Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "o ­>> * \J A .1 70. évfolyam 235. szára 1980. október 7„ kedd Ara: 1,20 forint AZ MSZMP 5ZEGED VÁROSI B1Z OTT SÁG Á NAK LAPJA Befejezés előtt Építkezés - ú] stílusban Somogyi Károlyné felvétele Befejezés előtt a megyei tanácsi oktatási és továbbképzési központ Újszeged egy évtized • alatt teljesen más ruhába öltözött. Nemcsák azért, mert szép, kényelmes otthonok ép ül tele. A hetvenes évek elején ezen a vidéken a városépítés új irányt vett A Tisza bal partján megkezdődött az in­tézmények telepítése. Így városképileg tarka épület­együttesek alakulták ki. A 13 emeletes tövében egysei n­tes családi ház, tíz- éá öt­szintes épületek váltják egy­mást. Nóvák István, a CSO­M1TERV tervezője a leg­újabb intézménnyel, egy ér­dekes, figyelemre méltó stí­lust teremtett. A Közép fasor és a Tárogató utca sarkán található megyei tanácsi to­vábbképzési és oktatási köz­pont jól simul a kertvárosi környezetbe. A háromszintes épület átmenet a középma­gas és a tipikus újszegedi családi házak között. Talán megkockáztatható a kijelen­tés, a szegedi intézményépí­tésben új stílus született. A továbbképzési központ kivitelezője a CSOMIÉP. A hódmezővásárhelyi vállalat két évvel ezelőtt látott mun­kához. Már az idén szeptem­berben szerették volna átad­ni az intézményt, de a bel­sőépítési feladatok — melye­ket a Kunszentmártoni Ve­gyesipari Szövetkezet és a SZEBISZ végez — elhúzódása miatt ez a szándék meghiú­sult. Az avatásra az idén ke­rül sor. Az épület tehát befejezése előtt áll és jelenleg a mozi­terem gipszfalburkolatát rög­zítik, de elkezdték az elké­szült épületrészek takarítását és az udvaron parkosítanak. A közel 40 millió forintba kerülő, 1,7 hektáron elterülő intézmény legfontosabb ré­szei: a 250 személyt befoga­dó nagyterem, az ehhez csat­lakozó hét kisebb oktatási terem, valamint a 80 helyes kollégiumi rész. a 300 adagos konyha és a 120 személyes étterem. A továbbképzési intézet építésénél különösen Molnár Mihály szocialista kőműves brigádja végzett szép mun­kát Szakszervezeti kongresszusok Sokoldalú vita a tanácskozásokon A vitával folytatta munka- A felszólalók felvetet- se és Pozsgay Imre művelő jói vasárnap a Vegyipari ték, hogy a minőség javítása- dési miniszter is. Dolgozók Szakszervezetének val kapcsolatos versenyválla­XXIII. kongresszusa. Sok lások csak akkor lehetnek felszólaló beszélt a gazdasági megalapozottak, ha a brigádo és szakszervezeti munka fej­lesztésének tartalékairól: a kémikusok és más műszaki és tudományos szakemberek al­kotó szellemi energiáinak ha­tékonyabb kibontakoztatásá­ról, a piaci változásokhoz ru­galmasabban alkalmazkodó termelésről, a bürokratikus beidegződésektől mentes munkastílus és verseny szer­vezés követelményeiről. Felszólalt a tanácskozáson, és az MSZMP Központi Bi­zottságának nevében köszön­tötte a kongresszust Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára. A kongresszus megválasz­totta a szakszervet köz­ponti vezetőségét, elnökségét es tisztségviselőit. A szak­szervezet elnöke ismét Ta­kács Sándor, főtitkára Dajka Ferenc, titkára pedig Gerö Rezsőné és Molnár Károly lett. * A szakszervezet Jókai ut­cai székházában vasárnap vitával folytatta tanácskozá­sát a MEDOSZ XXV. kong­resszusa. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Vdncsa Jenő mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter. tagjai nemcsak általánosság ban, hanem részleteiben is is­merik a különböző termekek iránt támasztott valamennyi minőségi követelmenyt. Rá­mutattak, hogy a szakszerve­zeti munka az elmúlt évek­ben a tsz-ek gazdasági életé­nek is fontos elemévé vált, de vannak még kihasználatlan lehetőségek. A kongresszus megválasz totla a MEDOSZ vezetőségét. A szakszervezet elnöke: Hu nya István, főtitkára: Dobi Ferenc, titkárai: Lachmann Gáborné, Micsuch László és Varga György lett. * A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségé az elmúlt öt évben végzett tevékenységé­vel segítette kulturális éle­tünk fejlődasét, növekvő fele­lősséggel látta el érdekvédel­mi feladatait, hozzájárult az alkotómunka feltételeinek ja­vításához, a művészeti köz­élet kiteljesedéséhez — hang­súlyozta Simó Tibor főtitkár, a szövetség hétfőn kezdődött IX. kongresszusa elé terjesz­tett beszámolójában. A Va­sasszakszervezet székházában megrendezett tanácskozáson részt vett Aczel György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jakab, Sán­dor, a SZOT íőtitkárhelyette­A háromszázkilenc küldött elé terjesztett beszámoló megállapította: a magyar szellemi élet arculatát for­máló művészek tehetségüket népünk javára, a szocialista társadalom szolgálatában bontakoztatták ki. A kongresszus a központi vezetőség jelentése feletti vi­tában folytatja munkáját. (MTI) Szövetkezeti altatások A fejlesztések változatlan gondjai A nyáron az OKISZ, nem­régiben pedig a KISZÖV el­nöksége vitatta meg a szol­gáltatások fejlesztését szol­gáló beruházások helyzetét az ipari szövetkezeteknél. Az adatok alapján lényegében hasonló országos és megyei összkép alakult ki, amely szerint a beruházók még mindig a korábban megszo­kott gondokkal küszködnek: az építkezések elhúzódásával, s emiatti jelentős drágulásá­val. De nézzük meg köze­lebbről. milyen helyzet ala­kult ki a fejlesztéseknél! Az ország ipari szövetke­zetei az ötéves tervben szol­gáltatásfejlesztést szolgáló beruházásokra közel 2,5 mil­liárd forintot irányoztak elő. amiben jelentős állami tá­mogatás is foglaltatott. Köz­ben azonban — az ismert gazdasági gondok miatt — a 876 fejlesztési tételből 134-et eleve töröltek. A megmara­dók közül tavaly, év végéig a beruházások 62 százaléka készült el. Ez még megfele­lő aránynak ls tűnhetne, ha nem kellene hozzá tenni azt is. npgy értékét nézve mind­össze a beruházások 29 szá­zaléka készült eL Vagyis ép­pen a nagyobb értékű, ko­molyabb beruházások van­nak még folyamatban több­nyire. s így várható, hogy sok fejlesztés áthúzódik a következő ötéves tervidő­szakra. Az OKISZ elnöksége azt is megállapította, hogy e fej­lesztések hatékonysága álta­lában nehezen mérhető. Az új beruházások ugyanis csak mintegy 40 százalékban szá­molhatnak új létszámmal, nagyobb részben inkább a meglevő hálózatból csoporto­sítanak át dolgozókat. Így a fejlesztési költségek 60 szá­zaléka nem a kapacitásokat növeli, hanem a városrende­zések. szanálások miatt szükségessé váló pótlásokat szolgálja. Ráadásul a statisz­tika szerint a szolgáltatások­ban foglalkoztatottak létszá­ma évről-évre csökken, s ígv meglehetősen nehéz a szükséges munkaerőről gon­doskodni. Ismert, hogy a következő időszakban nehezebb feltéte­lek között kell gazdálkodni. Éppen ezért az OKISZ el­nöksége úgy foglalt állást, hogy a jövőben mindenek­előtt a hatékonyabb gazdál­kodasra. a meglevő eszközök jobb kihasználására s első­sorban intenzív fejlesztésre kell törekedni. Űj beruházá­sokra csak a helyzet sokol­dalú vizsgálata, elemzése, a szükségletek, a gazdaságos­ság és a pénzügyi fedezetek reális összehangolása után kerülhet sor. Emellett az eddigieknél jóval alaposab­ban elő kell készíteni a fej' lesztéseket. hogy elejét le­hessen venni a különböző okokból bekövetkező határ­időcsúszásoknak, s az emi­atti drágulásoknak. Az országoshoz hasonló, ám annál valamivel kedve­zőbb a helyzet a megyében, ami az ipari szövetkezetek szolgáltatásokat fejlesztő be­ruházásait illett Az ötéves tervben a megye ipari szö­vetkezetei 37 fontosabb fej­lesztést terveztek, 112,6 mil­lió forintos előirányzattal. A tervből — elsősorban fede­zethiány miatt — tíz fejlesz­tést töröltek, közel 31 mil­liós összegben Például a mó­ravárosi szolgáltatóházat és az önkiszolgáló gépjármű­szervizt, amelyek eleve több mint 24 millióba kerültek volna. A törölt célkitűzése­ket leszámítva az első félév végéig — értékben nézve — 64,3 százalékos arányba ké­szültek el, illetve indultak be a tervezett beruházások, ami valamivel jobb, mint az országos átlag. A legtöbb gondot a megyében is az építések elhúzódása okozza. Érdemes néhány példát is sorra venni. Elkészült a kis­teleki szolgáltatóház, ezzel szemben elmaradt a móra­városi szolgáltatóház építése. Az önkiszolgáló autószerviz építése — pénzügyi okokból — szintén meghiúsul, ehe­lyett a motorkerékpár-javító kapacitást bővítik, s fejlesz­tik a Cserzy Mihály utcai szövetkezeti autószervizt is. A Szegedi Elektromos ISZ immár két éve megrendelte a színes tévék javításához szükseges műszereket, am azok beszerzése meg mindig bizonytalan. Erre azonban a tanácsi támogatás változal­lanul rendelkezésre áll. Az építőipari szövetkezet és a Komfort egyaránt fejlesztet­te lakáskarbantartó tevé­kenységét, az Északi város­részben pedig folyamatban van az órás-szövetkezet üz­letének kialakítása. A Kom­fort ISZ jelentős fejlesztése­ket hajtott végre cipő- és bútorjavító tevékenységének javítása, illetve beindítása ér­dekében, a Minőségi Ruha­javító ISZ-nél pedig a köz­ponti fiók rekonstrukciójára kerül sor. A fodrászszövet­kezet négv szegedi üzletét újította feL Igaz, pénzügyi okokból jó néhány tervezett beruházás elmaradt, ennek ellenére a megye ipari szövetkezetei jelentősen fejlesztették szol­gáltató munkájtikat. Várha­tó. hogy az év második fél­évében még 6—8 milliót for­díthatnak a szövetkezetek a folyamatban levő fejleszté­sekre. Mindezt figyelembe véve 21—23 millió forint összegű fejlesztés húzódik át a következő ötéves tervidő­szakra. a BNV-n Népszerű és eredményes vásár Milliomos brigádok A Magyar Optikai Müvek- egyenként egymillió forintnál ben a szocialista brigádver- többet „marasztalnak" a vál­seny-mozgalom részeseként lalat kasszájában. A millió­köze] 400 kollektíva keresi a mos brigádok sikerében az módot, a lehetőséget arra. is közrejátszott, hogy egy­hogy vállalásaik valóra vál- egy feladat megoldásában jó tása során mindennapi mun- együttműködésre törekedtek kájukban valamit jobbá, az érintett társvállalatok korszerűbbé, ésszerűbbé te­gyenek. A verseny élgárdáját az a 15—20 brigád alkotja, amely­, , . ,, . szorosén milliomos, nek kiemelkedő teljesitmé- l nye a vállalatnak eddig már többszázezer forint hasznot hozott és így szinte „bérle­tet váltottak" az első he­lyekre. Ezek közül is kitű­nik az a három brigád, amelynek egésze vagy tag­jai munkája nyomán színes­és nemesfém megtakarítása­val, illetve eddig nagy ösz­szegekért külföldről vásárolt dolgozoivuL A szerszámgazdálkodó Ko­marov brigád például több­mert az ö munkájuk révén egy esz­tendő alatt több mint két­millió forint az elérhető megtakarítás. Felülvizsgálták a szemüveglencsék megmün­kálásához nélkülözhetetlen import gyémántszerszámok kihasználtságát, azok egy ré­szét hazaival, illetve a ked­vezőbb feltételeket kínáló piacokról beszerzettekkel he­szer számok elkészítésével lyettesitették. (MTI) Igazi vásárhangulat ural­kodott vasárnap a kőbányai kiállítási központban, a BNV utolsó napja egészé­ben jól sikerült. A szom­bati, csaknem 100 ezres lá­togatói rekordot —, amely 1976. óta nem fordult elő az őszi BNV-ken, a vasár­nap 60 ezer látogatóval te­tézte meg, így az idei őszi BNV-t, mely vasárnap fo­gadta félmilliomodik ven­dégét is — összesen 530 ezren tekintették meg. Este 7 órakor a Rákóczi induló hangjai után négy nyelven búcsúzott az utolsó látogatóktól, a kiállítóktól a vásár rendezősége, levonták a főtér árbocairól a részt vevők zászlait, bezárta ka­puit az 1980. évi őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár. A tíz nap tapasztalatait Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója összegezte. Hangsúlyozta, hogy a kőbá­nyai vásárközpont idei sike­res kiállítássorozatát befe­jező őszi BNV is népszerű és eredményes volt A be­mutatókon jól tükröződött a hazai vállalatok újra, kor­szerűre való törekvése, jobb alkalmazkodása a piaci igé­nyekhez. A vásárdíjak oda­ítélésénél is az volt a mér­ce, hogy ne csak „kirakati" tárgyakat, hanem a hazai és külföldi vásárlók által elfo­gadott, folyamatosan gyár­tott termékeket jutalmazza­nak. tgy a nagydíjasok is már beérett gyártmányok, amelyek mögött sorozatok, nagyobb teljesítmények hú­zódnak meg. Az idei kiállítások, köz­tük a most zárult BNV is, bizonyították, hogy a kőbá­nyai vásárközpont nemcsak a piackutatás eszköze, a ke­reskedelmi kapcsolatok szor­galmazója. hanem egyben népszerűsítője is népgazda­ságunk, országunk fejlődésé­nek. A vásársorozat és az őszi BNV is hozzájárult a gazdasági célok megvalósí­tásához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents