Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-07 / 235. szám
8 Kedd, 1980. október f. A Maróthyak 1 Mátyás Vörösmarty Mihálynak két szegedi barátja volt Osztróvszky József (1818—1809) akkor ismerkedett meg a költővel, amikor ez az országgyűléssel együtt Szegedre jött 1849 júliusában. Megismertette Vörösmartyt a szegedi nyelvjárás némely sajátosságaival (így az adja helyett mondott adi fajtájú egyesszám harmadik személyű igealakkal), amelyek örömmel töltötték el a költőt „Egy elveszett nemzeti kincs megőrzését" tulajdonította Szeged népének, s fogadkozott, a szabadságharc után értekezést tart a szegedi népnyelvről a Magyar Tudományos Akadémián. Világos után az elborult lelkű Vörösmartynak már súlyosabb gondokkal kellett viaskodnia. Jóval előbb, az 1820-as években került bensőbb barátságba a pesti egyetemen tanuló Maróthy IstvánnaL De erről a Maróthy Istvánról szólva először bátyjáról, Maróthy Mátyásról kell megemlékeznünk. Alsóvárosnak ez a két szülötte éppúgy együtt említendő, mint a szintén alsóvárosi Csonka testvérpár: Ferenc és János. A vegyész, a paprikamlnősltés úttörője és a műszaki lángelme, a porlasztó föltalálója. A két Maróthy la alapjában természettudományi képzettségű volt — Mátyás mérnök, István orvos —, de mind a kettő az Irodalom és • nyelvtudomány művelője ls. Maróthy Jánosnak és Lovászky Teréziának három fia volt: Mátyás (született 1791. február 18-án), István (született 1799. május 29én) és József, akiről egy később idézendő levélből anynyit tudunk, hogy ügyvéd volt Mátyásról sem maradt sok adat; forrásunk mindössze Danlellk József 1858ban megjelent írólexikona és a Somogyi-könyvtárban fönnmaradt három műve. Maróthy Mátyás középiskolai és bölcsészeti tanulmányait a szegedi kegyesoskolában, a piaristák keze alatt végezte. Utána Vedres István, Szeged város hites földmérője mellett mint mérnöki gyakornok tevékenykedett. Később Pestre ment egyetemi tanulmányai végzésére, és itt „a magyar irodalom buzgó barátaival megismerkedett". Nem lehetetlen, hogy már 6 megismerte Vörösmartyt, és 6 mutatta be öccsét a költőnek. „Ez idő óta — Idézem ismét Danielik szavait — a magyar irodalom Iránt kiváló szeretettel viseltetett" Mérnöki oklevelének megszerzése után előbb a világosi járásban kamarai mérnök lett, majd a Gerliczyek deszki, klárafalvi uradalmában mérnökösködött, míg végre hazakerülhetett szülővárosába, és Vedres örököseként Szeged város főmérnöke lett Hogy pontosan mikor, nem tudom; majd a készülő Szeged története kutatói bizonyára kiderítik a levéltár adataiból. Lehet, hogy csak 1848-ban választották meg, ahogy erről Reizner hírt ad. Ez esetben nem sokáig működhetett posztján, mert 1850. október 10-én — most 130 esztendeje — elhunyt. Akkoriban nem volt újság, nem maradt róla nekrológ, nem tudjuk, megmaradt-e tisztségében a Bach-korszak idején is. és hogy miben halt meg. Danielik följegyezte róla, hogy németül, francióul és törökül beszélt, jártas volt a latin tjs görög klasszikusokban Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi Magyar Törők Német Szó Könyv című szótárát és Török Grammatica című nyelvtanát A Somogyikönyvtár említett könyvei közül az első 1824 júniusában Grünn Orbán nyomdájában készült Új szellem, vagyis újmagyarok útja Helikonra című papírdráma, vagyis dialógusokba szedett pamflet amely a nyelvújítás túlzásait gúnyolja ki. Szerepel benne Kazinczy Ferenc (Kolomposi néven), Helmeczy Mihály (az alig leplezett Schelmeczki névvel fölruházva a hírhedt nyelvújítót „ki a szavakat elmetszi"), de Gyöngyösi István, Révai Miklós és Csokonai Vitéz Mihály „árnyékai". azaz szellemei is kifejtik véleményüket. Szerzőkül a címlapon csak ennyi áll: M. is N. A könyvtárosi katalógus árulja el, hogy a két betű Maróthy Mátyást és Náthly Józsefet (1801— 1871) rejti. Nátly József Maróthynak a sógora volt; a posta szolgálatában állott és 1825-ben Némely vélekedések a magyar nyelv ügyében című füzetében egyedül és egyenesen ls kifejtette véleményét, sőt függelékül ő közölt először szegedi tájszavakat mintául arra, hogy a nemzeti nyelvnek elsősorban a népnyelvből kell megújulnia, gazdagodnia. 1825 Júniusában Jelent meg Maróthy Mátyás társadalmi drámája: Amália, szelleminek mirtuszkoszorúja címmeL Játék három felvonásban. Előszava megérdemli Idézését: Sokszor olvastam, tőbbtzör meghallottam hazámban ide s tova jártombankeltemben azon panaszt, mellyel vádoltatunk, hogy nincsenek elegendő eredeti játékjaink, és szinte megunták már magyarjaink a sok idegen rámára szabott, fordított, és két nyelven előadni szokott ugyanazon darabokat. Ez indított engem, hogy nemzetem számára egy-két eredeti játékot Írjak. A tárgyon nem törtem fejemet, messze se mentem érte, csak hazai, mindennapi és magam körül történö dolgokból szerkesztettem azokat egybe. De nem is szükség messzire menni, minthogy életünk úgyis komédia; hasonló * medvetánchoz: melyben a lengyel alakját az okossak, medvéjét az együgyűek, nézókét pedig a bölcsek viszik, és ez elegendő tárgyat adhat akármely magam formájú silány írónak is a játékírásra. Ha munkám kedvet nyer, többel is kívánok rövid idő alatt szolgálni. Írtam Szegeden Pünkösd hava 12-én 1825. Némi Időszerű tanulságon kivül azért is érdekes e pár sor, mert arra ls utal, hogy a medvetánc, amely Bartók zenéje és József Attila verse óta jelképpé nőtt a magyar kultúrában, valami hajdani hagyományosan játszódó, ismert dramaturgiái ú látványosság lehetett Tanulságát pedig a függöny legördülése előtt a kar rímbeszedve így summázza: Az alacsony, a kis lelkű Sóvárog s vágy magosra. A nagy s az Önérzetü Nem törekszik hír s [rangra. Azt ez magiban találja. Amit emez másban sejt, Ami eztet [!] boldogítja, Amazt kelepcébe ejt. Tele szív is megelégszik, Telhetetlen az üres. Bárha bajjal feltörekszik, Onnan rútul aláes. Maróthy drámájával nemigen érhetett el nagy sikert, mert ez irányú munkásságának nem volt folytatása. Harmadik könyve 1848-ban már Grünn János kiadásában jelent meg: fordítás volt, C. F. Volneynak 1793ban A francia polgár kátéja című művéből. Az erkölcstant a természetből eredeztető fölvilágosodás terméke. Ahogy a Maróthy adta magyar címe mondja: A természeti tőrvény. vagy: az erkölcstannak fizikai elvei, az ember t világegyetem organizációjára vonatkozólag. Maróthy Mátyás e művei megérdemelnék az alaposabb tanulmányozást, életműve pedig a reformkor művelődéstörténetében. Vedres István mellett helyének kijelölését. Ám Maróthy Mátyásnak szerepe volt öccsének, Istvánnak pályára indításában. Danielik szerint „ő készíté el" Istvánt keleti utazására. Ebben persze valamennyiük alma matere, a szegedi kegyesoskola is szerepet játszhatott Hiszen Dugonics András regényei népszerűsítették Sajnovics Jánosnak, a finnugor rokonság hirdetőjének tanait és irányították rá a magyarság figyelmét a keleti atyafiságra. Aligha véletlen, hogy a szegedi piaristák neveltje volt két jeles szegedi kutatónk is: a dorozsmai Jerney János és az alsóvárosi Maróthy István is. (Következik: István) PÉTER LÁSZLÓ A népi melódiák vára A Krakkóból Varsóba vezető úton található egy festői városka, Szydlowiec, a XV. századból való várával. Ez az épület is rombadóit a háború alatt, azonban csakhamar újjáépítették. A legkülönfélébb hangszerek találhatók Itt. A „néma' hangszerek bemutatása mellett a népi melódiák megszólaltatása is a múzeum szívesen vállalt feladata. Akinek a múzeumlátogatók közül valami igazi lengyel muzsika meghallgatására támad kedve, elegendő a kiállítási vitrineken található gombot megnyomnia, és máris felcsendül az egész teremben — a kívánt hangszeren — az „oberok", a Jcujaviak tüzes dallama, vagy az élénk, kedves polka muzsika, természetesen megfelelő zenekari kísérettel. A muzeum a legfiatalabbak közé tartozik Lengyelországban. ötéves fennállása alatt ritka hangszerek százaival sikerült gyűjteményét gazdagítania, közöttük a századforduló legnépszerűbb népi hangszereivel: különböző dudákat, hegedűket, harmonikákat bőven találhatunk itt. A „népi melódiák vára" címmel megtisztelt múzeum egyébként is szívesen újít, sokféle módon igyekszik a zenét, a hangszereket népszerűsíteni: a zenével kapcsolatos rajzokat, irodalmi alkotásokat, játékokat ugyanúgy bemutatják, mint a hangszerek készítéséhez szükséges szerszámokat. Izotóp a vasútépítés szolgálatában Izotópok segítik a BajkálAmur vasútvonal építőinek munkáját. Az egyes szakaszokon laboratóriumokat állítottak fel, és ezek műszerei radioaktív módszerrel mérik a talaj nedvességét és az alapozás szilárdságát. Az alap tömörségével szemben támasztott követelmények rendkívül szigorúak. A töltésnek nem csak a vonat súlyát kell elbírnia, de ellenállóinak kell lennie a szibériai éghajlatra jellemző nagy hőmérsékleti ingadozásokkal. valamint az esetleges szeizmikus rengésekkel szemben is. HÁZASSÁG Fráter Lóránd és Fráter Ágnes, Gyuris Imre és Szekeres Irén, Mészáros Mihály és Molnár Mária Irén, Lakatos Sándor és Sötét Erzsébet, Farkas Miklós és Eszter Terézia, Kalapos László Péter és Varga Terézia Gizella, Gyémánt Károly és Orovecz Margit, Molnár Imre és Klsa Mária, Csorna Lajos Ferenc és Karádl Judit Kornélia, Miskolczi Ferene és Csomor Mária, Kojnok László és Gárgyán Edit, Miklós József és Horváth Mária, Varga Oszkár Károly és Jéga-Szabó Edit, Vajda József és Markó Ágnes Gizella, süttel Pál József és Bullás Klára. Rolenc Sándor és Konkoly Erika Katalin, Török Ferenc és Kovács Gabriella Ildikó, Csikós Imre és Benke Valéria, Marton János és Szőke Katalin, Ocskó Dezső cs Kónya Jusztina, Zámbori Mihály és Csehó Mária, Markó László és Vályi Katalin Zsuzsanna, Zatykó István Mihály és Szűcs Mária Margit, Fodor Ferenc és Mayer Klára. dr. Cseh József és dr. Szöllősy Edit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Százl Sándornak és Árnyas Rózsa Máriának Máté Sándor, Kecskeméti Istvánnak és Gurdlcs Julianna Katalinnak Andrea, Gémes Antalnak és Kormányos Mária Rozáliának Zsolt Péter, Németh István Józsefnek és Vincze Aranka Rozáliának Katalin, dr. Lipták Andrásnak és Závada Zsuzsanna Évának Dániel, dr. Mart Albert Endrének és Vecsernyés Arankának Zsófia, Deák Lászlónak és Bitó Annának László, Kerekes Lajosnak és Papp Mária Ilonának Mónika, Konkoly Róbert Antónlónak és Lőrincz Katalin Jolánnak Róbert. Gárdlán József Imrének és Strauss Katalinnak Éva, Dobák Józsefnek és Huszka Gizellának Gizella, Csatlós Miklós Zoltánnak és Hernádi Zsuzsannának Tímea, Németh Ferencnek és Eperjesi Margitnak Ferenc László, Majoros Istvánnak és Tanács Jolánnak István Zsolt, Ruskó Istvánnak és Kása Piroskának István, Tóth Istvánnak és Kozma Máriának Zsuzsanna, Zslvin Lászlónak és Dragon Máriának László, Harkal Sándornak éa Erdélyi Katalinnak Sándor, Hevesi Vilmosnak és Juhász Katalinnak Katalin Kornélia, Pap Géza Ferencnek és Gál Gizellának Gizella Mária, Balázífl Ferencnek és Forral Ágnesnek Bálint Ferenc, Jámbor Ernőnek és Raífa Évának Zsolt Ernő, Kovács Gézának és Hangya Erzsébetnek Erika. Sándor Zoltánnak és Káity Ildikó Máriának Zoltán. Fülöp Istvánnak és Hajdü Margit Piroskának Attila Tamás, Magosi Istvánnak és Varga Ágnesnek Krisztina, Radlcs Mihálynak és Szabő Katalinnak Ágnes, Borbély Zoltán Józsefnek és Kiss Zsuzsannának Levente, Szabő Jenőnek és Sárközi Emiliának Ildikó, Gubacsi Ede Zoltánnak és Juhász Anna Zsuzsannának Szilárd, Makra Istvánnak és Mészáros Etelkának Zsolt, Pataki Istvánnak és Családi események Dorogi Idának Sándor, Bárányi Józsefnek és Babenyecz Zsuzsanna Máriának Anita Katalin, Lakó Ferencnek és Rózsa Klárának Csaba, Bokor Imrének és Babinczki Juliannának Imre, Tóth József Jánosnak és Maróti Annának Róbert Zoltán, Kővári Istvánnak és Nagy Juditnak Balázs, Csontos Ernő Györgynek és Békési Margitnak Ágnes, Plavecz Imre Bélának és Ördögh Irénnek Imre, Bálint Ferencnek és Misán Erzsébetnek Szilvia, Miklós Péter Lászlónak és Kerekes Juditnak Péter, Kapatzlán Györgynek és Sztanics Anna Máriának György Achilles, Bálint Józsefnek és Balda Piroskának Nóra, Veszelovszkl Istvánnak és Maróti Angélának Angéla, Terhes Mihálynak és Biacs Zsuzsannának Zsuzsanna, KunSzabó Tamásnak és Bárányi Margit F.telnek Szilvia, Berta Istvánnak és Illés-Németh Erzsébetnek Zsolt, Kovács Péternek és Kopp Ibolyának Tímea, dr. Zombori Gábornak és Vlneze Katalinnak Péter, Pillmann Jenőnek és Miksi Irénnek Gyöngyi Márta, Varga Lászlónak és Tóth Katalin Ilonának Anita, Kis Sándornak és Balázs Zsuzsannának Szilvia, Czabán László Bélának és Szálai Rozáliának Csilla Ilona, Molnár Pálnak és Révész Emília Gizellának Attila, Kovács Béla Sándornak és Jenovai Judit Annának Katalin, Judit, Gáspár Zoltánnak és Tóth Ilonának Zoltán, Daróczl Sándornak és HéJJa Erzsébetnek Zsolt, Préhecz Mártonnak és szantner Emma Máriának Dorottya Anna, dr. Huszár Pál Károlynak és Bakó Erzsébetnek Ágnes Sarolta, Klszely Lászlónak és Tóth Margit Máriának László, Varga Lajosnak és Lakatos Olgának Virág, Dózsa Fereno? nek és Galiba Klárának Beáta. Pósa Sándor Józsefnek és Sziládl Anna Veronikának Miklós, Török Andrásnak és Kis Máriának András, Kálmán Józsefnek és Szalal Annának Judit, Ball István Ferencnek és Létai Zsuzsanna Máriának Zsuzsanna Edina, Mltyók Zoltánnak és Laczi Magdolnának Tímea nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Bóka Sándorné Födi Rozália, Magyar János Antal, Pintér Istvánné Vér Mária, Tanács Antalné Palotás Erzsébet, Szabó Sándor, Tari Imréné Kiss Mária, Ács-Kovács Károly, Czirok Jánosné Herold Veronika, Gál István Ferenc, Bíró István, Farkas Ferenc József, Moszmer Dezsőné Kársai Anna, Dani Józsefné Brassányl Hona, dr. Lányi Jenőné Ziegler Irén, Lázár Ferenené Gregus Julianna, Tábity János, Vass Lajosné Sulik Etel, Szél Istvánné Korom Mária, Bartuez Pál, Tóth Antalné Bárkányi Erzsébet, Kisapáti Antalné Soós Magdolna, Borka Mátyásné Streit Márta, BaUangó Pál, Kovács Sándorné Török Anna, Krechsberger Jozefina Veronika, TUlkös Lajosné Sojmosl Ilona, Molnár Sándor, Halast Lajos, Tóth Antal Mihály, Nagylván Antal Zoltán, Lázár Jánosne Mester Anna, Kovács Lajos, Sándor Tarkasné Nagyistók Franciska, Rutai Imre, dr, Kokal Károlyné dr. Heszlcr Erzsébet Anna, Csányl Mihály, Szabó Mlhályné Varga Etel, Körmöci Mátyás András, Magony Mihály Józsefné Hatvani Erzsébet, Nemes-Nagy Mlhályné Balog Rozália, Laczkó József, Kálmafől ,'ánosné Herczeg Julianna, Fürtön Imréné Zsikó Erzsébet, Révi Géza István, Várszegi Józsefné Kukk Ilona, Báló István meghaltak. „Oszi vendéglátó napok '80" Október 8-án 12 órától Melegkonyhás szakácsparádé — szakácsverseny A SZEGED ÉTTEREMBEN. Étlapon: — a versenyző szakácsok által készített ételkülönlegességek. Szíves vendéglátással várjuk! Kezdje nálnnk hétvégi pihenését! 1980. október 10-töl minden pénteken Gasztronómiaiestek a Tisza étteremben GERGELY KÁROLY mesterszakács receptjei szerint Olcsó, könnyű ételek! Díjmentes kóstolás 1 Bemutatóasztal. Helyfoglalás az üzletvezetőknél. TEL.: 12-468 HUNGARHOTELS Szeged Most vásároljon AZ AMFORA HUNGÁRIA MÜANYAGÁRUHÁZBAN! (Debrecen, Vörös Hadsereg u. 57.) Egyes fürdőszoba-felszerelési cikkek csak nálunk kaphatók fürdős zotoaszekrény fürdőszobapolc tükör W. C.-tető 140,— Ft-tól 1100,— Ft-ig 38,— Ft-tól 687,— Ft-ig 69,50 Ft-tól 880,— Ft-ig 155,— Ft-tól 594,— Ft-ig és egyéb kiegészítő cikkek. 9 4MFORA-ÜVÉRT