Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

SíOBlSsf, 1980. ofetólber 4. 5 Bővülő vázilgfi együttműködés KGST-országok képviselőinek értekezlete A jegyzőkönyv aláírásá­val pénteken Budapesten befejeződött a KGST víz­ügyi vezetők értekezlete. A négynapos ülésszakon Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációján kívül részt vett Jugoszlávia kül­döttsége és több nemzetkö­zi szervezet képviselője is. A tanácskozáson különö­sen nagy figyelmet szentel­tek a KGST komplex prog­ramjában előirányzott víz­gazdálkodási feladatok tel­jesítése során kibontakozott együttműködés fejlesztésé­nek. Újabb javaslatokat dolgoztak ki a szennyvíz­tisztítás hatékonyságának növelésére, hogy minél ke­vesebb károsodás érje a környezetet Nagy figyelmet fordítot­tak a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésére, s ennek érdekében tárgyaltak azok­nak a kollektív intézkedé­seknek a kidolgozásáról, amellyel a Tisza völgyi or­szágok egyebek között je­lentősen hozzájárulhatnak a viz minőségének megőrzésé­hez. Foglalkoztak az Inter­vodoocsisztka nemzetközi gazdálkodó társulás munká­jának hatékonyságát növe­lő tennivalókkal, elsősorban a szennyvíztisztítás és a víz­előkészítés fejlesztését segí­tő kooperációval és gyárt­mányszakosítással. Megtár­gyalták azokat a Javaslato­kat, amelyek szerint az ér­dekelt KGST-országok köz­reműködésével segíthetik a Vietnami Szocialista Köz­társaság és a Kubai Köztár­saság vízgazdálkodásának gyorsított fejlesztését. A ta­nácskozáson nagy érdeklő­dést keltett a magyar víz­gazdálkodás fejlesztéséről előkészített tartalmas beszá­moló. Az ülésen jóváhagyták a testület 1981—82. évi mun­katervét, és az 1985-ig elő­irányzott műszaki-tudomá­nyos együttműködési ter­vet. Marjái József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken fogadta a KGST­országok vízügyi vezetőit, s az eszmecserén tájékozó­dott a vízgazdálkodás fej­lesztésének feladatairól, és a tagországok vízügyi együttműködéséről. (MTI) Munkavédelem a mezőgazÉiíilan Korrózióvédelem, gazdaságosság Az újabb öt évre szóló kutatási program meghatá­rozásával; pénteken befe­jezte munkáját Pécsett a beton- és vasbeton épüle­tek és építmények korrózió­jával, korrózió elleni véSel­mével foglalkozó KGST­szakértői tanácskozás. Ezen bolgár, csehszlovák, len­gyel, magyar NDK-beli, ro­mán és szovjet szakemberek vettek részt. A négynapos megbeszélé­sen megállapították, hogy a jövőben a korrózióvédelem­ben ls nagyobb szerepet kell juttatni a gazdaságos­ságnak. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati megoldásokat mindig előzze meg gazda­sági elemzés. Az ehhez szük­séges gazdasági számítási módszereket közgazdászok bevonásával 1982-ig kidol­gozzák. Megállapodtak ab­ban ls, hogy milyen kutatá­si feladatok kapnak elsőbb­séget. (MTI) Megnyílt a múzeumi hónap Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában a Száz év magyar festészete című kiál­lítás megnyitásával kezdő­dött a múzeumi és műemlé­ki hónap megyei eseményso­rozata tegnap, pénteken dél­után. Az egyik legnépsze­rűbb festészeti műfaj száz évet átfogó válogatását dr. Szinyei Mer se Anna művé­szettörténész rendezte. Az 1800-as évek közepétől nap­íainkig kíséri végig a tárlat anvaga a csendélet műfajá­nak változásait stílusváltá­sait Vadász-csendéletek, gyümölcsök, virágok, edé­nyek, tárgyak, szobabelsök bizonyítják, hogy e tematika mennyire alkalmas az anyag­szerűség hitelesítésére, a kompozíciós készség fejlesz­tésére és színtanulmányok végzésére. Olyan neveket ta­lálunk a kiállítók között mint Nagy Balogh János, Rippl Rónai József, Fényes Adolf. Vaszary János. Koszta József, Márffy Ödön. Tor­nyal József. Amos Imre, vagy a kortarsak közül Orosz Já­nos, Mácsai István, ifi. Ben*, dek Jenő. Fajó János. A mintegy 60 festményt bemutató t kiállítást dr. Mül­ler József né, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitotta meg, átnyújtotta a művelő­désügyi miniszter nevében a Szocialista Kultúráért kitün­tetést dr Zombori István­nak. az Új- és Legújabbkori Történeti Osztály vezetőjé­nek. Dr. Trogmayer Ottó me­gyei múzeumigazgató érté­kelte a szocialista brigádok múzeumi tevékenységet se­gítő munkáját, majd átadta a három éve alapított emlék­plakettet — Lapis András szobrászművész alkotását — a Komplett Ruházati Válla­lat szentesi cipóboltja Há­mén Kató szocialista brigád­jának és a Szegcdi Tervező Szövetkezet szocialista bri­gádjainak. Csongrád megye termelő­szövetkezeteiben az idén há­rom halálos és öt csonkulásos baleset történt.'A vizsgálatok során kiderült, nem a nagy Dércsípte cirkusz Bizony vacogtunk szerdán este Szegeden, az Ybl Mik­lós téren fölállított hatal­mas cirkuszsátorban. S föl­melegedni is csak pillana­tokra tudtunk — pedig a Barátság Nagycirkusz műso­rában föllépő nemzetközi hí. rű művészek igazán kitettek magukért. Részint a fenn­állásának 25 éves évfordu­lóját ünneplő Magyar Cir­kusz és Varieté lőtt öngólt, amikor alig hárem héttel az Ifjúsági Cirkusz szegedi vendégszereplése után ide irányi tota a nemzetközi sze­replőgárdát felvonultató tár­sulatát. A hűvösre fordult öszi időnek s ennek a nem éppen szerencsés „követő" műsorpolitikának lehet a kö­vetkezménye, hogy a tíz napra tervezett vendégsze­replés nyitó gálaműsorát alig néhány százan tekintették meg. Elkedvetlenítő, lehan­goló lehet a manézsból az üres nézőtér látványa Különösen a tavasszal in­dult nagy, országi áró tur­né utolsó állomáshelyén. A művészek dicséretére le­gyen mondva, hogy ugyan, olyan precizitással, lelkese­déssel és mosolyogva mutat­ták be nagyszerű produk­cióikat, mintha ideális kör­nyezetben, zsúfolt nézőtér előtt léptek volna fel. Eddig a cirkuszművészeket bátor­ságukért, ügyességükért, ere­jükért, szorgalmukért, kitar­tásukért becsültem és cso­dáltam elsősorban. Most meggyőződhettünk művészi tisztességükről, emberi nagy­ságukról is. A jubileumi műsorban a szocialista országok kiváló művészei adnak randevút egymásnak. A manézs fü­reszporában a magyar mű­vészek mellett bolgár, ku­bai, NDK-beli, román és szovjet artisták produkcióit láthat, uk. Nyolc berberoroszlán tár­sasága keveseknek adatik meg. Komlós Sándor fele­ségevel egyedülálló világ­számot produkál a vasrácsok mögött. Komlós meglova­golja a sörényest, nyakába veszi, birkózik vele. Mint barátaival, testvéreivel pai­koskodik a vadállatokkal. Nincs korbácsa, vaspálcája, puszta kezével simogatja, legyinti pofon szófogadó vagy rakoncátlankodó kedvenceit. A világhírűÜonnert estda lovasszamok magasiskoláját mutatja be. Elegancia, szép­ség, harmónia jellemzi a lipicai mének produkcióját, báj és kedvesség a Tónik műsorát. A Varaúi-ugrócso­portban kilencen repülnek, ugranak egymás nyaltába, szaltózva, forogva lendüle­tesen, ritmusoson. Ot em­ber magasságába ugróinak szaltót. Olyan magasra, anon­nan kinézve sokan elszédül­nénk. A többi műsorszám első­sorban az egyensúlyozásra epüL Kerékpáron, létrán, drótkötélen, kézzel, lábbal és fejjel egyensúlyoznak a nemzetközi műsor hírne­ves artistái. A humorról két bohócnak kellene gon­doskodni, mégis három NDK­beli fiatalember gyűjti be a felszabadult kacagások és tapsok javát, amikor század­fordulós tornagyakorlatokat mutatnak be fergeteges len­dülettel, eredeti groteszk humorral. T. L. szezonmunkák Idején tőrtén­nek a súlyos balesetek, ho­lott ilyenkor dolgozik a leg­több gép és ember a határ­ban, hanem a nem eléggé szem előtt levő munkahelye­ken, ott, ahol hiányos a mun­kaszervezés, és nem fordíta­nak kellő gondot a megelő­zésre. Egyebek között a mellék­üzemágakban nem tartják be előírásokat. Ezért szigorú in­tézkedéseket hoztak az Ipari részlegek, a feldolgozó üze­mek és más létesítmények munkavédelmének rendezésé­re. A Csongrád megyei Ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának munkavédelmi cso­portja a Szakszervezetek megyei Tanácsának munka­védelmi felügyelőségével kar­öltve tárja fel a balesetek okait, és igyekszik megszün­tetni az előidéző forrásokat Tapasztalataik arra intenek: alapvető fontosságú a mun­kavédelmi fegyelem, ugyanis a megye állami gazdaságai­ban, ahol régóta működnek munkavédelmi őrjáratok, sem tavaly, sem az idén nem fordult elő* egyet­len súlyos baleset sem. A táppénz Egészségügyi és társadal­mibiztosítási törvények, ren­deletek biztosítják, hogy a dolgozó ember betegsége ide­jére, rövidebb, hosszabb munkaképtelensége miatt, táppénzben vagy egyéb se­gélyezésben részesüljön. Csa­lád- és nővédelmi intézkedé­sek sora teremtette meg a le­hetőségét annak, hogy a szü­lő — anya és apa egyaránt —meghatározott ideig, be­teg gyereke ápolásának ide­jére ls táppénzt kapjon. Az ezekre vonatkozó jogosult­ságot törvények és rendele­tek szabályozzák, mindenkor az orvos szakmai javaslata alapján. * A betegség, a keresőképte­lenség eldöntése orvosi fel­adat, erről az orvos a beteg vizsgálata alapján dönt. Táp­pénzre a társadalomblztosí­tási szervek évente több mil­liárdot fizetnek ki. A lehető­S zo r va sa g a n csé r t — egymillió forint Nagy a forgalom ezekben a napokban a MAVAD-nál, sorra érkeznek a külföldi vadászok a szarvasbögési idényre, elsősorban az NSZK­ból, Francia- és Olaszország­ból. Ausztriából és Svájcból. Jelenleg megközelítően öt­száz vendég cserkészi a va­dat a hazai erdőkben, főként Somogy, Zala és Baranya megyében, ahol a legszebb szárvasbikák találhatók. Ebben az Időszakban a szarva* kevésbe óvatos* könnyebb észrevétlenül meg­közelíteni. s így több siker­rel kecsegtet a vadászat. S mert ez a sport egyben üz­let is, jó devizaszerző for­rás, ilyenkor magasabb árat számolnak egy-egy elejtett állatért. Az elmúlt napok­ban a Mecsekben puskavég­re kapott szarvas páratlan nagyságú: 15,90 kilogrammos agancsáért a szerencsés NSZK-beli vadász például egymillió forint körüli össze­get fizetett Búcsú Tápén A tápéi búcsú akár példa is lehetne; egy mostanában terjedő közművelődési szem­lélet szerint ott és úgy kel­lene kulturálódási alkalmat tudatosan teremteni, ahol erre hagyományosan igény mutatkozik, s ahogyan, ez a hagyomány jellegének meg­felel. A kissé .homályos, mert túl általános „tétel" a tápéi bú­csú példájával azl jelenti, hogy a több mint 300 éves Mihály-napi búcsút, a falu hagyományosan legnagyobb ünnepét használjuk keretül; fogjon, fogadjon be mai éle­tünkhöz igazoló tartalmakat. Legyen most is ünnep, ne künk való. Vagyis: a hagyo­mányos bucsús sátrakban olyanféle portékát lehessen kapni, ami szép, ízléses, mai, egyszersmind kapcsol a mú 1t­hoz. A népművészek munkái és a régi kismesterségek né­hány mai művelőjének por­tékái ilyenek, ha jól válogat­ják ezeket. A búcsúra össze­gyűlő vendégsereg és a ven­déglátók ne nélkülözzék most se a „mutatványt", az ünne­pet fényesítő látványt, de a produkciónak legyen mai ér­téke, a mai embent elérő hatása, egyszersmind ez se rugaszkodjon túl távolra a hagyományoktól. Ebből a nézőpontból igen életrevaló, valóságtiszt.e­letre és közművelődési tudatosságra valló ötletnek látszik az „új búcsú". Né­hány éve nagyszabású mű­velődési programsorozatot bonyolít Tápén a Bartók Béla Művelődési Központ es a helyi művelődési iiáz. Ezen az Idei októberi vasár­napon is, holnap délelőtt 10-től késő estig számos látni-, hallani- és vennivaló várja a búcsűjárókat. A nép­művészeti vasárra az ország különböző részeiből érkeznek a népművészek és a kismes­terek tfafaragók, rézműve­sek, fazekasok, ötvösök, ta­kácsok. kosárfonók, bocskor­készftók késesek, fésűsök — ki győzné sorolni, kik még), portékáikat egész nap árul­ják. A sátrak között fölál­lított szabadtéri színpadon gyerekeket és felnőtteket mulattató mutatványok adat­nak elő, Kemény Henrik és az. Astra bábegyüttes által. Délután kettőkor a Dózsa isKolától indul a menettánc, öt hagyományőrző együttest hívtak a rendezők, a hazai­ak, a Tápéi Népi Fgyüttes mellé. Háromkor kezdődik bemutatkozó műsoruk a mű­velődési házban. A szabad­téri színpad ezalatt sem lesz kihasználatlan: a Vízöntő Együttes muzsikál. a dél­előtti bábosok és két népi együttes, valamint egv pop­zenekar is fellép. Az esti órákban a fiatalok szórakoz­hatnak, tánc lesz a művelő­dési házban, diszkózenére. ségék határa mindenkor a népgazdaság, a társadalom által biztosított anyagi lehe­tőség. Alapja a munkával megteremtett nemzeti jöve­delem. Sokszor halljuk: ma­gasak a táppénzre kifizetett összegek, olykor a reális le­hetőségeket is meghaladják. Ekkor már az egészségügy egyéb fejlesztésre váró terü­leteitől kell az anyagi java­kat elvonni. Tény azonban, hogy Szegeden 1979-ben át­lagosan naponta 6 ezer 995 dolgozó betegség miatt nem állt munkába, vagy 1979-ben 2 millió 140 ezer 355 munka­nap esett ki a termelésből. Elgondolkodtató, hogy ilyen beteg az aktívan dolgozó tár­sadalomi Biztosan nem, hi­szen a megbetegedésekre vo­natkozó megfigyeléseink, adataink ezt nem bizonyítják. Miért akkor ez a nagy szám ? Talán azért, mert a reális lehetőségnél nagyobb a táppénzes igény, rosszul ér­telmezett felfogás miatt a közvélemény általában a táppénzt járandóságnak, jo­gos juttatásnak tekinti, ak­kor is, amikor erre nincs szüksége. Az évek során nem válto­zott megfelelően a szemlélet. Például: a dolgozó munka­viszonya alapján egy évig, bizonyos esetekbein ennél hosszabb ideig, lehet táppén­zen betegsége vagy balesete miatt Ezt gyakran úgy értel­mezik, hogy egy évig jár a táppénz és a dolgozó meg sem próbálja a munkát fel­venni, vagy esetleg mas könnyebb, felkínált munka­lehetőséget elfogadni. Másik példa: a beteg gyerek ápolá­sára táppénzen lehet az anya vagy az apa. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a beteg gyerek ápolására. Hányszor kényszerülünk vitára, amikor táppénzt igényelnek az egész­séges gyerek felügyeletére, mert például az egyik szülő vagy a gyesen lévő anya megbetegedett. Ezekre az esetekre táppénz nem jár. A táppénzes helyzet vizs­gálataKor, elemzésekor sok­szor beszélnek az egészség­ügy felelősségéről. Az orvos aki a beteget táppénzbe ve­szi, ebben a minőségében hatósági személy, tehát ko­moly feleiőséggel tartozik a társadalomnak: milyen szak­értelemmel vizsgálja és gyó­gyítja betegét, mennyire gondos és körültekintő a táppénz kiutalásakor. Hiba lenne csak az orvos felada­tának tekinteni a táppénzes napok csökkentését. Az alap­elv az, hogy mindenki kapja meg azt, amire gyógyulásá­hoz szüksége van: magas­szintű orvosi ellátást, gyógy­szereket, táppénzt. Az orvos­nak a személyes vizsgálaton kívül igénybe kell vennie mindazokat a modem diag­nosztikai lehetőségeket, me­lyek segítségével a betegség létéről vagy nemlétéről, a keresőképtelenségről véle­ményt mondhat. Gyakran látjuk és tapasztaljuk azon­ban, hogy táppénzes idő alatt a beteg kertjében dolgozik, házat épít, autót szerel; nemegyszer utazik, egyéb te­vékenységet végez. Nem kell bizonyítani, hogy ezekben az esetekben a táppénz jogtalan. Tehet-e ilyenkor az orvos valamit? Nem sokat Ha észleli az esetet, megvonja a további táppénzes kiutalást, vagy javaslatot tesz táppénz megszüntetésére. Sajnos sok­szor a dolgozó Ilyenkor ls be­teg, keresőképtelensége való­jában fennáll, csak nem tart­ja be az utasításokat, ezáltal gyógyulását hátráltatja. Végül is szeretnénk, ha a táppénzes kérdés közüggyé válna. Az állampolgár ebben részt vállalna, személyes ügyének és felelősségének te­kintené a munkából való tá­volmaradást. Az elvárások le­gyenek reálisak. Amikor táp­pénzről beszélünk, elenged­hetetlen, hogy ne hangsúlyoz­zuk az egyéni, a munkahely) és társadalmi felelősséget, hogy ne foglalkozzunk tudat­formálással. a megfelelő szemlélet kialakításával. Dr. Oserg.T Tibor. a rendelőintézet igazgatója Csomagolási konferencia Befejeződött pénteken az MTESZ-székházban az V. or­szágos csomagolási konfe­rencia. melynek haromnapos eseménysorozatán csaknem 360 szakember — gyártó, szállító, felhasználó, keres­kedő. marketing szakember — vitatta meg csomagolási technológiánk fe.jlesztev le­hetőségeit. A konferencia keretében osztották kJ az idei Hunga­ropack csomagolási verseny díjait

Next

/
Thumbnails
Contents