gyakran el­osztási irányelveket is meg­szab. A szervezeti-döntésjogi kérdések terén: — A kap­csolatok és hatáskörök nagy mértékben korlátozottak. A váüaíat hatáskörök nagy része in­kabb munkáltatói jogok gya­korlására. továbbá operatív. számlájuk. A 'jelenlegi kö- iyányj!*fáya kortátozód­nak. Gazdalkodasi. szerveze­si. fejlesztési kérdésekben a hatáskör erősen korlátozott rülmények között önelszá­molású gazdálkodást folytat­nak, decentralizált módon. Ezek után a belső irányí­tás alapelveinek érvényesü­léséről; a terv szerinti irá­nyításban az úgynevezett tervutasításos irányítási alapelemek a legdöntőbbek. A gazdasági szabályozók szerinti irányításban sok probléma van. szélsőségesen úgy is fogalmazhatnék, ez az irányítási elem nem nagyon érvényesül nálunk. Kidolgo­zásra került ugyan a válla­lat belső érdekeltségi rend­szere. ez azonban több mód­szertani problémát tartalmaz megfelelően és a leírtak sem funkcionál- megosztása a A hiányosságokat foglalva megállapítható: a jelenlegi üzemi szervezeti­működési feltétel. forma A vállalati-üzemi tervezés fejlesztése terén: — töreked­ni kell a korszerű optimali­zálási módszerek alkalmazá­sára; — érvényesíteni kell a rendszerszemléletet: — ésszerű munkamegosztásra és a koordináció fejlesztésé­re kell törekedni a különbö­ző szakirányítási funkciók között; tovább kell erősíteni a tervezési munka demokra­tizmusát. A gazdasági szabályozás­ossze" ban biztosítani kell a válla­lati. üzemi és egyéni érdek összehangolását biztosító bel­ső érdekeltségi rendszer ki­feltételeit nem biztosítja a korszerű és alakításának hatékony irányítást, mert a Olyan ösztönzést ke'lT meg­vallalaton belül az üzemi valósítani, mely a termelési meretek, feladatok, működe- tényezőkkel való hatéko­si feltételek lényegesen kü lönböznek egymástól. Korlátozza a termelőegy­nyabb gazdálkodásra irányul. A belső érdekeltség biztosít­sa az üzemek rugalmasabb ségek irányítását, működését bérgazdálkodását. a teliesít­a vezetési hatáskörök bizo- menyek szerinti vállalaton nyos mértékig helytelen, el­mosódó. s még mindig nem belüli differenciált elosztást. Valósítsa meg a szabályozók stabilizálódott egyes elemeinek az eddigi­eknél kötetlenebb, az üze­mek számára nagyobb önál­vállalat és nak megfelelően a gvakor- üzemei között. Gyakran elő­latban. A legnagyobb prob- fordul, hogy a termelőegysé- lóságot, biztosító működését, léma. hogy a kidolgozott gek vezetői nem kapják meg s fokozza az üzemek megle­rendszerben nincsenek olyan az erőforrások felletti ren­ösztönző elemek. amelyek delkezés jogát, bár ennek közvetlen módon tennék ér­dekeltté az üzemi koliektí­üzemszervezési és termelés­irányítási feltételei megvan­vákat a nagyobb és hatéko- nak. Előfordul a másik vég­vő tartalékainak feltárását. Sándor bajos, munkaügyi és szociálpolitikai osztályvezető Jobb a békesség E " lnek közöttünk még olyan emberek is — bizonygatta egy mérges nyugdí­jas —. akiknek nincs ínyére a szo­cializmus építése. Nyitott kaput döngetett Természetes, hogy élnek. A másképpen ítélkezés, az egyéni nézőpont nagyon is emberi vonás. Még az azonos világné­zetűek sem uniformizáltan gondolkodnak, hisz ugyanazt a jelenséget más-más oldal­ról közelíthetik meg. Hogyne lenne tehát különbség azok látásmódja között akik­nek valaha ég-föld különbségű volt a társadalmi rangja, vagyis az osz'alyhelv­zete. De nemcsak a nagytulajdonos gon­dolkodhat maradi módon, hanem olykor a volt szegényjános is. Tapasztalható, hogy néha még azok is nosztalgiával emlegetik a fölszabadulás előtti napokat, akiket ak­kor nem hívtak senkinek, ma pedig biz­tos megél hetésú állampolgárok. Velük is együtt élünk, s ez magától ér­tetődik. Eszünkben sincs azután kíváncsis­kodni. mi mozog a fejekben, mert szá­munkra egy a fontos: a munka. Nincs olyan műszer, amely kimutathatná, hány istenhivő és ateista van nálunk, de meg sem próbáljuk fölmérni, mert magánügy­nek tekintjük. Attól, hogy valaki imád­kozik. még szívesen, sót meggyőződéssel munkálkodhat a népi társadalom erősí­téséért. És akik ellenzéknek vallják ma­gukat? Nyugaton azt hajtogatják, hogy ez­zel a semmiképpen sem jelentős csoport­tal úgvmond. megegyeztünk, hogy — a munkáshatalom alapjainak, a párt vezető szerepének támadását kivéve — beszélhet­nek, amit akarnak. Ez persze nem igaz. Kádár János azt mondta: ilyenfajta szer­ződések. vagy tárgvalások nem voltak, de úgy látszik, tényleg van egyfajta hallga­tólagos egyetértés a másként gondolkodók nem különösen nagy táborával, amit ta­lán úgy lehet legérthetőbben kifejezni, hogy jobb a békesség. Azt mondja erre a józan ész. hogy így igaz. Csakhogy ez a bölcsesség meg nem tetszik a „radikálisoknak". Mi van itt? — kanta föl a fejét az országgyűlés után egy régi vágású politikus. — Miért mondta Kádár János, hogv nincs osztályharc, ami­kor igenis van? Lám, akinek a fejében nagyon megragadtak a 30 évvel ezelőtti dogmák, nem érti. hogy nálunk „a nagv osztályharcok korszaka befejeződött. Ma­gyarország dolgozó osztályai legyőzték és megsemmisítették a volt kizsákmányoló osztályok hatalmát, nekünk asztálvharcot ebben az értelemben már nem kell foly­tatnunk." Az élet tapasztalatain alapuló megállapítás ez, s megnyugtatja, jobb munkára serkenti általában a lakosság egészét. Mint látható azonban, ezzel sem ért mindenki egyet, mert a tudat néha ret­tentő makacs tud lenni, s a napnál fé­nyesebb igazságok láttán sem tér azonnal jobb belátásra. És itt a példa arra is, hogy az úgyne­vezett belső ellenzéknek létezik egv „ba­los" része is. amely veszedelmes libera­lizmusnak tartja, hogv nem hatalmi erő­szakkal. hanem türelemmel és meggyőzés­sel oldjuk föl az esetleges feszültségeket Mi nem törekszünk a konfliktushelyzetek kiélezésére. ..erre semmiféle jelentős tár­sadalmi tényező sem késztet bennünket politikánkat sem kell kényszerítenünk. a pártnak nincs ilyen szándéka". De a fen­tebb említett „politikus" nyilván nem ol? vasta végig az országgyűlési beszédeket Kádár János ugyanis határozottan és fél­reérthetetlenül leszögezte: nekünk semmiféle belpolitikai okunk és szándé­kunk nincs a dolgok élezésére, de aki alapvető vívmányainkat támadja, annak csak egy régi magyar mondás szerint vá­laszolhatunk: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten ..., mert vívmányain­kat. amelyekért az egész nép megszenve­dett és megdolgozott, senkinek a világcm nem engedjük bántani." Akiknél rögtön „fölmegy a pumpa", mi­helyt megszólal egy-egy dühös ember, megfeledkeznek valamiről: elszórtan még a legkonszólidáltabb vívmányok között Is akadnak egyének, akik acsarkodnak a népi rendszerre, a pártra. Legutóbb is szidal­mazó levél érkezett hozzánk. Állítólagos Hegedűs Sándor hangja kimondottan el­lenséges: „Tegye az MSZMP és a prop. szervei tisztába a saját szennyesét. .. Je­lezhet-e valaki bajokat egyáltalán? Éppen ideje, hogy a Párt és ön is észretérien, ad­dig, míg nem késő ... Húszfős brigádunk jót hahotázott..." Mit lehet az ilyeneknek válaszolni? Be kell őket kalkulálnunk, mint éretlenséget a szocialista társadalom építésébe. Ahol le­hetőség van rá. leplezzük le ezt a típust, de ne kezdjük el mondogatni és élesztget­ni miattuk az osztályharcot Más a helyzet a mindig fanyalgó-búson­gó-kesergő pesszimistákkal. Vélük érde­mes és muszáj is polemizálnunk, még ak­kor is. ha ilyenkor fölerősödik a „politi­ka keményedésének" szólama. Az lenne ideális, ha a társadalom pillérei, a mun­kástomegek is magától értetődően mon­danák a magukét nemcsak munkaügyi hanem ideológiai, társadaiomoolitilcai kér­désekben is. s az ő egészséges vélemé­nyük szintén nyilvánosságot kapna. Na­pilapjaink bizonyosan tág teret szentelné­nek az efféle széles korú eszmecserének. Nem ártana gyakrabban kimondani a marxizmus—leninizmus nevében ott ahol valóban szükség van rá, hogy „a király meztelen", vagyis ezt: nevetséges a nép nevében rébuszokban. homályos, sőt oly­kor érthetetlen módon jajongani. A fentebb már említett tabu témákat kivéve, hadd mondja el a jószán­dékú. tisztességes ember azt is. hogy neki miért van rossz kedve akkor is, ha körülötte általános a derűlátás. És nem szabad címkéket ragasztanunk arra sem. aki alulmarad a vitában, mert holnap, vagy azután neki is igaza lehet Az ér­vekben gazdag, elgondolkodtató vélemé­nyekre nagy szükségünk van. meg kell te­hát becsülnünk őket. F. Nagy István Szakszervezeti kongresszusok Közlekedés A közúti, a vízi, a légi és a városi közlekedés több mint 200 000 szervezett dol­gozóját képviselő 335 küldött és a meghívott vendégek részvételével szombaton Élelmiszeripar nvabb eredmények elérésé­ben. Az alkalmazott jövede­let is. tudniillik az. hogy vállalati vezetők közvetlenül lem- és bérszabályozási for- avatkoznak be termelésszer­mák szintén teljes mérték- vezési és irányítási kérdé­ben egyértelmű utasításként sekbe. közvetlenül rendelkez­írják elő az üzemi gazdál­kodás lehetőségét. nek a termelőegységek erő­forrásaival. Jellemző a fel­A jövedelemszabályozás adat"- hataír felelősségi önállóságot korlátozó ténye­zői—a számított eredmény alapján mért eredményterv teljesítése vagy esetleges le­maradása közvetlen nem differenciált) körök átfedése. Nem minden esetben biz­tosítottak a vállalaton belü­li egységek gazdálkodásához szükséges kiegyensúlyozott (főlég gazdasági feltételek. Ez túl­módon nyomó többségében vállala­Pannóniai jogásznapok Keszthelyen tanácskoztak ügyi, műszaki és igazságügyi Ausztria, Jugoszlávia. és orvosszakértöi a közlekedési Magyarorszag jogászszövet- balesetek nyomozásával, fel­ségeinek, ügyvédi kamarái- derítésével, a közlekedési nak és bírói egyesületeinek szabálysértések elbírálásával képviselői. A Pannóniai jo- foglalkoztak. Ismertették a gasznapok neven megrende- , , . , . . , . zett és szombaton véget ért muazakl- a bírósági orvos­konferencián a részi vevő szakértői tapasztalatokat és országok belügyi, igazság- gyakorlatot. (MTI) dések nyomán az ágazat min- — állapították meg az Or­den területe dinamikusan vos-egészségügyi Dolgozók fejlődött. Szakszervezetének szombaton megkezdődött VIII. kong­resszusán. Az egészségügyi terület mintegy 240 ezer Az Élelmezésipari Dolgo- szervezett dolgozójának kép­zők Szakszervezetének 45. viseletében 330 küldött vesz megkezdte kétnanos munká- ko.ngresszusán megjelent részt. A megnyitóülésen je­megketóto kétnapos munka Gáspár Sándor, az MSZMP len volt Sarlós István, az tási Dolg^ókSralSzer^ Politikai Bizottságának tagja, MSZMP Politikai Bizottsá­dolgozok bzakszerveze- a SZQT £ótitkára> Gyenes gának tagja. a Hazafias tének XXX. kongresszusa. A András, az MSZMP Közpon- Népfront Országos Tanácsá­tanácskozáson megjelent Ko- ti Bizottságának titkára, nak főtitkára, Jakab Sándor, vács Antal, az MSZMP Köz- Trethon Ferenc munkaügyi a SZOT főtitkárhelyettese és ponti Bizottságának osztály- % Vafsf Jef Schultheisz Emil egész­... „., . . „„ mezőgazdasagi es eleimezes- ségugyi miniszter. vezetője, Gal Laszlo, a SZOT ügyi miniszter. A kongresszusi küldöttek főtitkárhelyettese. valamint A kongresszust Dabrónaki — dr. Babics Antal elnöki Pultot Árpád közlekedés- és GWla. az ÉDOSZ elnöke megnyitója után — meg­postaügyi miniszter nyitotta meg majd Balogh hallgatták dr. Fűzi István ' , ' Károlyné, a szakszervezet fö- főtitkár szóbeb kiegészítőjét A szakszervezet kozponti titkára fűzött szóbeli kiegé- a központi vezetőség írásos vezetőségének írásos jelenté- szítést a központi vezetőség beszámolójához. A főtitkár sét kiegészítő beszámolója- írasos jelentéséhez. Rámuta- egyebek között szólt arról, ban Moldován Gyula főtitkár tott: a2 élelmiszeripar eleget hogy a három műszakban , ,, . ...,,.. tesz a lakossági ellátás és az dolgozó ápolónők, gondozók hangsúlyozta: a kozlekedes- export növekvő követeimé- emberpróbáló fizikai megter­politikai koncepció végrehaj- nyeinek. A szakszervezet kelése miatt indokoltnak tására hozott átfogó intézke- szükségesnek tartja, hogy a tartják és javasolják, hogy a továbbiakban jobban hozzák jövőben a fizikai dolgozóké­összhangba a mezőgazdasági val azonos, az eddiginei élő­termelés és az élelmiszeripa- nyösebb legyen besorolásuk, ri feldolgozás fejlesztését. Az anyagi elismerésük. Rámuta­ÉDOSZ ezért egyetért azzal, tott arra. hogy az orvosi eti­hogy egyes élelmiszeripari ka területén van még javí­ágazatok korszerűsítésére tanivaló. mint azt a közvéle­fordítsanak figyelmet. mény is tanúsítia. A fel­r , , adatok között megemlítette a Egészségügy főtitkár, hogy a EéP és ö O ti r múszerelosztást jobban hoz­Az egészségügy minden te- zá kell igazítani a helyi fel­rületén jól segítette az el- adatokhoz, múlt esztendőkben a szak- Mindhárom szakszervezeti mai szakszervezet az orvo- kongresszuson a beszámolók sok, a kórházi dolgozók és a után megkezdődött az érde­gyogyszerészek tevékenységét mi vita. T

Next

/
Thumbnails
Contents